Mintha kettéhasítottak volna egy vízzel teli fekete zacskót - a helyiek így jellemezték az erdélyi falura zúduló árvizet, melyre 300 éve nem volt példa. A Graffiti munkatársa elkísérte a magyar adományok szállítóit.

Hétfő délelőtt érkeztünk meg a kicsiny székelyföldi faluba, Nyikómalomfalvára, mely a Nyikó patak mellet fekszik, Farkaslakától délkeletre. A kis falu még most is magán viseli a szörnyű károk nyomát annak ellenére, hogy már több mint két hónapja mindenki azon fáradozik, hogy saját portáját rendbe szedje, s tudja folytatni addig megszokott életét.
hisz' az ár 185 családot érintett, melyhez hasonlóról 300 évre visszamenőleg nincs feljegyzés. Az ott élő emberek elmondták, hogy úgy nézett ki ez a zivatar, mintha a völgy felett egy vízzel teli fekete zacskót valaki egy késsel kihasított volna. A víz olyan gyorsan és olyan erővel jött, hogy sem ház, sem autó nem tudott ellenállni a hatalmas nyomásnak. A gyorsaságára jellemző, hogy az udvarokban vagy az utcán álló autók nem tudtak elég gyorsan megtelni vízzel, s így azokat, míg meg nem teltek, a víz a hátán cipelte. Erejét pedig jelzi, hogy volt olyan csűr, melyet egyben emelt meg s helyezett arrébb mintegy 200 méterrel.
Mindez oly' gyorsan zajlott le, hogy az embereknek szinte semmi idejük nem volt biztonságos helyre húzódni, így volt olyan, aki egy villanyoszlopra mászott fel, s 18 kilométerrel arrébb találtak rá holtan, s még akkor is görcsösen ölelte magához a vaskos beton póznát. Rajta kívül még három ember lelte halálát ebben a szörnyű természeti csapásban, de a falusiak elmondása szerint ez csupán Isten csodája, hisz' például a molnár családját valaki telefonon értesítette Farkaslakáról, hogy vigyázzanak, mert özönlik a víz.
A molnár családjával együtt hozzáfogott, hogy a szárítás céljából kiterített gabonát felhordják a padlásra. Ám olyan gyorsan jött a víz, hogy ezt már nem tudták befejezni, s a molnár a kisebbik lányával a malom ablakán kapaszkodott – úgy, hogy a lábukat mosta a víz –, nagyobbik lánya pedig a csűr tetején kapaszkodott. Isten csodája, hogy még ma is élnek, hiszen a víz a malom és a csűr között mindent elpusztított, s a malomnak és a csűrnek is az a fele maradt állva, melyben ember tartózkodott. Volt olyan lakos is, aki a 275 cm magas víz elől (ezt a magasságot a víz 10 perc alatt érte el, s utólag mérték le) úgy menekült meg, hogy műhelyében, ahol dolgozott áttörte a plafont s oda menekült föl.
Olyan áldozatról is tudunk, aki egyik legféltettebb vagyonát, az autóját úgy mentette meg, hogy míg az meg nem telt vízzel, az autó tetején egyensúlyozott, hogy a víz ne tegye teljesen tönkre a járművet.
Azok a házi állatok, amelyek ki tudtak szabadulni, mind túlélték, de akadt olyan gazda is, aki nem volt olyan szerencsés, hogy jószágai megszökjenek, ezért mindenét elveszítette, mert állatai belefulladtak a vízbe.
Az elmondások szerint az egész csapás körülbelül két és fél óra alatt tette romhalmazzá a falut. A falubeliek elmondták, hogy szinte azonnal a környékbeli falvakból buszszámra érkeztek a segíteni akaró emberek, és még Győrből is kaptak segítséget. A székelyek szívében hála és öröm van, hogy ilyen hosszú őszt kaptak, mert így jól haladtak a munkálatok.
- Százados úr! Kovács honvéd leugrott ejtőernyő nélkül!
- Már megint?



