Meló? Hivatás? Mit ér a papír?

SZUBJEKTÍV szerző: bazsik | 0 hozzászólás

Friss diplomás vagy csak szimplán álláskereső fiatalként, valljuk meg őszintén, nem könnyű az elhelyezkedés ma Magyarországon. Legalább is, meg kell harcolni azért, hogy munkát találjon magának egy fiatal.

cikkhez kapcsolódó kép

A legtöbb cég olyan munkaerőt szeretne, aki fiatal, de 2-3 év szakmai tapasztalattal rendelkezik, és természetesem beszél idegen nyelvet. Ha az előbbi mondatot kicsit jobban szemügyre vesszük, hamar rájöhetünk, hogy nem sok olyan frissdiplomás van, aki ahogy kilép az iskola kapuján, máris 3 éves szakmai gyakorlat van a háta mögött. A nagycégek általában nem foglalkoznak a zöldfülűek kitanításával. Arról nem is beszélve, hogy ha egyáltalán tudja szerencsétlen, hogy mit akar kezdeni az életével.

Körülbelül tizenöt évvel ezelőtt a felsőoktatásban tanuló hallgatók száma a harmada volt a mostanihoz képest, a tanárok szám azonban nem változott. Ma körülbelül 300 ezer hallgató tanul felsőoktatási intézményben, és 25 ezer tanárra oszlik a feladat, hogy képzett szakembereket neveljenek belőlük. A legegyszerűbben talán a tömeggyártás szóval lehetne jellemezni azt a tendenciát, mely ma a felsőoktatást jellemzi hazánkban. Nagyon sokan bejutnak felsőoktatási intézményekbe, de mindezek mellett nagyon sokan ki is potyognak rövid úton.

Az előbbiek mellett talán ebből a „tömeggyártásból” adódóan lassan, de biztosan előtérbe kerül egy olyan, egyenlőre informális rangsor, amelyben a különféle felsőoktatási intézmények által kiadott diplomák értékelése és egymáshoz viszonyítása jelenik meg. Röviden a humánerőforrás osztályok már azzal is foglalkoznak, hogy honnan is van az a bizonyos papír. A tengernyi diploma egy állás betöltésénél azonban inkább hátrányt jelent, mint előnyt. Abból a szempontból lehet előnyös több papír birtoklása, hogy széles körű elhelyezkedési lehetőséget rejt magában.

De kanyarodjunk csak vissza, a mihez kezdünk az életünkkel gondolathoz. Sajnos, a ma embere, globalizálódó világunkban kevés motivációs elemet ismer a pénzen kívül. Ha valaki munkát keres a legfontosabb szempontok között a pénzkeresési lehetőségek állnak. Valljuk meg ez így van és legyen is így, mert ha az ember családot és egzisztenciális alapot szeretne lefektetni, (és igen is alapítson családot!) akkor a pénz ma még, kell mindehhez.

De legyen valakinek olyan gyönyörű munkája, mint például ács, asztalos. Valamiért nem kapnak elég megbecsülést ezek a nélkülözhetetlen, és értékes szakmák. A tanári, egészségügyi - valóban életmentő, illetve egy-egy társadalom felemelkedéséhez ténylegesen hozzájáruló - szakmákról már szót sem ejtve. Mi ennek az oka? Úgy gondolom, fontos hogy tisztán lássuk a „nagybetűs hivatásunkat” magunk előtt, félretolva a csupán az önmegvalósításra fókuszált oly divatos nézeteket.

Dr. Bíró László gondolataiból hadd idézzek: „A ma embere két értéket visz túlzásba, hajt túl: az egyik az egyén a közjó fölé helyezése, a másik a szélsőséges liberalizmus, a „mindent lehet, mindent szabad" eszme."

És be is fejezem Dr. Batthyány Strattmann László gondolataival: „Inkább legyek orvos betevő falat nélkül, mint felebarátomért semmit sem cselekvő gróf”. Elgondolkodtató…

Szólj hozzá Te is!

Ha elfelejtetted volna a jelszavadat, küldesd ki magadnak!


Még nem vagy VIP tag? Regisztrálj!
Zombigyilkos
» játékajánló: Zombigyilkos
Legújabb vicc

- Százados úr! Kovács honvéd leugrott ejtőernyő nélkül!
- Már megint?

Értékeld! szavazás 1-reszavazás 2-reszavazás 3-reszavazás 4-reszavazás 5-re
» tovább
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem © 2007 Minden jog fenntartva!