Pár napja éppen féldúltan buszozgattam haza a koliba "fantasztikus" tanműhelyi napom után, hisztisen és hulla fáradtan. Rájöttem, hogy az emberek nagy része inteligencián aluli ahogy figyelgettem őket.

A csuklós busz a forgalmas helyeken LUXUS, ezért egy szimpla buszban paszírozódtunk, mint halak a konzervben, úgy kábé 40en. (Vagy a fene tudja mennyien, a lényeg, tele volt a busz...) A korháznál két idősebb kb. 70-80 éves néni szállt be a "konzervbe". Az egyik szeme be volt kötve, és különben is erősebbnek éreztem náluk magam, ezért felálltam és engedtem, hogy leüljön az egyik.
Ezt megköszönték mind a ketten, pedig csak az egyik ülhetett le, és mondták milyen illedelmes vagyok.(Szerintem ez nem illedelmesség: EZ ALAP) Azomban a buszban senki nem volt hajlandó átadni egy másik helyet a másik néninek. Pedig mondanom se kell, tele volt diákokkal az egész busz. A két hölgy szemében láttam a gondolatokat... És egyetértettem velük. Annyira látszott a csalódottság a mai fiatalokban.
Szeretném, ha mindenki elgondolkozna azon, milyen apróságokat szokott tenni az emberekért. Az apróságok bár kis dolgok nagyban befolyásolhatják egész napi kedvünket is...
Sőt azt is szeretném, ha összekapkodná magát az összes ifjú korú ember pajtás, hogy ne mondják ránk többet jogosan azt ,hogy "Ezek a mai fiatalok". Járkáljon mindenki nyitott szemmel.
A gondolatom kb. ennyi volt... Akinek nem inge, nem veszi magára, akinek viszont inge, az öltözködjön fel, de nagyon gyorsan!
Tudnotok kell egy dolgot. Az öreg nénik ha tudnák, hogy mi az élet rendje nem ülnének fel buszra(ez alatt értem az egész emberiséget), de mivel az ember elgépesítette magát és elidegenítette a többiektől ezzel, bármennyire küzködhetünk ezekkel a gondokkal, nem tűnnek el soha... A megoldás egy alapos önmegismerési időszak lenne, ahol az ember magába néz és rádöbben, hogy nincs én vagy te hanem csak mi van, mert mi mind egyek vagyunk, csak különböző testben... Aki pedig ezt nem hiszi el, az nem mer magába nézni és rájönni, hogy igaz... Így ha mind egyek vagyunk evidens, hogy a másikkal is ugyanannyira kell foglalkozni, mint magaddal, mert ő is te vagy...
Én át szoktam adni a helyemet ált., és mindig udvariasan meg is szokták köszönni... de én azt utáltam, amikor egyszer egyik kezemben tesizsák volt, másikban kabát, hátamon a táska, nem tudtam megkapaszkodni, véletlenül ráléptem egy néni lábára, és még azt se tudtam, hogy mi volt az, már kiosztott, h "igen, az a lábam volt"... pedig épp akkor akartam tőle bocsánatot kérni... így viszont csakazértse
Múltkor illedelmesen átengedtem a helyem 1 öreg néninek... az meg leosztott h milyen szemtelen vagyok... mert, hogy ő nem öreg ,mert még csak 79 éves....
...szerény személyem szerint, az a nagy probléma, hogy Ti akár pestiek ahogy a jelen ábra mutatja, akár vidékiek (a Budapest orientáltság miatt) nagyon a nyugati trendet és mindent ami még számotokra új követni szeretnétek. Egyszóval úgy ahogy van táposak vagytok, nyálas, majom nemzet lettetek és sajnos én is azt kell mondjam hogy közétek tartozom. Most gondolkozzon el mindenki, ki az aki nem képes több kilométeren át lábon állva kibirni azt a megteendő utat, hát sokan vagytok. Amugy tudom a választ. Nem élek az anyaföldön de ismerlek, és ahogy a jelen eset is mutatja általánosítani lehet. Jó hogy "Kacsa" egy olyan ember akiben még számos nagyon fontos érték megvan, most mondjak példát? Pl.: a tiszetelet, nem a két öreg hölgy iránti tisztelet hanem az idősek iránti tiszetelet...picit elhúztam a lényeget, most többet nem részletezem, egyszóval mentek nagyon gyorsan a semmibe, elértéktelenedtek. És most csak példaként értem a storyt...
Bevehetik a szervem a nénikék.
Bolond nagyszájú kétszínű az összes.
60-70 év alatt azért össze tudtak volna hozni egy autót.
Meg arról hogy olyan helyzetben van az ország amilyenben, arról nem én tehetek hanem ők. Maradjanek az ország ujjáépitése dumával. Csak kivételesen szinpatikus néniknek adom át a helyet
Jah de azért tényleg gáz hogy több ezer forintért ilyen "konzervekben" nyomorog a pesti tömeg már egyáltalán ha jön a busz...
sajnos ez általában így van, de pl amikor kint jártam egy francia városban és utaztam a buszon egy néni eléggé meghökkent amikor át akartam neki adni a helyemet.... ott nem divat ez a dolog, még annyira sem, mint itt, Pesten. Szóval szerintem azért annyira nem vészes a helyzet de mondjuk tényleg jobb lenne rajta javítani 
- Százados úr! Kovács honvéd leugrott ejtőernyő nélkül!
- Már megint?



