Angol-magyar szótár

Kate no mud touch cow one a bock Ron tool. (Két nomád tacskó van a bokron túl.)

Szólj hozzá Te is!

51
vakavaka, 2011. 04. 19. 19:02
válasz erre az üzenetre

nem talílom amatek puskát

50
anya, 2011. 01. 27. 18:07
válasz erre az üzenetre
49
marlonbrandy (marlonbrandy), 2011. 01. 02. 05:16
válasz erre az üzenetre

Kemény Gábor
Munkásságába pusztán futólag betekintve már láttam, hogy könyvéből( A nyelvtől a stílusig, Tinta Kiadó) nem egy cikk lesz. Ennek több oka van. Egyrészt a recenzens (szerénységem) is nyelvész akart lenni valaha, másfelől az a két megrendítő, szubjektív hangulatú írás, amit a Nyelvtől a stílusig c. kötet elő és utószavaként olvashatunk. Mindezek miatt cikkem csak egyfajta bevezető.

www.tintakiado.hu
info@tintakiado.hu
Kemény Gábor (1948) egyetemi tanár, az MTA doktora, a mai magyar nyelvhasználat és a modern magyar szépirodalmi stílus ismert kutatója ebben a kötetben nyelvészeti és stilisztikai tárgyú írásaiból ad válogatást. A tanulmánykötet egy közel négy évtizedes kutatói pálya eredményeinek keresztmetszetét nyújtja az olvasónak.
A gyűjtemény a tanulmányokat két ciklusra osztva közli: előbb a köz- és szaknyelvi tárgyú írások, utánuk a 20. századi magyar szépirodalom stílusának fejlődését bemutató tanulmányok következnek.

Néhány cím a tartalomból:

Szótévesztésből jelentésváltozás
A magyar sportnyelv ereje és gyöngéi
Nyelvleírás - nyelvművelés - stilisztika
A szakrális és az erotikus viszonya Krúdy prózájában
Babits-motívumok József Attila-versekben
Ottlik Géza és a nevek

A két rész között egy a média nyelvikép-használatát tárgyaló, így egyszersmind nyelvészeti és stilisztikai jellegű hosszabb tanulmány (Kép és kommunikáció) teremt kapcsolatot. A kötet írásait a szerző szakmai önvallomása (Hogyan (nem) lettem nyelvész?) és egy interjúja (Nyelv és önbecsülés) foglalja keretbe. A könyv használhatóságát nagymértékben fokozza a tanulmányokban idézett és ismertetett bőséges szakirodalom, továbbá a részletes tárgy-, név- és szómutató. A kötet a nyelvtudomány művelőin kívül a felső- és a középfokú oktatásban tevékenykedő tanárokat és diákjaikat is érdekelheti, mivel gazdag ismeretanyagot közvetít választékos, élvezetes stílusban. A könyvet haszonnal forgathatják a média, különösen a nyomtatott sajtó munkatársai
Kemény Gábor, Nyelvi mozaik
Válogatás négy évtized nyelvművelő írásaiból
Tinta Könyvkiadó, Bp., 2007. 414 lap
KEMÉNY GÁBOR gyűjteményes kötetének címében a mozaik azért kulcsszó, mert ez a
válogatás cikkek, tanulmányok és előadások egybeszerkesztésével a közelmúlt négy évtizedében
kibontakozott nyelvi változásoknak, vitáknak és távlatoknak a fı vonalait kívánja
megragadni, mozaikkép-pé formálni.
A kötet három részre tagolódik. Az első, a „Stílusközpontú nyelvművelés” nemcsak a
gyűjteménynek, hanem a nyelvművelő KEMÉNY GÁBOR szemléletének elvi alapjait is megvilágítja.
Ezeket a dokumentumokat átszövi a fegyelmezett érvelés pontossága, a szakmai
vallomástétel személyes tónusa, s a szerzı írásait gyakran árnyaló, több funkciójú irónia és
önirónia. A második rész címe, „Mondhatta volna szebben?” tulajdonképpen folytatása az
elsınek, ahogy az alcím is kifejezi: „Gyakorlati stilisztika mondatról mondatra”. A harmadik
részre pedig már csak azért is fel kell hívni a figyelmet, mert a kötetcímmel azonos
„Nyelvi mozaik” meglepı ismétlésnek tetszhet. Véleményem szerint, az alcím feloldja az
esetleges kérdésünket. A „222 pillanatfelvétel az ezredforduló nyelvhasználatáról” alcímben
ugyanis az ezredfordulóra teszi a hangsúly. Az ezredforduló teszi egyértelművé, hogy ez
a rész az időrenddel kapcsolódik a másodikhoz: a záró rész napjaink nyelvállapotának, az
eleven (mondhatnám, az érzékelhet&#305 nyelvtörténetnek a jelenségeit, változásait leíró, értelmezı
írások gyűjteménye.
Az olvasókat köszöntı bevezetőjében a szerzı arra a számára műhelygondot jelentı
kérdésre, hogy miért szánta rá magát nyelvművelőı könyve megjelentetésére, így adja meg a
választ: „Hogy szembesítsem magamat ilyen műfajú régebbi írásaimmal (közvetve pedig
egykori önmagammal), és ezzel bekapcsolódjam a nyelvművelés létjogosultságáról folyó
szenvedélyes vitába” (13). Valamennyien tudjuk, érzékeljük, hogy ez a személyes gond
senkinek sem magánügye. A vele birkózás közérdekű. KEMÉNY GÁBOR számvetése pedig
azért lehet különösen közügy, mert véleményét, álláspontját – sokunkkal ha nem is ellentétben,
de sokunktól különbözően – négy évtizeden át folyamatosan és nyilvánosan alakította,
így a szakmai közvélemény is szembesülhet az egykor olvasottakkal, s nem utolsósorban a
róluk alkotott korábbi ítéleteivel.
Szemle 489
A szerzı több változatban kifejtett álláspontjában a nyelvművelésnek a stílus a (módszereket
és lehetőségeket is meghatározó) szemléleti alapja. A „megoldás (ha van megoldás
a normativitás ügyében való állásfoglalásra) éppen ez: a stilisztikai szempontok hasznosítása,
egy stilisztikai szemléltető nyelvművelésnek a megteremtése. Csak egy ilyen felfogású és
módszerű nyelvműveléstől remélhetjük, hogy meg tudja ismertetni a nyelvközösség tagjaival
az anyanyelvben rejlı kifejezések sokféleségét. [...] Így juthatunk el a nyelvi helyesség
alapkövetelményétől a stilisztikai helyesség eszményéig. Vagy majdnem addig. Hiszen az
eszmény épp attól az, ami, hogy csak megközelíteni tudjuk, elérni azonban nem” (21). Az
anyanyelv és az idegen nyelv különbségét sokszor ezzel a fordulattal szoktuk érzékeltetni:
anyanyelvén az ember azt mondja, amit akar (amit szándékozik kifejezni), idegen nyelven
azonban csak azt, amit tud (azaz, amit ki tud fejezni). KEMÉNY GÁBOR álláspontját erısíthetjük
annak a közös tapasztalatnak a kimondásával, hogy az idézett különbség az anyanyelvet
használók körén belül is jelen van. Sokan sem az anyanyelvi kifejezésben, sem az
anyanyelvi megértésben (!) nincsenek birtokában annak az ismeretnek, jártasságnak, hogy
„amit kimondunk vagy leírunk, ne csupán érthetı és nyelvtanilag szabályos legyen, hanem
fejezze ki mindazt az érzelmi és hangulati többletet is, ami közlésünk fogalmi tartalmát kiegészíti
és szubjektív hitelességét megadja” (21). Ezt az irányultságot a szerzı másutt funkcionális-
nak (20), vagy szituatív helyesség-nek (20), illetőleg egy interjúban stiláris odaillıség-
nek (Népszabadság, 2007. augusztus 16. 10) nevezi.
KEMÉNY GÁBOR egy szakmai önéletrajzában feltette a kérdést: „Mindent összevéve:
nyelvész vagyok-e hát, vagy sem?” (Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások 74. Bp.,
2007: 10). A válasza: „Ha a stilisztika, a nyelvművelés és a szótárkészítés: nyelvészet, akkor
igen, ha nem az, akkor »csak filológus«, mint Kovalovszky [Miklós] mondotta saját magáról”
(uo.). A filológus csak látszatra kibúvó megnevezés. A szerzőnnél is, de bizonyára
KOVALOVSZKY MIKLÓSnál is. KEMÉNY GÁBOR eddigi munkássága, írásaiban dokumentált
sokoldalúsága érthetővé teszi, hogy az osztatlan filológia elvét valló szerzı számára egyenes
út vezetett a stilisztikai szemléltető nyelvműveléshez. „A lényeg az,” – írta idézett önéletrajzában
nyelvészeti pályája kezdetéről – „hogy a nyelvészek befogadtak maguk közé annak
ellenére, hogy már ekkor is [!] azok a dolgok érdekeltek igazán, amelyek a nyelvészet határán
kívül, valahol a nyelvészet és az irodalomtörténet (és -elmélet) határterületén találhatók.
Ezért kapóra jött a stilisztika, amely ekkor (az 1970-es évek elején) ígéretes korszakát élte” (9).
A stilisztikai szemléltető nyelvművelés is bele-beleütközik azonban egy-egy feldolgozásra,
s fıként válaszra váró kérdésbe. KEMÉNY GÁBOR ilyennek tartja például az irodalmi
példák (a stilisztikai minták!) nyelvművelési megítélését. Nemcsak a stilisztikai szemléltető
nyelvművelés vonzhatja ezeket bizonyítékként nyelvművelő dilemmák megoldásához, volt
ilyen „hitelesítı” szerepük a korábbi nyelvművelőı korszakban is. „Ezen azonban már lehetne,
kellene is vitatkozni. (Nem azon, hogy a költőınek-írónak több van-e megengedve nyelvileg,
mint nekünk, »közönséges halandóknak«, hanem azon, hogy ezek a »poetica licentiák« másodlagosan
felhasználhatók-e valamely nyelvi alakulat köznyelvi használhatóságának az
igazolására.)” (19). Kétségtelenül sok ága-boga van ennek a példacsoportnak, ezért valóban
kellene, mert lehetne is min vitatkozni. Legalább három részre bonthatók már az esettípusok
is. Egyrészt stílusszándék indokolhatja egy-egy szokatlan, nem elınyös vagy helyteleníthetı
forma használatát – az irodalmi mőben. Hitelesen (tehát a stilisztikumát is megırizve) mint
idézetek hathatnak, terjedhetnek ezek. Másrészt a különbözı nyelvváltozatokból (nyelvjárásokból,
szaknyelvekből, szlengből stb.) származó, a köznyelvben ismeretlen vagy akár ke-
rülendınek ajánlott alaktani, szóalkotási stb. formák kisebb-nagyobb regionális elterjedtségükkel
válhatnak mintává. Harmadrészt igenis vannak a szépirodalomban is téves, hibás,
rontott nyelvi alakok. Egyszerűen szólva a lektornak, olvasószerkesztőnek, s nem utolsósorban
a kritikusnak nemcsak fordítások esetében kötelessége a nyelvi megoldásokról, azaz éppen
a „stiláris odaillőségekről” véleményt mondani, sıt adott esetben módosítást javasolni
vagy akár kérni.
Nehezíti a fentiekben felidézett problémaköteg bogozgatását, hogy a közelmúlt magyar
nyelv- és stílustörténetében lezajlott (és még be sem fejeződött) egy korszakváltás.
KEMÉNY GÁBOR megfogalmazásában idézve: „a hetvenes évek második felétıl kezd érvényesülni
az [eddigi folyamatokkal] ellentétes tendencia, amely az egységesüléssel szemben
a széttagolódás, a szlengesedés, a szabálytalanság, a nyelvi durvaság (sıt trágárság) irányába
hat. [...] Ez az új fejlődési irány csapódik le a korszak szépirodalmában (Esterházy, Spiró,
majd Parti Nagy, Garaczi stb.), amely persze nemcsak tükrözte, hanem serkentette is a normasértő,
ironikus, groteszk nyelvhasználat kultuszát, divatját” (122). Jelenlegi nyelvi, stílus és
olvasástörténeti hagyományaink közegében még elmondhatjuk, hogy eleven bennünk a
viszonyítás: tudjuk, érezzük még, hogy mihez képest szabálytalan, durva (trágár), ironikus,
groteszk ez a nyelvi és stiláris változás. Éppen ezért kettős kérdés áll előttünk: 1. mi lesz
(lehet) ebből, mi történik (történhet) ezután? 2. mit kellene (mit lehetne) tennünk itt és
most? Rögtönzött (és nem feltétlen) válaszként azt mondhatjuk: az új nyelv- és stílusváltozat
is addig hatásos és új(donság), amíg van még mihez képest. Ha nincs, akkor elıre vagy
hátra, de újra lépni kell.
A szerzı szemléletére jellemzı az idegen szavakra vonatkozó felfogása is. „Nem az
idegen szót kell irtani, hanem a vele egyenértékű magyart terjeszteni”– írja (58). A stilisztikai
szemlélethez közelebb helyezve így is mondhatjuk: az idegen szót illesszük be egy
(vagy több) szinonimasorba, teremtsünk lehetőséget a jelentésárnyalati megkülönböztetésre,
esetleg a szóhasadásra. KEMÉNY GÁBOR efféle különbség kialakulását érzékeli a tüntetés és
a demonstráció között (vö. 65; ill. ÉKsz2. demonstráció és tüntetés a.). Az újabban tapasztalható
visszaidegenítés mindezért szinonimatörlést, szinonimavesztést is jelent. L. dzsúdó és
cselgáncs („Egy magyar sportszó nekrológja: cselgáncs”: 277–8), asszisztens és partjelzı,
taccsbíró (322–3), tréner és edző, masszőr és gyúró (323); frekvencia és hullámhossz, szezonális
és idénymunka (CZIGÁNY LÓRÁNT: Kortárs 1977/7: 6).
A „Nyelvi mozaik” egészét meghatározza a változás kategóriája. A változás regisztrálása,
értelmezése, szórványos vagy tendencia voltának kitapogatása. Számos jelenség- és
példacsoport adatait főzhetjük össze (a kitűnőı Mutató segítségével), hogy markánsan kirajzolódjanak
a karakterisztikus vonások és a megjelölt idıszak változásainak vonulatai, görbéi.
Mostanában mindenkinek feltűnhet például az igekötők állományában, gyakoriságában,
valamint funkcióikban és szerepváltásaikban észlelhetı nagyarányú változás. KEMÉNY GÁ-
BOR több cikkben követette nyomon ezt a változási hullámot, fıként a be- és a le- módosulásait,
valamint az igekötők „elhagyogatását” (19). A cikkek (ironikusan mondva) nem azt
regisztrálják, hogy lám már megint szaporodott a furcsán, szokatlanul használt igekötıs alakok
példatára, hanem mindig az okokat igyekeznek felderíteni. Például: „A bevállal tehát
nem alkalmi, egyedi jelenség, hanem (talán) [!] egy most kezdıdı nyelvi fejlıdési tendenciának
a tünete [ti. hogy erősebben kiemelkedjék a cselekvés befejezettsége, eredményes volta.]”
(260); „A befúj és a beidéz igekötője [...] nemcsak befejezettséget érzékeltet, hanem
némiképp megtartja eredeti szerepét, a befelé irányulás jelzését is” (261); „A köznyelvi Szemle
491
kall, megsokall vmit kifejezés mellé (nem helyette, hanem melléje, ez fontos!) [így!] a bizalmas
beszélt nyelv létrehozott egy tömör és kifejezı igét: besokall. A [...] besokall tárgyatlan
ige, s nem is lehet tárgya, hiszen az alany tudati állapotát fejezi ki. Vagyis az új igekötő
a vonzatstruktúrát is megváltoztatta” (271); stb.
A kötet meggyőzhet bennünket arról, hogy a sokszorosan és meggyőzően hangsúlyozott
stílusközpontúság mellé a változás is oda helyezendő, azaz a mai nyelvművelő magatartásnak
nem csupán a stílusközpontúság, hanem a nyelvtörténeti érzékenység, a nyelvtörténeti
szemlélet is alkalmas, sőt szükséges irányultsága lehet.
PUSZTAI FERENC

Kemény Gábor (Budapest, 1948. május 10.) nyelvész, egyetemi oktató. A Magyar Tudományos Akadémia doktora 2002 óta, emellett az MTA Nyelvtudományi Intézete Lexikológiai és Lexikográfiai Osztályának tudományos tanácsadója, több stilisztikai és nyelvhelyességi tárgyú könyv szerzője, társszerzője.
Apja Kemény G. Gábor (1915–1981) történész.
Életútja ]
Középiskolai tanulmányait a József Attila Gimnáziumban végezte Budapesten 1962 és 1966 között. Egyetemi éveit az ELTE BTK magyar nyelv és irodalom szakán töltötte 1966-tól 1971-ig.
Ezt követően az MTA Nyelvtudományi Intézetben tudományos ösztöndíjas gyakornokként dolgozott 1971 és 1973 között. 1973-tól tudományos segédmunkatárs, 1976-tól tudományos munkatárs, 1988-tól tudományos főmunkatárs (1988–1993 között tudományos osztályvezető). 2002-től tudományos tanácsadó. 1994-től a ME BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszékének docense, 2003-tól egyetemi tanára. 1998-tól 2003-ig tanszékvezető volt.
1973-ban egyetemi doktori fokozatot szerzett. 1987-től a nyelvtudomány kandidátusa, 2002-től az MTA doktora (nyelvtudomány). Habilitációja 2002. november 11-én volt a DE BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszékén.
1978-ban Gombocz Zoltán-éremmel jutalmazta a Magyar Nyelvtudományi Társaság. 1999-ben Lőrincze Lajos-díjat kapott az Anyanyelvápolók Szövetségétől.
Tudományos ösztöndíjai
• 1971–1973 MTA
• 1987–1988 Soros
• 1997–2001 SZPÖ (professzori ösztöndíj).
1976 óta tagja különféle akadémiai bizottságoknak (anyanyelvi, magyar nyelvi, nyelvtudományi bizottság, stilisztikai, magyar nyelvészeti munkabizottság). 1982 óta tagja a Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottságának, 1992 óta egyik szerkesztője az Édes Anyanyelvünknek, tagja a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak, a Nemzetközi Magyar Filológiai (Hungarológiai) Társaságnak, az Anyanyelvápolók Szövetségének; 2007-től az MTA közgyűlési doktor képviselője.
Előadásai nemzetközi kongresszuson: 1972, 1977, 1983, 1988, 1994. Magyar Nyelvészek Nemzetközi Kongresszusa: 1986, 1991, 2006. Hungarológiai Kongresszus: 1990. Finnugor Kongresszus.
Munkássága
Főbb szakterületei: magyar nyelvészet, stilisztika, nyelvművelés, szövegtan.
Több mint harmincöt éve végez publikációs tevékenységet, amelynek eredménye huszonöt könyv (egy részük társszerzős), száznyolcvankét tudományos közlemény (tanulmány, cikk, recenzió) és körülbelül hatszáz ismeretterjesztő cikk.
Források [
Kemény Gábor pályaképének fontosabb adatai
• Nyelvtudományi Intézet
• Írásainak válogatott bibliográfiája
Középiskola: József Attila Gimnázium (Budapest), 1962—66.
Egyetem: ELTE BTK magyar nyelv és irodalom szak, 1966—71.
Munkahelyek: MTA Nyelvtudományi Intézet, 1971—73. tud. ösztöndíjas gyakornok, 1973—76. tud. segédmunkatárs, 1976—87. tud. munkatárs, 1988—2002. tud. főmunkatárs (1988—93. tud. osztályvezető), 2002— tud. tanácsadó; ME BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 1994—2003. egy. docens (1998—2003. tanszékvezető), 2003— egy. tanár.
Tud. fokozatok: 1973. egy. doktor, 1987. a nyelvtudomány kandidátusa, 2002. az MTA doktora (nyelvtudomány).
Habilitáció: 2002. november 11., DE BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék.
Tud. díjak: 1978. Gombocz Zoltán-érem (Magyar Nyelvtudományi Társaság), 1999. Lőrincze Lajos-díj (Anyanyelvápolók Szövetsége).
Tud. ösztöndíjak: 1971—73. MTA, 1987—88. Soros, 1997—2001. SZPÖ.
Szakmai közélet: 1976 óta tagja különféle akadémiai bizottságoknak (anyanyelvi, magyar nyelvi, nyelvtudományi bizottság, stilisztikai, magyar nyelvészeti munkabizottság); 1982 óta tagja a Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottságának, 1992 óta egyik szerkesztője az Édes Anyanyelvünknek; tagja a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak, a Nemzetközi Magyar Filológiai (Hungarológiai) Társaságnak, az Anyanyelvápolók Szövetségének.
Előadás nemzetközi kongresszuson: 1972, 1977, 1983, 1988, 1994. Magyar Nyelvészek Nemzetközi Kongresszusa; 1986, 1991, 2006. Hungarológiai Kongresszus; 1990. Finnugor Kongresszus.
Publikációs tevékenység: 24 könyv (egy részük társszerzős), 182 tud. közlemény (tanulmány, cikk, recenzió), kb. 600 ismeretterjesztő cikk.
Ismeretterjesztő tevékenység: nyelvi rovat írása, ill. szerkesztése: 1976—80. Élet és Tudomány, 1977—90. Népszabadság, 1993—2004. Édes Anyanyelvünk, 1995—99. Magyar Tudomány; 1974— előadások a magyar nyelv hetén; több kiadvány (lexikon, tankönyv stb.) anyanyelvi lektora.

Életrajz
1948. május 10-én születtem Budapesten. Alap- és középfokú iskoláimat Budapesten végeztem, 1966-ban érettségiztem a József Attila Gimnáziumban. Ebben az évben mint a magyar irodalmi OKTV helyezettjét felvettek az ELTE Bölcsészkarára. Tanulmányaimat magyar-történelem szakon, később magyar egyszakosként folytattam, és 1971-ben kitüntetéses diplomával fejeztem be.

Negyedéves bölcsészhallgató koromban francia nyelvből középfokú állami nyelvvizsgát tettem. 1987-ben letettem a kandidáláshoz akkor kötelező orosz nyelvvizsgát (alapfokon). Ezenkívül szakirodalmat olvasok angol és német nyelven.

Szakmai érdeklődésem már utolsó egyetemi éveim alatt a nyelvészet felé fordult. 197l. szept. 1-jén tud. ösztöndíjas gyakornokként az MTA Nyelvtudományi Intézetének - akkor Grétsy László vezette - mai magyar nyelvi osztályára kerültem. Főállásban azóta is a Nyelvtudományi Intézetben dolgozom, 1973-tól 1976-ig tud. segédmunkatársi, 1976-tól 1987-ig tud. munkatársi, 1988-tól tud. főmunkatársi beosztásban. 1988-tól hat éven keresztül a mai magyar nyelvi osztályt vezettem.

Intézeti munkaként elsősorban nyelvművelő tevékenységet folytattam, egyéni kutatásaim pedig a nyelv- és az irodalomtudomány határterületeire, elsősorban a stilisztikára irányultak. Egyetemi doktori disszertációmat - Gáldi László tanácsára - Krúdy Gyula képalkotásáról írtam. Ezt megvédve 1973-ban summa cum laude minősítéssel elnyertem a bölcsészdoktori címet. Disszertációm rövidített változata 1974-ben megjelent a Nyelvtudományi Értekezések sorozat 86. számaként.

A szakfolyóiratokban szintén 1974 óta publikálok rendszeresen. Eddig 19 (részben társszerzős) könyvem és 144 tudományos közleményem (tanulmányom és ismertetésem) jelent meg.

Az 1970-es évek eleje óta rendszeresen írok nyelvi ismeretterjesztő cikkeket is (számuk jelenleg meghaladja az 500-at). Nyelvi rovatot szerkesztettem az Élet és Tudományban (1976-1980), a Népszabadságban (1977-1990) és a Magyar Tudományban (1995-1999). 1992-től egyik szerkesztője vagyok az Édes Anyanyelvünk című nyelvi ismeretterjesztő lapnak.

Az elmúlt közel harminc évben számos hazai és nemzetközi tudományos kongresszuson, konferencián tartottam előadást (több ízben felkérésre). Első előadásomat 1972 augusztusában, a magyar nyelvészek II. nemzetközi kongresszusán tartottam. Azóta is mindegyik magyar nyelvészkongresszuson szerepeltem előadóként (1977, 1983, 1988, 1994). Az 1991. májusi alkalmazott nyelvészeti konferencián a záróülés egyik plenáris előadója voltam. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Magyar Nyelvtudományi Társaság felkérésére néhány tudományos ülésszakon is tarthattam előadást stilisztikai témákról (1978: Krúdy; 1980: József Attila; 1985: Kosztolányi). Ezenkívül részt vettem és előadást is tartottam a Magyar Nyelvtudományi Társaság felolvasóülésein (szaknyelvi szakosztály: 1984. május; általános nyelvészeti szakosztály: 1999. március), a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság két kongresszusán (1986, Bécs; 1991, Szeged), valamint az 1990. évi debreceni finnugor kongresszuson, az 1992. októberi budapesti nyelvművelő konferencián, az 1995. augusztusi miskolci névtudományi konferencián, az 1998. júliusi egri anyanyelv-oktatási napokon, az ELTE Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének konferenciáin (1998 és 1999 októberében), a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelvtudományi Tanszékének metaforakonferenciáján (1999. október), továbbá az MTA Nyelvtudományi Intézete megalapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszakon (szintén 1999 októberében). 2000 áprilisában Szombathelyen a Márai Sándor születésének centenáriuma alkalmából rendezett tud. ülésszakon tartottam előadást. Felkértek, hogy vezessem be az MTA "Magyar Tudományosság Külföldön" Elnöki Bizottságának 2001 októberében Debrecenben sorra kerülő tud. ülésszakát, amely a szomszédos államok magyar szaknyelvének kérdéseit vitatja meg.

1994 óta másodállásban a Miskolci Egyetem bölcsészkarának magyar nyelvészeti tanszékén is dolgozom, egyetemi docensi beosztásban, 1998. július 1-jétől a tanszék vezetőjeként. 1995 április-júniusában az Újvidéki Egyetemen posztgraduális kurzust vezettem a modern stilisztika témakörében. 1996-97-ben és 2001-től óraadó tanárként szövegtant, stilisztikát és stílustörténetet tanítok a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

Kutatói és oktatói pályám során több ízben részesültem különféle szakmai elismerésekben, támogatásokban. 1978-ban elnyertem a Magyar Nyelvtudományi Társaság Gombocz Zoltán-érmét, 1999-ben az Anyanyelvápolók Szövetségének Lőrincze Lajos-díját. 1987-88-ban Soros-ösztöndíjban, 1997-től 2001-ig Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesültem. 1976 óta veszek részt akadémiai bizottságok munkájában: Anyanyelvi Bizottság (1976-90: tag, 1983-90: titkár), Stilisztikai Munkabizottság (1985-90: titkár), Magyar Nyelvi Bizottság (1990-től tag). 1982-től tagja vagyok a Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottságának, 1991-től a Hemingway Alapítvány Pethő Sándor-díját odaítélő kuratóriumnak.

Tudományos publikációimnak általában kedvező visszhangjuk volt: többek között - időrendben - Pusztai Ferenc, Kovalovszky Miklós, Szabó Zoltán és Szathmári István írt róluk elismerő recenziót. Képekbe menekülő élet és Nyelvmővelő kéziszótár címő könyveimet megjelenésükkor több rádió- és tévémősor is méltatta.

Kandidátusi értekezésemet Krúdy Gyula képalkotásáról írtam ("A nyelvi kép mint stíluseszköz Krúdy Gyula prózájában". Ezt megvédve 1987 novemberében elnyertem a nyelvtudomány kandidátusa fokozatot.

A szakmai elismertség jelének tekintem, hogy évek óta rendszeresen felkérnek a tud. minősítési eljárásban való közreműködésre (korábban TMB-opponensként vagy bizottsági tagként, újabban MTA-doktori és habilitációs pályázatok véleményezőjeként).

Akadémiai doktori értekezésemet "A nyelvi kép mint szemantikai, stilisztikai és szövegtani jelenség a 20. századi magyar nyelvben és irodalomban" címmel 2000. február 29-én nyújtottam be a Doktori Tanácsnak.

Publikációs lista

Önálló munkák
1. Krúdy képalkotása. Akadémiai, Bp. 1974. 105 l. (Nyelvtudományi Értekezések, 86. sz.)
2. A költői képtől a közhelyig. TIT, Bp. 1974. 36 l. (Nyelvi Ismeretterjesztés, 1974/1. sz.)
3. Képszerűség és kompozíció Krúdy prózájában. Akadémiai, Bp. 1975. 35 l. (Nyelvűr Füzetek, 11. sz.)
4. Hivatalos nyelvünk kézikönyve. ÁSZI, Bp. 1976. 352 l. (Szerk. Grétsy László; társszerzők: Bíró Ágnes, Grétsy László.)
5. Hivatalos nyelvünk kézikönyve. ÁSZI, Bp. 1978.2 346 l.
6. Nyelvművelő kézikönyv. I. A-K. Akadémiai, Bp. 1980. 1294 l. (Főszerk. Grétsy László és Kovalovszky Miklós.) [Munkatárs, kb. 50 kisebb szócikk szerzője.]
7. Nyelvművelő kézikönyv. II. L-ZS. Akadémiai, Bp. 1985. 1291 l. (Főszerk. Grétsy László és Kovalovszky Miklós.) [Munkatárs, 2 nagyobb és kb. 100 kisebb szócikk szerzője.]
8. Nyelvészet és tömegkommunikáció. I-II. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Bp. 1985. (Szerk. Grétsy László; társszerzők: Buda Béla, H. Nagy Erzsébet, Huszár Ágnes, Wacha Imre.)
9. Nyelvi divatok. Gondolat, Bp. 1985. 286 l. (Szerk. Bíró Ágnes és Tolcsvai Nagy Gábor; társszerzők: Bíró Ágnes, Felde Györgyi, Huszár Ágnes, Tolcsvai Nagy Gábor.)
10. Iratszerkesztési és -fogalmazási tanácsadó. Közgazdasági és Jogi, Bp. 1987. 444 l. (Szerk. Deme László és Grétsy László; társszerzők: Bíró Ágnes, Büky László, Deme László, Grétsy László, M. Korchmáros Valéria.)
11. Szaknyelvi divatok. Gondolat, Bp. 1989. 297 l. (Szerk. Bíró Ágnes; társszerzők: Bíró Ágnes, Felde Györgyi, Seregy Lajos, Tolcsvai Nagy Gábor.)
12. Szindbád nyomában. Krúdy Gyula a kortársak között. MTA Nyelvtud. Intézet, Bp. 1991. 128 l. (Linguistica, Series A, Studia et Dissertationes, 7. sz.)
13. Mondd és írd! Válogatott nyelvművelő cikkek. Auktor, Bp. 1992. (Társszerkesztő: Szántó Jenő.) [Szerk. és 23 cikk szerzője.]
14. Képes diákszótár 14 000 címszóban. Akadémiai, Bp. 1992. 1110 l. (Társszerkesztő: Grétsy László.)
15. Normatudat - nyelvi norma. MTA Nyelvtudományi Intézet, Bp. 1992. 257 l. (Linguistica, Series A, Studia et Dissertationes, 8. sz.) [Szerk. és egy tanulmány szerzője.]
16. Képekbe menekülő élet. Krúdy Gyula képalkotásáról és a nyelvi kép stilisztikájáról. Balassi, Bp. 1993. 252 l.
17. A magyar nyelvi norma érvényesülése napjaink nyelvhasználatában. MTA Nyelvtudományi Intézet, Bp. 1994. 188 l. (Linguistica, Series A, Studia et Dissertationes, 16. sz.) [Szerk. és egy tanulmány szerzője.] (Társszerkesztő: Kardos Tamás.)
18. Nyelvművelő kéziszótár. Auktor Könyvkiadó, Bp. 1996. XIII, 645 l. [Szerkesztő, szócikkíró.] (Társszerkesztő: Grétsy László.)
19. A metafora grammatikája és stilisztikája. Tanulmánykötet a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelvtudományi Tanszéke által 1999. október 11-12-én rendezett konferencia előadásaiból. Tinta Könyvkiadó, Budapest 2001. 294 l. [Szerk. és egy tanulmány szerzője.]

Tanulmányok
1. Ezzel együtt. Nyr. 96 (1972): 27-9.
2. Fa-kutya volt-e a fakutya? Nyr. 96 (1972): 158-65.
3. A világirodalom oktatása a gimnáziumban. Nyelv és Irodalom 1972/2: 67-73.
4. Logikai-szemantikai struktúrák Krúdy hasonlataiban. In: Jelentéstan és stilisztika. A magyar nyelvészek II. nemzetközi kongresszusának előadásai. Szerk. Imre Samu, Szathmári István, Szűts László. Akadémiai, Bp. 1974. 269-72.
5. Lexikális jelentés - kontextuális jelentés - írói jelentés (A költői képalkotás problémáinak szemantikai megközelítéséhez). Nyk. 76 (1974): 183-98.
6. A képszerűség nyelvi formáiról. MNy. 70 (1974): 325-39.
7. Képválasztás és kompozíció Krúdy prózájában. Nyr. 98 (1974): 160-71.
8. Képsűrűség és kompozíció Krúdy prózájában. Nyr. 98 (1974): 306-25.
9. Oszlopos Simeon. Literatura 1974/3: 121-6. [Sarkadi Imre drámájának elemzése.]
10. Néhány elméleti és terminológiai kérdés a szóképek köréből. MNy. 71 (1975): 150-60.
11. Köznyelvi képek megújítása Tamási Áron prózájában. Nyr. 99 (1975): 188-92.
12. Köznyelvi hibák - sportnyelvi hibák. Nyr. 99 (1975): 405-13.
13. Alakmások és önarcképek Krúdy prózájában. Filológiai Közlöny 1975: 434-43.
14. A költői képek funkciója egy Krúdy-leírásban. Nyr. 100 (1976): 409-20.
15. Krúdy pályafordulatához (A vörös postakocsi-tól a "pesti regények"-ig). Literatura 1976/3-4: 19-24.
16. Stilisztika és statisztika (Zsilka Tibor új könyvéről). Nyk. 78 (1976): 135-48.
17. Nyelvtani és képi determináció a teljes metaforában. Nyk. 79 (1977): 177-200.
18. Az eltévedt lovas (Hozzászólás egy Ady-szimbólum értelmezéséhez). Nyr. 101 (1977): 324-9.
19. A szív álmaitól a gyomor álmaiig (Erotika és gasztronómia Krúdy képeiben). Nyr. 101 (1977):439-57.
20. Hivatalos nyelvünk néhány jellemző sajátossága és magyarosabbá tételének módozatai. In: Az anyanyelv az ember életében. Szerk. Bachát László. TIT, Bp. 1977. 53-66.
21. Időélmény és kompozíció Krúdy prózájában. Szabolcs-Szatmári Szemle 1978/3: 12-7.
22. A stílus születése és halála (Állandóság és változás Krúdy prózájában). In: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmáról. Szerk. Kabdebó Lóránt. Petőfi Irodalmi Múzeum-Népművelési Propaganda Iroda, Bp. 1979. 113-30.
23. Egypár gondolat a prózaelemzésről (Egy funkcionális stílusvizsgálat körvonalai). MNy. 75 (1979): 465-7.
24. "Jelképek erdején át..." (Szimbólumok és szimbolizmus a százéves Krúdy Gyula prózájában). Édes Anyanyelvünk 1979/1: 5.
25. A teljes metafora nyelvtani szerkezetéről. In: A magyar nyelv grammatikája. A magyar nyelvészek III. nemzetközi kongresszusának előadásai. Szerk. Imre Samu, Szathmári István, Szűts László. Akadémiai, Bp. 1980. 457-65.
26. Stílus, stíluselemzés, prózaelemzés. Nyr. 104 (1980): 29-38.
27. A mutató névmási birtokos jelzőről és (annak?) használatáról. Nyr. 104 (1980): 417-9.
28. Krúdy tücsökzenéje. Magyar Nemzet 1980. szept. 14. [Az N. N. című kisregény jelképrendszeréről.]
29. Krúdy és a stílusa (A stílus helye Krúdy művészetében és Krúdy helye a stílus művészetében). It. 1981: 440-57.
30. A nyelvi képek szerepe a tömegtájékoztatásban. Nyr. 106 (1982): 138-41.
31. A "lelki táj" mint közlésforma József Attilánál. Nyr. 106 (1982): 307-10.
32. Szöveg és jelentés (Ceruzajegyzetek egy újszerű könyv margójára). Nyr. 106 (1982): 465-76. [Murvai Olga könyvéről.]
33. A "lelki táj" mint közlésforma József Attilánál. In: "A mindenséggel mérd magad!" Tanulmányok József Attiláról. Szerk. B. Csáky Edit. Akadémiai Kiadó, Bp. 1983. 121-5. [Vö. 31.]
34. Címek a mérlegen. Jel-Kép 1983/2: 106-15. (Társszerző: Grétsy László.)
35. Kép és kommunikáció. In: Nyelvészet és tömegkommunikáció. Szerk. Grétsy László. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Bp. 1985. II, 119-205.
36. Szakmai nyelvhasználat és publicisztikai stílus. Nyr. 109 (1985): 268-75.
37. A nyelvi kép mibenléte és befogadásának mechanizmusa az újabb stilisztikai elméletek tükrében. Nyk. 88 (1986): 39-87.
38. Kosztolányi nézetei a nyelv esztétikumáról. MNy. 82 (1986): 280-8.
39. A szépirodalmi közlés specifikuma és a stíluselemzés módszere. Műhelymunkák a nyelvészet és társtudományai köréből 1986/2: 53-64.
40. Érthetőség és érthetetlenség a költészetben. Nyr. 110 (1986): 382-3.
41. The perception of figures in recent theories of stylistics. In: ELTE Annales, Sectio Linguistica, tom. XVIII., 1987. 359-82.
42. Elemi kép - komplex kép - továbbszőtt kép. Nyr. 111 (1987): 162-74.
43. Életérzés és stílusforma Krúdy Gyula "bécsi" regényeiben. It. 69-70 (1987-88): 435-47.
44. A szépirodalmi közlés specifikuma és a stíluselemzés módszere. In: A magyar nyelv rétegződése. A magyar nyelvészek IV. nemzetközi kongresszusának előadásai. Szerk. Kiss Jenő és Szűts László. Akadémiai, Bp. 1988. II, 537-47. [Vö. 39.]
45. A pozitív nyelvművelés időszerű kérdései. Hungarológiai Közlemények (Újvidék) 80 (1989): 489-93.
46. A pozitív nyelvművelés időszerű kérdései. In: Nyelvi értékeink és gondjaink. A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok 1989. december 5-én tartott tudományos ülésszakának anyaga. A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, Újvidék 1990. 1-5. [Klny. az előző cikkből.]
47. A televízió sportműsorainak nyelvéről. Nyr. 113 (1989): 19-27.
48. Gondolatok és óhajok a XX. századi magyar nyelvészetben a nyelvművelés és a stilisztika viszonyáról. Nyr. 114 (1989): 435-41.
49. Képsűrűség mint nemzedéki stílusjegy? In: Congressus septimus internationalis fenno-ugristarum. Debrecen, 27. VIII.-2. IX. 1990. Sessiones sectionum. Dissertationes. Litteraria. Red. I. Dobos, L. Keresztes etc. Debrecen 1990. 247-52.
50-52. Nyelvi képek gyakorisága, típusai és funkciója egy mai magyar szépprózai antológiában. I.: Nyr. 114 (1990): 36-53.; II.: Uo. 161-75.; III.: Uo. 115 (1991): 28-44.
53. Életérzés és stílusforma Krúdy Gyula "bécsi" regényeiben. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében - Dieungarische Sprache und Kultur im Donauraum. A II. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson (Bécs, 1986. szept. 1-5.) elhangzott előadások. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, Bp.-Wien 1991. II, 1026-32. [Vö. 43.]
54. Gondolatok és óhajok a XX. századi magyar nyelvészetben a nyelvművelés és a stilisztika viszonyáról. In: Tanulmányok a magyar nyelvtudomány története témaköréből. A magyar nyelvészek V. nemzetközi kongresszusának előadásai. Szerk. Kiss Jenő és Szűts László. Akadémiai Kiadó, Bp. 1991. 340-5. [Vö. 48.]
55. Befejezés előtt a Nyelvművelő kisszótár. In: I. magyar alkalmazott nyelvészeti konferencia. Nyíregyháza, 1991. máj. 3-4. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza 1991. I, 24-32.
56. Igekötő-elhagyási tendencia: normasértés vagy normatágítás? In: Kemény Gábor (szerk.): Normatudat - nyelvi norma. MTA Nyelvtudományi Intézet, Bp. 1992. 205-27.
57. Normaváltás közben. Édes Anyanyelvünk 1992/4: 5.
58. Stephen Ullmann (Ullmann István) felismerései a szinesztézia jelentéstani alapjairól. In: Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. A III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson - Szeged, 1991. augusztus 12-16. - elhangzott előadások. Szerk. Békési Imre, Jankovics József, Kósa László, Nyerges Judit. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság-Scriptum Kft., Bp.-Szeged 1993. III, 1321-7.
59. Normaváltás közben. Nyr. 117 (1993): 416-7. [Vö. 57.]
60. Mi sem akarjuk "leválasztani" azt az ötmillió magyart! Válasz(ok) Kontra Miklósnak. [Vitacikk.] Szivárvány 1993/3: 155-8. [Újra: 76.]
61. Az igekötő elmaradásának néhány jellegzetes esete a mai magyar köz- és sajtónyelvben. In: Kemény Gábor-Kardos Tamás (szerk.): A magyar nyelvi norma érvényesülése napjaink nyelvhasználatában. MTA Nyelvtudományi Intézet, Bp. 1994. 99-105.
62. A nem latin betűs írású nyelvek neveinek magyar helyesírásáról (Szempontok és javaslatok). Nyr. 118 [1994]: 287-99.
63. Körülírás? Metafora? Körülíró metafora! In: Emlékkönyv Szathmári István hetvenedik születésnapjára. Fel. szerk. Laczkó Krisztina. ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék, Bp. 1995. 209-14.
64. Ottlik Géza és a nevek (Írói névadás a Hajnali háztetők-ben). Nyr. 119 (1995): 371-5.
65. [Bevezető a Szakmagyar rovathoz.] Magyar Tudomány 1995/1: 80.
66. Mi a stílus? (Újabb válaszok egy megválaszolhatatlan kérdésre). Nyr. 120 (1996): 6-13.
67. Álom - való (Az ellentét mint szövegszervező elv egy Krúdy-novellában). Nyr. 120 (1996): 403-14.
68. [Hozzászólás az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 1995. október 9-i ülésén.] Nyelvi tervezés, nyelvi politika II. rész. Nyr. 120 (1996): 380-402. [K. G. hozzászólása: 381-2.]
69. Faj vagy fajta? (Szaknyelv és köznyelv viszonya egy szóhasználati kérdés tükrében). Magyar Tudomány 1996/12: 1519-20.
70. Van-e szükség Magyarországon anyanyelvi törvényre? Jegyzőkönyv a Magyar Nyelvi Bizottság 1996. május 3-i üléséről. Nyr. 121 (1997): 104-120. [K. G. felszólalása: 113-5.]
71. Stílusmagatartások a hetvenes évek magyar szépprózájában (Stílustörténeti vázlat). In: Szavak - nevek - szótárak. Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. Szerk. Kiss Gábor és Zaicz Gábor. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, Bp. 1997. 182-6.
72. Az ellentét mint szövegszervező elv egy Krúdy-novellában. In: Szöveg és stílus. Szabó Zoltán köszöntése. Szerk. Péntek János. Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszéke, Cluj/Kolozsvár 1997. 234-40. [Vö. 67. (Rövidített változat.)]
73. Jól értjük-e a költő szavát? (József Attila két versrészletének értelmezéséhez). In: Saxa loquuntur [A Szent Imre Gimnázium/József Attila Gimnázium évkönyve]. Szerk. Vasbányai Ferenc. Bp. 1997. I, 257-61.
74. A szövegstílus három összetevőjéről (Péter Mihály stílusmeghatározása alapján). Nyr. 122 (1998): 133-42.
75. Szövegstílus és konnotáció. In: Nyelv, stílus, irodalom. Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára. Bańczerowski Janusz, Han Anna, Kassai Ilona, Nyomárkay István közreműködésével szerkesztette Zoltán András. ELTE BTK Keleti Szláv és Balti Filológiai Tanszéke, Bp. 1998. 289-93.
76. Mi sem akarjuk "leválasztani" azt az ötmillió magyart! Válasz(ok) Kontra Miklósnak. In: Kontra Miklós-Saly Noémi (szerk.): Nyelvmentés vagy nyelvárulás? Vita a határon túli magyar nyelvhasználatról. Osiris, Bp. 1998. 69-73. [Újraközlés; először: 60.]
77. A stilisztikai szövegelemzéstől a komplex műelemzésig (Vas István: Branyiszkó). In: V. Raisz Rózsa-H. Varga Gyula (szerk.): Nyelvi és kommunikációs kultúra az iskolában. XIII. Anyanyelv-oktatási Napok. Eger, 1998. július 7-10. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Bp. 1999. 74-82.
78. Képszerűség és poliszémia. In: Gecső Tamás (szerk.): Poliszémia, homonímia. Az ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti tanszéke által 1998 októberében rendezett tudományos konferencia előadásainak tanulmánykötete. Tinta Könyvkiadó, Bp. 1999. 109-16.
79. A nyelvi kép mint "rendellenesség" (Tudománytörténeti vázlat). Nyr. 123 (1999): 292-302.
80. A nyelvi kép mint "szabályszerűség" (A tudománytörténeti vázlat folytatása). Nyr. 123 (1999): 395-403.
81. A nyelvi kép: "rendellenesség" és "szabályszerűség" (Egy saját elgondolás körvonalai). Nyr. 124 (2000): 74-85.
82. Írói és kutatói vélemények a nyelvi kép jelentőségéről. In: Kugler Nóra-Lengyel Klára (szerk.): Ember és nyelv. Tanulmánykötet Keszler Borbála tiszteletére. ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék, Bp. 1999. 184-7.
83. Régi magyar irodalmi szövegkiadások. Nyk. 96 (1998-1999): 200-4.
84. A stilisztika feladatai és lehetőségei az új évezred küszöbén. In: Kiefer Ferenc-Gósy Mária (szerk.): Helyzetkép a magyar nyelvtudományról. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésen elhangzott előadások válogatott és átdolgozott tanulmányai. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, Bp. 2000. 64-74.
85. Szkülla és Kharübdisz között: a stilisztika feladatai és lehetőségei az új évezred küszöbén. Nyr. 124 (2000): 298-310.
86. A szemantikai távolság és a stilisztikai érték viszonya a költői képben. In: Gecső Tamás (szerk.): Lexikális jelentés, aktuális jelentés. Tinta Könyvkiadó, Bp. 2000. 146-52.
87. Casanova kellékei (A nyelvi képek, a beszédmódok és a tagolás szövegszervező funkciója Márai Sándor Vendégjáték Bolzanóban című regényében). In: Lőrinczy Huba-Czetter Ibolya (szerk.): "Este nyolckor születtem..." Hommage a Márai Sándor. BÁR, Szombathely 2000. 253-65.
88. A pillangó, a rózsa meg a kis fazék: a nyelvi kép mint szövegszervező tényező a 20. század első felének magyar szépprózájában. In: Kemény Gábor (szerk.): A metafora grammatikája és stilisztikája. Tanulmánykötet a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelvtudományi Tanszéke által 1999. október 11-12-én rendezett konferencia előadásaiból. Tinta Könyvkiadó, Bp. 2001. 140-52.
89. A "szecessziós" Krúdy (Egy Aranykéz utcai éj emléke). Nyr. 125 (2001): 319-29.
90. Időélmény és kompozíció Krúdy Gyula prózájában. In: Szabó Pál Csaba (szerk.): Szindbád Palotán. Krúdy Gyula és Várpalota tanulmányok és novellák tükrében. Szindbád Kiadó, Várpalota 2001. 72-81. [Megjelenőben.]
91. Előhang egy kispörkölthöz (Erotika és gasztronómia egy kései Krúdy-novellában). In: Szabó Pál Csaba (szerk.): Szindbád Palotán. Krúdy Gyula és Várpalota tanulmányok és novellák tükrében. Szindbád Kiadó, Várpalota 2001. 111-9. [Megjelenőben.]
92. Szakszókincs - szaknyelv - tudományos nyelv (Újabb szempontok egy régi vitakérdéshez). [Megjelenőben.]
93. Magyar szaknyelv Magyarországon és a szomszédos országokban. [Megjelenőben.]

Ismertetések, beszámolók
1. Albert Henry: Métonymie et métaphore. [Ism.] Nyk. 76 (1974): 478-83.
2. Jelentéstan és stilisztika. [Ism.] Nyk. 78 (1976): 184-92.
3. Szilágyi Ferenc: A magyar szó költészete. [Ism.] Nyr. 103 (1979): 242-4.
4. Éder Zoltán: Benkő József nyelvészeti munkássága és az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság. [Ism.] Nyk. 82 (1980): 400-2.
5. Verseghy Ferenc: A magyar nyelv művészi felhasználása. [Ism.] Nyk. 82 (1980): 402-5.
6. Éder Zoltán: Révai Miklós. [Ism.] In: ÁNyT. XIII. Akadémiai Kiadó, Bp. 1981. 284-8.
7. Szilágyi Ferenc: A magyar szó költészete. [Ism.] Édes Anyanyelvünk 1981/1: 10.
8. Erdélyi János: Filozófiai és esztétikai írások. [Ism.] Nyk. 85 (1983): 213-5.
9. Angol nyelvű Kosztolányi-monográfia. [Ism.] Nyr. 109 (1985): 367-9. [Dalma Hunyadi Brunauer-Stephen Brunauer: Dezső Kosztolányi.]
10. Beszámoló az újjáalakult Anyanyelvi Bizottság 1985. november 22-i üléséről. Nyr. 109 (1985): 511-2. (Társszerző: Grétsy László.)
11. Kovalovszky Miklós köszöntése. Élet és Irodalom 1985. szept. 27. [75. születésnapja alkalmából.]
12. Dalma Hunyadi Brunauer-Stephen Brunauer: Dezső Kosztolányi. [Ism.] Ungarn-Jahrbuch (München) 14 (1986): 299-301. [Angol nyelvű.]
13. Szabó Zoltán (szerk.): Irodalomtudományi és stilisztikai tanulmányok 1984. [Ism.] Nyr. 110 (1986): 376-7.
14. Ülésezett az Anyanyelvi Bizottság. Nyr. 111 (1987): 512.
15. Hungarológiai kongresszus Bécsben. Édes Anyanyelvünk 1987/1: 12.
16. Boross József-Szűts László (szerk.): A mai magyar argó kisszótára. [Ism.] Nyr. 111 (1987): 246-7.
17. Közéleti beszédünk. Wacha Imre kötete. [Ism.] Magyar Nemzet 1987. júl. 9.
18. Új argószótár "abcug"-tól "zsuzská"-ig. [Ism.] Mai Magazin 1987/2: 37.
19. Beszámoló az Anyanyelvi Bizottság 1987. évi tevékenységéről. Nyr. 112 (1988): 126-8.
20. Beszámoló az Anyanyelvi Bizottság 1988. évi üléseiről. Nyr. 112 (1988): 508-10.
21. Deme László-Grétsy László-Wacha Imre (szerk.): Nyelvi illemtan. [Ism.] Nyr. 112 (1988): 484-6.
22. Szende Tamás: Megérthetjük-e egymást? [Ism.] Édes Anyanyelvünk 1988/1: 13.
23. Beszámoló az Anyanyelvi Bizottság 1989. évi tevékenységéről. Nyr. 113 (1989): 510-2.
24. Vajdasági magyar nyelvművelő napok. Édes Anyanyelvünk 1990/1: 12.
25. Balogh Lajos-Kontra Miklós (szerk.): Élőnyelvi tanulmányok. [Ism.] Magyar Tudomány 1990/9: 1125-6.
26. Szekér Endre: Hagyomány és újítás mai költői nyelvünkben. [Ism.] Nyr. 114 (1990): 120-2.
27. Képalkotás és képrendszer Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvében. Büky László monográfiája. [Ism.] Magyar Nemzet 1990. jan. 29.
28. Az első magyar alkalmazott nyelvészeti konferenciáról. Édes Anyanyelvünk 1991/3: 13.
29. Csalánok és ibolyák (Szilágyi Ferenc epigrammái). [Ism.] Édes Anyanyelvünk 1993/3: 16.
30. Péter Mihály: A nyelvi érzelemkifejezés eszközei és módjai. [Ism.] MNy. 89 (1993): 494-6.
31. Nyelvművelő könyv a Vajdaságból. Molnár Csikós László: Hogy is mondjam? [Ism.] Édes Anyanyelvünk 1994/1: 18.
32. A muravidéki magyarság nyelvéről. Molnár Zoltán Miklós: Nyelv és nemzetiség. [Ism.] Édes Anyanyelvünk 1994/3: 18.
33. Értsünk szót! Sebestyén Árpád nyelvművelő kötete. [Ism.] Édes Anyanyelvünk 1995/1: 17.
34. Csokonai-szókincstár I. [Ism.] Édes Anyanyelvünk 1995/5: 15.
35. Szabolcsi Miklós: "Kemény a menny". József Attila élete és pályája 1927-1930. Akadémiai Kiadó, Bp. 1992. [Ism.] Hungarológiai Értesítő (Internet-változat.)
36. Bárczi Géza emlékkönyv. Szerk. Szathmári István, E. Abaffy Erzsébet, B. Lőrinczy Éva. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Bp. 1994. [Ism.] MNy. 92 (1996): 210-1.
37. Szende Tamás: A jelentés alapvonalai. Bp. 1996. [Ism.] Nyr. 120 (1996): 232-4.
38. Kiss Jenő: Társadalom és nyelvhasználat. Szociolingvisztikai alapfogalmak. [Ism.] Magyar Tudomány 1997/5: 632-4.
39. Georges Molinié-Pierre Cahné (eds): Qu'est-ce que le style? Presses Universitaires de France, Paris 1994. 354 pp. [Ism.] Acta Linguistica Hungarica 45 (1998): 408-10. [Angol nyelvű.]
40. Hol tart ma a stilisztika? (Stíluselméleti tanulmányok). Szerk. Szathmári István. [Ism.] MNy. 94 (1998): 70-5.
41. Origins of language. Edited by Jürgen Trabant. [Ism.] Magyar Tudomány 1998/1: 106-9.
42. Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv stilisztikája. [Ism.] Nyk. 96 (1998-1999): 285-91.
43. Nagy L. János: Szavak és világok Weöres Sándor verseiben. [Ism.] In: Petőfi S. János-Békési Imre-Vass László (szerk.): Szemiotikai szövegtan 11. A szemiotikai szövegtani kutatás diszciplináris környezetéhez (III). JGYF Kiadó, Szeged 1998. 313-6.
44. Lőrinczy Huba: Búcsú egy kultúrától. Márai Sándor: A Garrenek műve. [Ism.] Műhely 1999/4: 87-8.
45. Antik stíluselméletek Gorgiastól Augustinusig. Adamik Tamás új könyvéről. [Ism.] Édes Anyanyelvünk 1999/3: 15.
46. A stilisztikai szöveginterpretáció elméleti és módszertani problémái. A nyelvi kép szövegtani funkciói. [Ism. egyéni kutatási projektumáról.] In: 50 éves az MTA Nyelvtudományi Intézete. 1949. szeptember 12. A főbb munkálatok és eredmények áttekintése. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, Bp. 1999. 43-6.
47. Nyelv, stílus, irodalom. Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára. [Rövid ism., név nélkül.] Magyar Tudomány 1999/6: 766.
48. Szabó Zoltán: A magyar szépírói stílus történetének fő irányai. [Ism.] ItK. 2000/3-4: 534-8.
49. Egy könyv, amelynek nincs ára, csak értéke. [Ism.] Édes Anyanyelvünk 2000/4: 17.
50. Írói nyelvművelés. Heltainé Nagy Erzsébet könyvéről. [Ism.] Édes Anyanyelvünk 2001/1: 17.
51. Büky László: Egy vers szóhasználati háttere. [Ism.] Magyar Tudomány 2001/9: 1138-40. A legjobb találatok a következőhöz: Kemény Gábor nyelvész
Szakmai érdeklődésem már utolsó egyetemi éveim alatt a nyelvészet felé fordult.

Összeállította:

Kerekes Tamás

48
vanessa, 2010. 12. 15. 15:17
válasz erre az üzenetre

oooooooooooooooooooooooooooooooooooooohhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee olyan hülye vgyooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooookk

47
kisp66, 2010. 09. 01. 21:59
válasz erre az üzenetre

All Cat Race=====alkatrész

46
Cris, 2010. 03. 15. 17:12
válasz erre az üzenetre

Sir one a you come on=ször van a lyukamon
Tape at war you one a fun=tépett varjú van a fán

45
babb, 2010. 03. 09. 17:29
válasz erre az üzenetre

válasz a(z) 44. üzenetre
44
dj nokedli, 2010. 01. 26. 17:30
válasz erre az üzenetre

Hole one a wait say? --------------------------> hol van a wc?

43
silverwolf, 2007. 07. 09. 18:07
válasz erre az üzenetre

GCSE -> General Certificate Secondary Education --> ez a brit érettségi,ami magasabb szintű, mint a miénk, de nincs külön szavuk a sima érettségire

válasz a(z) 29. üzenetre
42
papapa, 2007. 06. 14. 17:43
válasz erre az üzenetre

ha nem tűnt volna fel már legalább 3-szor leírták ezt a szellemes mondatot

válasz a(z) 42. üzenetre
41
KiTTa, 2007. 06. 09. 18:47
válasz erre az üzenetre

Tape at war you one a fun! gyengébbek kedvéért [tehát akik nem tanulnak angolt xD] Tépett varjú van a fán!

40
Nocsi, 2006. 07. 03. 16:01
válasz erre az üzenetre

What can there

39
Rita, 2006. 06. 28. 15:44
válasz erre az üzenetre

Hole one a new see?

38
hehe, 2006. 04. 17. 21:52
válasz erre az üzenetre

Fuck Anal gyengébbek kedvéért fakanál

37
Betty16, 2006. 04. 15. 16:32
válasz erre az üzenetre

SUN COW-SZÁNKÓ
BEER LUCK!-BÍRLAK!
THIS NO ALL-DISZNÓ ÓL
TAPE AT WAR YOU ONE A FUN-TÉPETT VARJÚ VAN A
FÁN
HUT ARE ROW ZOE SAW-HATÁROZÓSZÓ

36
ogre, 2006. 04. 09. 14:25
válasz erre az üzenetre

Me of us one? (Mi a f@sz van?)

35
x, 2006. 04. 09. 11:06
válasz erre az üzenetre

wessatearthem (visszatértem)

34
Bab (bab), 2006. 04. 08. 10:32
válasz erre az üzenetre

Hole one a wait say? (Hol van a WC?)

33
Rissa (rissa), 2006. 04. 08. 10:19
válasz erre az üzenetre

aaaaaaaaaauuuuuuuuuu... i too you not good too you not

hihihi... vki nem értené (én istenem jó istenem)

válasz a(z) 13. üzenetre
32
palkó43, 2006. 03. 30. 15:58
válasz erre az üzenetre

aye rat shakey

válasz a(z) 29. üzenetre
« előző1 2 3 következő »

Ha elfelejtetted volna a jelszavadat, küldesd ki magadnak!


Még nem vagy VIP tag? Regisztrálj!
Skies of War
» játékajánló: Skies of War
5) $atlag = 0; // teli, félig-teli, üres csillag if ($atlag >= ($i - 0.3)) $fajlnev = 'csillag-teli.png'; elseif ( $atlag >= ($i - 0.6 ) && $atlag <= ($i - 0.3 ) ) $fajlnev = 'csillag-fel.png'; else $fajlnev = 'csillag-ures.png'; $get_modul = 'viccek'; // $_GET['modul'] print "\"szavazás"; } return $atlag; } ?>
Legújabb vicc

- Százados úr! Kovács honvéd leugrott ejtőernyő nélkül!
- Már megint?

Értékeld!