Érik a szőlő

Nemrég részese voltam, egy amolyan igazi falusi szüretnek, amit csak tv-ben látni. Nagyon kíváncsi voltam arra az eseményre, amit vidéken minden évben óriási készülődéssel, kemény munkával, majd szüreti fesztivállal egybekötve élnek át, ünnepelnek meg.

Kora reggel már a szőlőtőkék közt találtam magam, majd egy rövid kiigazítás után, kis csoportokba verődve nekiálltunk a végeláthatatlan soroknak. Még mi a szőlőt szedtük, addig a fiúk a megpakolt kosarakat hordták le a borospincébe. A következő körnél, kosárral a kezemben én is lebattyogtam, és megnéztem, mi is történik a leszedett fürtökkel.

A szőlőt egy hatalmas darálóba öntötték, majd az oldalán lévő kereket hajtva préselték össze a szőlőszemeket. Az idő előrehaladtával lassan mi is végeztünk a sorokkal és alig vártuk az ebédet. Délután a fiúk tovább szorgoskodtak, mi lányok pedig hazaindultunk, és az esti szüreti bálra készülődtünk. Estefelé a többiek is megérkeztek egy-egy üveg musttal a kezükben, majd együtt indultunk a falusi szüreti bálra, ahol a felvonulás után táncosok szórakoztattak minket. A délelőtti szorgos munka után nagyszerű kikapcsolódás volt az esti bál.

Mindezt összefoglalva, bár hiányzott az az igazi lábbal taposós szüret, de így is felejthetetlen élményben volt részem.

Szólj hozzá Te is!

becenév (hozzászólás, mint vendég):

félkövér | dőlt | aláhúzás | „idézet” | link | kép | videó

- Százados úr! Kovács honvéd leugrott ejtőernyő nélkül!
- Már megint?