A második nap

SZUBJEKTÍV szerző: Boszi, 2006. 10. 24. | 0 hozzászólás

Az első szovjet páncélos egységek éjjel 2 óra körül érkeztek Budapestre. A tüntetők több helyen felvették a harcot a megszállókkal...

A Rádióhoz érkező szovjet katonák tüzet nyitnak az ostromlókra, ám reggelre az épületet elfoglalják a felkelők. A harcokban sok volt a halott, majdnem egy tucat ÁVH-s esett el, négyet pedig az épület elfoglalása után végeztek ki.

Éjjel az MDP KV ülésén a pártvezetésbe újra beválasztották Nagy Imrét, akit egyúttal a Minisztertanács élére neveztek ki. A vezetés a "fasiszta reakciós, ellenforradalami elemek" fegyveres támadásának leverésének , valamint rend helyreállításámak érdekében kijárási tilalmat és statáriumot rendelt el.

Budapestre érkezett a szovjet párt két magas rangú vezetője, Mikojan és Szuszkov, a hadműveletek irányítására Malinyin tábornok, illetve a KGB főnöke, Szerov tábornok is. A nap folyamán Budapesten több helyen, nagyrészt csomópontokon folytatódtak a fegyveres harcok, eközben a fővárosban és több vidéki nagyvárosban is forradalmi bizottságok alakultak. Józsefvárosban (a Baross téri és a Corvin közi) és

Ferencvárosban (a Tompa és a Berzenczey utcai) sorra alakulnak meg a felkelő csoportok. Délben elfoglalják az Athaneum Nyomdát, az épületet védő rendőrökből többen elesnek.

Nagy Imre rádióbeszédében a harcok beszüntetésére szólított fel, és az 1953-as kormányprogramra hivatkozva pedig az ország következetes demokratizálását ígérte. Este 3/4 9-kor Kádár éles szavakkal jellemezte a felkelést, amelyet ellenforradalomnak nevezett és határozottan elítélt.

Az első 24 órában csaknem 250-en haltak meg az utcai harcokban Budapest utcáin. Közben a TASSZ közleményt adott ki a magyar felkelés – a szovjet szóhasználatban ellenforradalom – leveréséről.

Kapcsolódó:
- 1956 napról napra