Jane Austen romantikus, szellemes, szatirikus humorral teli világa végre visszatér a mozivászonra. A közkedvelt regény helyszíneihez és korához hű, angliai helyszíneken forgatott alkotás a történet első mozis verziója 65 év óta.

Bár Jane Austen klasszikusát többször is tévéfilmre vitték (1938-ban, 1952-ben, 1967-ben, 1980-ban és 1995-ben), eddig csupán egyszer, 1940-ben készült belőle mozifilm Robert Z. Leonard rendezésében, Laurence Olivier és Greer Garson főszereplésével.
"Az emberek emlékeznek a két legutóbbi tévéváltozatra, de az eddigi egyetlen moziváltozat, a romantikus vígjátékot hangsúlyozta ki - mondja Tim Bevan proucer. - Az évtizedek során Austen története más filmek alapjául szolgált - közöttük például a Bridet Jones-filmek. Úgy éreztük, itt az ideje, hogy visszahozzuk a filmvászonra az eredetit teljes dicsőségében, Lizzie-vel a középpontban.”
A film készítői mindenképpen az Egyesült Királyságban akarták forgatni az egész filmet. Megtehették, hogy a kamera kívülről benézzen az épületbe vagy fordítva, illetve kövesse a szereplőket az épületből ki és oda be. Groombridge-t, egy körülárkolt XVII. századi kastélyt választottak ki Longbourn „szerepére”.
A színészek, ahelyett, hogy lakókocsikba vonultak volna vissza a jeleneteik között, saját Groombridge hálószobáikban pihenhettek.
Az alkotók arra törekedtek, hogy karakterek kora a lehető legközelebb essen ahhoz, amit Austen leírt, s ebben is eltértek a korábbi mozifilmtől. „Laurence Olivier és Greer Garson a harmincas éveik közepén jártak, ezért sokkal nehezebb volt elképzelni, hogy az első szerelem élményét élik át” - magyarázza Webster.
A film két kategóriában kapott Golden Globe-jelölést, a Brit Filmakadémia hat kategóriában jelölte BAFTA-díjra, négy kategóriában pedig Oscar-nominációt kapott az Amerikai Filmakadémiától.
Sokáig úgy tűnt, hogy az utóbbi években nagy sikernek örvendő Moziünne...
- Százados úr! Kovács honvéd leugrott ejtőernyő nélkül!
- Már megint?



