ࡱ> n p [ \ ] ^ _ ` a b c d e f g h i j k l m 9 N(bjbj`y&l  <<<8tLt $@@"bbb͐,       $% 'b9  u3͐uu9 /bb#///uXlb b /u /^/" X j , b4 [oT }<ͪ ' #0$F(YF(/ A rmai jog, knonjog hatsa a magyar jogfejlQdsre A Krpt-medencben a honfoglal magyarsg nem tallta nyomt az egykori rmai jognak, ezrt nem kellett megtkznie a hdt magyarsg jognak egy sokkal fejlettebb jogrendszerrel. Az itt tallt np joga nem knyszertette a magyarsgot arra, hogy azt elfogadja. A keresztny llamalaptsban kzremqkdQ egyhzjogszok a korabeli knonjoggal a rmai jognak csak a terminolgijt hoztk magukkal. A 15. sz-ra a nemesi jog mr egysgess vlt, s megrett a kodifiklsra. A nemesek azonban a recepci s a modernizci ellen helyezkedtek. Az orszgban hinyoztak a rmai jogot ismerQ jogszok kategrija. A hrom rszre szakadt Magyarorszg korban erQsdtt a rmai jog hatsa. Ennek oka az osztrk jog kzvettQ hatsa, valamint az a tny hogy tmegess vlt az egyetemjrs. Valjban a Hrmasknyv szoksjogot rgztQ szerepe erQsebb volt a rmai jogi hatsnl. Az egyetemet vgzett szakemberek a bri tletek indoklsban alkalmaztk azrt tudsukat. Magyarorszgon a knonjog s a magyar llam szoros s zkkenQmentes egyttlse volt a jellemzQ. Ez azrt lehetett gy, mert a knonjog nem akarta befolysa al vonni a teljes jogterletet, megelgedett a csaldjog, az rklsi jog egyes terleteinek szablyozsval, valamint a bntetQjog tern az erklccsel, tisztessggel kapcsolatos eljrsokban val kzremqkdsre. Ezeken a terleteken az orszgos jog rszv vlt. Stabilitst az egyhzi brskods megszilrdulsa is segtette. Az egyhzjogot flelmetes knyszereszkzkkel rendelkezQ brsgok alkalmaztk. Ezrt van az, hogy Zsigmond ta sokszor igen erQteljesen egyhzellenes lpsek dacra sem vontk ktsgbe a knonjog rvnyt. A joggak kialakulsa A joggak elklnlse a magyarjog histrijban meglehetQsen ksei. Itt is rvnyesltek az gynevezett megksettsgi tnyezQk, amelyek a trsadalmi-gazdasgi fejletlensgnkkel, ksQi llamalaptssal fggtt ssze. Hossz ideig, gyakorlatilag a 17. szzadig a magnjogi s a kzjogi terlet sztvlasztsa nem trtnt meg, ezek szerves sszefggsben voltak, s joggakrl nem beszlhetnk. A szqkebb rtelemben vett kzjog csri igaz, hogy a 13-14. sz-ban mr megfogalmazdtak a kzhatalom krlrsban, de a szlesebb rtelemben vett kzjog tnylegesen s valjban a 18. 19. sz. forduljtl szmthat. A kzjog s a magnjog sztvlasztsnak elmleti megokolsa a rmai jogra nylik vissza, de ez nlunk szinte ismeretlen volt, minden bizonnyal az is hozzjrult ahhoz, hogy a joggak kialakulsa csak jval ksQbb trtnt meg, mint pl. Nyugat-Eurpban, ahol korbban befogadtk a rmai jogot. A kzjog alatt tgabb rtelemben az llami let jogrendjt szablyoz jogszablyok sszessgt rtjk, mint a kzrdek lettemnyest. A kzjog alanya az llam (szemben a magnjoggal). Az llam e jogt el is hagyhatja, msra truhzhatja, s akr el is idegentheti. A kzjog jellemzQ vonsa, hogy ltala a kzakarat nyilatkozik meg, mert az llam rdekben ll, ezrt gyakorlsa kzktelezettsg. Az egyn a kzjogot az llam akaratbl gyakorolja, ezrt azt msra nem ruhzhatja t. Minden kzjog az llamtl s az llam akaratbl ered. A kzpkor joga ltalban magnjogon alapult, hiszen a kzjog gyakran magntulajdonba kerlt, s ennek alapjn az uralkods joga, pldul a csald joga lett, s ez az llam, a csaldfQ halla utn, mint magnbirtok, a csald tagjai kztti osztozkods trgya lett. Magnjog cmn nagyfontossg kzjogokat lehetett szerezni zlog, rkls, a magnjog pedig gyakran kzjogg vlt, kzigazgats a birtokon a jobbgyok felett, igazsgszolgltats. A jogfejlQds sorn a kzjog a jogrendszer egyik trzse lett, amelyek tovbbi gakra tagozdtak, mint llamjog, alkotmnyjog, kzigazgatsi jog, bntetQjog, peres eljrs, pnzgyi jog, egyhzjog stb. A magnjog azon jogszablyok sszessge, melyek a magnjogi viszonyokat rendezik. A kzhatalmat gyakorl szervek, mint jogi szemlyek, szintn llhatnak magnjogi viszonyokban, amikor nem a kzhatalom szerveiknt lpnek fel (pl.: ads-vtel az llam s az egyn kztt). A magnviszonyok trgyai igen szleskrqek, a szemlyes s gazdasgi letviszonyainkat fogja t (csald, szerzQdsktsek, stb.). A magnjog krbe esQ viszonyokat az egyenjogsg jellemzi. A magnjog hrom nagy egysgre: 1. a szemlyek jogra, 2. a csaldjogra, 3. vagyonjogra oszthat fel. A polgri jogrendszerben valsulnak meg a joggak nllsulsai, amely nlunk hrom lpsben zajlott le: a reformkori trvnyhozsban (kereskedelmi trsasgok, vlt, csQdtrvnyek, trvny elQtti egyenlQsg, kztehervisels stb.) a szabadsgharc leverst kvetQen vgrehajtott rszleges jogi modernizcival (telekknyv, szabadsgveszts bntets, hitellet fejlesztse), a kiegyezst kvetQen a hatalomra jutott polgri liberlis kormnyzat kiteljestette a folyamatot, s megteremtette a magyar polgri jogrendszert. Ennek leglnyegesebb eleme a magntulajdon szentsgnek elismerse, a jogegyenlQsg, a szerzQdsi szabadsg, a bntetQjog fejlesztse, a perjogban a nyilvnossg, a szbelisg, a bri szabad mrlegels, a rendelkezsi szabadsg, a vdelemhez val jog. A polgri jogrendszer alapttele: a jogbiztonsg. Mindenki kteles tiszteletben tartani a msik jogt. Kialakult a jogszablyok hierarchija, a kodifikcis tevkenysg, s ennek alapjn nyugati sznvonal jogfejlQds mutathat ki (fontosabb trvnyek: 1875. vi Kereskedelmi Trvny, amelynek egyes rendelkezsei 1995-ig voltak hatlyban, mint pl. a kzraktri jegy szablyozsa. Az 1878. vi BntetQ Trvnyknyv, a hres Csemegi Kdex, amely az 1950-es vekig volt hatlyban. A kiegyezst kvetQen az elsQ vilghborig terjedQ idQben volt az igazi polgri jogrendszer kiplse Magyarorszgon, amely a kaptalista trsadalom viszonyait igen pontosan, szakszerqen s hossz idQre szablyozta. A jogforrs fogalma s fajti Jogforrsnak tekintjk a joglet azon jelensgeit, amelyben valamely letviszony rendezettsge megtestesl. Ezek lehetnek rottak (pl. trvny), s ratlan (pl. szoksjog). Jogforrsknt rtelmezhetQ: maga az llam, mint minden jognak a forrsa, minden olyan tny, amelyhez szubjektv jog szerzse fqzQdik, minden okirat, amelyek a jogrend ismerett kzvettik. Jogforrsok kztt klnfle csoportosts szerint tesznek klnbsget, mint pl.: Anyagi jogforrsok, azok a jogforrsok, amelyek a jogot szrmaztatjk, ltestik (szoks s dntvny).Alaki jogforrsnak tekintjk, azokat, amelyek a mr keletkezett, fennll jogszablyokat foglaljk magukban. (Ilyen jogforrsok: rendelet, stattum, privilgium.).BelsQ jogforrs az a hatalom, amely a jogot alkotja, a jogalkot kpessgvel rendelkezik (kirly, orszggyqls).KlsQ jogforrs a jogszably megjelensi formja, amelynek rvn megismerhetQ az adott jogszably. ratlan (szoksjog, ltrejtte nincs meghatrozott formkhoz ktve, azokban a jogalkot akarata mintegy hallgatlagosan jut kifejezsre).rott, amelyek rsban megszerkesztve, szablyszerqen kihirdetve llnak a jogalkalmazk rendelkezsre. Meg kell jegyezni, hogy az rott s az ratlan jogforrsok kztti elhatrols nmikpp pontatlan, hiszen a szoksjog nagy hnyadt rsba foglaljk.Orszgos jellegq jogforrsok mindenkire kiterjednek (trvny, ntrvny, trvnygyqjtemny)Helyi jellegq jogforrsok (pl. privilgium, vrosi jogknyvek) csak az ott lQkre vonatkozott. A feudlis korban a Mohcsi vsz elQtti idQkben a legfontosabb jogforrs a szoksjog, s a trvny maradt, mellettk azonban jelentQsge volt a privilgiumoknak, s a helyi jellegq stattumoknak. A 18. sz-ban a kirlyi rendeletek, ptensek veszik t a trvnyeket helyettestQ szablyozs szerept. A trvny A trvny a feudalizmustl kezdve a legfontosabb jogforrs volt, a trvny az llami (kirlyi) akarat legmagasabb rendq megnyilvnulsa. Eleinte a kirly hatkony akarat-megnyilvnulsnak jele, utbb pedig a rendi dualizmust rvnyre juttat orszgos szerv (orszggyqls) legfontosabb dntsv vlt. A polgri korszakban vitathatatlanul a legmegingathatatlanabb tekintlyq normv vlt. A trvny olyan egyetemes s ltalnos jogforrs, amely a joglet brmely viszonyra vonatkozhat, s az orszg sszes llampolgrra kiterjed. Az rpd-hzi kirlyok idejn a trvnyek a szoksjog mellett kisegtQ jogforrsok voltak. Ezt tmasztotta al az a jogelv, miszerint a trvny csupn az azt kiad kirly letben br ktelezQ erQvel. Termszetesen az utd uralkod, ha a korbbit megerQstette, az szintn trvnny vlt. ElsQ kirlyaink idejn a legfQbb trvnyalkot az uralkod volt, aki a trvnykezsi munkkban a kirlyi tancs tagjait, majd az orszgos, illetve rendi gyqlseket is bevonta. Az orszgos gylekezetek mg nem voltak trvnyalkot gyqlsek, a trvnyhozs cljval, sszehvott orszggyqlsek a 13. sz. vgtQl fordulnak elQ. A trvnyek ekkor elsQsorban bntetQjogi, valamint az tlkezsre vonatkoz rendelkezseket tartalmazta. Az uralkod a trvnyeket dekrtumba foglalta, s pecstjvel elltva bocstotta ki. KtelezQ erejk magbl a kirlyi hatalombl eredt (szentests, kihirdets). Nhny fontosabb trvny: I. Istvn trvnyei: Kt knyvbe foglalva biztostottk a kirlysg lakinak szemlyes szabadsgt s rendelkeztek vagyonukrl, egyni fldtulajdonukrl, lakhelyk srthetetlensgrQl, az zvegyekrQl, az rvkrl s a hqtlenl elhagyott nQkrQl. Trvnyek alapoztk meg az llam s egyhzszervezet kiptst, szigor bntetssel lptek fel a kirly elleni hqtlensg elkvetQivel. Ezek voltak az Imre herceghez intzett intelmek, mint elsQ dekrtumok. Lszl s Klmn trvnyeiben tlnyomrszt perjog s bntetQjogi rendelkezsek szerepeltek, mint pl. az 1092. vi szabolcsi zsinat hatrozatai, de trvnybe foglaltk a zsidknak adott privilgiumot, valamint a zsinati hatrozatokat is. II. Andrs uralkodsa idejn megvltozott a trvnyhozs irnya s tartalma. Az 1222. vi Aranybulla s az annak alapjn kibocstott dekrtumok fQleg kzjogi (alkotmnyos) szablyozst tartalmaztak. A magnjogi szablyok csupn annyiban kaptak helyet, amennyiben azok a nemesek kzjogi llst vagy a nemesi szabadsgot rintettk. 1231-ben a kirly jabb Aranybullt adott ki, s az elQzQ hinyossgt ptolta. IV. Bla 1267-ben kiadta a III. Aranybullt, amely gyakorlatilag a korbbiak megjulsa volt, de j szablyokat is tartalmazott, mint pl. az rsbelisg megszqntetse a nemesek gyeiben, s a csatban elhalt nemes birtoka fi utd hinyban maradjon a nemzetsgnl. XIII. sz-i dekrtumok klsQ formikat tekintve privilgiumok, szabadsglevelek voltak, III. Andrs 1290-ben s 1298-ban a kirlyi tanccsal, ill. az orszggyqlssel egytt hozott trvnyeket. Kroly Rbert sokszor az orszggyqls mellQzsvel, a kirlyi tancsra tmaszkodva hozott trvnyeket, s igen nknyesen gyakorolta a kirlyi hatalmat, egyhzi tokkal fenyegetve szltotta fel az orszggyqls sszehvsra. Nagy Lajos 1351-ben az Aranybullt (a 4. cikk kivtelvel) megerQstette, s csekly kiegsztssel ltta el. A trvnyeket anyja akaratbl s brinak tancsra hozta. Zsigmond a szoksjog httrbe szortsval egyre inkbb a trvnyek fontossgt kvnta hangslyozni. A XV.-XVI. sz-ban a trvnyeket a nemzet s a korons kirly egyttesen alkottk. Trvnynek azt tekintettk, amit az orszggyqls elfogadott, s a kirly pecstjvel elltott, alrt s kihirdetett. Kzpkori trvnyhozsnak nem az volt a feladata, hogy jogot alkosson, hanem hogy pillanatnyi jogszksgletet orvosoljon. WerbQczy Hrmasknyve szerint a trvnyeket a np s kirly egyetrtQ akarat-elhatrozsa hozza ltre. A Habsburg korszak idejn az orszggyqls s a kirly szintn egyttesen alkotta a trvnyeket. 1848 tavaszn az utols rendi orszggyqls megszntette a feudlis jogintzmnyeket s a polgri trsadalom alapjait lerak, a fejlQdst elQsegtQ prilisi trvnyek kiadsval megszntette a rendisg utols bstyit is (pl. felelQs magyar minisztrium, orszggyqls venknti tartsa, npkpviselet, kztehervisels, rbri szolgltatsok megszqntetse, riszk s papi tized, az Qsisg eltrlse, sajtszabadsg, vallsszabadsg, stb.) A trvnyek kihirdetse s kzzttele elengedhetetlen rvnyessgi kellke volt a trvnynek. A feudalizmus idejn a kirly szentestse utn a trvnyt alkot orszggyqlsen felolvasssal hirdettk ki a trvnyeket, ksQbb pedig ki is kellett kldeni a megykhez. A nyomtatott sajt elterjedsvel ltalnos kvetelmny volt a jogalkotval szemben, hogy a trvny mindenki szmra hozzfrhetQ mdon kzztegye. 1848-tl hivatalos lapban, a Kzlnyben tettk publikuss a jogszablyokat. A trvnyek nyelve: 1830-ig a latin volt. 1836-tQl 40-ig latinul s magyarul, hasbosan kellett megjelenni, s 1844. vi 2. trvnyeket vltoztatva magyarul s latinul szerkesztettk. Horvt, Szlavn s Dalmt orszgban a stattumokat latinul szvegeztk. A szoksjog A szoksjog, mint fogalom kialakulsban egy folyamatrl beszlhetnk. A szoks: Egy tett bizonyos helyessgt felismerQ kzmeggyQzQdsen alapszik, amelyet az emberi trsadalom bizonyos kre hosszabb-rvidebb ideig gyakorolja. Jogszoks: A szoksok sajtos, a jog hatrn fekvQ csoportja. Tulajdonkppen jogptl szoks, mivel nincs r szablyozs. Hinyzik mgtte a kzhatalmi knyszer, s bizonyos fok kiknyszertQ erQ mr ll mgtte (a tbbiek rosszall magatartsa.) A szoksjog: egyetemes, valamely joggra kiterjedQ jogforrs, a jogalkots spontn megnyilvnulsi mdja. Nem egy aktussal szletik, hanem csak utlag a hasonl esetekben ismtlQdQ folyamat sorn, amikor vglegesen kialakul. 1710-ben az egyik trvny kimondta, hogy Magyarorszgot s trsorszgait trvnyei s szoksjogai szerint kell kormnyozni s igazgatni. De 1869-ben is kimondta egy trvny a bri fggetlensg kapcsn, hogy a br a trvnyek s trvnyerejq szoksok szerint hoz tletet. Klnbsget kell tennnk a npi eredetq szoksjogrl, s a brsgi gyakorlat ltal kialaktott szoksjog kztt. Npi eredetq szoksjogrl akkor beszlnk, ha az egyes normk egy adott kzssgen bell jnnek ltre, s ott ltalnos meggyQzQdss vlnak, amelyet ksQbb a bri gyakorlat is elismert s azok megsrtQit szankcionlta. Brsgi gyakorlat ltal kialaktott szoksjog: a felmerlQ hasonl esetekben hozott tletek rvn alakult ki. ltalban a jogrendszer hzagos vagy hinyos volta tette jogalkotv a brt, illetve a meglvQ jogszablyok tovbbfejlesztQjv. A kzpkori gondolkods szerint a jog rvnyessghez elegendQ volt, hogy rgi s j legyen hiszen a jog a szoksokban gykerezik. WerbQczy a Hrmasknyvben a szoksjog rvnyessgi kellkeit a kvetkezQkben foglalta ssze: A szoks okszerq legyen, azaz a kzj elrst szolglja, a jogrzettel tallkozzon. KellQ idQn t (legalbb 10 v) tarts legyen. IsmtlQdQ, vagyis gyakran fordul legyen. Szintn a Hrmasknyv szerint a szoksnak hromfle ereje van: Magyarz ereje, amikor a ktes rtelmq trvny helyett a helyi szokshoz kell folyamodni, s ha ez kellQ flvilgostst nyjt, nem szabad attl eltrni. Trvnyront ereje, mivel lerontja a trvnyt, amidQn azzal ellenkezsben ll. Trvnyptl ereje pedig abban van, hogy ptolja a hinyz szablyozsi trvnyt. A kortrsak szemben a szoksjog valdi rtke abban llt, hogy mindenkire nzve ktelezQknt jelent meg, melynek rendkvlisge azzal is lemrhetQ, hogy mg a polgri jogrendszerben is felbukkan. A Hrmasknyv egyes passzusai megrtk a msodik vilghbort is. A szoksjog kapcsn megemlthetQ mg az n. Dntvnyalkots, amely tulajdonkppen a mr meglvQ jog nem hiteles magyarzata, s gy nem rendelkezett ktelezQ erQvel. A dntvny ltal kifejezsre juttatott s irnytott bri gyakorlat rszv vlt a jogi kzmegegyezsnek, s ezltal szoksjogi erQre emelte. Szoksjog gyqjtemnyek A szoksjogot klnfle jogknyvekben, szoksjogi gyqjtemnyekben sszegeztk. A 15. szzadban egyre srgetQbb vlt az orszgos jog sszefoglalsa, mivel az igazsgszolgltats menett nagymrtkben htrltatta, hogy a felek teljesen eltrQ jogszablyokra hivatkoztak. II. Ulszltl WerbQczy Istvn XE "WerbQczy Istvn"  kapott megbzst, mgpedig a trvnyi jog s a kzvetlen gyakorlaton alapul szoksjog, valamint a kirlyi kivltsglevelekben a magyar trvnyszkek s az orszgos brsgok gyakorlatban megnyilvnul joganyag sszersra 1500-ban. Az elkszlt munkt 1514-ben terjesztette az orszggyqls el a kvetkezQ cmmel: Nemes Magyarorszg szoksjognak Hrmasknyve (Tripartitum). Az orszggyqls el is fogadta, s a kirly alrta, azonban pecsttel val elltsa s kihirdetse elmaradt. WerbQczy letplyja: jogtus, kznemesi politikus, 1460 krl szletett, nmetl, latinul s grgl beszlt, jelentQs knonjogi s rmai jogi ismeretei voltak. 1498-ban a kirlyi kria jegyzQje, a nagybirtokos Szobi Mihlytl, akinek familirisa kapott birtokot, s ennek segtsgvel, valamint Szapolyai tmogatsval gyorsan velt felfel plyja. 1502-ben orszgbri tlQmester, j sznok. Rszt vesz s jelentQs szerephez jut a kznemesi prtpolitikai harcaiban. 1513-ban kirlyi szemlynk, 1519-ben Velencben, Rmban, Nnbergben lt el diplomciai kikldetst. 1525-ben Qt vlasztjk meg ndorr. risi vagyont halmoz fel, bizonyos korrupcis gyek kapcsn, s P az orszg egyik leggazdagabb fldesura. A Rkosi orszggyqlsen 1526-ban hqtlensg cmn fej- s jszgvesztsre tlik, s a felvidkre menekl. Majd Jnos kirly kancellrja, Jnos halla utn a szultn WerbQczyt nevezi ki a trk uralom alatt lvQ magyarok fQbrjv. 1541-ben hal meg pestisben, vagy szltsben, de lehet, hogy a budai pasa mrgezte meg. WerbQczy 1517-ben magnton kinyomtatta munkjt, s elkldte a megyknek, s ms jogszablygyqjtemny hjn alkalmazni kezdtk, gy szoksjogi ton vlt a magyar jog rszv. 1570-ben kiadta a kolozsvri Heltai Gspr a Hrmasknyvet s 1628-tl a Corpus Iuris Hungaricibe is bekerlt, s mgpedig a trvnytr elejn kapott helyet. 1698-ben bekerlt az erdlyi trvnygyqjtemnybe is. Maga a Hrmasknyv szerkezetileg ngy fejezetre tagozdik, minden fejezet cmekre (titulus) van osztva. Bevezets: ltalnos fogalmakat trgyal, mint igazsg, jog, trvny, szoks, brskods meghatrozsa rsz fQknt a nemesi magnjogot taglalja, de itt szerepel a ngy legfontosabb nemesi kivltsg, mint a szemlyes szabadsg, a kirlyi brsg al tartozs, az admentessg s az ellenllsi jog. rsz eljrsjoggal, bntetQjogi ttelekkel, vrosi polgrokra s jobbgyokra vonatkoz egyes jogi krdsekkel foglalkozik. rsz a partikulris jogokra vonatkoz szablyokat fogja t. Horvt-Dalmt-Szlavnorszg, Erdly, Vrosi Polgrsg, Jobbgyok. A tripartitum nagy rdeme: sszefoglalta a magyarorszgi feudlis jogot, s igyekezett rendszerbe foglalni, ugyanakkor jelentQsen gtolta a legfejlettebb rmai jog befogadst (recepcijt). A jogknyvet a nemessg biblijnak tekintettk. I. Ferdinnd a Hrmasknyv tdolgozsra bizottsgot lltott fel. Ujlaky Ferenc XE "Ujlaky Ferenc"  gyQri pspk vezetsvel, aki jogi szakemberek segtsgvel megalkotta a Ngyesknyvet 1553-ban. A Ngyesknyvet szoksjogi ton nem ismertk el, m egyes brsgok alkalmaztk. Mria Terzia 1768-ban kiadta a kria elvi jelentQsgq dntseit (1723-tl), amelyet a kria teljes lse fellvizsgl, s a kirly rendelettel megerQstve alkalmazst ktelezQv tette a brsgok szmra (Planum Tabulare XE "Planum Tabulare" ). Trvnygyqjtemnyek Az ltalnos jogrendezs kvetelmnye hvta letre a klnfle trvnygyqjtemnyeket, amelyek a kibocstott trvnyek idQrendbe sorolst jelentette. A trvnygyqjtemnyek clja a jogszably kzzttele, nem lp fel sem szerkezeti, sem ellentmondsos kiszqrse a joganyag tematikus sszefoglalsa. A trvnygyqjtemnyhez kpest tovbblpst jelentettek az erdlyi jogalkotsban felbukkan kompilcis munkk. Ezekben a munkkban az idQrendbe llts mdszervel mr bizonyos tartalmi selejtezst vgeztek, hogy a nyilvnval ellentmondsok ne kerljenek a gyqjtemnybe. Ezek a szerkesztQi munkk nem alkottak jogot, s nem hoztak jat az eredetihez kpest. A trvnyknyvek, kdexek a jogrendezs fontos dokumentumai. Magyarorszgon az elsQ nyomtatott trvnygyqjtemny Zsmboki Jnos XE "Zsmboki Jnos"  nevhez fqzQdik, aki 1581-ben adta ki Mtys idejn kibocstott trvnyek tlnyom tbbsgt. Az elsQ nll trvnygyqjtemny elksztse a 16. sz-ban Mosczy Zakaris nyitrai s Telekdy Mikls XE "Telekdy Mikls"  pcsi pspkk 1584-ben tettk kzz, mivel Mosczy, aki rszt vett az orszg felsQ brsgainak munkjban elszrnylkdve tapasztalta, hogy ellenttes szveget tartalmaz knyvekkel tallkozott. Az emltett trvnygyqjtemnyt Bcsben (1628) XE "Mosczy Zakaris" , majd Srospatakon (1653) is kiadtk, s az 1688. vi kiads fellelte az 1655. s 1659. vi dekrtumokat is, mg 1696-ban jabb kiads szletett, s ezt neveztk el elQszr Corpus Iuris Hungaricinek. Ez is hrom rszbQl ll, mint WerbQczy Hrmasknyve. A trvnygyqjtemnyeket ezt kvetQen rendszeresen kiadtk rsban, amelyeket felvettek a Corpus Iurisba. Ehhez magnmunkkat is csatoltak toldalkknt, gy kerlt a Corpus Iurisba a trnoki cikkelyek, a Mria Terzia ltal kibocstott katonai rendtarts, majd ksQbb III. Ferdinnd Praxis Criminalisa XE "Praxis Criminalisa"  (bntetQ perrendtarts). Ennek ellenre a Corpus Iuris nem volt hinytalan munka tbb trvny hinyzott a gyqjtemnybQl. Erdlyben Bethlen Gbor 1619-ben perrendtartst adott ki a trvnykezs mdjt s rendjt taglal jogszablyokrl, majd II. Rkczi Ferenc fejedelemsge idejn kszlt el az a gyqjtemny, amely valamennyi ltezQ s fellelhetQ erdlyi gyqjtemnyt (articulust) fogott egybe, melyet a gyulafehrvri orszggyqls megtrgyal (1653), s amelyet megerQstett. 1688-ban Apafi Mihly fejedelem gyqjttte ssze  Erdlyorszgnak s Magyarorszg hozzcsatolt rszeinek sszegyqjttt vgzemnyeit (trvnyeit). Erdly utols trvnyknyve az j Cikkelyek voltak, amelyek 1744-tQl 1848-ig terjedQ trvnyeket fogtk ssze. Az jabb gyqjtemnyek I. Lipt 1691-ben kiadott Diploma Leopoldiumt is tartalmazzk. Eurpa-szerte adtk ki rszint n. jogknyveket, gyqjtemnyeket, ilyen volt Nmetorszgban a Szsztkr, s a Svbtkr stb. Rendelet, privilgium, szablyrendelet Jogforrsoknak tekinthetQk a rendelet, a privilgium, a szablyrendelet, a vrosi jogknyvek s a trnoki jog. Rendelet A feudalizmus idejn rendeletnek tekintettk a vgrehajt hatalom nem trvnyi szintq szablyait, de azokat a dekrtumokat is, amelyeket nem az orszggyqlsen, hanem a kirlyi tancsban hoztak. Kroly Rbert idejbQl szrmazik az 1342-ben kiadott pnzgyi rendelet. Tovbb Zsigmond 1433-ban a banderilis hadszervezetrQl szl rendelete. Ha az orszggyqls nem volt egytt, vagy meg akartk kerlni Qket, a kirly szmos jogalkotst ignylQ krdsekben intzkedett rendeleti ton. A rendeletalkots azonban a XVIII. sz-ra volt jellemzQ, amikor a kirlyi rendeletek szablyozzk tbbek kztt Erdly alkotmnyt (Diploma Leopoldium), a vallsgyek, majd a trelmi rendelet, de az rbri krdst, vagy a tangyi reformot. Ezek egybknt mind trvnyben hozhat szablyozsok lettek volna, de a kirly gy akarta megkerlni a trvnyhozst, s az ellenllst. Rendeleteket adtak ki, tovbb a trvnyek vgrehajtsra is. Ennek sorn a dikasztriumok j nhny elvi jelentQsgq rendeletet adtak ki, gy pl. II. Jzsef idejben szokss vlt, hogy kivonatokat ksztenek az ltalnos rvnyq normkbl s azt a hatsgokkal kzltk. Az 1848-ban fggetlen felelQs magyar minisztrium fellltsval szintn megkezdQdtt a trvnyek vgrehajtst szolgl miniszteri rendeletek kiadsa. Trvnnyel vagy orszgos szoksjoggal nem szablyozott gyeket s viszonyokat (magn- s bntetQjogi gyek kivtelvel) rendeleti ton lehetett szablyozni (pl. a gylekezsi jog, a toloncrendelet, stb.) Indokolt lehetett az n. szksgrendelet szablyalkots, amikor srgQs veszly elhrtsra trvnyt mdosthattak, felfggeszthettek ilyen mdon. Ez kivteles eset lehetett, mint pl. a hbors veszly, amikoris 1912-ben rendeletalkotsi joggal ruhzzk fel a kormnyt. 1945 s 1953 kztt a trvnyek szerept igen szles krben rendeleti jogalkots vette t, amely gy ahogy volt, trvnytelen volt. Privilgium A kivltsg a kzpkor jognak jellemzQ forrsa. Kirlyi privilgiumban llaptottk meg az egyhzi s vilgi fQurak jogait s ktelessgeit a kirllyal, mint legfQbb hqbrrral szemben. A kivltsg egyrszt azonos volt a szabadsg fogalmval, msrszt a kirly s az egyhzi s vilgi fQurak szablyalkotsi jogot gyakoroltak. A XIII. sz-ban a kirlyi dekrtumok is kivltsglevl formjban keletkeztek. A patrimonilis llamban az uralkod szinte minden krdst privilgiummal rendezett, mint pl. pspksg, kolostor-alapts, npcsoportoknak birtokadomnyozs, stb. Privilgiummal lehetett nemessget kapni, ilyenek voltak a fistsi oklevelek, az orszgos s heti vsrtartsra, vmjogra, pallosjogra vonatkoz kivltsgok. ltalnos privilgiumot a kirly testletnek, mg klns privilgiumot egyes szemlyeknek adomnyozott. Az elQbbire plda a szkelyek vagy szszok kivltsglevelei. A privilgium rvnyessgi kellkei: trvnyesen megkoronzott kirly adja ki, a trvnyekkel vagy ms jogaival ne ellenkezzk, a nagyobb kirlyi pecsttel adassk ki, egy ven bell hirdessk ki, s ha ez adomnylevl, helyezzk birtokba az illetQt. Szably-rendelet A trvnyhatsgoknak s kzsgeknek, mint sajt joghatsggal br nkormnyzati testleteknek a joghatsguk al tartoz gyekben. szablyrendeletet (stattum) adhattak ki, ami nem ellenkezhetett trvnnyel, kormnyrendelettel vagy orszgos szokssal. A szablyrendeltek ktelezQ erejnek forrsa a kirlyi privilgium, vagy az Qsi szoks volt. A stattumalkots joga az nkormnyzat kialakulsval s megerQsdsvel egyre fontosabb szerephez jutott Magyarorszgon, de Erdlyben s a Horvt-Szlavn kivltsgos terleteken is. Vrosi jogknyvek A vrosi letet megalapt hospesek magukkal hoztk sajt jogukat, s ez a szoksjogokkal egytt vrosi jogokk alakultak t, amelyet kirlyi privilgiumok megerQstettek. Pl. a selmeci jogknyv XE "selmeci jogknyv"  IV. Bla kirly korbl szrmazik s abban rendelkezik az immunitsrl, a vrosi elljrsgrl, a bri hivatalrl, de a peres eljrsrl is. Ilyen hre volt mg a budai s pozsonyi jogknyvnek is. Trnoki jog A vrosi polgrok fellebbezseit a trnokmester brlta el a kirly megbzsbl. Az egysges trnoki jog gyakorlsa rdekben Mtys alatt sszegyqjtttk a trnoki jogot, amelyet minden trnokvrosnak megkldtek s azt alkalmaztk. KsQbb a trnoki jog a Corpus Iurisban is megjelent. Magyar jogtudomny fejlQdse 1848-ig A magyar jogtudomny fejlQdsre, gy mint az llam s a gazdasgi let fejlQdsre a megksettsg jellemzQ. Magyarorszgon mg szinte rni-olvasni tanult a trsadalom elitje, amikor Nyugat-Eurpba orszgaiban mr az igen fejlett rmai jog befogadsra kszltek fel. A jogtudomny fejlQdse szoros sszefggsben van a jogi oktats fejlQdsvel. A kirlyi kancellria kiforrott rsbelisge a 13. sz-ra tehetQ. A kor okirati emlkei a jogalkots gyakorlata erre a szzadra alakult ki, s viszonylag fejlett jogelmletet mutat a kor sznvonaln, amelyet a Vradi Regestrum XE "Vradi Regestrum"  (1208-1235 a vradi kptalannak II. Andrs korbl (1205-35) szrmaz jegyzQknyve, mely a Vradra Szt. Lszl srjhoz kldtt felek 389 peres gynek hivatalos ismertetst tartalmazza) is mutat. Az rpdhz kihalsa utn mr azt lehet mondani, hogy a magyar jogtud rtelmisg alkalmas volt arra, hogy a kzponti s helyi brskods, a hatalomgyakorls mdjait megtanulva befolyst tudott gyakorolni a jogalkotsra, a kancellria elQksztQ munkira s a bri szoksjog kialaktsra gondolva. A hazai jogtudomny fejlQdse hossz fejlQdsi folyamat eredmnye, s a kvetkezQ fQbb jogtrtneti korszakokrl beszlhetnk: A honfoglals s az azt megelQzQ Qsi jog: FejlQdsnek elsQ szakaszban az emberek emberi csoportok kiszolgltatottsga a jellemzQ. A termszettel s a rivlis krnyezettel folytatott szakadatlan kzdelem, az egymsrautaltsg, a csoportos fennmarads s konfliktuskezels sztns szablyrendszert teremtett. Ezek nem tudatos megfogalmazsok voltak, hanem rkltt joggyakorlat (nemzetsgi megolds). A termszeti kiszolgltatottsg cskkensvel a nagyobb vdettsget jelentQ csoportok kialakulsval, az egyre erQsdQ egyni rdekeltsg mr nem tette lehetQv az  ntudatlan joggyakorlatot , hanem tudatos, szankcionlhat szablyozst kvn. Mr a kialakult joggyakorlat megsrtQi ellen knyszer alkalmazsval lpnek fel. Ez termszetesen mg nem jogalkots, hanem jogkpzQds, amely szokss vlt (ilyen volt pl. a kalandozsok idejn a szigor hadi szablyok meghonostsa, s ezen keresztl a kzrdek megjelense). A szoks olyan rendkvli tartssgot jelentett, hogy mg a XX. sz-ban is a kirlyok a trvnyek mellett a szoksok betartsra is eskt tettek. Amikor a magyar trsadalom a kezdetleges llamisg korba lpett a szoksok dominltak, s ezekbQl a szoksokbl forrott ssze az orszgos jog, amely a kz rdekeinek kifejezseknt trvnyi formban jelent meg. Mr Szent Istvn trvnyei (Intelmek) is ezt a kzrdeket szolgljk. Azt mondhatjuk, hogy a trvnyalkots mellett a szoks mindvgig egyik meghatrozja volt a magyar jogfejlQdsnek. Tbb trvny nem bzott sajt erejben, ezrt a szoksokra utalt (pl. 1298-ban:  ha egy nemes birtokai vtkeinl & az ellenfl kezre jutnak, akkor Q vagy msok & az orszg rgtQl megtartott szoksa szerint megvlthatjk ). Mg WerbQczy is trvnyront erQt tulajdontott a szoksjognak. Az 1848 elQtti magyar jogban dntQen meghatroz a szoksjog volt, a jog egyb formival szemben. Az egsz rott jog jellemzQje az esetlegessg, nem volt benne kvetkezetessg, koncepci. A rmai joghoz kpest szegnyes szablyozst adtak, s botladoz latinsggal voltak megszerkesztve (Bnis Gyrgy). Ms jog volt a megykben, a vrosokban s az riszk elQtt, de mg a kriban sem alkalmaztak azonos jogot. A 16. sz-tl kezdve lehet felfedezni bizonyos rmai jogi elemeket a magyar jogban (pl. a Tripartitumban), de klnsen a bri gyakorlatban, amikor mr a klfldi egyetemet vgzett jogszok megismertk a rmai jogot, s ennek befogadsra kpesek voltak. A fejletlen magyar gazdasgi s trsadalmi let viszont nem knyszerlt a korszerqbb jogalkalmazs tvtelre, s az Magyarorszgon nem is volt jellemzQ. Nem vltak el a joggak, nem klnltek el a kzjogi intzmnyek a magnjogiaktl. ElsQsorban a bntetQjog jellemezte a magyar jogot. Az eurpai hatsok all az llamalaptstl kezdve nem tudta kivonni magt a trsadalom, azonban ezeknek a klfldi jogoknak (germn, rmai jog) igen kicsi volt a hatsa a magyar jogfejlQdsre. A jogi oktats Magyarorszgon, 1848-ig A magyar kultra elsQ rott emlkei kztt szmos jogi dokumentum szerepel, mint Pannonhalmi s a Tihanyi Aptsg alapt levelek, vagy Szent Istvn Intelmei. llamalapt kirlyunk rtkknt tartotta szmon az idegen nyelvet, a jogszoksok s oklevelek ismerett, a mestersgeket s a fegyverbli fogsokat. Befogadsukra, megismerskre buzdtotta a magyarokat, hogy ne legyenek gyengk s egynyelvqek. A lecke anyaga a jog tern az eurpai kzs jog volt, mint a valls tern az eurpai kzs valls, vagyis a keresztnysg. Ezek megismerse folyamatos tants, tanuls eredmnyeknt vlhatott valra Az elsQ magyar szzadok rstudk rstudi klfldiek voltak, Qk hoztk magukkal tudsukat, s knyveiket. FQleg azon orszgokbl jttek rstudk, amelyekhez dinasztikus szlak, vagy kereskedelmi kapcsolatok fqztk orszgunkat, mint pl. Bajororszg, Velence. KsQbb telepes csoportok is rkeztek sajt szoksaikkal. A klfldi jogtudk hamarosan egyben hazai tantk lettek (pl. Gellrt pspk Imre herceg tantja). A kolostorok is befogadtk a tanulni vgy helyblieket, de kvetsgbe s tanulni is elmentek magyar fiatalok klfldre. Az rpd-kori jogtants elQszr az rni-olvasni tanulsbl llt s erre plhetnek a klnbzQ trvnykezsek. A XIII. sz-ban mr egyes magyar fiatalok kikerltek a Bolognai egyetemre, sQt ott tant magyar jogszokrl is tudunk. Tudomsunk van a hazai knonjogi oktatsrl, mely kzpfok tanfolyam keretben trtnt. A kirlyi kancellria rsbelisge is kiforrott erre az idQre. Eleinte ott tanultak tbbek kztt jogot is a magyar fiatalok a klfldiektQl. A Vradi Regestrum fejlett jogi letet mutat be a kor sznvonaln, s mondhatni, hogy az rpdhz kihalsval a jog s trvny tanuls elemi iskolit kijrta a magyar jogtud rtelmisg s a kzponti s helyi igazgats, a brskods, s a hatalomgyakorls rszv vltak. A magyar fiatalok Bolognban, Bcsben, Prgban s Krakkban tanulhattak, de a magyar kirly hrom zben is prblkozott egyetem alaptsval. Lajos kirly a pcsi egyetemet alaptotta meg, Zsigmond az budait, ahol knonjogi oktats volt, Mtys a pozsonyit hvta letre az egyetemet. Ezek mind rvid ideig mqkdtek. A magyar jogszok tbbsge a hazai lehetQsgek keretein bell szereztk meg jogi ismereteiket s tanultak bele a mestersgbe az ott dolgoz, okiratot szerkesztQ, trvnyelQksztQ magasabb tuds trsaik segtsgvel. A hiteles helyek voltak mg az alapvetQ jogi tuds iskoli, a jegyzQsg nll szakmv, tudomnny vlt, sorozatban keletkeztek az okirat minta gyqjtemnyek. Az egyetemes tudomnyos nyelv a latin volt szerte Eurpban, gy nem jelentett nehzsget a klfldi gyqjtemnyek forgatsa, magyarorszgi felhasznlsa. A XV. sz-ban mr a jogtudk plyja meg is oszlik, gy mint tlQmesterekre, jegyzQkre s gyvdekre. A XV. sz-ban igen nagy szmban tallni klfldn tanult magyar jogszokat, a kancellrin tanul hazai jogtudk mellett. Mivel a klfldn tanulk tbb orszgbl hoztk ide jogi tudsukat, ez a klfldi jog magyarorszgi recepcijnak hordozi lehetett volna, de arra hazai igny nem mutatkozott, mivel a feudlis jogot nem kvntk felvltani egy korszerqbb, pldul rmai joggal. A trsadalmi viszonyok nem indokoljk ezt a korszerqbb jogi technikk alkalmazst. Mohcs utni idQkben az osztrk jog trekvsei voltak a meghatrozak, de az orszggyqls ezeket nem fogadta el. Erdlyben a klfldi jog recepcija elQnysebb volt, a szsz fiatalok fQleg nmet egyetemekre jrtak s a rmai jog befogadsa is sokkal elQbb megtrtnt, mint Magyarorszgon. A hazai jogi oktats a XVII. sz-ban kapott erQre. Pzmny alaptotta a nagyszombati egyetemet, 1667-ben egsztettk ki a jogi karral, itt a knonjog s a rmai jog oktatsa mellett nagy sllyal szerepelt az anyagi s az eljrsi jog oktatsa. Knonjogi oktats volt Kassn s Kolozsvrott, jogot viszont nhny protestns akadmia tantott (Debrecen, Ppa, Srospatak, Eperjes). Az egri joglceum (1740), a gyQri jogakadmia (1774) vltotta fel korbbi katolikus szervezkedseket, majd Kassn, Nagyvradon s Pozsonyban ltesltek kirlyi jogakadmik s rszv vltak a jogi felsQoktatsnak, majd Pcsett, Kecskemten s Mramaros-szigeten indult meg a kpzs. A XVIII. sz-ban a bcsi egyetem is kapott magyar jogi tanszket. A jogtudomnyok oktatsban nagy jelentQsgq lpsnek tekinthetQ az 1872-ben Kolozsvrott megnylt msodik magyar egyetem, majd a Pozsonyi Erzsbet Tudomnyegyetem s a Debreceni Tudomnyegyetem fellltsa (1912). A jogakadmik oktatsi sznvonalt az egyetemekhez kzeltettk, alap- s llamvizsga rendszert szintn az universitasokhoz igaztottk, de a szigorlatozs s a doktorr avats jogostvnyt nem nyertk el. A jogi oktats sznvonala a kiegyezst kvetQen igen magas volt, sok tudst adtak az orszgnak s Eurpnak, amely a kt vilghbor alatt is megmaradt, de a csonka orszg miatt a Kolozsvri Egyetem Szegedre kltztt, mg a pozsonyi Pcsre. A jogakadmia kzl megmaradt az egri katolikus, Miskolcon az evanglikus, Kecskemten pedig a reformtus. gy ngy egyetem s hrom akadmiai szintq jogi oktat intzmny mqkdhetett. A szocialista korszakban torz irnyba tereltk a jogi oktatst. 1951-ben a doktori cmet is megvontk tQlk okleveles jogsz kpestst kaptak s a knyszertQ folyamat all nem tudtk a jogszok sem kivonni magukat, csak amikor mr a politikai nyoms cskkent, akkor vlhatott ismt valsgos universitass az egyetem, amely megfelelQ belsQ nkormnyzattal, szabadsggal dolgozhat, s ezzel vlt lehetQv a Pzmny Pter Katolikus Egyetem ltrejtte is. A jogtrtneti tudomny fogalma s feladata A jogtrtneti historizmus az llam s a jog fejlQdstrtnett hordoz ismeretek tudomnyos ignyq feltrsa, vagyis a trsadalmi fejlQds trvnyeit feltrni akar tudomny. Feladata az llam s a jog trtnelmi szerepnek megismertetse. A modern histogrfiai kutatmunka, mondhatni a trtnetrs trtnete, amelyben az egymst kvetQ nemzedkek vilgtjk meg a mltat. A kutatk trtnetfilozfiai s metodikai (mdszertani) alapllsa erQsen befolysolta a jogtrtneti tudomnyt. Kulcsr Klmn (szociolgus, volt igazsggy miniszter, kortrsunk) szerint  a tudomnyos igazsghoz vezetQ t, minden esetben maga is a trtnetisg jegyeit hordozza magban, s ez a vizsglt jelensgek mibenltnek is a sajtja . A magyar jogi gondolkods fejlQdse 1. A magyar jogi gondolkods historizmusa a XVI. sz-ra nylik vissza. Ez volt a rendi-nemesi kzgondolkods, amely szksgess tette a  magyar kirlyok trvnyeinek gyqjtst . A kutatk nemesi jog alapjn igyekeztek bemutatni a jogfejlQdst, s annak gyakorlati felhasznlst elQmozdtani, mivel a jogbizonytalansg s a nemesi-rendi kivltsgok konzervlsa kvetelmny volt. A fQbb munkk: Mosczy Zakaris nyitrai pspk az orszg egyik fQ felsQbrja foglalta ssze az ellenttes szvegq trvnyeket, amely segtett a jogalkalmazsban. Szentivnyi Gbor-fle gyqjtemnyek foglaltk ssze a kutatsok eredmnyeit, amelyet Bcsben (1628), Srospatakon (1653) is kiadtak. Tipikus nemesi-rendi szemlletq munkk voltak, mdszertani (nem trtneti) felfogsban. Az 1672-tQl a Nagyszombati Egyetem oktati a tradicionlis nemesi-rendi jog alapjn trekedtek bemutatni a jogfejlQdst. A trtneti jog, a rgi dicsQsg keresse jellemzQ ezekre a munkkra. Huszty-fle sszefoglal munkkban jelentkezik elsQknt egy mdszeres trtneti megkzelts. Ebben az idQben az egyetemek sszehasonlt munkt kveteltek a tudomny kpviselQitQl, de a hazai jog (jus patrium) fejletlen volt, gy nem lehetett a hazai jogfejlQdsre elQnys munkt vgezni. 2. Haznkban az llam s jogfejlQds trtnett vizsgl mdszeres kutat-elemzQ munkk jobbra csak a XVIII. sz-ra bontakoztak ki. Ezek fQleg a rendi kivltsgok ellen fellpQ kzjogtrtnet elsQ prblkozsai. Hajnczy Jzsefet (jakobinus) kell megemlteni, aki tudomnyos eszkzzel vgezte a jogtrtneti munkit, szmottevQ kzjogtrtneti eredmnyeket mutatott fel. A trtneti fldrajz, az llamstatisztika, az llamtudomnyokkal sszefggQ munkk az udvar rdekeit szolgltk. 3. A felvilgosods eszmeradata elQnysen hatott a magyar jogfejlQdsre, br nem hagytak jogtrtneti kziknyveket htra, de a halads gondolatnak, jogfejlQds trvnyszerqsgeinek, a trsadalmi halads sszefggseire val rmutatssal szmottevQen befolysoltk a magyar jogi historizmus fejlQdst. A magyar jogi gondolkods jkort a felvilgosods hatsa nyitja meg. A feudlis jogrend rlelQdQ vlsga alkalmas talajt teremtett az j eszmk befogadsra, amely a halads eszmehordozjv vlt. 4. A Habsburg abszolutizmus felvilgosult uralkodi maguk tesznek lpseket a magyar jogi gondolkods korszerqstsre. A jogtants llami ggy ttelvel lehetQsgek nyltak az j eszmk behatolsra. A jogi gondolkods felszabadult az egyhz gymkodsa all. Ez a szemllet magval hozta az angol, francia, germn llam- s jogrend irnti tiszteletet, s a nemzeti rtelmisgben kialakult a politizl jogsz rtelmisg (Etvs Jzsef, Szalay Lszl, Pulszky gost, Szemere Bertalan) s a reformkor nemzedkeknt igen j hatssal voltak a jogi gondolkods egszre. A felvilgosods eszmeramlatval rkezQ historizmus az egyetemes jogfejlQds gondolatt hordozta, az eddigi trtneti (egy npre s korra korltozott trtnelem szemllettel) felfogs helyett igaz, hogy ezek alig tudtak megvalsulni. 5. Nagy sszefggQ trtnettudomnyi mqvet alkotott Szalay Lszl Magyarorszg trtnete cmmel (1848 utni emigrciban), ebben a hatktetes munkban a jogtrtneti aspektusok dominlnak. 6. Meg kell mg emlteni Frank Ignc (pl. Etvs Jzsef tanra) munkit, a nmet-porosz talajon kialaktott  FQvrosi Frank Knyvtr levltri anyagt, amely pratlanul gazdag s a trtneti iskola teljes szellemi fegyvertra volt. 7. Az ezt kvetQen kialakul pozitivista jogtrtneti (ez tnyler jogtrtnet volt) irny volt a magyar historizmus legerQteljesebb irnyzata (Hajnal Imre, Hman Blint), amelybQl hinyzott a feudlis jog brlata, s nem szaktott a trtneti iskolval. 8. A jogtrtneti fejlQdst Eckhart Ferenc munki fmjelzik, majd a kortrsak: Bnis Gyrgy, Csizmadia Andor, Gerics Jzsef, Kovcs Klmn (utbbi 1945-ben Szolnok megyei fQispn volt). Szabadok s szolgk helyzete az rpd-kori magnjogban A nemzetsgi trsadalomban a nemzetsgek teljes jog frfi tagjai elvileg egyenlQ tagjai voltak, a magyar trsadalomnak. A vagyoni klnbsgek azonban mr a kalandozsok idejn jelentkeztek, s ksQbb folyamatosan differencildtak. Szent Istvn a keresztny tanok hatsra, amely szerint Isten elQtt minden ember egyenlQ, elvben a jogi egyenlQsg llspontjra helyezkedett. Vlemnyt errQl a krdsrQl Imre fihoz rt IntelmeibQl ismerjk meg:  Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos llapotban szletik. Elvileg teht minden ember jogkpes, vagyis jogok s ktelezettsgek alanya lehet, de ennek terjedelme mr Istvn trvnyeiben is jelentQsen eltr. A valsgban a kzszabadok (liber) s a szolgk (servus) helyzete lesen elklnl egymstl. A kzszabadok is csak kezdetben voltak egyenjogak, hamarosan a vagyoni differencilds s a katonskods ignyei lvn jogllsuk eltrQ lett. Ennek alapjn elklnlQ brsgi s igazgatsi szervhez tartoztak. Kln jog szerint kezdtek lni a kirlyi, az egyhzi, illetve a magnfldesri birtokon lQ npek, de az orszgba bekltztt klfldi telepesek (hospesek) s a beteleplt npek (besenyQk, jszok, kunok, olhok, szszok) is. Ennek alapjn az orszg egyes peremvidkein nll partikulris jogok alakultak ki. A kzszabadok csoportjai: ispn (comes) vitz (miles)  hospesek s a milesek azonos jog liberek voltak a npbQl val (vulgris). Kzszabadok voltak az egyhziak  az egyhzi rend felvtelvel egytt jrt a szabad jogllapot. A gazdasgi szksgszerqsg miatt sokan egyes nagyurak szolglatba lltak. A hqbres szolglat nem eredmnyezett rjuk nzve szolgasgot, mert nem vltak uruk tulajdonv, sQt kzszabad jogllsukat is megQrizhettk. A kzpkor egyik jellemzQ vonsa ugyanis, hogy a legszorosabb szemlyi fggst is megvalstottk a jogkpessg elvesztse nlkl. A liberek tovbbi differencildsval, kialakult a nobilis rteg, Qk lettek a kirly tancsnak tagjai, a kirly fQ tisztsgviselQi, s letmdjukban, kulturlis sznvonalukban elklnltek a tbbi szabadtl. Ez az elklnls ksQbb a jogban is megjelent pl. tolvajls esetn mr enyhbb bntetst kaptak a vagyonos kzszabadok Klmn alatt dnradt nem fizettek, s lnyegben a liberek hrom kategrija alakult ki. kttt liberek, akiknek a szemlye ktQdtt a kirlyhoz vagy az egyhzhoz, vagy a fldesrhoz, s akik a szemlyes fggst egyoldalan nem mondhattk fel. ms fldjn lQ, de a szemlyes nllsgukat megQrzQ liberek sajt fldbirtokkal nem rendelkezQ kzszabadok. A vrjobbgyok jogllsa eltrt a kzszabadok jogllstl, Qk a vrszervezeten keresztl a kirly tulajdonosi hatalma al tartoztak, a vrat nem hagyhattk el, a kirly zszlaja alatt harcoltak, mint a serviensek, de nem tartoztak kzvetlenl a kirly joghatsga al. Ezrt trekedtek, hogy a kirlyi serviensek, ill. a kznemesek kz emelkedhessenek. Kirlyi servienseknek neveztk azokat a vagyonos kzszabadokat, akik kisebb-nagyobb fldbirtokoss, fldesurakk vltak. Az 1222-es Aranybullban ismertk el jogaikat, s fldbirtokot kaptak, vagy rgta birtokolt fldbirtoklsi jogcmet vltoztatta meg nemesire. Szabad bejrssal rendelkeztek a kirlyi udvarba, s a kirly joghatsga al tartoztak. 1267-ben IV. Bla elismerte az orszg nemesi kivltsgukat, s a XIII. sz. utols harmadban Qk is a nemessg rendjbe olvadtak be. A kzszabadok helyzete a kirlyi servienseknek a liberek kzl val kiemelkedsvel prhuzamosan romlott. Tmegesen knyszerltek a vilgi fldbirtokot mqvelni, rkltt vagy szerzett vagyonuk is lehetett, de meglhetsket a sajt mezQgazdasgi munkjuk biztostotta. Egy kis rszk bejutott a nemessgbe, tbbsgk viszont az egysgeslQ jobbgysg keretei kz kerltek. A szolgk (servus) nem voltak klasszikus rtelemben vett rabszolgk, ilyet a magyar jog nem ismert. Ktfle mdon lett valakibQl szolga, ha hadifogsgba esett, vagy ha letfogytig tart knyszermunkra tltk. A szolga gyakorlatilag vagyontrgynak szmtott, meglsk esetn krtrtst kellett fizetni. A birtok tartozkai voltak, ezltal eladhatk. Korltozott jogkpessggel rendelkeztek, csak szolgltatsaik gyben tanskodhattak. Ha egy szolga kln hzban lakott, nllan gazdlkodhatott, gy kln fizette a tizedet. Klfldre val eladsukat Klmn megtiltotta. A kirly, de klnsen az egyhz mindenkit a szolgk felszabadtsra sztnztt. A fldbirtok jogi szablyozsa az rpd-kori magnjogban A fldbirtok rendkvl fontos jogintzmny volt. A trsadalmi sttus-mrtke egyenes arnyban llt a birtokolt fldterlet nagysgval s a rajta dolgoz np szmval. A magyar fldbirtokrendszer nem elQzmny nlkli, kezdete egszen a honfoglal nemzetsgek tli szllshelyeire vezethetQ vissza. Itt mr lland pleteket emeltek, s a fldet szolgk mqveltk. A honfoglal nemzetsgek ltal elfoglalt terleteket a nemzetsg kzs tulajdonaknt, de mint gazdasgilag elklnlt egysget mqveltk meg. A fldmqvels intenzvebb vlsa a szntfldeket elQszr az gak, majd a csaldok szerint osztottk fel. A nemzetsgi ktelk az egyni birtokls utn is megtartotta jelentQsgt a birtokjog tern. Ha a nemzetsg valamelyik ga kihalt, a birtoka ismt a nemzetsg trzshez trt vissza. A nemzetsg ereje, hatalma a birtokon alapult, ezrt nem engedlyeztk elidegentst. A kirlysg kialakulsval az orszg terletnek fQ tulajdonjoga a kirly kezben sszpontosult. A kirly birtoktesteket a 10. sz-i fejedelmi fldek kpeztk, amelybe beletartoztak a kirllyal szembeszeglQ trzsfQktQl elkobzott birtoktestek is. Szent Istvn a legtbb vrat s vrfldet a sajt tulajdonba vette, gy biztostotta magnak az orszg feletti katonai, kzigazgatsi hatalmat. Istvn trvnyei alapoztk meg az rpd-kori fldbirtokjogot. A kirlyi fldbirtokot kt fQ csoportra osztotta: Szksges fldbirtokra: erre az llam vdelme, a kzigazgats, a kltsgvets s udvartarts miatt volt felttlenl szksg. MsfelQl megklnbztette a tbbi, nem felttlenl szksges fldbirtokrszt, amelyekbQl a hveknek el lehetett adomnyozni. Az adomnyrendszer kezdete is Szent Istvnhoz ktQdik. Magyarorszgon csak a kirly adomnyozhatott fldbirtokot, a fldbirtokosok nem. (Adomnyozknt ksQbb megjelenQ ndor is csak a kirlyt helyettestQ jogkrnl fogva, legfeljebb 32 jobbgytelket juttathatott.) Az adomnyozs nem eredmnyezett hatrozott  szolglati viszonyt , hanem egyfajta jvQbeni kszenlt dja s biztostka volt az elQre meg nem nevezet feladatokra. Az adomny felttele volt annak rsba foglalsa s a beiktats. Klmn idejn vltozs trtnt a fldbirtok vonatkozsban, elismerte Szent Istvn adomnyaira nzve a fldbirtokokat, s annak rklst is. A pnzen szerzett birtok felett Klmn szabad rendelkezsi jogot adott. A 13. sz-ra az adomnybirtok vlt meghatrozv. II. Andrs keresztes hadjrata utn, 1217-ben szksgesnek ltta a vrbirtokot s a kirlyi birtokot is rk tulajdonknt tengedni azoknak, akik azt birtokoltk. Ennek rvn a fldbirtok gyakorlatilag a csaldot illette. Ezzel vgleg megszqntek az adomnybirtok s a szllsbirtok (nemzetsgi szllsbirtok) kztti klnbsgek, s befejezQdtt a magyar birtokjog intzmnyeinek kialakulsa. Az rpd-kor nem ismerte a tulajdon s a birtok kztti klnbsgeket. A fldbirtokos lnyegben csak haszonlvezQje volt a fldnek, mert hinyzott a tulajdon legsajtosabb fogalmi eleme a szabad rendelkezsi jog, mind lQk, mind pedig hall esetre. ElsQ trvnyeikben elvtve elQfordul ugyan a tulajdon elnevezse, de a trvnyek s az oklevelek inkbb a birtokls (possessio) kifejezst hasznltk, mert ez jobban kifejezte a valdi viszonyt. A magyar fldbirtokos kifejezs is ezt a valsgot mutatja. A birtokvdelem mg kezdetleges formban trtnt, csak a tnyleges birtoklshoz fqzQdtt legfontosabb eszkze az nhatalom (visszaqzs) volt. A szerzQdsek s rklsi jog az rpd-kori magnjogban A korszak magnjogi intzmnyeinek legkevsb fejlett terlete a ktelmek (szerzQdsek joga) volt. A rmai s knonjogi elvek alapjn a XIII. sz. folyamn ltalnos szablly vlt ugyan az a ttel, hogy az akarat-megegyezs ktelezQ erQvel br, de a szerzQdsnek azonnal teljeslnie kellett, vagyis ha valaki eladott valamit, nyomban fizetnie kellett. Az ads s a hitelezQ kztti tarts szerzQdses jogviszony meglehetQsen ritka. A szolgltatsra irnyul ktelezettsget nem ismertk. Az rsbelisg elterjedsvel egyre tbb szerzQdst foglaltak rsba, amelyeket a hiteles helyek elQtt ktttek. Ajndkozs: Ingkat szban, ingatlanokat rsban ajndkoztak, leggyakrabban az egyhz rszre. ElQfordult az lQk kztti s a hall esetre szl ajndkozs is. A nemesi birtok elajndkozst csak a gyermekek vagy az egyhz javra engedlyeztk. Ads-vtel: A pnzforgalom szqks volt, ezrt rucservel bonyoltottk le az ads-vtelt (relgylet) pl. pnz helyett marht adtak. Szent lszl trvnyei megtiltottk a vsron kvli ads-vtelt. Az gyletktsnl a br, a vros s tank jelenltt kveteltk meg. Klmn trvnyei a keresztnyek s zsidk kztti gyleteknl pecstes okirati knyszert vezettek be. A nemesi fldbirtok ads-vtelnek sok akadlya volt. Az akarat-megegyezsen tl szksg volt az elidegentst knyszertQ okirat (pl. hadifogoly testvr kivltsa, egszsgi okok) hivatkozsra, s emellett mg a rokonok s a szomszdok hozzjrulsra is. Ennek az volt az oka, hogy kezdetben a letelepeds nemzetsgi szervezetben volt, s az egyms mellett lvQ birtokok gazdit vrsgi ktelk fogta ssze. A rokonokat s a szomszdokat elQvteli jog illette meg. A szerzett birtok, amit korbban vsroltak (nem adomnyknt kaptak) knnyebben el lehetett adni, de ilyenkor is krtk a rokonok s a szomszdok beleegyezst. Az adomnybirtok esetben meg kellett szerezni a kirly beleegyezst is. A fldbirtok ads-vtelnl eleinte elegendQ volt a szerzQdst szban, tank elQtt megktni, az rsbelisg elterjedsvel azonban szerzQdses formban ktttk az gyleteket hiteles hely elQtt. A szerzQdses formt bevallsnak (fassio) hvtk. A hiteles hely elQtt meg kellett jelenni a feleknek, a rokonoknak, a szomszdoknak, majd rsba foglaltk a szerzQdst. Ezzel ltrejtt az ads-vtel, vagy az n. rkbevalls (fassio perennalis), amit lepecsteltek. Klcsn ritkn fordult elQ, a pnzszqke s az egyhz kamatvteli tilalma akadlyozta elterjedst. Klcsnt helyettestette a zlog (a kzpkor nem ismerte a jelzlogot), amely mint ktelem-keletkeztetQ, ktelezettsget megllapt jogintzmny volt. Amennyiben az ads nem teljestett, a zlog tment a hitelezQ tulajdonba, fggetlenl annak rtktQl. rkls: a kzpkori birtokjog elvlaszthatatlanul sszekapcsoldott az rklsi joggal. Ez a jog kogens (ktelezQen alkalmazand) volt, szemben a diszpozitv ktelezQen nem alkalmazand joggal. Nem ismertk az egysges hagyatk fogalmt, minden vagyontrgynak meg volt a sajt rklsi rendje, radsul ms rklsi rend vonatkozott a frfiakra, a nQkre, a kzszabadokra s a szolgkra is. A fQszably a trvnyes rkls volt. Eszerint rkltek a lemenQk, majd a felmenQk s vgl az oldalgi rokonok. A korbban felplt parentla rendszer tagolt a rokonsgi fokokat, amely szerint rkltek. Trvnyes rks hinyban a birtok a kirlyra hramlott vissza. Elvileg az egyhz tantsa rkls szempontjbl nem tett klnbsget frfi s nQ kztt. A nemzetsg azonban arra trekedett - amelyet az uralkodk is tmogattak -, hogy a vagyon egyben maradjon. A fldbirtok egyik velejrja volt a frfiak katonskodsa, a lnyok krptlsul n. lenynegyedet kaptak. Vgrendelkezs: Ez az egyhzi jog hatsra alakult ki, de csak kivteles esetekben s ltalban kirlyi privilgium alapjn volt lehetsges. Istvn szerint a vgrendelkezsi jog csak a csald tagjaira s az egyhzra vonatkozhatott. Ezt a szigorsgot a szoksjog erejvel mrskeltk, s a nemzetsg tagjainak hozzjrulsval lehetett vgrendelkezni. Sajtos mdja volt a vgrendelkezsnek, amikor az egyhzat a vgrendelkezQ finak tekintette, s a gyermekrsz hagyomnyozsval a lelki dvssgt kereste. A hiteles helyek gyakorlatban kialakult az n. knonjogi vgrendelet, amely kegyes hagyomny volt. ElegendQ volt a pap s hrom tan jelenlte. Az Aranybulla fi rks hinyban szabad rendelkezsi jogot biztostott a kirlyi servienseknek, a lenynegyed kivtelvel  de nem nagyon alkalmaztk (nemzetsgi jog srlt volna). A szemlyek joga a rendi magnjogban Jogkpessg: Azon ltalnos felttel, melynek birtokban valaki jogviszony alanyv vlhat, teht jogai s ktelezettsgei lehetnek. CselekvQkpessg: az elQbbivel szemben a jogviszony alaktsra val alkalmassgot jelenti, azt a kpessget, hogy valaki jogairl s ktelezettsgeirQl nllan dnteni tud. Szemlyes szabadsg: Az ember szemlyisge szletstQl hallig tartott. A mhmagzat akkor szmtott fogantatstl kezdve szemlynek, ha az rdekben llott. Itt teht a rmai jogi vlelmet tvettk. A korai magyar trsadalomban az volt jogkpes, akinl ezt az egyhz elismerte. A vilgi hatalom a nem egyhzhoz tartozkat pognyoknak tekintette, s elvitatta jogalanyisgukat. Az egyhzi jog a rmai jogra plve elismerte a holtnak nyilvnts intzmnyt, ami egy vgrendelet rvnyessghez fontos volt. A szlets, hall s a vgrendelet rvnyessgnek krdse bizonyos korltokkal az egyhzi brsg hatskrbe tartozott. A rendi jog klnbsget tett hazafiak s idegenek kzt. A rendi elQjogokat csak a hazafiak kaphattk meg. Ezek lehettek szletett hazafiak, vagyis magyar atytl szrmazk (az apasg vdelme a rmai jog szerint rvnyeslt) s befogadott, honostott hazafiak (a hospes nem kaphatott nemessgek, nem viselhetett hivatalt, nem nyerhetett egyhzi javadalmat). A befogadott hazafiak, ha llandan megtelepedtek, hallgatlag nyertek befogadst s a polgrok vagy az adzk lajstromba felvettk. Egybknt idegennek szmtottak. Rendi elQjogok: A nemessg a magyar kzjog szerint egysges rend volt, jllehet a brknak fQrendeknek rkletes elQjogaik voltak, mg msoknak nem. A nemesi rend legfontosabb elQjogai voltak: tlet nlkl nem voltak letartztathatak (kivtel: felsgsrts, hazaruls, tettenrs, katonaszks, szmads elQli szks, bqnzQ letmd), a kirly joghatsga al tartoztak, admentessgben rszesltek, megillette Qket az ellenlls joga, 1687-ig rszvtel a trvnyhozsban s az igazsgszolgltatsban. Nemesnek tekintettk: a szlets ltal nemes apa, vagy fistott anya gyermekeit, akik nemeslevelet nyertek, a fiv fogadottakat, a klfldi nemeseket. A kirlyi nemeslevl, a vrmegyei nemes kzgyqls elQtti kihirdetssel, s a birtokadomnyba val bevezetssel nyert jogerQt. Erdlyben a lfQ s a gyalog szkelyek orszgos nemesek voltak. Voltak flnemesek is. Rendi klnllsuk volt az egyhzi szemlyeknek is, nemesi elQjogokkal lhettek s sajt egyhzi brsguk al tartoztak. Szabadnak minQsltek: a honorciorok (tanultak), a protestns papok, a jogot vgzettek, orvosok, stb. Pk bizonyos hivatalviselsi szabadsggal, birtoklsi kpessggel rendelkeztek. A vrosi polgrok kln szabadsggal ltek. A polgr abban a vrosban brt szabadsggal, ahol birtoka volt. Maga a vros brt nemesi szabadsggal (nemes jogi szemly!) A jobbgyok a fldesr igazgatsi s bri hatalma al tartoztak, tQle kaptk fldjket, ezrt neki tartoztak szolgltatsokkal, emellett egyhzuknak is. Mindemellett a maga rendjben a jobbgy is jogkpes volt. A jobbgytelekre a jobbgynak Qsi joga volt, azt tQle nem vehettk el, magszakads esetn mr jobbgynak adhattk tovbb. Szemlyben a jobbgy szabad volt, hzasodhatott, gyermeket nevelhetett, vallst gyakorolhatta, bizonyos felttelek mellett kltzhetett, s egyhzi plyra lphetett. A nincstelen szolgk, zsellrek a fldesri hatalom al tartoztak, melynek tartalmt szerzQdsk hatrozta meg. Ugyanez llt a vrosi szolgkra is, ha nem voltak polgrok. Jogi szemlyek: jogkpesek voltak az n. jogi szemlyek is, mint pl. a kirlyi kamara, a szabad kirlyi vrosok, a szabad kerletek (jszkun kerlet, szepesi vrosok stb.), hiteles helyek, szerzetesrendek, protestns kzssgek, chek. A jogi szemlyek jogkpessgt ltalban kivltsglevelk tartalmazta. Jogkpessgk klsQ jele volt, hogy pecsttel rendelkeztek, gy mint a hivatalviselQk vagy nemesek. Jogkpessg s valls: uralkod valls a rendi Magyarorszgon a rmai katolikus valls volt. Az egyhz kzjogi szemly volt, jogszablyalkotsi jogosultsggal s elQjogokkal. A kirly a koronzsi eskben vllalta az egyhz s elQjogai vdelmt. KsQbb (XV.-XVII. sz-tl) az evanglikus s reformtus protestns, Erdlyben az unitrius, majd a grg-keleti ortodox bevett vallsok voltak, s ezen egyhzak is magnjogi jogkpessggel rendelkeztek. Tqrt vallsnak szmtott a tbbi felekezet. Magyarorszgon az 1606-os bcsi bke utn mindenki szabadon kvethette vallst. Erdlyben tolernsabb volt a vallstrelem. A zsidk egyhzi jogkpessgket korltoztk, s a megszigortsok 1791-ben enyhltek, de voltak elQjogaik is, mint pl. a kamatszeds, kereskeds. Rokonsg: a rendi trsadalomban a rokonsgnak igen nagy jelentQsge volt, mivel a privilgiumot ltalban a kzs leszrmaztl rkltk. A nemessg igazolsi eljrs is ltalban a rokonsgigazolssal jrt egytt. Az ilyen kzs jogszerzQtQl val leszrmazst neveztk osztlyos atyafiaknak. Vrrokonsg llt fenn a kzs QstQl leszrmazottak kztt, amely lehetett: egyenes gi s oldalgi. Sgorsg llt fenn a hzastrs s a hzastrsnak rokonai kztt. CselekvQkpessg: termszetes szemly cselekvQkpessgt kor, nem s elmellapot hatrozta meg. Kor szerint: 24. letvet betlttt frfiak szmtottak teljes kornak (cselekvQkpesnek), a 12. letv a rendelkezQ-kpessg hatra, v a korltozott cselekvQkpessg hatra regek a 60. vet meghaladottak voltak A nQk perkpessgkben korltozottak voltak, viszont a 16. vkkel elrtk a teljes korsgukat, a hzassg korukra tekintet nlkl nagykorstotta Qket. A magyar jog vlelmezte az pelmjqsget. Bizonyos korltja volt a cselekvQkpessgnek az atyai hatalom, ez magban foglalta: nevelsi jog, hzi fegyelmi jog, gyermek visszakvetelsnek joga, gyermekek vagyonrl val rendelkezs joga, gymrendels joga, a kiskor rszre rks rendels joga. Az atyai hatalom megszqnt a frjhez adott lny felett, az apa fQbenjr bntetse ltal, az Qsi vagyon megosztsa (osztlyra ktelezs) rvn, hall esetn. Dologi jog a rendi magnjogban A rendi jogban a fldbirtok ingatlanhoz nem adtak az egynnek tulajdont, csak birtokot. Tulajdonjog csak ing dolgokon llhatott fenn, de azok is ktttsggel. A tulajdon ktttsgbQl az kvetkezett, hogy felrtkelQdtek a hasznlati jogok, de ezek is a rendi szerepkrhz tapadtak, gy pl. az ingatlan brlett az elQjogokhoz kapcsolta a rendi trsadalom. Voltakppen a jogvdelem a birtokon belli vdekezs lehetQsgt teremtette meg. A dolgok (jszgok) felosztst lnyegben a rmai forrsokbl vettk t. Ing s ingatlan dolgok. Ingatlan volt a fld, ing pedig minden ms, gy az ingatlan hasznlatt biztost jog is. Az ingatlanhoz tartozott a felette lvQ lgtr s az alatta lvQ fld mhe. FQdolog s jrulk. A jrulk osztja a fQdolog sorst. Oszthat s oszthatatlan dolog. Az oszthatatlansg lehetett termszetes s trvnyi (pl. jobbgytelek, vrosi hz), oszthat dologknt viselkedett a dolog-sszessg (pl. termny). Klnbsget tettek helyettestQ s helyettesthetetlen dolgok kztt. A nemesi birtok lehetett szllsbirtok s adomnybirtok. Szllsbirtoknak (alldiumnak) nevezte a magyar jog a honfoglal QsktQl szrmaz szllsbirtokot. Vlelmeztk az ilyen birtokot. A vagyon jellege szerint lehetett Qsi s szerzemnyi jszg. Psi volt a vr szerinti felmenQktQl rklt vagyon (akr ingatlan, akr ing). Szerzemnyi maradt a gyermektQl, testvrtQl rklt vagyon, s annak minQslt az elsQ megadomnyozott kezben az adomny is. A dolog lehetett forgalomkpes (nemesi vagyon, az rkbirtok), s forgalomkptelen (kzhasznlat dolog, a kincstrjavak, az egyhzi szertarts cljbl szolgl dolgok). Mindezek ellenre alapelvknt fogalmazdott meg, hogy az egyhzi vagyon maradjon egyhzon bell, mg a nemesi vagyon, ha visszaszll a kirlyra, jra adomnyozhat legyen. Megklnbztettk mg a dolog rtkt is, igazbecsq rtkre, s rkbecsq rtkre, ez utbbi az igazbecsq rtk tzszerese volt. A tulajdonjog fogalmt a rendi jog elmletben ismerte, melynek sszetevQi: a birtokls, a hasznlat, a hasznosts, forgalmazs s visszaszerzs egyttes joga. A kzs birtokls mdja volt a kzbirtokossg, de ez nem azonos a kzs birtoklssal. Kzbirtokossg volt, pl. az erdQk, legelQk, ndasok, rtek, de ilyen volt a regl jog. Az ingatlanok tulajdona a koron volt, azon msnak csak birtoka llhatott fenn, de ez a birtok is korltozhat volt, mint pl. a bnyajog, vzfolys, vadszati jog, erdQirtsi tilalom. Vagyonszerzs mdjai: Eredeti szerzsmd: amikor korbban senki sem volt a dolog tulajdonosa. Pl. foglals (pl. elhagyott dolog), a dologegyests, tovbb a termels (tenyszts), de ide tartozott a nvekmny s a feldolgozs is. Szrmazkos szerzsmd: ez felttelezett egy korbbi birtokost, illetve tulajdonost. Ilyen volt az tads (amikor a birtokot tadja valakinek megegyezssel), az rkls s a hagyomny. Birtok nemei voltak: (A birtokost megillette a birtokvdelem joga birtok tnynek joghatsa.) puszta tnybeli birtok (jogcm vagy cselekvQkpessg hinya) sajtknti jogcmes birtok (bona fides / mala fides) brlalat (detentio, ms dolgok Qrzse) jogcmes birtokls erQszakkal vagy lopva szerzett A birtokszerzs mdjai: A birtokszerzs trtnhetett szndkos hatalom al vtellel, foglalssal s tadssal. 1. Elbirtokls: Az elbirtoklssal gykeres birtokjog, illetve tulajdonjog keletkezhetett. Az elbirtokls idQtartama: kirlyi tulajdon esetn 100 v, egyhzi birtok esetn 40, nemesi birtok esetn 32, vrosi birtoknl 12, jobbgybirtok esetn 1 v s 1 nap. Ezeknek a hatridQknek az eltelte utn a jogosult nem perelhette vissza jszgt (tulajdont, birtokt). Magyar jog szerint az elbirtoklshoz nem volt szksg jhiszemqsgre, csak az idQ mlsa s a bks birtokls tulajdonjogot keletkeztetett. Az elbirtokls megszakadt, ha idQkzben perrel vagy tiltakozssal megzavartk a bks birtoklst. 2. Adomnyszerzs: n. gykeres birtokjuttats, melynek alapja a privilgium. Mind termszetes, mind jogi szemlyek kaphattk. Az adomny neme szerint: lehetett kirlyi, ndori fejedelmi (Erdlyben) kormnyzi kirlyi helytarti Az adomny lehetett teljes, vagy per alatti (jogcmes), ez utbbinl az adomny a per eredmnynek kockzatval jrt. Az adomny jogcme: az a jogcm, amellyel az jra eladomnyozhat nemesi birtok a koronra szllott (magszakads, hqtlensg, szksgrkls). Az adomnybirtokot adomnylevllel ajndkoztk, amely a kivltsglevllel azonos, csak szerzQdQkpes fl kaphatta (nemes vagy nemesthetQ). 3. rkvallsi volt a nemesi birtok truhzsnak szoksos mdja (pnzrt cserben fogolykivlts okn stb.). rkvallst a kirlyi kancellrin az orszg nagy bri s tlQmesterei vagy hiteles hely elQtt kellett megtenni. Zlogjszg szerzse: a zlogba adott dolog hasznlatnak joga is megillette a zlogjogosultat s az ebbQl hzott jvedelem is, ezt neveztk zlogbirtoknak. Legfeljebb 32 vre lehetett szerezni, s vissza lehetett vltani. Dologiastott kvetelsek: ezek ktelezvnyek (fizetsi gretek) voltak, s erre is tulajdont lehetett szerezni. Jobbgybirtok: a jobbgybirtok krbe tartozott: a hzhely, a telek, a szQlQk, a kzs legelQ, a ndvgs, makkoltats, plinkafQzs. Terhei voltak a jobbgybirtoknak: a robot, a tized s a maradvny kilenced a fldesrnak. Jellege szerint az rbri fldhz val jog is gykeres jog volt. n. teleptsi kivltsgok illettk meg a jobbgyokat, ha a trk hbor utn kipusztult telepekre telepedtek be, akr admentessget is kaphattak. Kzs birtokjog ltezett a hatrQrvidken, ezek lnyegben csaldi kzs birtokok voltak. Haszonlvezeti jogok: kisebb haszonlvezeti jogok illettk meg azokat, akik mintegy privilgiumknt a kirlytl, vagy a fldesrtl kln hasznlati jogot kaptak kocsmltatsra, italmrsre, mszrszktartsra vagy malomtartsra. Legeltets alkalmanknti nemesi s paraszti kzs jog is volt. Bnyaregl: a nemesfm s a s bnyszata a kirlyt illette, de a bnyszat jogt a kirly kln adomnyozhatta a vrosnak, csaldnak, mltsgoknak, ezekkel a bnyajogokkal igen nagy gazdasgi fellendlst rtek el, s a regl jog birtoklsrt fizetett jradkkal a kincstrt erQstettk. A ktelmi jog a rendi magnjogban A ktelmi jog a rendi magnjog legfejletlenebb rsze. Szablyai jrszt nem is az orszgos jogban vagy szoksjogban, hanem a vrosi jogban alakultak ki. E jogok elszrtan az egyes jogknyvekben, ch privilgiumokban tallhatk. A ktelmi jog jrszt a szerzQdses szabadsg elvn alapult, a bri gyakorlatban kevs ilyen gy volt. A ktelmi jog fejlQdse a trsadalom fejlQdsvel alakult ki, mondhatni a 18. sz-tl, amikor a kereskedelem fellendlt, s szksges volt annak szablyozsa. A ktelmi jog fogalma: Az a megllapods, amely jog szerint nem ktelez. (Teht a felek szabad akarata, amelyre nincs jog, mert ha van, az automatikusan ktelezQ). A szerzQdsre vonatkoz kzs szablyok: Tveds erQszak fenyegets vagy csalrd megtveszts okn a szerzQds megsemmisthetQ volt. A szerzQds keletkezhetett: dologtadssal a trvnyes formk betartsval (pl. teljes krq meghatalmazs), megfelelQ ktoldal megegyezssel (adsvtel, brlet), ms szerzQds jrulkaknt (pl. kezessg, jelzlog), amelyeket szban vagy rsban lehetett ktni. Ismertek voltak a tbbalany ktelmek is, ami azt jelentette, hogy akr adsi, akr ktelezetti oldalon tbb szemly llt, s egyttesen esetleg egyetemlegesen feleltek. Az egyetemlegessg nemcsak eljrsjogi (mindenki perelhetQ volt), hanem anyagi jogi elQnyt is jelentett, hiszen minden adstl az egsz kvetels behajthat volt (gy mint ma). Ismertk az idQztst, ami azt jelentette, hogy valamely idQ belltval vagy idQponttal ltrejtt vagy megszqnt a ktelem (szerzQds). Nevestett szerzQdsek: olyan szerzQdsek, amelyeknek alapvetQ szablyait a jog kidolgozta s ellenkezQ megllapods hjn automatikusan rvnyestette. gy nem trtnhetett meg, hogy a jogi ismeretek hjn lnyeges krdsekben nem intzkedtek a szerzQdsktskor. Nevestett szerzQdsek voltak a kvetkezQk: brletfelhatalmazskereskedQi munkaszerzQdszlog gynkmegbzsklcsn kezessgalkuszszlltsi-szerzQds lettbetblzselsQbbsgi kvetelsek (18-19 sz-ban jelent meg a trvnyekben)Ktelmek jogellenes magatartsbl: Jogellenes magatartsbl ltalban kr szrmazik, ez a kr lehet vagyoni, dolog rtkcskkense, a joggal vrt haszon elmaradsa (pl. gymlcs). A krt okoz helytllst a kr kvetkezmnyekeknt a jog vtkessg (culpa) esetn kvetelte meg. A jogellenesen okozott krrt a vtQkptelen szemly is felel. A krokoz tilos cselekmnynek krben a hazai szoksjog a kvetkezQ tteles szablyokat rgztette: Marhabehajtsi jog, mint zlogls illette meg llatkr esetn a krosultat. Ismerte a hazai jog a mezei krok fogalmt s azok elszmolsnak rendjt. A tilos vadszat, halszat szintn krtrtssel jrt, annak bntetQjogi kvetkezmnytQl fggetlenl. Ugyancsak krtrts jrt az t felszntsa miatt. A hazai gyakorlat ismerte a szktt jobbgy befogadsa esetn kiesett teljestmny ktelezQ megtrtst krtrtsi alapon. A szmad gulys, juhsz, csiks, az tvett llatokrt mintegy leltri (objektv) felelQssggel tartozott. A csQsz felelQssge akkor llt fenn, ha krfelelQst nem tudott megjellni. A krokoz akkor mentesl a felelQssg all, ha a krt elhrthatatlan erQhatalom (vis maior) okozta, ez teht kimentsi ok volt. Magndeliktumok: A magyar rendi jogban (gy, mint a rmai jogban) a srtett magnfl ltal volt perelhetQ s a srtett javra kiszaband bntetssel jrt. Ezt egyezsggel is meg lehetett oldani. A vdat a magnflnek kellett kpviselnie. A magndeliktumokat kt csoportba soroltk: Nagyobb hatalmaskods volt a betrs nemes hzba, jszg elfoglalsa, nemes letartztatsa, megsebestse, meglse. KsQbb ilyennek minQslt a brk s tisztsgviselQk elleni erQszak, az oltalomlevl megszegse, a kvetek elleni vtsg. Ilyen esetben a bntets fQvltsg, jszgveszts volt. Kisebb hatalmaskods volt minden erQszak, kivve a jogos vdelmet. Ide tartozott pl. a jobbgyok letartztatsa, erdQsrts, hamis okirat ksztse, llnv, vrtagads. Ezek a vtsgek vagyoni bntetssel, vagy brsggal voltak szankcionlva. Hamis vdrt a tali elv alapjn bntets jrt, vagyis az elkvetQ azt a bntetst kapta, amit a vd sikertelensge esetn a bevdoltat sjtotta volna. Az rklsi jog rendje a rendi magnjogban 1. Az Qsi magyar szoks szerint a csald vagyona nemzetsgi alapon szervezQdtt, s mindig a legtekintlyesebb frfi rklte azt. 2. Szent Istvn s az rpd-hzi kirlyok ennek az Qsi jognak a helybe egyrszt az alkalmassg szerinti kivlasztst, msrszt a gyermekek rklst, egybknt az rkhagy rendelkezsi jogt, s a kirlyi szksgrkst tekintettk irnyadnak. Mr az Aranybulla rendelkezett a kteles rsz kiadsrl, ill. lenynegyed bevezetsrQl. Az rkls annyi, mint egyetemes jogutdls. EbbQl kvetkezik, hogy az rks egyetemes jogutd. rks lehetett valaki az rkhagy teljes vagyonra, de eszmei rszre is. Ismertk a hagyomny jogintzmnyt is. 3. Az Aranybulla lehetQv tette servienseknek vagyonuk feletti szabad rendelkezsi jogot. A kirly visszahramlsi joga csak abban az esetben rvnyeslt, ha kihalt a nemzetsg. 4. Rgi szoksjogi felfogsunkat tkrzi I. Lajos nevezetes; 1351-ben hozott trvnye, az QsisgrQl. Ez azt jelenti, hogy a nemzetsgi rklsi jogot megerQstettk, mert az rkls nlkl elhal nemes nem vgrendelkezhetik szabadon javai felett, hanem rkse maga a nemzetsg. A nemesi rklsnl megklnbztetnk trvnyes s vgrendeleti rklst. Trvnyes rkls: az Qsi jszgra vonatkozott. Itt legkzelebb a lemenQk (gyerekek = leszll rksg), ezutn a felmenQk (szlQk = felszll rksg) s ha ilyenek nem voltak az oldalgi rokonok rkltek. Ha az adomnylevl szerint nem volt korltozs az rksgben, mindkt nemq gyerekek rklhettek. Minden fi egyformn rklt. A trvnytelen gyermekek, ha Qket a kirly trvnyestette, vagy utbb hzassgot ktttek, a trvnyes gyermekekkel egy szinten rkltek. A trvnyes rkls alapja a vrkzssg volt. A vrkzssgen kvl ll szemly csak akkor rklhetett Qsi vagyont, ha erre a kirlytl engedlyt kapott (pl. rkbefogads). A vgrendelet: egyoldal az rkhagy vgakaratt tartalmaz s visszavonhat akaratnyilatkozat, amely arrl rendelkezik, hogy mi trtnjk az rkhagy vagyonval halla esetn. Haznkban a vgrendelet intzmnyt az egyhz fejlesztette ki, hiszen nemes ember csak szerzemnyi jszgra s ingsgai felett rendelkezhetett szabadon, gy az egyhz igyekezett megnyerni a vagyonos nemeseket, hogy az egyhz javra hagyomnyt tegyenek. Ha az rkhagy nem tudott rni, akkor hat tan jelenlte volt szksges. A szoksjog ms vgrendeleti formkat is kialaktott, amelyekhez nem kvntk meg a trvnyben elQrt formai kellkeket. Ilyenek voltak: az egyhz javra tett vgrendelet, a katonk, a jrvny idejn vagy szlQ s gyermek kztt tett vgrendeletek. A 17-18. sz-ban kialakult a kzvgrendeleti forma, amelyet hiteles helyeken (kancellria, nagy brk, kptalanok) kellett rsban benyjtani vagy szban elQadni, errQl feljegyzst ksztettek. A hzastrsak kzs vgrendelete nem volt tilos. Lehetsges volt helyettes rks, vagy utd rks nevezs is. Minthogy az Qsi vagyonban nem volt lehetQsg vgrendelkezsre, a kteles rsz krdse a hazai jogban csak a szerzemnyi vagyonnal kapcsolatban merlhetett fel. Lenynegyed: ez gyakorlatilag a rmai jog hatsa alatt az egyhz ltal kifejlesztett olyan jog volt, amely szerint az Qsi vagyonbl a lnyokat negyedrsz mg a szerzemnyi vagyonbl mindkt nembelieket egyenlQ rsz illette. A lnyokat nem kln-kln, hanem egyttesen illette meg a lenynegyed s azt tehermenetesen kellett kiadni. Az Qsi magyar jog nem ismerte a lenynegyedet, csupn eltartsra s hozomnyra szmthattak a lenygyermekek. A jogintzmny az Aranybulla idejn fejlQdtt ki. A hajadoni jog: Az elhunyt hajadon, rva vagy flrva lnyai kvetelhettk azt, hogy a fi rksk az Qsi vagyonbl rszkre lakst, frjhezmenetel esetn kihzastst, illetve hozomnyt adjanak. A hajadoni jog a lnyokat kln-kln illette meg, nem gy, mint a lenynegyed. Az zvegyi jog: Mr Istvn kirly dekrtuma szablyozta, hogy az zvegy nQ rszre frje vagyona utn eltartst, jabb frjhez mense esetn pedig kihzastst biztost. Az zvegy frjhez menetelig elhunyt frje laksban lakhatott, a vrosi polgr zvegye elhunyt frje mestersgt folytathatta. Az zvegy, ha gyermeke volt s annak gymja lett, megillette a birtok haszonlvezete. A vgrendelet nlkl elhalt frj sszes ing javai az zvegyet illettk. Az zvegyi jog az zvegy hallval vagy jabb frjhez menetelvel megszqnt. Osztlyra szorthatta (megosztozsra) az rklsre jogosult, felnQtt, hzas fi az apjt, ha az apa Qsi vagyont rklt. Vagyis kikrhette az Qsi vagyonbl a re esQ rszt, hogy nll hztartst alakthasson. Jobbgyok rklse: A jobbgyok rklst WerbQczy szablyozta. Korbban a szoks alaktotta az rklsi rendet, hasonlan, mint a nemeseknl, de eltrQ tartalommal (pl. az apai vagyonbl a fi- s a lenygyermek egyenlQen rklt, mg a hzassg alatt szerzett vagyont vgrendelet hinyban az zvegy rklte). A jobbgyok vgrendelkezsi jogt a szoks elismerte. A csaldjog az 1848 elQtti magnjogban A feudlis magyar jog klnbsget tett a tgabb rtelemben vett csald, a nemzetsg s a szqkebb rtelemben vett tulajdonkppeni csald kztt. Nemzetsg: az ugyanazon nemzetsgbQl szrmazk gazdasgi s politikai egysgt jelentette. Ez a ktelk vdelmezte a nemzetsg tagjait s a szllsbirtokban val rszesedst. A csald, majd ksQbb a nemesi birtok a szllsbirtok felosztsbl fejlQdtt ki. Ugyanakkor az egyni birtok kialakulst kvetQen is sszetartoz egsznek, nemzetsghez tartoznak tekintettk az emltett birtokrszeket, s ha valamely nemzetsg ga kihal, visszaszll, a nemzetsgre a tulajdon, illetve a birtok. Az ilyen ktelk nem tette lehetQv az Qsi vagyon elidegentst, a nemzetsg tagjait elQvteli vagy visszavsrlsi jog illette meg. E jogukkal lhettek akkor is, ha az Qsi vagyont valamely nemzetsgi tag ltal elkvetett bqncselekmny folytn elvesztettk, vagy ha egy rszt hitbrknt lektttk, vagy ha lenynegyedknt kiadtk. A nemzetsget az n. atyafiak, vagyis a frfi gn leszrmazott frfi rokonok alkottk, a nQk frjhez menetelvel kikerlt az atya nemzetsgbQl s frjnek nemzetsgbe lpett. A gymsgi jog gykerei szintn a nemzetsgi ktelkekhez nylnak vissza. A trvnyes kort mg el nem rt kiskor gymja a legkzelebbi atyafi volt, aki kteles volt gondoskodni a gyermek nevelsrQl, s vagyonnak kezelsrQl. A tulajdonkppeni csald: a csaldot az ugyanazon csaldapa hatalma alatt ll szemlyek, mint a felesg, a gyermekek s a gym-gyermekek alkottk. Ez a hatalom kezdetben korltlan, elsQsorban uralmi jellegq volt, majd ksQbbi jogunk szerint vdelmi termszetqv vlt. EbbQl a hatalombl nll hztarts alaptsval, vagy a csaldi vagyon megosztsval lehetett szabadulni. A csaldatyai hatalom jellemzQen megnyilvnult abban, hogy a frj felesge felett korltlan fenytsi joggal brt (Lszl trvnyei mg a hzassgtrsen tetten rt felesg meglst is megengedte.) A csaldatya kezdetben felesgt s gyermekeit szksg szerint eladhatta, zlogba adhatta. Ez a hatalom megnyilvnult a bntetQjog terletn is, mert a csald tagjait kikzsthette az atya. A csald tagjai vagyonkzssgben ltek, melynek kpviselQje a csaldatya volt. Ha a csaldatya meghalt, akkor hzastrsai gyermekei nem az rkls, hanem a vagyonkzssg alapjn lptek a csaldi vagyonba. A hzassg (ld. kv. ttel). A hitbr azt a vagyont jelenti, amely trvnyes hzassg megktsvel a nQt a frj vagyonbl megillette ez a frjhez ment nQ dja volt, ms nven a hqsg bre (elhlsrt, szzessgrt  WerbQczynl). Mr az rpd-korban ismertk a hitbr ktfle fajtjt a trvnyes hitbrt (a szoksjog alaktotta ki nemes asszony trvnyes hitbre pl. 50 mrka volt, az orszgbrk felesgei 100 mrka), s a szerzQdses hitbrt (itt a frj ktelezte magt arra, hogy bizonyos vagyont majd felesgnek ad). A hitbr lehetett ing s ingatlan egyarnt, s a hzassg tartalma alatt nem lehetett kvetelni, csak a hzassg megszqnsvel. A jegyajndk alatt az ing vagyontrgyat rtettk, amelyet a nQ eljegyzse vagy hzassgkts alkalmval frjtQl vagy szleitQl s brki mstl kapott. Ezek az ajndkok a nQ hasznlatban voltak, s az zvegy nQ kvetelhette frje rkseitQl annak kiadst. A hozomny a nQnek a hzassgba hozott vagyona volt, tbbnyire ingsgok, amelyet a nQ atyjtl kapott s a hzassg fennllsa alatt frj rendelkezsi hatalma alatt llt. Atyai hatalom: az atyt kezdetben szinte teljes krq hatalom illette meg, ksQbb ez a hatalom inkbb ktelessg volt azzal, hogy a nevels mellett a hzi fenyts joga is megillette az atyt. Az atya gyermekt brkitQl visszakvetelhette, kezesl adhatta, s gymot rendelhetett rszre. WerbQczy szerint az atyai hatalom a nagyapt is megillette, mert  egy hzban csak egy gazda lehet . Az atyai hatalom megszqnt, ha a fi gazdasgilag nllsult, a lnyok frjhez mentek, az atya meghalt, vagy ha az atyt fej- s jszgvesztsre tltk. Sznetelt az atyai hatalom, ha az atyt az ellensg fogva tartotta. Ha a fi 24. vt betlttte (teljes kor lett) az atya beleegyezse nlkl is hzassgot kthetett. A gymsg: a kiskor szemlyt s vagyont oltalmaz intzmny. Lehetett trvnyes, vgrendeleti s kirendelt. Gymok az anya s a legkzelebbi osztlyos atyafiak voltak. A vgrendeleti gym megelQz mindenkit, de ha ilyen nincs, illetve nincs trvnyes gym sem, a kirly, a ndor vagy a megye rendelhet ki gymot. Gymnak csak olyan szemlyt lehetett kinevezni, aki szemlyben s vagyonban a gymsg viselsre alkalmas. A gym szmadssal tartozott vagyon kezelsrQl. Gondnoksg: a szemlyi s vagyoni gyekben nll intzkedsre kptelen nagykor vdelmt szolglta, amely kezdetben nem hatroldott el a magyar jogban a gymsgtl, ksQbb azonban igen. A hzassgi jog az 1848 elQtti magnjogban A hzassgkts legrgibb formja a nQrabls volt, amely idegen nptQl, trzsbQl vagy kzsgbQl val nQ szerzst jelentett, s amely a nQ kizrlagos birtoklsval jrt egytt. A rgi magyar jog szerint a hzassg nQvtel tjn kttetett, azaz a frfi a nQt a csaldatyai hatalom birtokostl megvsrolta. Amikor a vtelrat meghatroztk a leny a vQlegny atyja hatalma al kerlt. Az egyhz megjelense: folytn a hzassgkts fokozatosan elvesztette ads-vteli jellegt, a vQlegny mr nem fizetett vtelrat, hanem az talakult hitbrr, a nQ rszre kirendelt vagyonn. A ktelk rvnyessgt az egyhzi jog szerint brltk el. Eleinte csak a katolikus, ksQbb a protestns felek szmra is rvnyeslt ez a jog. Az egyhz elQtt zajl hzassgktsi szertarts az rpd-hzi kirlyoktl kezdve jtt gyakorlatba, sQt ktelezQ volt Klmn kirlytl kezdve, tank elQtt. Az 1279. vi Budai Nemzeti Zsinat kikzstssel s nagy sszegq vltsgdj fizetsvel fenyegette meg a jegyeseket, akik hzassgi akaratukat a templomon kvl nyilvntottk ki. A ceremnit megelQzQen egyhzi kihirdetssel jelentettk be a hzasulandk akaratt. Hzassgkts br elQtt: Nagy Lajos korban gyakori volt a br elQtt megkttt vagy ppen jrakttt hzassg. Ez akkor fordul elQ, ha a frfi erQszakot kvetett el a nQn, s ezt trgyal bntetQ perben a br tletben a vdlottat a leny felesgl vtelre ktelezte. Eljegyzs, jegyessg. rvnyes eljegyzst a knonjog szerint csak 7. letvt betlttt fi s leny kthetett. Ez bizonyos erklcsi ktelezettsget rtt a felekre, klcsns hqsggel tartoztak egymsnak, annak megszegse egyhzi bntetst vont maga utn. A tridenti zsinat hatrozatait megelQzQen a jegyesek egytthlsa kln hzassgkts nlkl is hzassgot eredmnyezett. Az eljegyzs felbontsra csak klcsns megegyezssel kerlhetett sor. Hzassgi akadlyok: fejletlen kor (finl 14, lnynl 12, WerbQczynl egysgesen 12) valamelyik fl testi fogyatkossga, nQstehetetlensge (erre voltak bizonytsok s annak eredmnyeknt a br semmiss nyilvntotta a hzassgot, vagy egytt lsre ktelezte Qket), knyszerts vagy sznlelt hzassgkts, vrrokonsg (hetediziglen), sgorsg, rkbefogads. Klmn trvnyei szerint a nQs papok felesgket megtarthattk, de a nQtlenl papp lett frfiak nem nQslhettek. A XIII. sz-ban Nagy Ince ppa rendelkezs folytn minden egyhzi jvedelmket elvesztettk azok, akik nem hagytk el felesgket, de a XVI. sz. folyamn ismt szokss vlt a papi rendben a hzassgkts, s csak a XVII. sz-tl kezdve rvnyeslt a clibtus. Tbb problmt okozott a vallsklnbsg mr II. Andrs kora ta. A zsidkkal val hzassgot eleinte jszgvesztssel sjtottk, a tilalom a XV. sz-tl enyhlt, mg a XVII. sz-ban mr elfogadtk a vegyes hzassgokat. A hzassg felbontsa: Br a knonjog szerint a hzassg felbontatlan letkzssgnek minQslt a rgi magnjog elismerte a felek klcsns beleegyezsen nyugv vlst. Erre utal tbbek kztt a Vradi Regestratumban sszegyqjttt XIII. sz-bl szrmaz iratok. Az elsQ esztergomi zsinat hatrozatai alapjn a felesgnek hzassgtrst bizonyt frfi ms nQvel j hzassgot kthetett. A knonjog szerint a hzassgot rvnytelenteni lehetett s nem felbontani. Ha az rvnytelensg nem llott fenn, az gytl s asztaltl val elvlst elismertk. A hitbr: A nQ rszre rendelt vagyon volt, amelyet frjtQl kapott. Jogunk ezt mr az rpd-korban ismerte. WerbQczy szerint a hitbr a nQ szzessge elvesztsrt s az elhlsrt jr. A hitbr a frfi Qsi s szerzett vagyont egyarnt terhelte, kiadsra rendszerint a frj halla utn vagy jbli frjhezmenetelvel kerlt sor. Az rksk is ktelesek voltak azt kiadni. A nQ hzassg kapcsn atyjtl kihzastst kapott, amely ing dolgok tadsbl llt, ebbQl fejlQdtt ki a hozomny intzmnye, amely a leny rangjtl s csaldjnak vagyoni llstl fggtt. Ez igen fontos dolog volt, akr nhny vig is tartott, mg a hozomny sszegyqlt. A nQnek lehetett kln vagyona, amelyre a hzassg tartalma alatt tett szert, ilyen volt pl. a kirlyi adomny, rkls, ads-vtel, vagy ms joggylet tjn szerzett vagyon. Mr Szent Istvn biztostotta az zvegy nQ-lakhatsi jogt a frje vagyonn, valamint a gyermekek nevelsnek jogt. EbbQl alakult ki az zvegyi jog. A polgrok hzassgi vagyonjogt tbbnyire bizonyos vagyonkzssgt a vrosi stattumok rendeztk s elismertk a hzassg alatti kzs szerzemnyt, klcsns rklsi jogot, esetleg a kteles rszt is. Ilyen jog volt pl. a chtagok zvegyeinek iparfolytatsi joga. A bntetQjog fejlQdsnek korszakai A nemzetsgi trsadalomban az igazsgtalansgok megtorlsnak eszkze a bossz s a hbor volt. A trzsek, a trzsszvetsg kialakulsval mintegy  felettes hatsgok tlkeztek, gy kialakult egy magasabb szintq normarendszer, amely a szoksjoghoz igazodott. A vagyonosods magval hozta a csoportegysg fellazulst, s kialakult a kollektv felelQssgi formbl az egyni felelQssg kvetelmnye, s a szemlyes bntets intzmnye Az rpdok kora. Az llam bntetQ igazsgszolgltatsnak kiteljesedse vlt jellemzQv. A keresztny ideolgia s az egyhz sajtosan sszeplt a magyar llami jogrenddel, ezen keresztl a bntetQjogra gyakorolt hatsa is jelentQs volt. Kifejezetten a keresztny valls krben megfogalmazott erklcsi bqnket bqncselekmnyi formba ntttk (pl. kromkods). Ugyanakkor a keresztnysg hatrozottan fellp a bntetQjog oktalan eldurvulsa ellen, szmos trvnyben egyhzi szankcikat pt be a vilgi bntetsi rendszerbe (pl. bjt, vezekls) E korban jellemzQ volt a bntetQjog fejletlensge, a trvnyhozs pedig nem volt tgondolt s sszefggQ. Csak az letviszonyok szablyozsnak egy tredkt tudta tfogni. Az llam mg nem volt kpes befolyst gyakorolni a bntetQjogra. gy a vrsgi igazsgszolgltats magnjogias jellege e korszakban mindvgig fennmaradt. A magn hborskodsok a kompozcis elvek gyakorlatnak engedett teret, amely abbl llt, hogy pl. a srtQ nemzetsge egy tagjnak tadsval, teht kompenzlsval ptolta a hinyt. Vegyeshzbli kirlyok kora. A XIV. sz-ban mr az llami pozcik megszilrdtsa a magyar llam eurpai tekintlynek kivvsa kerl elQtrbe. A kirly maga lett a jog, elvben minden jogsrts Qt rte. Ezzel megjelent az llam bntetQ ignye a jogletben. A felelQssgre vons mr nem magnjogi kapcsolaton alapult, hanem az llam bntetQ hatalmn. Az uralkodi akaratot a dekrtumok fejeztk ki, szlestettk a bqncselekmnyek krt, rendeztk a perek kereteit, tbb ponton a bntets vgrehajtst. MegkezdQdtt a jogintzmnyek trvnyhozsi definilsa, a bqncselekmny tpusok csoportostsa, bizonyos differencildsi szndkok megjelense. Kialakultak a rendek, amelyek katalgusba foglaltk elQjogaikat. Ms frumok, ms brk, s ms jog szerint tlnek a jobbgy s a nemes felett. Kivonul az egyhz a bntetQjog terletrQl. Ez nem jelentette azt, hogy az orszgos tlQszkeken nem lehettek a vilgiak mellett egyhzi trsbrk. A bntetQjog irnytst a kirly maghoz vonta, a jogalkotst ennek alapjn irnytotta, de a bntetQjog kodifikcis munkk nlkl maradt. A Habsburg-abszolutizmus kora. A Habsburgok jogara al jutott Magyarorszg az osztrk-nmet jog hatsa al kerlt. A Habsburgok felismertk, hogy a bntetQjog eszkz a magyar nemesi mozgalmak ellen, amellyel igen szles krben lt, nvekedett a hallbntetsek szma. Megjelentek a korszerq bntetQjogi eszmk s intzmnyek. Az llami megbzsra kszlt  Ngyesknyv , a fokozd trvnyalkots, a bntetQjog lass fggetlenedsi folyamatnak kezdett jelentette. Megjelentek bizonyos tfog szempontok a jogalkotsban, mint pl. az llam fokozott vdelmnek elve, a nemes ellen nem alkalmazhat testi bntets tzise. A bqncselekmnyeket tipizltk, ennek alapjn bQvtettk az llamellenes magatartsok szmt, mely hqtlensgi tlettel, jszgvesztssel jrt egytt. ElsQ bntetQ trvnyknyv-tervezetek kora. Cskkentettk a hqtlensg (halllal bntetendQ) eseteit, a cselekmnyeket tminQstettk. Kibontakozott a joggazatisg. ElkezdQdtt a bntetQjog tudomnyos mqvelse (Huszty Istvn, Bod Mtys). A magyar bntetQjog tudomny legelsQ, valban tudomnyos rtkq bntetQjogi kziknyve: Vuchetich Mtys tollbl szletett meg (1819). Magyar nyelven jelent meg Szlemenits Pltl a  FenytQ trvnyszki magyar trvny (1836), itt mr a fogalmak preczebbek, s megkezdQdtt a kodifikcis tevkenysg is. Az 1656-ban az Als-Ausztria szmra kibocstott bntetQ trvnyknyvet 1694-ben felvettk a Corpus Iurisba. A magyar orszggyqlsek tbb zben is trgyaltak bntetQ trvnyjavaslatokat (1712  Bencsik Mihly, 1827, 1843). Az elsQ magyar bntetQ trvnyknyv az 1878-ban szentestett Csemegi kdex volt. Az egyes cselekmnyek bqncselekmnny nyilvntsnak okai Bqncselekmny fogalma: Bqncselekmny minden olyan magatarts (cselekvs vagy mulaszts), amelyet a hatalmon lvQk annak nyilvntanak, s amelyet a kzre s az egynre olyannyira veszlyesnek tartanak, hogy meggtlsukra bntetQ szankci ignybevtelt tlik szksgesnek. A bntetsek a jogalkot rendelkezsre ll kriminlis szankci, amelynek lnyege valamifle rtk megvonsa. A bqncselekmnyek krnek kijellse a bqncselekmnyre kiltsba helyezett bntets meghatrozsval is kifejezi a trsadalom negatv rtktlett. Az elrabolhat rtkek kre, az emberi nem fejlQdse sorn nem mdosult, vagyis az let, az emberi test, a szabadsg, a vagyon s a krnyezet az a kr, amelyet tmadtak. Egy emberi kzssg sem lehet kzmbs tagjainak kohzijt erQstQ vagy a kzssget bomlaszt, kros cselekedeteivel szemben. A trsadalom reakcija alapvetQen kt lehetQsg kztt mozgott: Elismeri a kzssghez tartoz kedvezQ magatartst, s azokat pozitv szankcikkal jutalmazza (megbecsli, vagyoni elQnykben rszesti, nemesti, kitnteti, stb.). Kzssgellenes megnyilvnulsokat a tbbsg rdekeivel szembenllkat pedig felelQssgre vonja. A bqncselekmnny nyilvnts lehetQsge, a bntetQjog hatrainak megvonsa a jogszablyalkot kezben van. Ez azonban nem lehet nknyes, mindig a trsadalom, illetve az uralkod rdekei szerint alakult. Ebben a folyamatban dntQ szerepet jtszottak a kvetkezQk: A hatalmat kzben tartk gazdasgi rdeke, amely egytt jrt a politikai pozcikkal is (pl. Rkosi rendszer: fekete vgs) Mindenkori politikai viszonyok alakulsa (pl. Habsburg kori politikai perek konstrult hqtlensgi alakzatai) Jogpolitikai megfontolsok (pl. 60-as vek elejn a vtsgek szablysrtss nyilvntsval oldottk meg a brsgok tlterheltsgt) Egyfajta trsadalmi bkessg megteremtse is kvetelmny volt minden trsadalomban. A kzrend s kzbiztonsg szavatolsa. A bqncselekmnyek kre s a felelQssgre vonatkoz szablyozs felttelei a trtneti fejlQds sorn folyamatosan vltoztak. A fejlQds fggtt a tudomny fejlQdstQl, a vilgkp alakulstl, de befolysolta az uralkod ideolgia is. Szent Istvn korban a trvnyeket a katolicizmus szelleme hatotta t, s egy-egy bibliai rendelkezsek szinte szveghqen kerltek a dekrtumok szvegbe. A felvilgosult abszolutizmus korban pedig a kzpkor barbr intzmnyeit trltk a bntetQjogbl. A bntets clja A bntets a bqn kezelsre szletett meg, gy fQ rendeltetse direkt, vagy indirekt mdon mindig a trsadalmi kznyugalom fenntartsa volt. A kzssg nyugalmnak zloga volt a normarend stabilitsa s a szablyok rvnyeslsnek kiknyszertse. A bqnt elkvetQ tettes nemcsak a trsadalom lett zavarja meg, hanem alkalmas arra is, hogy megingassa a kzssgek, a trsadalom vezetQi, a hatsgok tekintlyt. A srtett ember igazsgtteli ignynek kiegyenltse szintn fontos tnyezQ. A fenti szndkok elrsre j nhny eszkz knlkozik. Az llami bntetQjogi trekvsek fQknt azt cloztk, hogy a jvQben ne kvessenek el bqntetteket, ezt hvjk megelQzsnek (prevenci). A trsadalom kvlll tagjait a bntets eszkzeivel is r kell brni a bqn elkerlsre (generlis prevenci), mg a bqnzQt meg kell gyQzni arrl, hogy tbb ne kvessen el hasonl jogsrtst (klns prevenci). Bntets cljai: A leggyakrabban alkalmazott mdszer az elrettents, vagyis a fizikai tmads, erQszak alkalmazsa a bqnsn. A meggyQzs (lehet pszichikai jellegq, lelki gondozs, nevels, oktats). A javts gondolata az elkvetQ pozitv befolysolsa. A jogismeret terjesztse a bqn megelQzsnek eszkze, szintn a bntets egyik clja. Az llamostott bossz szintn tbb funkcij: egyrszt ezzel legitimljk az llami bntetQjogot, msrszt dekralljk az llam s a jogrend megtmadhatatlansgt, s elgttelt adnak a megsrtett hatalomnak. Hossz ideig az elrettents, a megtorls fQ eszkze a test elleni fizikai knyszer, a knzsok, sanyargatsok, a csonktsok arzenlja volt, mghozz a legszlesebb nyilvnossg elQtt. A bntetQjog tudomny mqvelse, a bntets vgrehajts tudomnyos megalapozsa, s ezzel egytt a bntets cljrl s jogalapjrl vallott eszmk terjedse, megvltoztatta a korbbi felfogst a bntets cljrl. A bntetQjog fogalma A bntetQjog azon intzmnyek, jogszablyok s gyakorlat sszessge, melynek clja a fennll trsadalmi, jogi rend vdelme, s amely oltalmazza a hatalmon lvQk specilis rdekeivel egyetemben a trsadalom tagjainak, alattvalinak, polgrainak rtkeit (letket, testi psgket, szabadsgukat, vagyonukat, becsletket). E vdelem a bqncselekmnyek krnek s tartalmnak meghatrozsban, a bntetQjogi tilalmak thgsa esetn a felelQssgre vonsban s a bntetsben jelenik meg. Anyagi bntetQjog. Formai rtelemben a bntetQjog (ius poenale) jogszablyok foglalata, melyek clokat, feladatokat, a bntetQjogi felelQssgre vons feltteleit, a bntetseket, a bntets kiszabsnak szempontjait, az egyes bqncselekmnyeknek nyilvntott magatartsok lerst (tnylls), az ezekre kiszabhat bntetseket jelenti. BntetQ-eljrsi jog a bntetQ felelQssgre vons rendjt, mg a bntets-vgrehajtsi jog a bntets foganatostsnak krlmnyeit rendezi. A bntetQjog joggg csupn a magnjogtl val fggetlenedse, a bntetQjoggal val tudomnyos foglalkozs megindulst kvetQen vlt, amely Eurpa-szerte a 18-19. sz-ra tehetQ. Ez azt jelenti, hogy az azt megelQzQ idQszakban nem beszlhetnk joggakrl, csupn egyes jogintzmnyekrQl. A bntetQjog tartalmi (ius puniendi) megkzeltse az llam bntetQhatalmt firtatja, teht jelenti az llamnak az egynnel szemben fennll jogt, amely szerint a trsadalom biztonsgt veszlyeztetQ cselekmnyeket megtilthatja, elkvetsket bntetheti. A bntetQjog forrsai A bntetQjog forrsa elsQdlegesen a szoks. Az ispnok, magnfldesurak vagy a klrus tlkezsi gyakorlatt szinte semmi sem kttte meg. A lassan fejlQdQ jogalkots csak kismrtkben tudott ezekre rhatssal lenni, s csak a legfontosabb bqncselekmnyi kategriknl. Ahny vros, sedria, riszk& annyifle bntetQjogi praxis. ElQfordult gy, amirt az egyik vrmegyben slyos vers jrt, a msikban nhny forint pnzbntets. A legfontosabb forrs ebbQl az idQbQl a Vradi Regestrum, istentletek jegyzQknyve, melyet a kptalan vett fel 389 esetben az 1205 s 1235. kztti vekben a kptalan elQtt lefolyt peres gyekrQl. A per folyamn a vdlottak v. eskt tettek v. pedig ki kellett llniuk a tzes vas hordozst, a forr vzbe val belenylst. A regestrum a tatrjrs elQtti kor jogi s egyhzi viszonyainak, valamint a csaldtrtneti adatoknak legbecsesebb forrsa. Ez alapjn kvetkeztetseket lehet levonni a bqncselekmnyek tnyllsairl is, gy pl. rabls, hatalmaskods, bqncselekmnyek tpusai mr megvoltak. A dekrtum kezdetben az uralkod s tancsadinak akaratt s elkpzelseit tartalmazta, abbl a jogalkoti akaratot ismerjk fel. A keresztny egyhz s a hqbri llam vdelme ignyeihez alkalmazkodtak a bntetQ eszkzk, s a bntetQjogi trekvsek. Valsznq azonban, hogy a vgrehajt appartus hiny a trvnyek zmt nem engedte eljuttatni a cmzettekhez. Egyetlen kzvettQ volt az uralkod krnyezetben lvQ elQkelQk s fQpapok csoportja, akik tetszsk szerint rtelmezhettk, adtk tovbb vagy ppen elhallgattk a hozott dekrtumokat. A trvnyalkots megerQsdse, a kirlyi hatalom kzjogiasulsa az orszggyqls bekapcsoldsa a jogalkotsi folyamatba mdostott a bntetQ trvnyek vletlenszerqsgn s egyedisgn. A Corpus Iuris Hungarici a 15-16. sz. tjn mr kvetkezetes bntetQ intzkedseket tallunk, mgha a koncepci hinyzik is a bntetQ jogalkotsbl. Nem lehet tapasztalni viszont a trvnyek valamifle elsQbbsgt a jogforrsok kztt mgha bntetQ rendelkezsrQl esik is sz. A trvnyi szintq szablyozs kvetelmnye a bntetQjogban csak a polgri korszak garancilis elvrsai hatsra bukkan fel. A bcsi abszolt kormnyzat idejn elQtrbe kerltek az alkotott jog forrsai az uralkodi ptensek, normk, helytarttancsi rendelkezsek, melyek rszint bntetQ intzkedseket is tartalmaztak (pl. II. Jzsef rendelete a hallbntets eltrlsrQl). Tovbbi jogforrsok: vrosi jogknyvek s stattumok vrmegyei trvnyszki iratok (16. sz-tl) riszkek iratanyagai orszgos szoksjogot sszefoglal jogknyvek (pl. WerbQczy Hrmasknyve: a Tripartitumban a bntetQjog nem sajt jogon jelenik meg, hanem a magnjog kiegsztQ rszeknt) dntvnygyqjtemnyek (pl. az 1656. vi Praxis Criminalis /III. Ferdinnd bntetQ rendtartsa/) bntetQbrsgok jegyzQknyvei s peranyagai a 16-17. sz-tl. Az elkvetQi alakzatok A kzpkori bntetQjog fQbb jellemzQi: partikulris, rendi llsra plQ, nyltan jogegyenlQtlen, nknyt s erQszakot befogad, rendszertelen s tagolatlan, perjoggal sszefggQ (nincs sztvlasztva anyagi- s eljrsi jogra), szoksjogokban s htkznapi trvnykezsben lQ s alakul joganyag volt. A magn-igazsgszolgltatsban eleinte kt szemly a srtQ s a srtett (illetQleg ezek nemzetsgei) lltak egymssal szemben. A srtett, ha bizonytani tudta a srtQ magatarts elkvetst jogot nyert az elkvetQ megbntetsre, a bosszra vagy a krtrtsre. Ahogyan az llamostott bntetQjog erQsdtt, a vdlott helyzett mind tbb szoks s elQrs szablyozta, s a trvnykezs rnyaltabb vlt. Az elkvetQ a bqncselekmny elengedhetetlen eleme. Enlkl nincs eljrs, nincs felelQssgre vons. A kzpkorban elkvetQ brki s brmi lehetett. A bntetQjog belsQ ntisztulsa eredmnyekppen jutottak arra a meggyQzQdsre, hogy a bqncselekmny elkvetQje csak fizikai szemly lehet. a bntetendQ magatarts megvalstja. A bqncselekmny alanya a felelQssgre vonhat bqnelkvetQ, akivel szemben bntetst lehet alkalmazni. Az elkvetQk krnek meghatrozst befolysolta: trsadalmi sttus, rendi lls (pl. hqtlensget csak nemesember kvethetett el, mg a latorsg a jobbgy bqncselekmnye volt). nemi klnbsgek (pl. frjes asszony lopst msknt brltk el, mint a hajadont) foglalkozs (pl. ispnok sikkasztst s a kereskedQk felelQssgt msknt szablyoztk) valls (pl. luthernus hit megvallsa Klmnnl). Nem ismertk a  bqns kifejezst, tbb elnevezs volt hatlyban (lator, gyilkos, hqtlen& ). Megklnbztettk a trstetteseket. A kzpkori szhasznlatban az egyttes elkvetseket complexeknek neveztk, a 18. sz-tl pedig cinkostrs, bqntrs, rszes megnevezssel illettk. A complexek bntets azonos volt, minthogy egyntetqen tanstottk a bqns magatartst. A felbztatkat hol trsknt, hol complexknt minQstettk, s eltrhetett a bntetsk a tnyleges tettestQl. Ismertk a bqnseglyt is, az akkori szhasznlat szerint  hres s tancsos javaslatokat. A feljelentsi ktelezettsg elmulasztsa szintn ismert volt, s ha szolidaritst vllalt vele, az elkvetQ trsa lett. Latroknak minQstettk a bqncselekmnybQl szrmaz javak rtkestsben val kzremqkdst. Ha a bqnelkvetQt rejtegettk, ez lator-rejtegets volt. A srtett szempontjbl a kzpkori jogban a bqncselekmnynek kt nagy csoportjt klnbztettk meg: kzssget srtQ (delictum publicum): a srtett kezdetben az uralkod volt, ksQbb az llam elvont kategrija, majd a  polgrsg trsadalma . magnosokat srtQ (delictum privatum) A kzbqncselekmnyek ldzst az llam vllalta s vindiklta magnak, mg a magn bqncselekmnyekt a jog a magnsrtettekre bzta. A vdat kzbqncselekmnyek esetn a kirlyi fiscus, magn bqncselekmnyeknl pedig a trvnyhatsgok tiszti gyszei kpviseltk. BntetQjogi felelQssg A bntetQbri gyakorlatban elismertek bizonyos enyhtQ, illetve slyosbt krlmnyeket. A bntetQ gyakorlat hrom alapvetQ felelQssgi elv mentn tlte meg a cselekmnyeket: EredmnyfelelQssg: a bqnssg mrtkt leginkbb trgyi eredmnyvel mrtk (valakit megltek, valamit elloptak), s ennek alapjn vontak felelQssgre. A bqnssgben habr meglttk az alanyisgot, de rtkmrQje mindig az okozott kr maradt. Kollektv felelQssg elve: ahogy a vrsgi igazsgszolgltats a srtQ egsz rokonsgt terhelte meg a felelQssggel, gy a srtett csoport tagjai is az egyetemes szembells eszmit valstottk meg. Ez a keresztny etikai felfogs a Biblia felelQssgi eszmjvel harmonizlt. A bqnrt nem csak az elkvetQ felelt, hanem a kzssg is, amely engedte Qt eljutni a bqncselekmnyig. Ilyen alapon vontak felelQssgre csaldot, falut, vrost, termelQ egysget (chet). Rendi felelQssg: a trsadalom kivltsgos elemei eleve feltteleztek a szabadsgok klnbzsgt a bntetQjogi felelQssgre vonsban is. A rendi elvet vltoz rtelemmel gyakoroltk, hol slyosabb, hol enyhbb bntetssel sjtottk, de pl. nemesre megalz bntetst nem lehetett kiszabni (botts, kaloda, pellengr). Beszmts Az elkvetQ szemlyi krlmnyeinek, lelkillapotnak, szndknak rtkelse csak lassan hdtott teret. Hol enyhbb, hol slyosabban tltek a tbolyodott, a rszeg, illetve a korosabb szemlyek, illetve a kiskor gyermekek esetben. Kezdte rtkelni a bntetQjog a vgszksglet, vagy jogos vdelemben elfogadott magatartsokat. Mr Istvn kirly dekrtumban is tallkozhatunk ezzel, a Hrmasknyv pedig mr precz defincijt adja a jogos vdelemnek. A szolgt ura ellen nem illette meg a jogos vdelem. A tvedst azonban alkalmanknt mltnyoltk, mint ahogy a knyszert, a fenyegetst, s a parancsra trtnt elkvetseket is. Az elvlsre ltalnos szably nem volt, de elvtve tekintettel voltak erre az eljr hatsgok. Az egszsgi llapot s a csaldi krlmnyek szintn befolysoltk az tlet slyos vagy kevsb slyos voltt. Az elkvets krlmnyei A bri mltnyossgon alapul intzmnyek is megjelentek, gy pl. a srtQ atyafiainak mdjban llott jtllni a kisebb bqnt elkvetQ rokonukrt, akit ennek alapjn nem tltek el. A srtett megbocstsa szintn enyhtsre adott okot, de az n. kegyelemben val rszests sem volt ismeretlen, amikor nevelsi clzattal nem bqntettek. A slyost krlmnyek mindig szigortottk a bntetst, gy pl. a titkossg, a csoportos elkvets, a visszaess. A szemtQl-szemben val elkvetst a kor bizonyos virtusnak tekintette s enyhbb volt a bntetse, mintha titkosan kvettk volna el. Slyosabba tltk meg a visszaesQket, mr Istvn trvnyei is. A bqngyi nyilvntarts kzenfekvQnek tqnQ eszkze volt a csonkts s a megblyegzs. A fenyegets kiltsba helyezst egy esetben bntettk, amikor gyjtogatsrl volt sz. A tett a fedudlis bntetQjogban A kzpkor elejn mg nem kerlt sor a tett definilsra, kz-, magn-, s egyhzi bqncselekmnyeket klnbztettek meg. A tett jogfejlQdse a 15-16. sz-ban: A patrimonilis felfogs helybe a kirlyi hatalom kzjogiasulsa lpett, s ez trendezte a tett fogalmt is. Az llam egyre erQteljesebb szablyozsi ignnyel lpett fel, a magn-igazsgszolgltats terlete sszezsugorodott s az egyhz a bntetQjogi szereplstQl visszahzdott. Elmleti osztlyozsnak a tett esetben tovbbra sem volt nyoma. A kor jogszai a legkzenfekvQbb sszefggs alapjn csoportostottak, vagyis a kiszaband bntetsek oldalrl: FQ- s jszgveszts: hqtlensg esetei: felsgsrts, eretneksg, hamists, hatsgok elleni cselekmnyek, magnosok vagyona elleni jelentQsebb bqntettek (majorok, falvak nyilvnval felgyjtsa). FQbenjr tlet: e krbe tartoztak azok a bqncselekmnyek, amelyek slyukat tekintve enyhbbeknek minQsltek a hqtlensg eseteinl, s ennl fogva a bntets bizonyos korltok kztt a felek megllapodstl volt fggQv tehetQ. A kiszabott hallos tlet helyett a srtett fl dnthetett a vagyoni kiegyezs mellett a rendelkezsre ll 3 napon bell. Fejvgs: eredetileg a nQk s a felperes atyafiai elleni hallos tlet tilalmbl nvekedett ki. A fQbenjr tlet vagyoni oldalrl rendelkezett  a felperest megillette az eltlt vrdja, majd a fennmaradt jszgokon 1/3  2/3 arnyban osztozott a brval. Kisebb tletek,  egyserq tletek : a bntets csak a fejvgs fele (100 forint) volt, valamint a keresetben megjellt krok megtrtse. Becstelensg: bntetse az eltlt becslet s joggal kapcsolatos kpessgeinek elvesztsvel volt egyenlQ (hamisan eskvQk  ludasok, szerzQdsszegQk, lorcs szemlyek, gymoltak vagyonnak hqtlen kezelQi). Perveszts s nyelvvlsg: oktalan s hamis perlekeds, becsletsrts, rgalmazs. Bqncselekmnyek tpusai, csoportostsuk Kezdetben szmos bqncselekmnyt nem definiltak, a bqncselekmnytpusok csak ksQbb alakultak ki: Kzbqncselekmny: az llam, a kirly, a hatalmasok ltal legslyosabbnak vlt bqncselekmnyek voltak ezek, de ide tartoztak a hqtlensg s a felsgsrts mellett a hivatali bqntettek, mint pl. az ispnok, brk ktelessgszegsei is. Magnbqncselekmnyek: a magnosok kztti villongsok, konfliktusok megoldsa a magnszfra rszeknt volt lehetsges. Az llam legfeljebb asszisztencit biztostott hozz (brllts), de a srtQvel val fellps, a bizonyts, egyezkeds stb. a srtett vagy nemzetsgnek dolga volt. Egyhzi bqncselekmnyek: a klrus rendkvl nagy befolysrl tanskodik, hogy az egyhzi szablyok megsrtse: a bjt megszegse, kromls, varzsls, boszorknysg, hamis esk, hamis vd stb. szankcionlsnak krdse mr nem a magn-igazsgszolgltats krbe tartozott, hanem mintegy llami kzbqncselekmnynek minQslt. A 15. szzadtl a patrimonilis felfogs helybe a kirlyi hatalom kzjogiasulsa lpett, s az llam egyre erQteljesebb szablyozsi ignnyel lpett fel, a magn-igazsgszolgltats terlete sszezsugorodott s az egyhz a bntetQjogi szereplstQl visszahzdott. Elmleti osztlyozsnak a tett esetben tovbbra sem volt nyoma. A kor jogszai a legkzenfekvQbb sszefggs alapjn csoportostottak, vagyis a kiszaband bntetsek oldalrl: FQ- s jszgveszts: hqtlensg esetei: felsgsrts, eretneksg, hamists, hatsgok elleni cselekmnyek, magnosok vagyona elleni jelentQsebb bqntettek (majorok, falvak nyilvnval felgyjtsa). FQbenjr tlet: e krbe tartoztak azok a bqncselekmnyek, amelyek slyukat tekintve enyhbbeknek minQsltek a hqtlensg eseteinl, s ennl fogva a bntets bizonyos korltok kztt a felek megllapodstl volt fggQv tehetQ. A kiszabott hallos tlet helyett a srtett fl dnthetett a vagyoni kiegyezs mellett a rendelkezsre ll 3 napon bell. Fejvgs: eredetileg a nQk s a felperes atyafiai elleni hallos tlet tilalmbl nvekedett ki. A fQbenjr tlet vagyoni oldalrl rendelkezett  a felperest megillette az eltlt vrdja, majd a fennmaradt jszgokon 1/3  2/3 arnyban osztozott a brval. Kisebb tletek,  egyserq tletek : a bntets csak a fejvgs fele (100 forint) volt, valamint a keresetben megjellt krok megtrtse. Becstelensg: bntetse az eltlt becslet s joggal kapcsolatos kpessgeinek elvesztsvel volt egyenlQ (hamisan eskvQk  ludasok, szerzQdsszegQk, lorcs szemlyek, gymoltak vagyonnak hqtlen kezelQi). Perveszts s nyelvvlsg: oktalan s hamis perlekeds, becsletsrts, rgalmazs. Az riszki bntetQgyakorlat, bqncselekmny tipizlsa: Isteni trvnyek megsrtse  tzparancsolat s erklcst srtQ cselekmnyekben. Az emberi trvny megsrtse. Az rbrrel kapcsolatos mindenfle engedetlensg  ktelezettsg be nem tartsa. Nem nevestett ltalnos trvnysrts. A 18-19. sz-ra kialakult a bqncselekmnyek csoportostsnak, a srtett rdekek kr alakul rendszere. Ezek a kvetkezQk voltak: A kzre, a trsasgra, a kzjra veszlyes cselekmnyek. Ide tartoztak lnyegben az llamellenes bqntettek, a felsgsrts, a hqtlensg, a bketrs, a nyilvnos erQszak, a kzvagyon elsikkasztsa, a hatalommal visszals. Emberls: a 18. sz-ban mr megklnbztettk a szndkos emberlst, a vtlen emberlst, a gondatlan emberlst, s a szksges emberlst . Az emberls kategrijn bell elhatroltk egymstl a legslyosabb kegyetlensggel, aljas clbl elkvetett gyilkossgokat, rablgyilkossgokat, egyszerq emberlst. Az emberls esetei kztt megklnbztettek minQstett (slyosabban bntetendQket: rablgyilkossg, hzastrs, testvr, apa, gyermek meglse), kznsges emberlst. Mria Terzia 1752-ben tiltotta meg a prbajt, s a viadalbl eredQ lst halllal bntette. A reformkorra a magzatelhajtst, a magtalantst, s a gyermekkittelt is gyilkossgnak minQstettk. Magnvagyont krost cselekmnyek: egyszerq lops, betrs, rabls, tonlls. Tqzokozs, gyjtogats Szexualitssal kapcsolatos bqncselekmnyek: parznasg, megszeplQsts, nQs parznasg, hzassgtrs, gyassg, kurvlkods, kerts, tbbnejqsg, vrfertQzs, nemi erQszak, llattal val fajtalankods, nQrabls. Vallssal kapcsolatos gyek: istenkromls, kromkods, hitehagys, eretneksg, egyhzsrts, varzsls, boszorknysg, bqbjkods. A kzpkori bntets-vgrehajts, kzpkori bntetsek A kzpkorban a bossz igazsgos s ktelezQ volt, a vgrehajtsban az egsz csoport, nemzetsg rszt vett. A kollektv felelQssgi forma ksQbb egyni felelQssg irnyba mozdult el, s ttrtek a vagyoni krptlsra. A kikzstst fokozatosan felvltotta a hallbntets. Megszqnt a csoportsszetarts tudat, az egyni felelQssg felrtkelQdtt, s az llam bntetQ hatalma elQtrbe kerlt. Kzpkori bntetsek: hallbntets: n. rendes bntets volt; a bqnk kztti differencildst a kivgzsek slyossgval fejeztk ki. egyszerq: csak az let elvtelre szortkozott (akaszts, fejezs) minQstett: nagy fizikai fjdalommal jr, lass kivgzsek (kerkbetrs, karba hzs, felngyels, meggets) Testcsonkt bntetsek. Vagyoni bntetsek: a srts megvltsbl, a kompozcibl bontakozott ki a teljes vagy rszleges vagyonveszts, pnzbntets. Megszgyents: pellengre llts, kaloda, botozs. Tmlczs. Szmqzets s levelests: ez azt jelentette, hogy trvnyen kvl helyeztk az eltltet. Nyilvnossg: A bntets-vgrehajts preventv okokbl (elrettents) is nyilvnos volt, amely vonzott a tmegeket. A Biblia is szmos helyen utal a kollektv bntets-vgrehajtsra (pl. megkvezs). A kivgzs hhrok segtsgvel trtnt, de a korbcsols s a vesszQzs is. A megszgyentQ bntetsek nagy tbbsgnl a lakossg kzremqkdse nlklzhetetlen. A bntets vgrehajtsnak meghatrozott forgatknyve volt. A hallos tlet kihirdetse utn a siralomhzban rvid idQt tlttt az eltlt (1-3 napot), ahol papjval tallkozhatott. A slyos testi bntetsek s kivgzsek foganatostsra a vesztQhely szolglt. Az eltltet leggyakrabban szekren, nha gyalog ksrtk a vesztQhelyre. A brsg jelen volt a foganatostsnl, vagy kpviselQjt elkldte, aki rsos beszmolt ksztett a bak mqkdsrQl. A tetemeket kzszemlre tettk ki. A tli, mint bntetsi elv azt a kvetelmnyt fejezte ki, hogy az elkvetQ azonos htrnyt szenvedjen azzal, akit srtett. Ezt ms szval tkrzQ elvnek hvtk. TkrzQ volt maga a bntets, s annak vgrehajtsa is. A pokol tzt tpll stnnal cimborl boszorknyt termszetesen meggettk, mint ahogy a gyjtogatt is. Srtetti vgrehajts: A bosszignybQl s a nemzetsg kollektv helytllsbl kvetkezQen a bntets vgrehajtsa tkerlt a srtett sajtkezq vgrehajtsv. Tbbnyire a brk gondoskodtak az tlet vgrehajtsrl. ristom s tmlc: A jobbgy szabadsgnak mrtke viszonylagos volt (rghz kts, robot). Nem volt teht brtnre szksg, mert annak fenntartsa drga volt, a jobbgy pedig dolgozzon s ne ljn a brtnben. A brtn elterjedsnek fQ terepe a vros volt, ahov a polgrokat zrtk be. Ennek kt fQ tpusa volt: tmlc: komoly gonosztevQk bntetsre, elQzetes fogsgnak foganatostsra hasznltk. Tbbnyire a vroshza pincjben volt, vagy a hhr hznl. ristom: a rendszeti szablyok, vagy ch elQrsok kisebb kihgsok elkvetQit fenytettk ezzel, amely rendszerint a strzsamester hznl, tisztes krlmnyek kztti fogsgot jelentett. Az akkuzatrius eljrs Eljrs alatt rtjk azoknak a cselekmnyeknek a sort, amelyek az eljrs megindtstl a jogerQs tlet vgrehajtsig vgbemennek. Eljrsi rendszerek tpusai: akkuzatrius, inkvizitrius. Az akkuzatrius eljrs 5 szakaszbl ll: elQkszleti: a srtett az illetkes br el idztette a gyanstottat. A poroszl a br kpmst viselQ pecsttel elksrte a srtettet a gyanstotthoz, s egytt szval idztk a br el. Az rsbelisg elterjedsvel a srtett rsbeli behv parancsot krt kiadni. exceptios (kifogsok): amikor mindkt fl megjelent a br elQtt a vdlott alaki kifogsokat tehetett (pl. nem Q volt az, aki tartozott vagy elvlsre hivatkozott). Ha kifogyott a perbehvott ezekbQl a kifogsokbl, rdemi vlaszt kellett adnia a srtett vdjaira. allegatis (bizonyts): legtbbszr a srtett kpviselte a vdat s a vdlott szemlyesen vdekezett; a srtett s a vdlott egyenrangak voltak; a br csak az eljrs menett vdte, nem avatkozott be a bizonytsai eljrsba; bizonytani kellett, hogy srtettnek igaza van, vagy az ellenrdekq fl hazudik. Formlis bizonyts folyt, melynek nem volt clja a valsgban megtrtnt esemnyek rekonstrulsa, csupn a fl becsletessgt kellett bizonytani vagy cfolni. Bizonytsi eszkzk (*istentletek): Tzesvasprba* (1279-ig) Bajvvs* (1279-tQl) Tanbizonysg s esk*: a bizonyts alaki volt, vagyis csak arra ment, hogy a tankat hv peres fl becsletessgt, szavahihetQsgt igazoljk. A tank meghallgatsa utn a br lehetQv tette az eskttelt annak a flnek, akinek megtlse szerint a tank szavahihetQsgt igazoltk. Slyosabb esetekben akr 25 ember eskje is kellett az elkvetQ tisztessgnek igazolshoz. Oklevlbizonyts: az rsbelisg alacsony foka miatt nem juthatott jelentQsghez, csupn a kirlyi okmnyok jtszottak nagyobb szerepet. befejezsi: a bizonytsi eljrs befejezsvel a br, brtrsa megkrdezse utn meghozta a jogvitt lezr vgtletet (sentencia). A vgtlettel azonos joghatsa volt, ha a felek egyezsget ktttek. vgrehajtsi: az akkuzatrius eljrs nem ismerte a perorvoslat fogalmt, annl is inkbb mert az Isten tletnek helyessgt nem lehetett ktsgbe vonni. Az tletet 1 ven bell vgre kellett hajtani. Az tletet kvetQ kompozciban val megllapodsra 3 napjuk volt a feleknek. A polgri perjog fejlQdse A feudlis eljrst szablyoz normk egymstl lesen elhatrolhat eljrsi rendszere alakult ki. Ennek alapjn megklnbztettek akkuzatrius (vdelvq, vagy kontradiktrius eljrst) s inkvizitrius (nyomozelvq eljrst. A kettQ kztti klnbsg abbl addott, hogy az eljrs egyes szakaszaiban kinek milyen joga s lehetQsge van. Akkuzatrius eljrsInkvizitrius eljrs11-13. szzad15-16. szzadprbaj, a kt flnek hasonl jogai voltakfaggat per, a felek nem egyenrangakszbelisg, nyilvnossgtitkossgmagnvd alapjn indulthivatalbl indultelklnlt a vd s a vdelema vdat s a vdelmet egy szemly ltta elalaki, formlis bizonytsanyagi bizonyts, teht a megtrtnt esemnyekrQl tanskod bizonytkokat meg kellett szerezni, s azt rtkelni A feudlis eljrsjog jellemzQi: az eljrsjog szttagolt (partikularizmus): msknt tlkeztek Erdlyben, Horvtorszgban, de egyes vrmegykben is; ahny brsg, annyi fajta eljrs jogegyenlQtlensg: a nemesek, papok, vrosi polgrok, jobbgyok peres gyei ms-ms brsgok s ms-ms eljrs szerint folytatdott. bntetQeljrs s a polgri eljrs sztvlasztsa utn Magyarorszgon a magnigazsgszolgltats helybe az llami trvnykezs lpett. A joggak sztvltak s a magnjogi gyekben a mellrendeltsg, a bntetQgyekben pedig az al-, flrendeltsg volt a jellemzQ. Az n. inkvizitrius eljrs Az inkvizitrius polgri pert le lehetett lefolytatni rsban (rsbeli per): a brsg a felekkel kzvetlenl nem rintkezett, nyilvnos trgyalst az tlet kihirdetstQl eltekintve nem tartottak. szban (somms per): jellemzQje az egyszerq pervitel s, hogy gyakran egy nap alatt hoztak tletet. Inkvizitrius polgri eljrsi rendszer fQbb szakaszai: elQkszleti szakasz: az eljrs megindtsa a behvparanccsal, majd a 18. sz-tl kezdve a keresetlevllel trtnt. A keresetlevl tadsval rgtn meg is idztk a trgyalsra a felet. exceptis szakasz: a felek kpviselQi klnbzQ alaki s ms kifogsokkal, akr vtizedekig elhzd pereket tudtak produklni (gyvdsg megjelensvel). allegatis szakasz: itt mr anyagi bizonyts folyt, a brsgok megksreltk rekonstrulni a megtrtnt esemnyeket, s gy a bizonytsi eszkzk kztt az addigiaknl nagyobb szerepet kapott az oklevl s a tanbizonyts. befejezsi szakasz: a brsg az iratok alapjn s a bizonytkok rtkelse utn hozta meg tlett. perorvoslati szakasz: az tletet mr nem Isten hozta, hanem a br. A fellebbezssel lhetett mindkt fl. A fellebbezs a magasabb bri frum elQtt folyt, ahol a felterjesztett iratok alapjn dntttek, s tovbbi feleselsre nem volt md. A visszaqzs, amely abbl llt, hogy az tlet vgrehajtsra kiszllt hatsgi szemlyeket az alperes kpletesen megfenyegette, s ennek alapjn gyakorlatilag a pert jra kellett kezdeni, azzal a kockzattal, hogy ha jogtalannak minQstettk a visszaqzst, slyos brsgban s kltsgtrtsben marasztaltk az alperest. Az gyvdsz visszavonsa azt jelentette, hogy a per kpviselQjeknt eljr nem a megbzsnak megfelelQen jrt el, ilyenkor a br a per folytatsra jabb hatrnapot tqztt ki. A perjts a mr jogerQre emelkedett tlet elleni jogorvoslat volt, amennyiben j bizonytkok merltek fel, de lehetett kegyelembQl val perjtssal is lni. vgrehajtsi szakasz: az elsQ fokon eljrt brsgnak volt ktelessge vgrehajtani az tletet. Inkvizitrius bntetQperes eljrs: elQkszleti szakasz: hatsgi feljelentsre hivatalbl indult; mg az akkuzatrius per vdlja tli bntetssel felelt az alaptalan vdaskodsrt, addig az inkvizitrius per feljelentQjt semmilyen kvetkezmny nem fenyegette. A vizsglati vagy nyomozati szak fontosabb hatsgi cselekmnyei voltak: a gyanstott kihallgatsa: az igazsg kidertsre irnyult, ennek rdekben a tortra intzmnyt is bevezettk. Ez a 16-17. sz-ban szles krben elterjedt, Mria Terzia 1776-ban tiltotta be. tankihallgats: a szolgabr vagy ms hatsgi szemlyek a pert megelQzQen tudakozdtak. Msik formja az volt, amikor a brsg a per folyamn rendelte azt el. bizonytkok feltrsnak egyb mdszerei: szakrtQi szemle, iratok megvizsglsa trvnyszki szakasz: amikor a nyomozati szakasz eredmnye alapjn sszelltottk a vdlevelet, azt benyjtottk a brsghoz. Ezt kvetQen a terheltet szemlyes megjelensre kteleztk, s legtbbszr somms eljrsban trgyaltk s egy nap alatt befejeztk az gyet. perorvoslati szakasz: ismertk a fellebbezs s a perorvoslat intzmnyt. vgrehajtsi szakasz: az elsQ fokon eljrt brsg hajtotta vgre. Perszemlyek FQszemlyek: a peres felek. A polgri eljrs a felperes keresetre indult, de ilyet csak akkor indthatott, ha volt perbeli jogkpessge. Mellkszemlyek: tan: brki ktelezhetQ volt tansgttelre, de voltak tanvallomsbl kizrt szemlyek is, mint pl. a jobbgy a nemes ellen nem tanskodhatott, nem lehettek tank a sketek, vakok, Qrltek, elmebetegek, gyermekek, hamis eskvQk, becstelenek. Rokonok, testvrek, hzastrsak nem voltak ktelesek egyms ellen tanskodni. harmadik szemlyek: avatkoz: azok, akik a vgtlet elQtt a felperes mell belptek, mert a per trgyt egszben vagy rszben magnak vltk; szavatos: az alperes perbe hvhatta a szavatossgot vllalt (aki felelQssget vllalt a tulajdon jogos truhzsrl), aki a perbelpssel felvltotta az alperest. kpviselet: trvnyes: pl. gyermekkor szemly apja vagy a kirlyi javakat rintQ gyekben a kirlyi joggyigazgat. gyleti: a 13. sz-tl alakult ki s hiteles pecsttel elltott megbzlevl alapjn jrhatott el a prktor vagy gyvd, akinek megbzsi terjedelmt a megbzlevl tartalmazta. Prktor brki lehetett, akinek perbeli jog s cselekvQkpessge volt. prolocutor, szszl: nem volt kpviselQ, de pl. a nma vagy beszdhibs fl helyett nyilatkozott. Hivatalos szemlyek: gydntQ szemlyek: br: illetkessg s hatskr alapjn; a brsg felttele volt a meghiteltsg (a brnak a kirly, ill. az nkormnyzati testletek elQtt eskt kellett tennie, amely Qt az igazsgos brskodsra ktelezte), s hogy nem lehetett rdekelt szemly az ltala tlt gyben. Szemlyes tulajdonsg is felttel volt a brskodsban, jhrqnek, a jogban jrtasnak kellett lennie. brtrsak: a br nem volt ktve a brtrsak vlemnyhez. KsQbb lnkknek neveztk Qket, rjuk is ugyanazok a kritriumok vonatkoztak, mint a brra. vdhatsg: eleinte a srtett kpviselte a vdat, ha pedig nem lte tl a bqncselekmnyt, rkse volt a vdl. Mohcs utn a kirlyi joggyek igazgatjnak volt a ktelessge minden olyan gyben a vd kpviselete, melynek bntetsi dja a kincstrt illette. A 17. sz. vgn megszletett a megyei s vrosi tiszti gyszsg, de llami gyszi szervekrQl csak 1848 utn beszlhetnk. segdszemlyzet: Qk a brsgnak alrendelve, a per lefolytatsnak feltteleit segtettk elQ. poroszl: a br hatalmazta meg, s kldte ki bizonyos brsgi cselekmnyekhez pl. az idzst kivitte, ksrte a feleket az eskhz, prbhoz, jelen volt az tletek vgrehajtsnl, stb. A poroszlt a felperes volt kteles fizetni s eltartani. jegyzQ: az rsbelisg megjelensvel jutott szerephez; kezdetben tletlevelek rsba foglalsa, a perjegyzQknyvek felvtele volt a feladata. A jogforrsok 1848 utn Szoksjog: jelentQsge 1848 utn is megmaradt. JelentQsgre utal a bri fggetlensgrQl szl 1869:4. tc. is, amely a brt a trvnyek s trvnyerejq szoksok szerinti tlethozatalra ktelezte. A Hrmasknyv egyes passzusai megrtk a II. vilghbort is. Persze a szoksjognak a kzpkorban ismert fajtja nem rvnyeslhetett a garancikat mindenekelQtt rvnyestQ s szem elQtt tart polgri jogrendszerben. A brsgok kzigazgatsi hatalommal egybefond jogteremtQ ereje a polgri talakulssal megszqnt, a bri gyakorlat jogforrsi kpessgt megkrdQjeleztk, jogforrsi erejt visszaszortottk. Dntvny: a dntvnyek tovbbra is a jogegysg megvst cloztk. A Kria jogegysgi vagy teljes lsi hatrozatait valamennyi brsgnak, a kzigazgatsi brsg ltal alkotott dntvnyeket pedig az illetQ osztly tancsainak mindaddig szem elQtt kell tartaniuk, mg azokat a Kria jabb dntvnye / kzig. b. osztlylsi megllapodsa meg nem vltoztatta. A II. vh. utn, a szovjet mintnak megfelelQen tagadtk a bri gyakorlat jogforrsi erejt. Szoksjogi gyqjtemnyek: Az 1860/61-es alkotmnyos vltozsok megadtk a lehetQsget arra, hogy a magyar jog 1849 utn ismt visszatrjen a bri gyakorlatba. Trvnyi rendezsre sem idQ, sem alkotmnyos felttel ez idQ tjt nem volt, az prilisi trvnyeket megelQzQ joghoz trtek vissza. Annak megllaptsa, hogy mennyiben alkalmazhatk ezek a szablyok, az Orszgbri rtekezlet feladata volt. Eredmny az Ideiglenes Trvnykezsi Szablyok, melyek nem emelkedtek trvnyerQre, mivel a csonka orszggyqls trvnyjavaslatknt nem fogadta el. A Kria rendelkezse alapjn mgis ez alapjn jrtak el a hatsgok. Trvny: 1848 tavaszn az utols rendi orszggyqls megszntette a feudlis jogintzmnyeket s a polgri trsadalom alapjait lerak, a fejlQdst elQsegtQ prilisi trvnyek kiadsval megszntette a rendisg utols bstyit is (pl. felelQs magyar minisztrium, orszggyqls venknti tartsa, npkpviselet, kztehervisels, rbri szolgltatsok megszqntetse, riszk s papi tized, az Qsisg eltrlse, sajtszabadsg, vallsszabadsg, stb.). 1848 utn a kirly trvnykezdemnyezsi jogt miniszterei tjn gyakorolhatta. A npkpviselet szellemben az orszggyqlsi kpviselQk is hozzjrulhattak e jogostvnyhoz. A trvnyhozs menete kvette az 1608 utn kialakult eljrst. A szovjet tpus jog magyarorszgi meghonostsnl a trvny szerept orosz mintra jelentQsen cskkentettk. Az orszggyqls vente ktszer lsezett nhny napig, s tevkenysge egy-kt trvny megalkotsra korltozdott. A trvnyek rvnyessgi kre leszqklt, szablyozsok keret jellegqv vlt. Rendelet: Az 1848-ban fggetlen felelQs magyar minisztrium fellltsval szintn megkezdQdtt a trvnyek vgrehajtst szolgl miniszteri rendeletek kiadsa. Trvnnyel vagy orszgos szoksjoggal nem szablyozott gyeket s viszonyokat (magn- s bntetQjogi gyek kivtelvel) rendeleti ton lehetett szablyozni (pl. a gylekezsi jog, a toloncrendelet, stb.) Indokolt lehetett az n. szksgrendelet szablyalkots, amikor srgQs veszly elhrtsra trvnyt mdosthattak, felfggeszthettek ilyen mdon. Ez kivteles eset lehetett, mint pl. a hbors veszly, amikoris 1912-ben rendeletalkotsi joggal ruhzzk fel a kormnyt. 1945 s 1953 kztt a trvnyek szerept igen szles krben rendeleti jogalkots vette t, amely gy ahogy volt, trvnytelen volt. Szablyrendelet: a polgri korszakban a szablyrendeletek vgrehajthatsgnak elQfelttele volt, hogy azokat a felgyelQ hatsg bemutatsi zradkkal lssa el, ill. jvhagysuk utn kihirdessk. A jogtudomny s a jogi oktats 1848 utn A magyar jogtrtnet tudomnya A magnjog fogalma A magntulajdonra plQ piacgazdasg kibontakozsval vlt a magnjog a polgri trsadalmak legjellemzQbb s legfontosabb joggv. A kialakult civil trsadalom igyekezett a kzjog ltal szablyozott llamhatalomtl elvlasztani sajt vagyoni, ill. csaldi viszonyait. Ezrt a szlesebb rtelemben vett magnjog krbe soroltk a vagyonjogot, a csaldjogot, a kereskedelmi jogot stb. A magnjogot egyfajta mellrendelt jogviszonyknt fogtk fel, ahol a szemben ll jogalanyok jogilag egyenlQk, mg a kzjognl al-flrendeltsgi viszonyrl beszltek. A magnjog a jogrendszernek az az ga, mely a legkzvetlenebb sszefggsben ll a gazdasgi viszonyokkal. Tiszta formjban szablyai betartst vagyoni jellegq befolyssal mozdtja elQ. A magnjog olyan rdekeket vdelmez, amelyeket az llam elsQsorban magnrdekeknek ismer el, s lehetQleg nem avatkozik bele sem engedlyek, sem pedig irnyts tjn.  Magnjog 5 rsze: ltalnos rsz: olyan ltalnos elvek s fogalmak, amelyek a klns rsz minden szablyra egyarnt vonatkoznak; termszetjogszok alaktottk ki (Savigni, Pufendorf, Hoffman Pl, Szszy-Schwarcz Gusztv). klns rsz szemlyek joga: megklnbztet termszetes s jogi szemlyeket; a kor jogszai szmra a jogi szemly fogalma dilemmt jelentett, s hrom irnyban prblkoztak megoldst tallni: gy kezeltk Qket, mint termszetes szemly (Savigny) vagyonnak megfelelQ szablyozs (clvagyon) (Szszy-Schwarz Gusztv) a kpviselQ ltal vllalt jogok s ktelezettsgek a jogi szemlyeknek szmtanak be (Mor Gyula). Kereskedelmi trsasgok csak a trvnyben elQrt formban ltezhettek, s egyfajta numerus clausus rvnyeslt e tren. A magnjog csak fQbb csoportokat jellt: egyesletet (1867 utn tmegesen elterjedt, alaptsuk teljesen szabad volt, csak bejelentsi ktelezettsg kellett a ltrehozshoz), alapot (nincs jogi szemlyisge, az alaptQke is felhasznlhat kereskedelmi clokra), alaptvnyt (kezdetben csak egyhzi clra lehetett alaptani; a vagyontmeget bizonyos clra rendeltk, maghatrozott szemly kezelsvel), s olyan trsasgot, amelyet kln trvny hozott ltre (pl. Magyar Nemzeti Mzeum, Magyar Tudomnyos Akadmia). dologi jog: statikus jog (a ktelmi joggal ellenttben ez egy jogosulttal szemben llt mindenkit) birtokjog: a jog a birtok vdelmre kel az nbrskods elkerlse miatt tulajdonjog: a tulajdon a magnjog legfontosabb eleme, szentsgt s srthetetlensgt az emberi jogok biztostjk. Pozitv oldala a tulajdonosra vonatkoz jogok, negatv oldala a tulajdonossal szembeni szemlyek ktelezettsgei idegen dolog bli jog ktelmi jog: ktelemkeletkeztetQ hatsa a szerzQdsnek, a krokozsnak s a jogalap nlkli gazdagodsnak van. rklsi jog A magnjogon bell el kell klnteni a szqkebb rtelemben vett magnjogot a kereskedelmi jogtl. A magnjog s szakjogai (a kereskedelmi jog s a magnjog elhatrolsa) A trtneti fejlQds sorn bizonyos specilis letviszonyokra klnleges szablyok alakultak ki. Ezek szintn magnjogi jellegq szablyokat tartalmaznak, de rendszerint az illetQ trgyra vonatkoz kzigazgatsi, eljrsi s bntetQjogi szablyokkal egytt. Ilyen pldul a kereskedelmi jog, a vltjog, a csQdjog, a tQzsdejog, a bnyajog, a tengerjog, munkajog, nemzetkzi magnjog stb. A szakjogok az ltalnos magnjogon bell helyezkednek el, de gy, hogy a  ius speciale derogat generali elv rvnyesl. A magyar magnjog fejlQdsnek korszakai 1. REFORMKOR: Ekkor ismertk fel a politikusok az egysges magnjog szksgessgt. Szchenyi Istvn Kossuth Lajos, Dek Ferenc, Batthyny Lajos, Etvs Jzsef a liberilis gazdasgpolitikt tmogattk. Az 1839-40. vi s az 1843-1844. vi orszggyqlsen jelentQs eredmnyeket tudtak elrni. Trvnyt hoztak a kereskedelmi trsasgokrl, gyrakrl, a vltjogrl, a csQdjogrl, lehetQv tettk a nem nemes tulajdonszerzst, a jobbgyok nkntes rkvltst. 2. INDIVIDULIS LIBERALIZMUS KORA: Az 1848-as trvnyhozs csak a feudlis ktttsget szntette meg, pozitv intzkedsekre mr nem jutott idQ. A feudlis jog helybe egy modern polgri trvnyknyvet szerettek volna kszteni (1848:15. tc.). A szabadsgharc leversvel a polgri trvnyknyv letbelptetst a bcsi abszolutista kormnyzat hajtotta vgre. A neoabszolutista korszak a politikailag legteljesebb elnyoms mellett a gazdasgi let vonatkozsban egyms utn alkotta a liberlis rendelkezseket. Valjban ezzel kiszolgltatta az eladsodott magyar fldbirtokosokat az osztrk hitelezQkkel szemben. 1853. mjus 1-jei hatllyal letbe lptettk Magyarorszgon is az osztrk polgri trvnyknyvet. Ennek oktrojlt (elrendelt) hatlya 1861-ig tartott. InnentQl kezdve alkalmazst a lehetQ legszqkebb terletre szerettk volna szortani. Az Oktberi Diploma visszalltotta a magyar brsgi szervezetet. Az Orszgbri rtekezlet pedig rvid idQ alatt elksztette az Ideiglenes Trvnykezsi Szablyokat, melyek a 48-as trvnyhozs eredmnybQl indultak ki. Ennek magnjogi rendelkezsei 3 irnyban hatottak. Egy rszk hatlyon kvl helyezte az abszolt kor rendeleteit, s visszalltotta a magyar jogot. Msik csoportja alaki joghatllyal ruhzta fel az abszolt kor ptenseit (Qsisgi, rbri ptens). A harmadik csoport a mdostott rendeleteket tartalmazta. Az Ideiglenes Trvnykezsi Szablyok nagy joghzagot hagytak. A ktelmi jog szinte teljesen hinyzott. 3. AZ LLAMI BEAVATKOZS LTALNOSS VLSNAK KORSZKA: A jogalkotk, jogalkalmazk s a jogtudsok abbl a felttelezsbQl indultak ki, hogy a jog mr fogalmnl fogva is kzrdekq, ezrt a magnjog csak azokat az egyni rdekeket mozdthatja elQ, amelyek egyben a kzssg rdekeit is szolgljk. Emiatt a magnjog s a kzjog kztti hatr elmosdott. Az ltalban passzv, diszpozitv szablyok mellett egyre tbb aktv, kogens normt alkalmaztak. A meglvQ jogszablyoknak ms rtelmet kezdtek tulajdontani (generlis klauzulk miatt). A jogi szablyozs bonyolultabb, rszletezQbb lett s mind nagyobb terltet lelt fel. A jogszablyok elrtktelenedtek. A trianoni bkedikttum alapjn elszaktott terleteken elvileg a magyar magnjog maradt rvnyben, kivve ahol az illetQ orszg azt mshogy szablyozta. A magyar magnjog forrsai A trvny volt a legjelentQsebb jogforrs (1869:4. tc. 19. ). A polgri llamban a trvny elQsegtette a jogbiztonsgot, a kiszmthatsgot, ill. lehetQv tette a magnjog gyors modernizcijt. Az llami beavatkozs fokozsval egyre jelentQsebb jogforrss vltak a rendeletek. ElQszr 1914-ben kapott lehetQsget a minisztrium a magnjogi jogviszonyokat is szablyoz rendeletek kibocstsra. A rendeletalkotsra val felhatalmazs azrt nem ellenkezett a magyar alkotmny Qsi ttelvel, amely szerint Magyarorszgot ptensekkel kormnyozni nem lehet, mert a felhatalmazsok csak rendkvli esetekre vonatkoztak. A sikertelen kodifikcis ksrletek (Dek; 1900  elsQ egysges magnjogi trvnyjavaslat tervezet; 1913. vi tervezet; 1928-as magyar magnjogi trvnyknyv javaslata) is hatssal voltak a magnjog fejlQdsre. A bri gyakorlat  polgri trvnyknyv hinyban  egyre inkbb a tervezeteket kezdte hasznlni (klnsen az 1928-ast). A brsg az elje vitt konkrt esetben jogszably hinyban is kteles volt dnteni. Ilyenkor alkalmazhatott egy kialakult szoksjogi ttelt az tletben. Ha a br felismerte, hogy valamelyik jogszably szembekerlt a trsadalom igazsgrzetvel, mris egy trvnyront szoksjogi ttelnek trhetett utat. A brsgok tletei mr WerbQczy idejn jogforrsnak szmtottak, 1723-tl kezdQdQen, ha a kt tbla ugyanabban a jogkrdsben tbbszr egyformn nyilatkozott, akkor az  irnyad elvi kijelents -nek szmtott (Mria Terzia ezeket sszegyqjttte: Planum Tabulare). Az egysges tlkezs s a bri szoksjog jogforrsi rendezse rdekben az 1881:59 tc. megadta a felsQbrsgoknak a dntvnyalkotsi jogot. A felsQbrsg fellvizsglta a kialakult bri gyakorlatot s egysges szoksjogi tteleket alaktott ki. Az nll magyar jogtudomny az Orszgbri rtekezlet utn kezdett kibontakozni. A neoabszolutizmus diktatrikus joglete nem tette lehetQv a jogtudomny fejlQdst. A jogtudsok ksztettk a legjelentQsebb trvnyeket, a polgri trvnyknyv tervezeteit, s kzvetlenl befolysoltk a bri gyakorlatot. Az ember mint jogalany a magnjogban A magyar magnjog a szemlyeknek kt csoportjt ismerte: termszetes szemly (ember) s jogi szemlyt. Az emberi jogok ltalnos elismersvel a jogkpessg krben megszqntek a kirekesztQ megszortsok s vltozott a cselekvQkpessg meghatrozsa is. Jogkpessg: a polgri korszakban deklarltk elQszr, hogy minden ember jogkpes. A magnjogi jogkpessg az embereknek azt az absztrakt lehetQsgt jelenti, amely alapjn brki magnjogi viszony alanya lehet, brmilyen magnjogi jogviszony alanyaknt szerepelhet. Teht az ember jogkpessge ltalnos, egyenlQ s felttlen, mely az lveszletstQl a hallig tart. A jogkpessg elvesztse a magyar magnjogban ismeretlen volt. 1874-ig a nQk frjhezmenetelkig gymsg alatt lltak; eltrQ szablyok vonatkoztak a nQkre s a frfiakra; 1895-ig lt a valls szerinti megklnbztets, melynek elsQsorban a csaldi jogban volt jelentQsge. A cselekvQkpessg az embernek az a kpessge, hogy sajt nevben, sajt akaratelhatrozsbl tud jogokat szerezni s ktelezettsgeket vllalni. CselekvQkpes volt az az njog, nagykor, 24. letvt betlttt ember, aki nem llt gondnoksg alatt (1877:20. tc., 1874:23. tc.). njog volt az, aki nem llt msnak magnjogi hatalma alatt (Hrmasknyv). A korltolt cselekvQkpessg kifejezse a hzassgi trvny (1894:31. tc.) ta vlt ltalnoss. Ebbe a kategriba a 12. letvet betlttt kiskor, valamint az a gondnoksg al helyezett szemly tartozott, akit nem soroltak a cselekvQkptelenek kz. A korltoltan cselekvQkpes a r nzve teherrel nem jr szerzQds tjn jogokat szerezhetett, ktelezettsgektQl menteslhetett. Egybknt trvnyes kpviselQje nlkl szerzQdst nem kthetett. CselekvQkptelenek voltak azok, akik 12. letvket mg nem tltttk be, vagy akik elmebetegsgk miatt vagyonuk kezelsre kptelenek voltak. A jogi szemly fogalma A jogi szemly vagyonforgalmi intzmny. A jog bizonyos szervezeteket, ill. vagyonokat gy tekintett, mintha szemlyek volnnak, s jogalanyisggal ruhzta fel azokat. A kategrit a knonjogszok alkalmaztk elQszr, amikor szksg volt az egyhzi vagyon jogi rendezsre (a pspkk csak kezeltk azt), s kidolgoztk az n. fikcis terit. A szemlysszessgek vagyonjogi szemlyisgt WerbQczi is szablyozta a kptalanok, a konventek, valamint a vros vonatkozsban. A magnjogi jogi szemlyeknek a kt legfontosabb tpusa: Egyeslet: minden olyan nkntes alapts testlet, amely klnleges rendeltetsnl fogva eltrQ jogi szablyozs al esett. Autonm szervezet, a trsadalom letben val rszvtel eszkze. Az egyeslet jogi szablyozsa trvny hinyban a bri gyakorlatban alakult ki. A jogintzmnyt az 1900. vi tervezet szablyozta elQszr, amely szigoran elvlasztotta egymstl az egyesleti kz- s magnvagyont. Az egyesleti kzjog meghatrozta az egyeslet keletkezsnek, mqkdsnek s megszqnsnek jogi feltteleit, valamint a felgyeleti jogot. Az egyesleti magnjog krlrta, hogy milyen felttelekkel vehet rszt az egyeslet jogi szemlyknt a magnjogi forgalomban. Alaptvny: a jtkony cl adomnyozs egyik formja volt az a nyilvnos kezels s ellenQrzs alatt ll vagyon, amelynek kamatait  a trzsllomny rintetlenl hagysval  csak az elQre megjellt clra hasznlhattk fel. (Klnbztt az alaptl, amely olyan klnleges clra rendelt vagyon, melynek nemcsak a hozadka, hanem a tQkje is felhasznlhat volt.). Az alaptvny intzmnyt tfogan szablyoz trvny nem szletett. Az alaptvnytevQnek kzhitelq okiratot kellett killtania, amelyhez a 20. sz. elejtQl hatsgilag elQrt formt kveteltek meg. Dologi jog A dologi jog abszolt, mindenkit ktelezQ jog valamely meghatrozott dolgon. A magyar magnjog az albbi dologi jogokat ismerte: tulajdonjog: a dolog feletti teljes s kizrlagos uralom; korltolt dologi jog: a jogosultaknak, csak bizonyos vonatkozsokban adtak a dologra msokat kizr hatalmat (pl. szolgalmi jog); birtokjog: a dologra vonatkoz vdelem joga. A dolgokat termszeti minQsgk szerint ingkra s ingatlanokra osztjk fel. 1928-as trvnyjavaslat szerint ingatlanok a telkek, a fld felletnek egyes hatrozott rszei alkotrszeikkel egytt; minden ms dolog ing. Az ingatlan eltrQ jogi megtlst klnsen a telekknyv intzmnyestsnek (1855) szksgessge igazolta. A fldre vonatkoz tulajdonjog szablyozsa a polgri korszak magnjogban mindig eltrt a tulajdonjog ltalnos szablyaitl. Ezt az ingatlantulajdon gazdasgi, szocilis s politikai jelentQsge indokolta. A jogi szablyozst kt fQ tendencia vltakozsa jellemezte: ingatlanforgalom korltozsa, ill. biztostsa. A tulajdonjog A tulajdonjog a magnjog legfontosabb intzmnye. A tulajdon olyan emberek kztti viszony, amely a javak szqkssgbQl fakad, s az e javakhoz val hozzjutst szablyozza. A feudalizmus tulajdonjoga mg rendkvl korltozott, inkbb a birtokhoz hasonltott. A kapitalizmus idejn az egyn ll a jogrendszer kzppontjban, aki szmra szabadsgjogot a tulajdon korltlansga biztostja. Az ilyen jogrend vdi a tulajdon ltal elrt gazdasgi eredmnyeket. Msrszt a magntulajdon az rucsere elQfelttele. Magyarorszgon az 1848-as trvnyek eltrltk a fldtulajdont korltoz feudlis ktttsgeket, a magntulajdont pedig a miniszteri felelQssg krben garantlta. A tulajdonjog szabadsgbl eredQen a fld forgalma is szabadd vlt. Ennek hatsai ellen a nagybirtokos csaldokat a hitbizomny intzmnyeinek tovbbi konzervlsval kvntk vdelmezni. Egyre nyilvnvalbb vlt azonban a hitbizomnyi kttt birtok kros gazdasgi hatsa, de csak 1936-ban korltoztk ezt. A holtkz intzmnyt 1896-ban szntettk meg. A szzadfordultl kezdve ltalnoss vlt az az elv, hogy a tulajdonos a dologgal nem rendelkezhet nknye szerint. A tulajdonos szabadsga tovbbra is fQ elv, de egyre tbb korltozssal, kivteles rendelkezssel egytt. Az 1920:35. tc.-kel szablyozott fldreform utn az llam teljes krptls ellenben megvlthatta a fldtulajdonostl a fldet. gy 2 milli ember vlt tulajdonoss. Birtok s birtokvdelem A dolog lvezetnek tnyleges lehetQsge a birtok. Birtokos az, aki olyan helyzetben van, hogy a dolgot tnylegesen lvezheti. A birtok nem jog, hanem tny, amelyhez jogi hats kapcsoldik. A birtokjog abszolt jog, mindenki, mg a tulajdonos ellen is irnyul. A birtoknak ugyanis az a feladata, hogy gtat vessen az nbrskodsnak. A birtokvdelem indoka az, hogy a tulajdonosnak egyszerq, knnyen kezelhetQ jogvdelemre van szksg, ezrt meg kell engedni neki, hogy tulajdon joga helyett csak a birtoklst bizonytsa. Ez egy olyan felvets, ami a legtbb esetben megfelel a tnyleges helyzetnek. A 19. sz-ban egszen Jhering fellpsig ez volt az uralkod llspont. A magyar tervezetek is ennek alapjn kszltek (Zlinszky Imre, Frank Ignc). A 19. sz. msodik felben a gazdasgi let fejlQdse a dolgok szemlyhez val kapcsoldsnak sok formjt hozta ltre. Jhering: a birtok krdst ne a szubjektv akarat, hanem az objektv jogszably dntse el, az, hogy milyen tnyllst akar a jog vdelmezni. A bizonyts terht a nem birtokosra hrtja t. Magyarorszgon elsQsorban Szszy-Schwarz kzvettsvel fogadta el az j elmletet a bri gyakorlat s a polgri trvnyknyv 1900. vi tervezete. Az 1928-as magyar magnjogi trvnyjavaslatban pedig mr a kor legmodernebb birtokelmlete tkrzQdik, amely a birtokban a tnyleges hatalomhoz kapcsold, klns alanyi jogot ltott. Korltolt dologi jogok A korltolt dologi jogok msokat kizr hatalmat adtak bizonyos vonatkozsban a jogosulnak egy idegen dolgon. Fajti: szolgalom: lehetQv teszi a nem tulajdonos szmra is, hogy a dolognak mgis valamilyen mdon hasznt vehesse. zlogjog: egy kvetels biztostsra adott a hitelezQnek hatalmat arra az esetre, ha az ads lejratkor nem teljestett. KettQs gazdasgi szerepe volt: a ktelmi kvetels biztostsa s az ingban vagy ingatlanban fekvQ rtk mobilizlsa. A telekknyv bevezetsvel lehetQv jelzlog ltestse ingatlanokon, amikor a zlogknt lekttt ingatlan tovbbra is az ads birtokban maradt.1928-ban fogadtk el az elsQ ipari jelzloglevelekrQl szl trvnyt, ami az ing jelzlog elismershez az elsQ lpst jelentette. A ktelmi jog fogalma s fejlQdsnek korszakai A ktelmi jog, mint jogg, mint a magnjog nll rsze csak a 15-16. sz-ban alakult ki. Ktelem minden olyan jogviszony, amely meghatrozott szemlyek kztt jn ltre, s ahol az egyik fl a msik flnek a javra bizonyos magatartsra van ktelezve, s a hitelezQ az adst jogi eszkzkkel szorthatja arra, hogy ezrt a magatartsrt helytlljon. A tudomnyos rendszerezs a ktelmi jogot kt fQ rszre osztotta. Az ltalnos rsz azokat a szablyokat foglalta magban, amelyek a ktelem tartalmt, vagyis joghatsait egysgesen hatrozzk meg. A klns rsz az egyes ktelmi tpusokra vonatkoz eltrQ szablyokat tartalmazza, amelyek a jogfejlQds sorn kialakultak. A feudalizmusra csak az eseti ruforgalom volt a jellemzQ. J nhny szerzQdsi formt is ismert ugyan a feudlis magnjog, de ezek rvnyeslst korltozta a rendi elklnls. A szabadsgharc leverse utn bevezetett osztrk polgri trvnyknyv mg hatlytalantsa utn is nagy hatst gyakorolt a magyar jogletre. Kivtelt jelentettek azonban azok a terletek, amelyeket specilis trvnyek rendeztek. Az 1875-ben bevezetett kereskedelmi trvny polgri trvnyknyv hinyban szmos, az ltalnos magnjog terletre vonatkoz szablyt is tartalmazott. A szzadforduln Grosschmid Bni kzztette ktelmi jogi mqvt, s elkszlt Thirring Lajos is az elsQ polgri trvnyknyvvel (1900). A magnjogi forgalom fontossga az I. vilghbortl vlt nyilvnvalv az llam szmra. EttQl kezdve mr kezdemnyezQ flknt is beavatkozott a magngazdasg rendjbe. ltalnos trekvs irnyult a jhiszemqsg, a mltnyossg elvnek rvnyre juttatsra. Jogtechnikai megoldsknt elQtrbe kerlt az n. generlis klauzulk alkalmazsa, amelyek rvn trvnyerQre emelkedtek az erklcsi tartalm jogpolitikai ttelek. A generlis klauzulk olyan ltalnos szablyok, amelyekkel nem kerlhet ellenttbe a rszletszablyozs, s segtsget nyjtanak a jogszablyok rtelmezshez. SzerzQdsek Az ruviszony jogi formja kt vagy tbb fl egybehangz akaratnyilvntsa rvn jn ltre. A szerzQds jogi tny: jogviszonyt keletkeztet, mdost vagy megszntet, amely bri ton kiknyszerthetQ. A feudlis kor tpusknyszere csak meghatrozott szm s tpus szerzQdst ismert el. A piacgazdasg forgalmi ignye knyszertette ki, hogy ltalnos dogmv emeljk azt az elvet, amely szerint minden szerzQds ugyangy ktelez, mint a trvny. Az llam knyszertQ erQt bocstott az emberek rendelkezsre az elvllalt ktelezettsgek teljestsnek kiknyszertsre (pacta sunt seravando). A 19. sz-ban a szerzQdsi autonmia igen nagy volt (szerzQdskts szabadsg, partnervlaszts szabadsga, szerzQdsi tpusszabadsg, diszpozitivits /a szerzQdst tetszQleges tartalommal tlthettk ki/). A jog a cselekvsi lehetQsgeknek csak a szlsQ tilalomfit tqzte ki, azon bell viszont a felek szabad akaratmegegyezse rvnyeslt. Az individulis liberalizmus felfogsa szerint a szerzQdQ felek kztt a jindulat idegenek magnviszonya llt fenn. A szerzQdsbQl nemcsak szolgltatsi, hanem gondossgi ktelezettsg is fakadt. A szerzQds mr nem az gyletktQ felek puszta magngye tbb, hanem a nemzetgazdasg egyik mozzanataknt a felek amellett, hogy sajt rdekeiket elQmozdtjk, az orszg rdekeit is figyelembe kell vennik. A gazdasgi lehetetlenls szablya az I. vilghbor vgn alakult ki. A kistulajdonosok elnyomorodst prbltk megakadlyozni az n. gazdaadsok vdelmre hozott jogszablyokkal, amelyekkel azonban a hitelbiztonsgot tettk ki veszlynek. A kizskmnyol gylet tilalmt 1932-ben vezettk be: az uzsors szerzQdseken tl semmisnek minQstett minden olyan szerzQdst, amellyel valaki msnak szorult helyzett kihasznlva feltqnQen arnytalan nyeresget kttt ki. A brsg a mltnyos jogalkalmazs s kiegsztQ rtelmezs rdekben megvltoztatta a szerzQdsek egyes pontjait. Krtrtsi jog A krtrts intzmnynek rendeltetse a trsadalmi egyttmqkds zavartalansgnak vdelme. A krtrts bntetQjogi eredetq. A polgri jog s a bntetQjogi felelQssg tbb vszzados lass fejlQds sorn vlt el vglegesen egymstl. Magyarorszgon csak a szndkossg s a slyos gondatlansg esetben tltk meg a teljes reparcit, mg az enyhe gondatlansg esete csupn a tnyleges (kzvetlen) kr megtrtsnek ktelezettsgt vonta maga utn. A 20. sz. elejtQl lett kvetelhetQ az enyhe gondatlansg esetn az elmaradt haszon, vagyis a teljes krtrts. A 19. sz. vgn a technikai fejlQds jfajta veszlyeket hozott ltre (vast-, gQzhaj-, autforgalom). A polgri trvnyknyv elsQ s msodik tervezete a bri gyakorlatra tmaszkodva mg a mintnak tekintett nmet polgri trvnyknyvet is tllpte. Az objektv felelQssget kln fejezetbe sorolta. A brsgokra bztk annak eldntst, hogy mi szmt veszlyes zemnek. Az 1928-as magyar magnjogi trvnyjavaslat rszletes szablyozst adta a veszlyes zemek vtlen felelQssgnek, s kiterjesztette a dologi krokra is. A kr a mobil vagyonhoz teleptettk, s sztnztk a vllalkozkat a biztosts megktsre. rklsi jog Az rklsi jog azon jogszablyok sszessg, amelyek a meghalt ember vagyonnak (hagyatknak) a sorst rendezi. A kzpkorban a trvnyes rkls volt a meghatroz, a vgrendelkezs csak kivteles esetekben volt lehetsges, m az jkorra ez az elv megfordult. A szabad vgrendelkezs vlt alapszablly, s a trvnyes rklsre csak vgrendelet hinyban kerlt sor. A magyar magnjogban hromfle rklst klnbztettek meg: trvnyes rkls; vgintzkedsen alapul rkls: vgrendelettel, rklsi szerzQdssel, a trvnyes rkls flrettelvel az rkhagy vagyonrl msok javra rendelkezett; vgintzkeds ellenre val rkls: az elhunyt vagyonbl akkor is juttatott a leszrmazknak vagy a szlQknek, ha az rkhagy msknt intzkedett. Magyarorszgon az 1848.vi trvnyhozs megszntette az adomnyrendszert, Qsisget, rbrisget, s ezzel a feudlis rklsi jog legfontosabb szablyait hatlyon kvl helyezte. Megszqnt az adomnyi s a szerzett birtok kztti, tovbb a frfi- s a lenygi rkls kztti klnbsg. Az osztrk polgri trvnyknyv bevezetsig a rgi jogszablyok alapjn tlkeztek. Ez a tulajdon szabadsgt deklarlta; az rklst az elidegents egyik mdjnak tekintette; a trvnyes rkls csak vgrendelet hinyban volt lehetsges; a csaldfenntarts rdekt a kteles rsszel igyekezett biztostani. Az Ideiglenes Trvnykezsi Szablyok azt rendeltk, hogy az rkhagy minden vagyonval szabadon vgrendelkezhessen, de rendelkezse ne rintse a leszrmaz trvnyes rksk vagy a szlQk trvnyes osztlyrszt. A trvnyes osztlyrsz a fele volt annak, amit az illetQk az rkhagy utn vgrendelet hinyban rkltek volna. 1861-ben j trvnyes rklsi rendet dolgoztak ki. Eszerint leszrmazk hinyban megmaradt a klnbsg a vagyon eredete szerint. Az rkltt (gi) vagyont az illetQ gbeli rokonok rkltk (a tllQ hzastrs haszonlvezetet nyer rajta), a szerzemnyt viszont a hzastrs. Az 1900-as tervezetben kt parentlra korltozva tartottk csak fenn ezt az intzmnyt. Az 1928-as magyar magnjogi trvnyjavaslat azonban visszatrt az gi rkls korltozs nlkli szablyozshoz. Kereskedelmi jog A kereskedelmi jog a vllalkozk szksgleteihez igazod magnjog, de nemcsak magnjogi jellegq szablyokat tartalmaz, hanem az illetQ trgyra vonatkoz kzigazgatsi, eljrsi s bntetQjogi rendelkezseket is. ElsQsorban a javak tmeges forgalmval kapcsolatos krdseket szablyozza. Emellett azokat a jogviszonyokat is a kereskedelmi jog krbe vontk, amelyek valamilyen okbl clszerqnek ltszottak, hogy az ltalnos magnjogtl eltrQ rendelkezsek al kerljenek (biztosts, kiads stb.). A magnjogtl eltrQ szablyozs azrt is szksges volt, mert a sokszor ellenttes rdekq felek kztt tmegesen kttt kereskedelmi gyletekbQl kifolylag sokkal tbbszr alakult ki jogvita, mint az let ms terletn. Az n. rendes kereskedQ gondossga arra ktelezte a kereskedQt, hogy a kereskedelmi jog elQrsait szigoran betartsa, s a vele gyletet ktQ nem kereskedQket ezekre figyelmeztesse. A reformkorban Szchenyi Istvn egyik fQ kvetelse a kereskedelmi s vlttrvny volt. A Wildner Ignc bcsi gyvd s egyetemi tanr ltal kidolgozott trvnyjavaslatot az 1839-40-es orszggyqls fogadta el: 1840:16. tc. a kereskedQkrQl, 1840:17. tc. a gyrak jogviszonyrl, 1840:18. tc. a kzkeresetre sszell trsasgokrl, 1840:19. tc. a kereskedQi testletrQl s alkuszokrl. 1872-ben megbztk Apthy Istvnt, hogy a nmet kereskedelmi kdex alapjn ksztse el az j magyar kereskedelmi trvnyt. A trvnyknyvet, amely immr a szvetkezetekre vonatkoz szablyozsokat is tartalmazta 1875-ben iktattk trvnybe. Kereskedelmi gylet ktfle lehet: Alanyi kereskedelmi gylet: ha egyes gyleteket kereskedQ kttt, akkor azok a kereskedelmi jog hatlya al tartoztak. Trgyi kereskedelmi gylet: olyan gylet, amelyekkel val iparszerq s sajt nv alatt folytatott foglalkozs kereskedQnek minQst. A kereskedelmi jog forrsai A magyar kereskedelmi jog elsQdleges forrsa a kereskedelmi trvny (1875:37. tc.) volt. Ezzel egyenrang jogforrsknt voltak kezelendQk azok az egyb trvnyek s rendeletek is, amelyek a kereskedelmi gyek szablyozsval foglalkoztak. Ilyen trvnyek voltak a vlttrvny (1876:27. tc.), a csQdtrvny (1881:17. tc.), az ipartrvny (1884:17. tc.), a szerzQi jogrl szl trvny (1884:16. tc.), a tisztessgtelen versenyrQl szl trvny (1923:2. tc.). Abban az esetben, ha a kereskedelmi gyletre a trvny nem tartalmazott megfelelQ rendelkezseket, msodlagos jogforrsknt az arra vonatkoz szokst kellett alkalmazni. A szoksjog csak trvnyptl erejq lehetett, derogl hatsa csak az ltalnos magnjoggal szemben volt. A szoksjogot a br hivatalbl alkalmazta. a szoksjog igazi hatereje abban volt, hogy mg a trvny csak hosszadalmas procedrval vltoztathat, addig a jogszokst a gyakorlatban meggyQzQdsbQl betartottk s ktelezQnek tekintettk. Az ltalnos magnjog is szubszidirius jogforrsa a kereskedelmi jognak, mivel ius speciale derugat iuri generali. Kzkereseti trsasg, betti trsasg Kzkereseti trsasg keletkezik, ha kt vagy tbb szemly kereskedelmi zletet kzs cg alatt, korltlan s egyetemleges ktelezettsg mellett folytat. Ha a felek nem hatroztk meg a trsasguk tpust, akkor mindig kkt. jtt ltre, hiszen a hitelezQk szmra ez volt a legelQnysebb. A trsak egyike az gyletet nemcsak a sajt, hanem a tbbiek nevben is kti, teht mint a tbbiek megbzottja jr el. Az egyetemleges felelQssg a trsaknak egyms irnyba teljes bizalmat, a hitelezQknek pedig meglehetQs biztonsgot nyjtott. Ezrt a rendszer olyanok hoztk ltre akik nemcsak zleti kapcsolatban lltak, hanem rokonsg s bartsg is sszefqzte Qket. A tagok nemcsak vagyonukkal, hanem szemlykkel is rszt vesznek a trsasg tevkenysgben. Ezrt a trsasgi jog csak az sszes tag egyttes akaratval ruhzhat t. A nyeresg s a vesztesg, kln kikts hinyban, nem a vagyoni rdekeltsg arnyban, hanem egyenlQen oszlott meg. Betti trsasg keletkezik, ha kzs cg alatt folytatott kereskedelmi zletnl a trsak kzl egy vagy tbb (kl)tag csak kikttt vagyonbettvel felelQs, mg egy vagy tbb (bel)tagot korltlan s egyetemleges felelQssg terhel. ElsQsorban a tengeri vagy szrazfldi hajzsnl alakult ki, amikor a hitelezQ bankr mint kltag kapcsoldott be a trsasgba. Ezzel kijtszhattk az egyhz kamatvteli tilalmt. Magyarorszgon az 1840:18. tc. szablyozta, elismerte a kltag felelQssgt is, de csak a bettje erejig. Csak olyan betti trsasgot ismert el, ahol a kltagok valdi trsasgi tagok. A csendes trsasg szablyozst pedig nem tartotta szksgesnek. gy tmeneti alakulat lett a szemlyi s a tQkeegyesls kztt. A tagsgi jogok rkls tjn is tszllhattak, de csak ha azt a szerzQdsben kiktttk, kivve a kltag viszonyban. Rszvnytrsasg A Rszvnytrsasg Meghatrozott, bizonyos szm s egyenrtkq rszvnyekbQl ll alaptQkvel alakul trsasg, melynek a rszvnyek tulajdonosai csak rszvnyeinek erejig felelQsek. Magyarorszgon a rszvnytrsasg a tQkeszegnysg miatt klns jelentQsgre tett szert. Az elsQ rszvnytrsasgokat Szchenyi Istvn alaptotta. A kereskedelmi vllalkozsok olyan precedenseket teremtettek, hogy a jogalkotsnak is reaglni kellett r (1840:18. tc.). Az alaptand rszvnytrsasgokat nem ktttk llami engedlyhez, csupn az alapszablyokat kellett bemutatni a Helytarttancsnl. A trvnycikk ugyanakkor nem tette lehetQv a bemutatra szl rszvnyek kibocstst, s a kzgyqlsen tznl tbb szavazatot egyetlen tag sem adhatott le. Az 1867 utn a spekulcis szndk eluralkodott. Ezrt szigortani kellett a vezetQk felelQssgt s ellenQrzst. Pldul nyilvnossgra kellett hozni minden fontosabb zleti mqveletet. A szzadfordultl kezdQdQen a rszvnytrsasgok szerepe megnvekedett, tQkjk az egsz trsadalom megmozgat pnzbQl tpllkozott. Az alaptk mr nem vettk ki teljes osztalkukat, hanem befektetsekre fordtottk azt, amely nagymrtkq fejlQdst eredmnyezett. Magyarorszgon mgsem szletett a Rt-rQl j trvny, pedig Kuncz dn tbb kivl tervezetet is ksztett. Legfontosabb jellemzQi: a trsasg ktelezettsgeirt egyedl a trsasg felel. A rszvnyjog a rszvnytrsasg belsQ jogviszonyait, vagyis a trsaknak a trsasggal szemben fennll jogait s ktelezettsgeit tartalmazta. Az alapts trtnhetett szimultn alaptssal, amikor az alaptk maguk jegyeztk az sszes rszvnyt; illetve szukcesszv alapts esetn felhvssal fordultak a nagykznsghez, hogy jegyezzenek rszvnyeket. Hrom fontos szerve volt: kzgyqls, igazgatsg, felgyelQbizottsg. Rszvnyesek jogai: osztalkhoz val jog, likviditsi hnyadhoz val jog (a trsasg megszqntetsekor), kzgyqlsen val rszvteli, hozzszlsi s javaslattteli jog; aktv s passzv vlasztjog, rszvnytrsasg mqkdsnek ellenQrzse; kzgyqlsi hatrozatok brsg elQtti megtmadsnak joga, az alaptQke felemelse esetn elQvsrlsi jog. Korltolt felelQssgq trsasg, csendestrsasg A kft. elQre meghatrozott trzsbettekbQl ll trzstQkvel alakult. A tag felelQssge a trsasggal szemben trzsbettnek szolgltatsra s a trsasgi szerzQdsben megllaptott esetleges vagyoni hozzjrulsra terjedt ki. A kft. intzmnyt a jogtudomny alaktotta ki (Nmetorszg), a kis- s kzpvllalatok szmra ugyanis egyszerqbb vllalkozsi formt kellett tallni. Magyarorszgon csak az 1920-as vek gazdasgi vlsga tette szksgess, a kft-k szablyozsra, s hogy az orszggyqls elfogadja a Kuncz dn ksztette trvnyjavaslatot (1930:5. tc.). A rszvnytrsasgot ekkor mr kzrdekq nagyvllalatknt kpzeltk el. Fennllsa fggetlen volt ugyan a tagok szemlyben bekvetkezQ vltozsoktl, de a tagsgi jogokrl nem lehetett rtkpaprt killtani, s nem engedtk a tagok nyilvnos felhvs tjn val toborzst. A trzsbettet csak a tbbi tag beleegyezsvel ruhzhattk t. Szervezete taggyqlsbQl, gyvezetsbQl s esetleg felgyelQbizottsgbl llt. A nyeresgbQl s a vesztesgbQl val rszeseds nem fggtt a trzsbettek arnytl. A csendes trsasgban valaki (a csendestrs) gy vett rszt ms vllalatban, hogy ennek zleti eredmnyben  legalbbis a nyeresgben  rszesedett, kifel azonban nyilvnos tagknt nem jelentkezett, a vllalat ktelmei pedig egyedl a vllalat tulajdonost jogostottk vagy kteleztk. Apthy Istvn kihagyta a kereskedelmi trvnybQl, mert  minQstett klcsnszerzQdsnek tartotta. Ezrt csak a szoksjog szablyozta, s emiatt a jogos rdekek nem rszesltek kellQ vdelemben. A szablyozst az 1930:5. tc. rendezte Kuncz dn tervezete alapjn. A trvny clja elsQsorban nem a felelQssg kizrsa, hanem a csendestrs szemlynek titokban maradsa. Nagy elQnynek szmtott, hogy a csendestrs a vllalkoz tbb zletga kzl egyre vagy egyesekre korltozhatta rdekeltsgt. Szvetkezet A szvetkezet meg nem hatrozott szm tagbl ll, ezek egyenjogsgnak elvn alapul szemlyi trsasg volt, mely sajt tagjainak keresett vagy gazdasgt kzs zletvitel ltal nsegly vagy llamsegllyel kiegsztett nsegtsg tjn mozdtotta elQ. A szvetkezet nemcsak trsas vllalkozs, hanem egyben mozgalom is volt, mely a szocilis mozgalmak kzl a legtbb eredmnyt rte el. A szvetkezetek kzs vonsa a felesleges kzvetts kikerlse: a fogyasztk uralmnak biztostsa, a kzvettQ kereskedelem lehetsges kikapcsolsa. A magyar szvetkezeti mozgalom nmet minta nyomn bontakozott ki s az 1860-as vektQl indult fejlQdsnek (a neoabszolutizmus idejn betiltottk). A kereskedelmi trvnybe csak ksQbb illesztettk be szvetkezetekre vonatkoz rszt (a rt-ra vonatkoz szablyokat egyszerqen kiterjesztettk r). A nmettQl kiss eltrt a magyar t: fellrQl lefel, llami segtsggel szervezQdtek. Az 1898:23. tc. (a gazdasgi s ipari hitelszvetkezetekrQl) alapjn a szvetkezeteket llami tmogatssal a kzigazgatstl fggetlen orszgos pnzintzeteken keresztl szerveztk meg. Ezutn ktfle szvetkezet ltezett: azok, amelyek tovbbra is a kereskedelmi trvny hatlya al tartoztak, s azok a gazdasgi s hitelszvetkezetek, amelyek az 1898:23. tc. ltal szablyozottak (ezekre nzve a kereskedelmi trvny csak szubszidirius jogforrs). Minden szvetkezeti formcinl kialaktottk az llami beleszls s ellenQrzs lehetQsgeit. Cserbe viszont jelentQs sszegekkel tmogattk Qket. Sikereket a nyitott fogyasztsi s hitelszvetkezetek rtek el, mert ezek demokratikus mdodon minl tbb tagot igyekeztek toborozni (cljuk az olcsn szerzett ru egyms kztti felosztsa volt), a zrt szvetkezetek pedig megneheztettk a tagfelvtelt (a maguk ltal termelt ruk eladst szorgalmaztk). CsQdjog A kereskedelmi jog e specilis jogga rendezte azokat az eseteket, amikor egy adsnak tbb hitelezQje volt, de nem tudta vagy nem akarta tartozsait megfizetni. A hitelezQk ilyenkor rdekkzssgbe kerltek. A fejlett forgalmi viszonyok s a sokrtq zleti kapcsolatok esetn a ki nem fizetett adssg tbb helyen is hinyz tQkeknt jelenhetett meg, ami akr egy olyan lncreakcit is elindthatott, melynek negatv hatsai nemzetgazdasgi szinten is jelentkezhettek. Ez pedig mr olyan kzrdek volt, amit az llam nem nzhetett ttlenl, s nem bzhatta a lebonyoltst teljesen a hitelezQk magntevkenysgre. Magyarorszgon a jogi szablyozs tlsgosan elnzQ volt az adsokkal szemben, ez azonban lehetetlenn tette az olcs hitelt, s az uzsornak kedvezett. Ezrt felttlenl szksges volt a hitelgazdasg rdekben a kereskedelmi s a vltjog szablyozsval egy idQben a csQdtrvnyt is megalkotni. Az 1840:22 tc. a nmet csQdeljrst vette t a maga peres eljrsi formasgaival (1844:7. tc. ennek javtsa). 1853-ban szigorbb csQdeljrst vezetett be az osztrk kormny. Ez azonban nem vlt be s visszalltottk a rgi trvnyeket. 1881:17. tc.: Apthy Istvn ltal ksztett csQdtrvny (nmet minta tbb mdostssal). A csQdper megszqnt (elQtte minden kvetels irnt pert kellett indtani), helyette bevezettk a csQdeljrst. Egyszerqsdtt a csQdvagyon rtkestse, teljesen a hitelezQk intztk. A brsg csak vits krdsek vagy trvnysrts esetn lpett kzbe. A 20. sz. nagy gazdasgi vlsgai szksgess tettk, hogy a csQdeljrst tbblpcsQs folyamatt vltoztassk t: csQdn kvli knyszeregyezsg : a fizetskptelen ads a hitelezQk rdekben tevkenysgt tovbb folytatta s gy elkerlhetQ lett a csQd. A hitelezQk elengedtk tartozsuk egy rszt. knyszerfelszmols: ha a vllalkozs nem rdemelte meg ugyan a tovbbi fenntartst, de a vllalkozt nem lett volna igazsgos vgleg eltvoltani az zleti letbQl. Ekkor csak az illetQ vllalatot likvidltk. az eredeti fQszably megmaradt vgsQ kisegtQ eszkznek. rtkpaprjog Az rtkpapr olyan okirat volt, melyet valamilyen jogosultsgrl lltotta ki, megtestestette a benne tanstott jogosultsgot, s egyttal valamilyen forgalmi rtkkel is rendelkezett. A benne foglalt jog (kvetels) nem volt elvlaszthat magtl az paprtl. Az rtkpaprjog szablyai tlnyomrszt ktelmi jogi jellegqek, voltak azonban a dologi joghoz tartoz szablyai is (tulajdonjog, zlogjog). Egyes rtkpaprokhoz kln perrendtarts is kapcsoldott, mint pl. a vlteljrs. Magyarorszgon az rtkpaprrl tfog trvny nem kszlt, de az rtkpaprok egyes csoportjait: gy a vltt, a csekket s a jelzloglevelet kln trvnyben szablyoztk. Fajti: kvetelst megtestestQ rtkpaprok: vlt, csekk, ktvny, adssglevl, adsktelezvny. rszesedsi jogot (tagsgot) megtestestQ rtkpaprok: rszvny, bnyarszvny stb. dologi jogi rtkpaprok: kzraktrjegy, hajraklevl, zloglevl stb. Vlt: olyan rvid lejrat, rendeletre szl rtkpapr, amelyben egy ksQbb esedkes fizets testeslt meg; fizetsi grvny, vagy fizetsi felszlts. Csekk: rvid rsbeli utalvny, melynek killtja egy bankot (az utalvnyozottat) arra hvott fel, hogy a kztk fennll szerzQds alapjn annak, aki magt az rsbeli utalvny ltal igazolja, egy bizonyos sszeget fizessen ki. A csekkforgalmat a volt jegybank, az Osztrk-Magyar Bank teremtette meg 1888-ban, amely az egsz orszgot behlzta. A csekktrvny csak az 1908:58. tc-kel szletett meg. 1912-ben a hgai konferencia s az 1931. vi genfi nemzetkzi csekkjogi egyezmny egysgestette a csekkjogot, amelyhez Magyarorszg is csatlakozott. Ktvny: olyan kzforgalm rtkpapr volt, melynek killtja arra ktelezte magt, hogy az abban megjellt pnztmeget s annak elQre meghatrozott kamatait megfizeti. Magyarorszgon a kormny az 1870-es vek vgtQl kezdve nagyarny llamktvny-kibocstsba kezdett. Ezzel el tudtk rni, hogy fisklis cljaik tlzott adztats nlkl is megvalsuljanak. Zloglevl: A klcsnt vevQ birtokos jelzlogot adott fldbirtokra a hitelezQ intzet vagy trsasgnak, az intzet vagy trsasg pedig a jelzlog ltal biztostott klcsnt kisebb rszekre osztotta fel, s az egyes, kerek sszegeket kitevQ rszekrQl zlogleveleket bocstott ki, melyek bevltsrt a trsasg vagy intzet mg sajt vagyonval is felelQs volt. 1825-ben bocstottak ki ilyet elQszr bcsi bankokon keresztl. Rszvny: nvre vagy bemutatra szl rtkpapr, amely knnyen truhzhat, s a tulajdonosa a rszvnytrsasg egy eszmei hnyadnak tulajdonosv vlik. Vltjog Vlt: olyan rvid lejrat, rendeletre szl rtkpapr, amelyben egy ksQbb esedkes fizets testeslt meg; fizetsi grvny, vagy fizetsi felszlts. nll, klns jognak tekintettk a vltjogot, melynek szablyai kogens jellegqek. A vltjog nemzetkzi egysgestse rdekben 1930-ban nemzetkzi szerzQdst ktttek, amelyet Magyarorszg is elfogadott. A vlthitel hinya mr a 18. sz. vge fel is rzkelhetQ volt, de az Qsisg lehetetlenn tette a vltads nemesi ingatlannak vgrehajts tjn val lefoglalst. Ezrt a vltjog kodifiklsra csak viszonylag ksQn, az 1839-40. vi orszggyqlsen kerlt sor Dek Ferenc javaslatra. A neoabszolutizmus idejn csszri nylt paranccsal (1850) a nmet ltalnos vlttrvnyt vezettk be, majd az Orszgbri rtekezlet lltotta vissza a magyar szablyozst. 1876-ban j vlttrvnyt hoztak ltre. A fizetsi ktelezettsg lehetQleg akadlytalan vgrehajtst segti elQ a vltszigor: anyagi vltszigor: a vltgret abszolt rvnyessgq, fggetlen az alapjt szolgl jogviszonytl. A kvetels pusztn a papr alapjn kvetelhetQ. Szigor formai elemek. alaki vltszigor: a vgrehajtsi eljrs rendkvli gyorsasga. Fajti: idegen vlt: kibocstja azt gri, hogy a vlt alapjn egy harmadik szemly fog fizetni sajt vlt: a kibocstja sajt fizetst gr (ktelezvny) A vlt kivl hiteleszkz. A hitelezQ mg a lejrat elQtt hozzjuthat pnzhez vagy a vlt eladsval, vagy a bankban val leszmtolsval. TQzsde A tQzsde olyan sszpontostott piac, ahol rendszeresen (ltalban naponta, meghatrozott rban) a fennll szoksoknak megfelelQen, nyilvnos ralaktssal, meghatrozott szemlyek kre gy kereskedik a helyettestQ rukkal, rtkekkel, hogy azok nincsenek jelen a helyisgben, a tnyleges tads s fizets a szoksoknak megfelelQen ksQbb s msol trtnik. A vsrbl alakult ki, amikor az zletkts kezdett tmegess vlni, s mind az ru, mind a fizetsi eszkz oldaln a helyettesthetQsg vlt uralkodv. Az elsQ tQzsdt Antwerpenben hoztk ltre. A 17. sz. folyamn vlt kett az ru- s az rtktQzsde. Az rutQzsdn csak olyan helyettesthetQ ruk vehettek rszt, amelyek ms azonos mennyisgq s minQsgq darabbal teljesen azonos rtkqek, amelyeket nem volt szksges egyedileg, hanem csak minQsg s mennyisg alapjn meghatrozni. rtktQzsdn csak azok az rtkpaprok szerepelhettek, amelyeknek bevezetst elhatrozta a tQzsdetancs. Pesten 1864. janur 18-n nyitottk meg a tQzsdt. A kiegyezs utn vglegess vlt a budapesti tQzsde szervezete, mely tevkenysgben is nll volt. Testleti nkormnyzattal rendelkezett, s a tQzsdetancsot a tagok vlasztottk. A tQzsdetancs hatskrbe tartozott a tagfelvtel s kizrs, az zletforgalom szablyozsa, a szoksok megllaptsa, a tQzsdegynkk kinevezse, az rjegyzkrQl val gondoskods s az lland vlasztott brsg kialaktsa. A tQzsdt a kereskedelmi miniszter felgyelte. Felgyeleti jogt az ltala kinevezett tQzsdebiztos ltal gyakorolta. A tQzsde funkcii: vagyonrtkels, tQkeeloszts, kereskedelmi szoksjog kialaktsa, tQzsdei brskods, tQzsdei jogvitk eldntse. A tQzsde ltal alkotott szablyok: tQzsde alapszablyai, zletrendszeti szablyok, tQzsdei szoksok. Spekulci: Elengedhetetlenl szksges volt, hogy a tQzsdn olyan kereskedQcsoportok is szerepeljenek, amelyek nemcsak befektetsi cljra vsrolnak rtkpaprokat, hanem spekulcis clzattal is. A kisebb-nagyobb vteleikkel ugyanis a hirtelen, gyors rfolyamesseket lefkeztk. Az rfolyam-emelkedsre val spekulci a hausse, az rfolyamessre szmt pedig a baisse (nem vette meg az rut, eladta, arra szmtva, hogy amikor teljesteni kell, majd alacsonyabbak lesznek az rak). HatridQzletnek szmtott, ha a felek 5 napnl tvolabbi idQpontban hatroztk meg a teljestsi hatridQt. Polgri hzassg Magyarorszgon II. Jzsef vetette fel elQszr a polgri hzassg gondolatt. A hzassgktsi szertartsnl az egyhzi szemlyek mint llami tisztviselQk jrhattak el ezutn. Az 1790-91. vi orszggyqlsen hozott trvnyek tmenetileg rendeztk a hzassgi joggal kapcsolatban felmerlQ vits krdseket, de e katolikus s a protestns egyhz lland sszetkzse miatt 1843-ban mr az orszggyqls is szorgalmazta a polgri hzassg trvnybe iktatst. 1861-ig az osztrk polgri trvnyknyv szablyozta. A hzassgjogi tervezetet az orszggyqls 1867-tQl 1889-1893-ig trgyalta. FQrendihzKpviselQhzVallsegyenlQsg s viszonossg elveit vette alapul. Minden felekezetnek nll joggal s brskodsi hatskrrel kell brnia.A hzassgjogi szablyozs alapelvei: Egysges hzassgi jog Egysges llami igazsgszolgltats KtelezQ polgri hzassg Hzassg felbonthatsgnak lehetQsge Vgl 1894. dec. 9-n szentestettk a hzassgi jogot rendezQ 1894:31. tc.-et. Alapelvei a kpviselQhzi javaslatnak feletek meg lnyegben. Eljegyzs: ehhez semmifle joghatst nem fqztt az j trvny. Legfeljebb a krtrtst a jegyajndk erejig. Hzassgi akadlyok: bont akadlyok: a hzasulandk egyike cselekvQkptelen; egymsnak rokonai, vagy sgorai; egyik hzasulandnak korbbi hzassga mg rvnyes; az egyik a msik letre tr; a hzassgi trvny ltal elQrt lnyeges alaki kellkek kzl brmelyik hinyzott (polgri tisztviselQ s kt tan jelenltben, egyttesen, szemlyesen, feltteltQl s idQhatrtl mentes hzassgktsre irnyul kijelentssel kellett megktnik. A hzassgot meg lehetett tmadni, ha fejletlen korak voltak, knyszer alatt cselekedtek, tveds, vagy megtveszts ll fenn. A megtmads hatrideje 1 v. tilt akadlyok: valamelyik fl gondnoksg alatt van korltolt cselekvQkpessge miatt; 20. letvt el nem rt kiskor trvnyes kpviselQje beleegyezst nem adja; unokatestvrek hzassga csak az igazsggy-miniszter engedlyvel volt lehetsges; rkbefogadsi vagy gymsgi viszony; hzassgtrs; holtt nyilvnts; katonk esetn a nQslsi engedly hinya; egyhzi rendbe tartozs; a nQ korbbi hzassga felbontst vagy megszqnst kvetQen 10 hnapon bell nem kthetett j hzassgot. A hzassg szemlyi joghatsai: A hzassg megktsvel letkzssg jtt ltre. A frj viselte a hzassggal jr terheket, a nQ ltal kttt valamennyi gylet a frj nevben ktttnek minQslt. A hzassg tartama alatt a frj hzastrsi tartssal tartozott felesgnek. A hzassg vagyonjogi hatsai: a nQ szabadon rendelkezhetett vagyona felett. A hzasfelek klnvagyont kpeztk azok a dolgok, amelyek mr a hzassgkts elQtt kizrlagos tulajdonukban voltak, amit a hzassg folyam ingyenesen szerzett, s a kihzastsi trgyak, jegyajndk, hozomny (a frjet haszonlvezet illette meg). A nQ frjtQl a hzastrsi tartozsok hqsges teljestsrt hitbrt kapott. Hzassg megszqnse: valamelyik hzastrs hallval, bri felbonts folytn, ill. amikor az egyik hzasfl a msik fl holtt nyilvntsa utn hzassgot kttt. A hzassg felbontsa feltteles (a br mrlegelhetett, hogy felbontja-e a hzassgot, vagy nem) s felttlen bontokok (a brnak fel kellett bontania a hzassgot - hzassgtrs, elhagys, slyos bntalmazs, eltls) szolgltak alapul. gytl s asztaltl val elvlaszts: csak az egyttls ktelezettsge all mentest, de a hzassgi letkzssg megmarad. Ezt minden olyan esetben meg lehetett adni, amikor a trvny alapjn a hzassg felbontsnak lehetett helye. 2 ven bell brmikor visszallthattk, 2 v leteltvel a hzassg felbontst lehetett krni. Vagyonjogilag vlssal volt egyenlQ. Az j hzassgi trvny szablyozta a magyar s klfldi llampolgr klfldn ill. a klfldi llampolgrok Magyarorszgon kttt hzassgt. A csaldjog fejlQdse 1848 utn Gymsg: 1877: 20 tc. az atyai hatalom alatt ll kiskorakat gymsg al helyezte. Gymok fajti: nevezett (apa vlaszthatta) termszetes s trvnyes (anya) trvnyes (rokonok) rendelt (gymhatsg rendelheti) Az apa nem nevezett trvnyes gymot, akkor a gymsg az anyra szll (jbli frjhezmenetele megsznteti a gyermeke szmads nlkli vagyonkezelst), majd az apai nagyapa, anyai nagyapa s a frfi rokonok kvetkeztek, vgl a gymhatsg rendel gymot. Nem viselhettek gymsgot: nQk (anyt, rkbe fogad anyt, hzastrsat kivve) gymsg, vagy gondnoksg alatt llk akiket atyai hatalmuktl a brsg megfosztott, ill. gymi tisztkbQl a gymhatsg elmozdtott szerzetesek botrnyos letvitelt folytat szemlyek csQd alatt llk azok, akiket bqncselekmny elkvetse miatt hivatalvesztsre tltek Gymsg viselst visszautastani nem lehetett. De mentesltek a 60 vnl idQsebbek, akik mr gymok, akik 5 gyermekrQl gondoskodnak, messze laktak a kiskortl, valamint a miniszterek, orszggyqlsi kpviselQk, katonk, kzhivatalnokok, kztisztviselQk, vilgi papok, vagy akik slyos betegsgben szenvednek. A gym teljes jogkrrel kpviselte a kiskort annak peres s nem peres gyeiben, gondoskodnia kellett a kiskor nevelsrQl, testi psgnek megQrzsrQl, vagyonrl. A kiskor vagyont is kezelQ gymnak vente jelentst kellett benyjtania a gymhatsgnak gymoltja tantsi, nevelsi s egyb szemlyi viszonyairl. Gymsg megszqnse: a gym, vagy gymolt hallval, kiskor teljes korv vlsval, a kiskor atyai hatalom al kerlsvel (trvnyests vagy rkbefogads), gym felmentsvel, vagy elmozdtsval (ha elhanyagolta a kiskort, magatartsa veszlyes, vagyont hqtlenl kezeli, kpviselett elmulasztotta). Gondonksg: a trvny a nagykor szemly gondnoksgt rendelte el ha elmebeteg vagy siketnma gyengeelmjq tkozl egy vnl hosszabb ideig ismeretlen helyen tartzkodott, vagy hazautazsban s vagyona kezelsben valamely ok gtolta egy vnl hosszabb szabadsgvesztsre tltk A gondokra is a gymra meghatrozott szablyok vonatkoztak. Kivve: ha a gondnokolt tvol lvQ vagy szabadsgvesztsre szl tlett tltQ szemly volt, akkor a gondnok kpviseleti joga csak a vagyon kezelsvel sszefggQ eljrsra terjedt ki. A brsg a gondnokolt vagy a gondnok krelmre megszntette a gondnoksgot az elmebeteg s a magukat jelekkel megrtetni nem tudk esetben, ha ezen gondnoksg al helyezst indokol okok megszqntek. A brsg a gondnokolt krelmre megszntette a gyengeelmjqek s gyeik vitelre kptelen, de magukat jelekkel megrtetni tudk, tovbb a tkozlk feletti gondnoksgot, ha a gondnoksg al helyezsre a gondnokolt krelmre kizrlag az Q rdekben kerlt sor. A szovjet tpus diktatra kornak polgri joga A szovjet tpus berendezkeds idejn tagadtk a kzjog-magnjog megklnbztetst. Magnjog helyett a polgri jog kifejezst hasznltk arra a joggra, ami a klasszikus magnjogbl megmaradt. A szocialista polgrjog legfontosabb alapelvei: a szocialista szervezetek jogviszonyaiban a tervszerqsg elve, a szemlyi tulajdonrl val szabad rendelkezs elve, ember vdelmnek elve, a tulajdon (klnsen a trsadalmi tulajdon) vdelmnek elve, rdekegyezsg, egyttmqkds elve. A Visinszkij-fle normatv jogfelfogs vlt egyeduralkodv, amely az llam primtusa alatt helyezte el a joggakat: llamigazgatsi jog, polgri jog, pnzgyi jog, fldjog, mezQgazdasgi s termelQszvetkezeti jog, munkajog, csaldjog. Megszqnt a tQzsdejog, a versenyjog, a csQdjog s minimlisra cskkent az rtkpaprjog jelentQsge. Az talaktott kereskedelmi jogot beolvasztottk a magnjogba. A polgrjog terlete az llampolgrok egyms kztti viszonynak szablyozsra cskkent. Az j magyar polgri trvnyknyv 1957-ben kszlt el, s az orszggyqls 1959. IV. trvnyknt fogadta el. Nem volt a szovjet vltozat puszta msolata, belefoglaltk az 1928-as magyar magnjogi trvnyjavaslatot s az 1945 utn szletett jogszablyokat. A szoksjogot a szocialista jogalkalmazs s jogtudomny nem ismerte el. Ember mint jogalany: jogkpessg korhatrt lecskkentettk 18 vre; a jogkpessg tartalma jelentQsen szqklt; elvlasztottk a jogkpessgtQl a szerzQkpessget, mert a magntulajon szerzsnek lehetQsge jelentQsen leszqklt; az llampolgrok s az llami szervek formlisan egyenrangak voltak. llam jogkpessge: minden jogi szemly elismerse az llamtl fggtt, teht az llam jogalanyisga elsQdleges s abszolt, minden jogra s ktelezettsgre kiterjedhet, melyek jellegknl fogva nem csupn a szemlyhez fqzQdhetnek. A jogi szemlyeknek 4 fQ tpust szablyozta a trvnyknyv: llami vllalatok: nem klnlt el a kzponti gazdasgirnytstl, hanem az llamappartus legals szerveknt mqkdtt alrendelve a felettes llamigazgatsi szerveknek. Feladata a tervben elQrt termels s szolgltats volt. Kezelte az llam ltal a rendelkezsre bocstott eszkzket, melyek felett operatv igazgatsi jogok illettk meg, de csak a tervben meghatrozott feladatok keretei kztt hasznlhatta azokat. Az irnyt szerv a vllalatot brmikor s brmire ktelezhette. Eredmnyessg nem a nyeresgtQl, hanem a terv teljeststQl fggtt. A vllalat igazgatja llami funkcionrius volt, akit a jogi szablyozs elvlasztott a vllalat tbbi dolgozjtl. Nem volt jogcme sem a nyeresg, sem a tbblettermk feletti rendelkezsre. szvetkezetek: a parasztgazdasgokat kollektivizltk. A szvetkezetbe belpQ tag tbb nem rendelkezhetett tulajdonosknt fldjvel. Minthogy a parasztok egyni gazdlkodst nem folytathattak, amennyiben tovbbra is mezQgazdasggal akartak foglalkozni, be kellett lpnik egy szvetkezetbe. Rszben ltalnos rendelkezsek, rszben konkrt beavatkozs tjn irnytottk Qket. A szvetkezeti tagsg fggetlenl attl, hogy a tag fldel vagy anlkl lpett be, ksQbb n. hztji gazdasg ignylsre jogostott. gazdasgi trsasgok: olyan kereskedelmi trsasgok, melyeket a klfldi rdekeltsgre tekintettel nem llamosthattak teljes mrtkben. trsadalmi szervezetek: minden horizontlisan szervezQdtt egyesletet, trsadalmi szervezetet, alaptvnyt betiltottak, ami a csald hatrait meghaladta s informlis, spontn trsadalmi kapcsolatot eredmnyezett. Az orszgban csak a prt, a szakszervezet, az ifjsgi szervezet, a Hazafias Npfront mqkdhetett llami felgyelet nlkl. A tulajdonjog a szocialista polgri jogban A szovjet jogbl hinyoztak az olyan rmai jogi intzmnyek, mint a telki szolgalom, a haszonlvezeti s a hasznlati jog, az rk-haszonbrleti jog s a telki teher. A dologi jogi intzmnyek j rszt tcsoportostottk. A sztlinista politika arra trekedett, hogy az llampolgrok anyagi lte is a hatalom szolglattl fggjn. Ezrt az llampolgrokat s a klnbzQ jogi szemlyeket megfosztottk magntulajdonuktl ( llamosts krptls nlkl. Az llamosts lpcsQfokai: 1945. mrcius 17.  kormnyrendelet a fldreformrl 1945. december 6.  sznbnyk s a villamos erQmqvek kztulajdonba vtele 1946. november 28.  az t legnagyobb ipari vllalt llami tulajdonba kerl 1947. mjus 21.  legnagyobb bankok llami tulajdonban 1948. mrcius 25.  600 vllalat llamostsa 1948. jnius 16.  6500 egyhzi iskola llamostsa 1948. december 20.  30 fQnl tbbet foglalkoztat, s a szovjet kivtelvel a klfldi tulajdonban lvQ vllalatok llamostsa 1952. februr 17.  hzingatlanok magntulajdonnak megszntetse A tulajdonjog krben mestersges csoportokat alaktottak ki: Tulajdon trgy szerintTulajdonjog alanya szerintFogyasztsi javakTermelsi eszkzkllami tulajdonSzvetkezeti tulajdonSzemlyi tulajdonMagntulajdon Az llam polgri nem vltak valdi tulajdonoss, hinyoztak ugyanis a tulajdonjogi jogostvnyok s a tulajdonjog korltai is. Az llami tulajdonnal az uralkod elit kpviselQi, a prt- s egyben llami vezetQk rendelkeztek, jogostvnyaik gyakorlsa is jrszt nem a polgri jog, hanem az llamigazgatsi jog segtsgvel trtnt. Az llami vllalatok jvedelmezQsgt a tQks piaci mrtkkel mrve nem lehetett megllaptani, hiszen nem ltezett tnyleges r, br s ad. Ezeket az uralkod elit az llami brokrcin keresztl alaktotta ki. A breket alacsonyan llaptottk meg. Az llami tulajdont kiemelten kezeltk s magasabb rendqnek tartottk, fokozott vdelemben rszestettk. A fldosztssal az j tulajdonosok korltozott fldtulajdonhoz jutottak. A jogszablyok behatroltk rendelkezsi jogukat, a fld adsvtelt s rklst. KtelezQ volt a fldet mqvelni. A kisparasztoknak beszolgltatsi ktelezettsgk volt, ha ennek valaki nem tett eleget, bntetse 5 vig terjedQ brtnbntets volt. 1953-tl a parasztsgot termelQszvetkezetekbe knyszertettk. Kialaktottk a szemlyi tulajdon intzmnyt, ami a magntulajdontl elhatrolt intzmny volt s a munkn alapul, csak a szemlyi szksglet kielgtsre szolglt. A szemlyi tulajdon mrtkt szigoran korltoztk, ennek meghatrozsakor a csaldot vettk figyelembe. Ktelmek a szocialista polgri jogban A ktelmi jogban a legszembetqnQbb klnbsg a kontinentlis joghoz kpest a kogens szablyok nagymrtkq alkalmazsa, s bizonyos szerzQdsfajtk tilalma. A jogalkot 3 rszre osztotta a ktelmi jogot: az llami vllalatok, ill. szvetkezetek egyms kzti szerzQdsei, llampolgrok egyms kzti szerzQdsei, az llampolgrok s az llami vllalatok, szvetkezetek szerzQdsei. A szerzQdsek ltalnos szablyai elsQsorban az llampolgrok egyms kztti szerzQdseire pltek. Az llami vllalatok szerzQdsi kapcsolatait alacsonyabb szintq jogszablyok szablyoztk. A vllalatok, szvetkezetek vonatkozsban a szerzQds a terv teljestsnek formlis eszkze volt. Tervutastsok hatroztk meg azokat a feladatokat, melyekkel a vllalatoknak vgre kellett hajtaniuk. A szerzQdskts csak arra szolglt, hogy a rsztvevQk bizonytsk: a tervutasts alapjn rjuk hrul feladatok vilgosak szmukra. A tervszerzQdsek elsQsorban  laikus szlltsi szerzQdsek voltak, keveredtek benne az adsvteli s a vllalkozsi elemek. 1949-tQl a szovjet minthoz hasonlan szigor tpusknyszer, kogens jellegq rendezs jellemezte. A mezQgazdasgban a beszolgltatsok megszntetse utn az n. mezQgazdasgi termkrtkestsi szerzQds tpusa lett ltalnos. BntetQjogi kodifikcis tervezetek 1843 elQtt (270-275) Magyarorszgon a 15. s 16. szzad forduljn tbb zben trgyalt az orszggyqls a jogrendezsrQl, de tfog kdex a jogrendszer egyetlen terletn sem szletett. Az 1498., s az 1500. vi ditk az orszgos szoksjog sszegyqjtsre s rendezsre kteleztk a vgrehajt hatalmat; az 1514. s 1525. vi orszgos sereglsek pedig a dekrtumok egybeszedst s kijavtst kveteltk. A Habsburgok trnra jutsa azonban nem kedvezett a magyar nemzeti jog kodifikcijnak, de mg a rendezsnek sem. A dekrtumok egybegyqjtse s a szoksjog sszefoglalsa is magnmunkk eredmnye. Az Erdlyi Fejedelemsg relatv fejlettsgt mutatta, hogy az nll hatrai kztt kibontakoz fejedelmi centralizci s a virgz gazdasg kiknyszertette a jogsszefoglalst. Ezek nem a joggi rendezsre trekedtek, hanem a teljes erdlyi trvnyi jog egyfajta szelektl elvek szerinti rendszerbe foglalst cloztk meg. A bntetQjogot rendeletekkel s az osztrk bntetQ jogszablyok hatlyba lptetsvel korszerqstettk. A bntetQjog-politikban a Rkczi-szabadsgharcot kvetQen bellott vltozs nyomn azonban megindultak a magyar kodifikcis munklatok: 1712. vi, 1795. vi, 1827. vi, 1843. vi javaslatok. 1712. vi plnum Hossz ellenkezs utn a rendek elfogadtk a bizottsgi trgyalsi szisztmt. Erre ptve szavazta meg az orszggyqls a Bencsik Mihly megfogalmazsban elQterjesztett jogi reformmunklatok trgyalssorozatt. Ebben a magyar praxis criminalis kidolgozsa nll helyet foglalt el. A trvnyjavaslatot elfogadtk, de becikkelyezse elmaradt (technikai okok miatt). JellemzQi: kzputat keres a kznemesi konzervatv ignyek s a bntetQjog modern eszmi kztt, alaki s anyagi bntetQjogi rsz, bqntny szerinti csoportosts (Tipartitumban mg bntetsek szerint). 1795. vi javaslat Az 1790:67. tc. bizottsgot bzott meg az ltalnos kodifikcival, elsQsorban a bntetQjog s a bntetQeljrs tfog szablyozsval. 1795 februrjban kszltek el, az anyag rszt kpezQ Codex azonban soha nem kerlt orszggyqls el. JellemzQi: ltalnos rsz helyett csak egy fQ elveket tartalmaz  Principia c. fejezet llt a mq ln: trvnyek uralma, polgr szabadsgnak s jogainak vdelmre trekvs, elsQ rszben az anyagi, msodikban pedig az anyagi bntetQjoggal foglalkozott, a bqntetteket a jogellenes magatartssal veszlyeztetett jogi trgyak szerkezetben csoportostotta, ksrletet a bqnssgi alakzatok, a bqncselekmnyi stdiumok s a rszessg fajtinak meghatrozsra, a megtorls helyett megjelenik a nevels eszmje (rtalmatlann ttel), a bntetsi rendszer alapjt a brtnbntets kpezte, 1829-es elabortum Az 1827:8. tc. bizottsgot jellt ki az 1790:67. tc. alapjn kidolgozott bntetQjogi kodifikci elksztsre. Ez visszalpst jelentett a 1729-es javaslathoz kpest: klnbsget tesz nemes s nem nemes kzt, a Principit elhagyta, az ltalnos elveket az rintett tnyllsok kapcsn fejtettk ki hrom fejezetre oszlott: De forma procedurae, De delictis eorumque poenis, De delictis politieis. a bqncselekmnyek mellett meg klnbzteti a kihgsokat: olyan jogsrts, mely nem esett a bntetQjog hatlya al, bntetse pnzbrsg, vagyonelkobzs, meghatrozott jogoktl trtnQ megfoszts a humanizlds jele azonban a minQstett hallbntets eltrlse bqncselekmnyek csoportostsa: llamellenes, emberrel veleszletett jogokat srtQ, az emberek szerzett jogait srtQ, j erklcst srtQ Az 1843-as bntetQjogi javaslat (275-281) Ismt bizottsgot lltottak fel a bntetQjogi kodifikcis munkra. A munklatok sorn Eurpa valamennyi hatlyos bntetQjogi kdext figyelembe vettk, gy lehetsges, hogy a kontinens egyik legmodernebb trvnyknyvt sikerlt megalkotni. Ennek ellenre a fQrendek s az alstbla nzeteltrsein, elsQsorban a hallbntets krdsen megbukott. Anyagi jogi rsz:  A bqntettekrQl s bntetsekrQl ltalnos rendeletek Kln rendeletek a bqntettek egyes nemeirQl s bntetskrQl JellemzQi: trvny elQtti egyenlQsg eszmjben kszlt, trlte a rendszerbQl a hallbntetst, bottst, becstelentQ bntetseket, a bntetsi tteleknek csak a felsQ hatrt szabta meg, s a brk korltlan enyhtsi lehetQsget kaptak, bqntetteket s kihgsokat ismert (dichotomikus rendszer) szmos fogalmat preczen kidolgozott (pl. gondossg, ksrlet, rszessg, visszaess, enyhtQ s slyost krlmnyek, elvls) legfontosabb bntetsi forma a szabadsgveszts, mellette a kzhivatal elvesztse, pnzbntets, bri dorgls BntetQeljrs szablyozsnak terve: Az eskdbrsgon bukott el a tervezet, mert errQl a FQrendihz hallani sem akart. Tovbbi pozitv kezdemnyezs lett volna: vizsglbri tisztsg, perbefogszk, tisztn vdelvi fQtrgyals, felek egyenjogsga, ktelezQ vdelem, nyilvnos s flbe nem szakthat trgyals. Toldalk a rendQrsgi kihgsokrl: A toldalk felsorolta azokat a kihgsi termszetq szablytalansgokat, amelyek bntetse rszben kormnyszintq rendeletekben, rszben trvnyhatsgi stattumokban trtnhetett. A kihgsok elkvetQi fogsggal, pnzbntetssel s bri megdorglssal voltak marasztalhatk. A fogsgot pnzbntetssel ki lehetett vltani, s megszabtk a bntetsek generlis maximumt (600 Ft pnzbntets, 3 havi elzrs). A kihgsokat elbrl szervek nem egyesbrsgknt, hanem kollegilis testletknt funkcionltak. Az 1840:9. tc. volt az elsQ kihgsi trvny. A bntetQjog fejlQdse 1843 s 1878 kztt (281-285) A bntetQjogi trekvsek a reformkori kzdelmek mellett tmenetileg msodlagoss vltak. Az 1843-as trgyalsok is csak sznleg szltak a bntetQjogrl, valjban a kormnyzat felelQssge, a kirlyi adminisztrci korltozsa volt a cl. 1848-ban az alkotmnyos berendezkeds problmja volt a fQ feladat. Dek Ferenc kinevezse sem tette ismt aktuliss a bntetQjogi reformokat. Egyedl az 1848:18. tc. (sajttrvny) jelentett elQrelpst, mely az 1843. vi javaslat szellemt kvette. A szabadsgharc idejn a kormny vsztrvnyjavaslat benyjtsra ktelezte az igazsggyi minisztriumot. Dek br vonakodott, eleget tett ktelezettsgnek. A tervezetet bizottmnyi vitra ugyan kiadtk, azt azonban mr nem trgyalhattk meg a npkpviselQk. 1849-ben Magyarorszgon is letbe lptettk az osztrk bntetQtrvnyknyvet, amely ltalnoss tette a szabadsgveszts-bntetst s a magyarorszgi fegyintzet-ltestsi program kezdett vette. 1861-ban az Oktberi Diploma s a Februri Ptens kztt kezdte meg munkjt az Orszgbri rtekezlet, melynek feladatv tettk az ideiglenes joganyag megllaptst. A bntetQjogi reformok gye azonban httrbe kerlt. Dek Ferenc javasolta az 1843-as tervezet megtrgyalst, de ez a hivatalban lvQ kormny tagjainak bntetQjogi felelQssgre vonst tartalmazza, ezrt elutastottk. Mivel a trvnyhatsgok visszalltott magyar brsgai nem voltak hajlandk az osztrk bntetQjogot alkalmazni, visszatrtek a korbbi magyar jogszablyok. Ez azonban kodifiklatlan volt s elavult, csak kt mdostst hajtottak vgre rajta: trvny elQtti egyenlQsg, testi bntets alkalmazsnak elvetse. Pauler Tivadar bntetQjogtana (1864): ez a tanknyv nem ptolta a trvnyknyvet, de sok tekintetben megfelelt az akkori kvetelmnyeknek, s a bntetQtlkezsben is nagy jelentQsgre emelkedett. Az osztrk bntetQ trvnyknyvet s a reformkori javaslatot elegytette a realitsoknak megfelelQen. Horvt Boldizsr reformprogramja (1867): az Andrssy-kormny igazsggy minisztereknt bizottsgot hvott ssze az igazsggyi reformok irnyainak megjellsre. Ennek Fbry Istvn ltal vezetett albizottsga az 1843-as javaslat tdolgozst indtvnyozta. A miniszter ezt elfogadta, s megkezdQdtek a munklatok. 1871-ben azonban a minisztert lemondsra knyszertettk, s a 43-as javaslat melletti rvek is erQtlenedni kezdtek. Csemegi Kroly, az osztlytancsosbl llamtitkrr lett kodifiktor letnek legnagyobb alkotsa a bntetQ trvnyknyv. A tervezet 1873-ban kszlt el, az tdolgozott javaslat trgyalsra azonban csak 1875-ben kerlt sor. A Csemegi-kdex (286-296) Az 1878. vi 5. tc. a bqntettekrQl s vtsgekrQl valamint az 1879. vi 40. tc. a kihgsokrl alkotjk az elsQ magyar trvnny lett teljes bntetQkdexet. A kdex rendszere: ltalnos rsz A bqncselekmnyek hrmas felosztsnak rendszert fogadta el (trichotomia): bqntett: azok a szndkos jogsrtsek, amelyek nagyobb slyak, nagyobb beszmtsak, vtsg: azok a szndkos jogsrtsek, amelyek kisebb slyak, valamint a gondatlansgbl eredQ jogsrtQ cselekmnyek, kihgs: nem valsgos jogsrts, hanem bizonyos cselekmnybQl vagy mulasztsbl knnyen szrmazhat jogsrts megelQzse vgett alkotott trvnynek a megszegse. A trvnyknyv deklarlja a nullum crimen sine lege s a nulla poena sine lege elveket. A trvnnyel el akartk rni, hogy a brsg ne vegye t a trvnyhoz szerept. A tettbntetQjogi szemllet jellemzQ r, elveti a tettes-bntetQjogi koncepcit, de egyben az elkvetQ szemlynek a figyelembe vtele is elmarad. A trvny alapja az egyestQ teria: az igazsg s hasznossg egyestett elveibQl kpezett alapelvekre pl. BntetQjogi felelQssggel csak olyan szemly tartozott, aki a cselekmny elkvetsekor letnek 12. letvt meghaladta s beszmtsi kpessgnek birtokban volt. A 12-16 ves szemly bntetlensgt mondta ki, ha a cselekmny bqnssgnek felismershez szksges beltssal nem brt. Ekkor a kiskor javtintzetben volt elhelyezhetQ. Megengedte, hogy a fogsgra tlt 20 vnl fiatalabbak helyette 6 hnapos magnelzrst kapjanak. Az ltalnos rsz beosztsa: bevezetQ intzkedsek, trvny hatlya, bntetsek (hallbntets, fegyhz, llamfoghz, brtn, foghz, pnzbntets tovbb hivatalveszts, politikai jogok gyakorlsnak ideiglenes felfggesztse, pnzbntets mint mellkbntetsek), ksrlet (a bqntett ksrlete mindig, a vtsg a kl. rszben megadott esetekben bntethetQ), rszessg (felbujts, bqnsegly), szndk s gondatlansg, beszmtst kizr vagy enyhtQ okok (ntudatlan llapot, elme megzavarodsa, ellenllhatatlan erQ vagy fenyegets, jogos vdelem, vgszksg, tveds, gyermekkor, siketnmasg), bqnhalmazat, bqnvdi eljrs megindtsa, bntetst vgrehajtsa. klns rsz A legslyosabb bqncselekmny az uralkod meglse vagy ennek megksrlse s a gyilkossg (hallllal bntetendQk). MegfelelQ vdelemben rszesl a tulajdon, a vagyon, a kereskedelmi let. BntetendQ cselekmny a csald buks (csQd), a vlthamists. A lopsnak 12 kiemelt minQstett esete van. A klns rsz beosztsa: uralkod s az llam elleni bqncselekmnyek, trsadalmi rend az egyesek szemlye s vagyona, szemly elleni bqncselekmnyek: szndkos emberls gyilkossg (elQre megfontol szndkkal elkvetett emberls) megfontolt szndkkal elkvetett emberls erQs felindulsbl elkvetett emberls gondatlansgbl elkvetett emberls (ennek privilegizlt esete, ha valakinek a foglalkozsban val jratlansga okozta) prviadal szndkos testi srts becsletsrts vagyon elleni bqncselekmnyek: lops, rabls, zsarols, sikkaszts, zrtrs, hqtlen kezels, jogtalan elsajtts, orgazdasg, bqnprtols, csals. a kzbiztonsg ellen bqncselekmnyek, llam- s az llamigazgats rendje elleni bqncselekmnyek s a hivatali bqncselekmnyek. A Csemegi-kdexet szmos brlat rte. Az orszggyqlsi vita sorn Komjthy Bla, az ellenzk vezrsznoka kifogsolta a kdexet amiatt, hogy lnyeges krdsekben eltr az 1843. vi javaslatoktl. gy klnsen nem kveti a bqncselekmnyek kettQs felosztst, bevezeti a hallbntetst, bntetsi minimumot llapt meg. A kihgsi bntetQ trvnyknyv (297-299) Az 1878:5. tc.-bQl kimaradtak a kihgsok, s ezek kln kdexbe kerltek (1879:40). A jogalkot kvetve az 1843. vi javaslatok megoldst, a kihgsok egy rszt (slyosabb veszlyeztets) trvnybe foglalta, a msik hnyadt alacsonyabb szintq szablyozsnak (rendelet, stattum) engedte t. A kihgsi kdex azonban legalizlta a kzigazgatsi normba tkzQ szablyszegs egy rsznek a kihgs fogalmi krbe vonst is. A bntetQjog megosztsnak eredmnye: az igazsggyi ill. a kzigazgatsi bntetQjog (a bntetQjognak az a rsze, amely azokat a szablyokat tartalmazza, amelyeket a kzigazgats trvnyhozi felhatalmazs alapjn egyes cselekmnyeket bntetendQv nyilvnt, s bntetni rendel). Angyal Pl megfogalmazsban: a kihgs rendbont kzigazgats-ellenessg, amely a bqntetthez hasonlan jogellenes. Kbtk. felosztsa: ltalnos rsz kihgst megllapt jogforrsok: a Kbtk-ban foglalt szablyok egy msik szablyban meghatrozott magatarts megszegst bntetik, ennek kt fajtja van: kerettnyllsos szablyozs (ezeket a klns rsz foglalja ssze), kzigazgatsi szervek bntetQjogszably-alkotsi joga bntetQjoghoz val viszonya klns rsz Ktfajta bntetsi md: elzrs, pnzbntets. A kihgsok hatskri elbrlst elQszr az 1880:37. tc. szablyozta. A tlslyt a kzigazgatsi szerveknek biztostotta a jrsbrsgokkal szemben. Csak bri eljrs: llam, valls, csaldi lls ellen, rtkpapr-hamists, szerencsejtk esetn. Prhuzamos hatskr volt lehetsges: a klns rsz msik 5 fejezetben. A kihgsokra vonatkoz anyagi jogi kodifikcit kvetQen kerlt sor a rendQri bntetQeljrs szablyozsra s egysgestsre. 1897:34. tc. pontostotta a kzigazgatsi s bri hatskrbe vonhat gyeket. A trvnyen alapul kihgsok rendszerint, a miniszteri rendeleteken alapulk pedig kivtelesen tartoztak a jrsbrsgokhoz. Egy 1909-es BM rendelet egysges szerkezetbe foglalta a kzigazgatsi hatsgok hatskrbe utalt sszes kihgsi gyekre vonatkoz rendQri eljrst. BntetQjogi iskolk (300-306) A polgri korban az a krds kerlt elQtrbe, hogy hogyan alakthatk s finomthatk a bntetQjog intzmnyei a kriminalits cskkentse rdekben. Az ezzel kapcsolatosan megfogalmazott llspontok kristlyosodtak ki a klnfle n. bntetQjogi iskolk kereteiben. 1. Klasszikus bntetQjogi iskola: a polgrsg ideolgusai az ancien rgime-mel szembeni garancilis bntetQjog kpt vzoltk fel. A rendszer kzppontjban az ember elidegenthetetlen jogai, a szemlyes biztonsg s a jogegyenlQsg llt. JellemzQje a tettbntetQjogi szemllet, amely elterelte a figyelmet az elkvetQrQl proporcionalits (arnyossg): rosszrt rosszat, de nem azonosat, hanem arnyosat individuletikai felelQssg elve: a tett szabad mrlegelst az elkvetQ szabad akaratra ptett felelQssgi konstrukci tette lehetQv indeterminizmus: nem fogadta el a dntsek meghatrozottsgt, s alapttelknt tekintette az ember vlasztsi szabadsgt j s rossz kztt bqnssgen alapul felelQssg: kizrta a se szndkosnak, se gondatlannak nem tekinthetQ elkvetQ bntetst jogszi precizits: kodifikci keretbe illesztett szabatos definils s kvetkezetes szerkezetpts 2. Kriminlszociolgia: a reformiskolknak nevezett bntetQjogi irnyzatok a klasszikus felfogstl eltrQen nem a tett, hanem a tettes krnykn vizsgldtak. Bizonyos rtelemben a trsadalom kszti elQ a bqntetteket, s ebben a folyamatban a bqns csak eszkz. JellemzQje a determinizmus: az embert nem szabad akarata, hanem a krnyezeti felttelek hatsra kialakul jelensg. A kriminlszociolgia irnyzat tbb gra szakadt: francia szociolgiai iskola (Tade, Lacassagne) olasz pozitivista iskola (Ferri, Garofalo) olasz harmadik iskola (Aliman) szocialista iskola (Colajanni, Turati, Battaglia) 3. Kriminlantropolgia: Ceasera Lombroso (turini brtnorvos) 1876-os mqve (Uomo delinquente) szerint a bqnzs oka az emberben keresendQ, testi rendellenessgekben, rkltt hajlamokban, betegsgekben. Nem a bntetst, hanem a gygytst preferlta az elkvetQkkel szemben. lltsa szerint antropolgiai eszkzkkel a bqnzsre hajlamos szemly a szakember szmra nyilvnval klsQ testi jegyekbQl s elvltozsokbl felismerhetQ. Erre tmaszkodva hajtotta vgre a bqnelkvetQk csoportostst. EbbQl alakult ki a kriminlpszicholgia. 4. TettesbntetQjog: ezek az iskolk a legfontosabbnak a bqnzs krlmnyeinek sokoldal vizsglata, a bntetQjogi clok kiterjesztse (javts, megelQzs, trsadalomvdelem), a nevels, rabseglyezs, szocilpolitika ignylse. Reformerek javaslatai: alkalmi s megrgztt bqnzQk kezelse: kettvlasztottk a megrgztt bqntetteseket az alkalmi bqnzQktQl ill. a fiataloktl. Ennek hatsra alaktottk ki a fiatalkorak intzmnyt. Az alkalmi bqnzQk valsznqleg nem fognak elkvetni bqncselekmnyt, ezrt enyhbb szankcit kaptak, mint a megrgztt bqnzQk. A megrgztt bqnzQket hrom csoportra osztottk: visszaesQk, abnormlis bqnzQ, letmdjukbl eredQ bqnzQk. BntetQnovellk (306-310) 1. ksrlet (elsQ bntetQnovella): Az rtkelsek s a vlemnyek alapjn az igazsggy-miniszter szksgesnek ltta a 78-as trvnyknyv mdostst. A novella elsQ javaslata 1892-ben kszlt el, a problmkat egyenknti mdostsokkal kvnta orvosolni. A tervezetet azonban nem trgyaltk, j koncepci kszlt, s tbbszr tdogoztk, vgl 1908:36 tc-knt lptettk letbe az I. novellt. Ez mr csak kt tmt rintett: fiatalkorak gye: 12. letv alattgyermekEllene bntetQeljrs nem volt indthat.12-18. letv kzttkiskorPreventv szemllet, mindig vizsglni kellett, hogy a bntethetQsghez szksges rtelmi s erklcsi fejlettsggel rendelkezett-e. Rszben megelQzQ intzkedsekkel, rszben megelQzQ bntetsekkel operl. A fiatalkorakra vonatkoz feltteles eltls formja a prbra bocsts, amikor nem a kiszabott tletet fggesztik fel, hanem magt az tlethozatalt halasztjk el egyvi prbaidQre.feltteles eltls: a megtvedt elkvetQt visszatartja az jabb ksrtstQl  1 hnapot meghalad foghzbntets s pnzbntets esetn volt alkalmazhat, az tletet prbaidQre fggesztettk fel, melynek idQtartama 3 v volt. 2. ksrlet (dologhzi trvny): 1913:21. tc. elsQ paragrafusai kifejezetten a csavargk, koldulk, munkakerlQ letmdot folytatk ellen tartalmaztak rendelkezseket. A bqnzs meleggynak tartottk a munkakerlst. A trvny msik clcsoportja a visszaesQk, akik fokozott bntetst kaptak. VisszaesQnek tekintettk, aki a trvnyben meghatrozott bntetendQ cselekmnyek alapjn mr volt bntetve, s utols bntetsnek killsa utn kt ven bell a vonatkoz cselekmnyt jfent elkveti. A visszaesQk szmra a trvny dologhzba utalst rendelt. Ezzel megjelent a hatrozatlan tartalm szabadsgveszts intzmnye, melyet a rendes kiszabott szabadsgveszts-bntets utn kellett az elkvetQnek killnia. A bntets addig tartott, amg javuls nem volt tapasztalhat. 3. ksrlet (msodik bntetQnovella): 1928:10 tc.: rendezte a megrgztt bqntettesek tetteinek elbrlsval kapcsolatos egyes krdseket. Pk a visszaesQk azon csoportja, akik az let, a szemrem vagy a vagyon ellen klnbzQ idQben s egymstl fggetlenl legalbb hrom bqntettet kvettek el, az utols kettQt 5 ven bell, s ezeket a bqncselekmnyeket vagy zletszerqen, vagy pedig a bqnzsre lland hajlamot mutatva kvettk. Bntetsk szigortott dologhz volt (fegyhzban letltendQ, min. 3 vig tart hatrozatlan tartalm szabadsgveszts). Bntetsvgrehajtsi jog (311-323) A szabadsgveszts-bntets a vrosi jogok Qsi szankcija volt mr a 14-15. szzadtl. A brtn ltalnos elfogadsra azonban csak a 19. szzadtl kerl sor. A kzpkorban mg csak nemteleneket lehetett gy bntetni, de mg a reformkorban is ritkasgszmba ment egy bebrtnztt nemesember. Kroly idejn vlt dekretlis szankciv (1723:22. tc.). A Constitutio Criminalis Theresiana elsQ zben foglalta ssze a szabadsgveszts-bntets vgrehajtsra szolgl intzmnyeket (1768)  foghz, brtn, dologhz. A Sancito Criminalis Josephina (1787) mr a legfQbb bntetsi nemknt tekintette a szabadsgvesztst (1-100 v)  nem ismerte a hallbntetst, de volt helyette hajvontats, vers, megszgyents. A szabadsgveszts fokozatai: lelncols, legslyosabb, kemny s enyhe fogsg. Magyarorszgon orszgos vagy tartomnyi bntets-vgrehajtsi intzet nem volt. A haditancs jellt ki nhny nagyobb erQdtmnyt a bntetsek vgrehajtsra, ezek ignybevtele azonban korltozott volt. Az elsQ orszgos intzet 1771-ben nylt meg Szempn: Domus Correctorio. Esterhzy Ferenc kancellr ajnlotta fel szempei birtokt erre a clra. BntetQintzeti s dologhzi funkcit is betlttt. Az intzetet tbbszr thelyeztk, majd a rabok elfogytval megszqnt. II. Jzsef  tartomnyi brtnnek nevezte ki mg a szamosjvri vrat (1786), ami ilyetn jellegt a polgri korszakban is megtartotta. A reformkorban a liberlis ellenzki krk foghzjavt mozgalmat indtottak. Megteremtettk a brtngyi szakirodalmat, kidolgoztk terminolgijt, a tmlckre irnytottk a figyelmet. ElsQ brtngyi trvnyjavaslat (1843): tekintettel volt az eltlteket vdelmezQ garancikra s az emberies bnsmdra. Az egsz orszgban egysges rendszert javasolt, az egyenlQsg vdelmvel. A kormnyzati visszalseket elkerlendQ, pontosan rgztettk a bntets-vgrehajts igazgatsi kereteit, az egysges vgrehajts keretben a brtnk felgyeletnek szablyait. 1803-ban Magyarorszgon letbe lpett a Strafgesetz szablyzat. A szabadsgvesztst ltalnos bntetsi nemm emelte, a hallbntets vltozatait korltozta, cskkentette a hozztartozk felelQssgt a bqncselekmnyrt (megszntette a vagyonelkobzst). A brtnknek hrom fokozata volt: egyszerq (puszta fogvatarts), kemny (lbvas, meleg tel napi 1, nem lehetett alkoholt fogyasztani), legnehezebb fogsg (meleg tel ktnaponta, a brtnn bell sem kzlekedhetett, szqk cella, kz- s lbbilincs, derkbilincs)  1833-ban ez megszqnt. Az 1841-es kiads mr a Hausarrest (hzi fogsg) kategrijt ismerte harmadik szabadsgvesztsi nemknt. Az 1852-es mr csak ktfajta szabadsgvesztsi fokozatot ismert: egyszerqbb rabsg s lbbilincsen letltendQ, szigortott rabsg. 1854 s 1858 kztt megnyitottk a ksQbbi magyar fegyintzeti hlzat alapjt kpezQ hat orszgos intzetet. Brtngyi jogszablyok: 1840:5. tc. vlasztmnyt lltott fel, melyre hrom trvnyjavaslat elksztst bztk r, melyek egyike volt a bntetQgyi plnum. Ez nagyobb slyt helyezett a brtnrendszerre, mint a bntetQ anyagi jogra. Kzponti krds volt a brtnjavts, amelyben mg a konzervatvok s a reformerek is egyetrtettek. A kirly azonban megtagadta a trvny jvhagyst. Ezt kvetQen vtizedekig rdemi kzponti szablyozs nlkl maradt a brtngy. Az 1863-as rendelet ugyan alig tbb, mint az 1854. vi osztrk Verordnung fordtsa, az elsQ modern brtngyet rendezQ norma Magyarorszgon. Horvt Boldizsr nll trvnyben kvnta rendezni a szabadsgveszts-bntets vgrehajtst. A brtngyi tervezet 1867-ben kszlt el, a Hz asztalra azonban nem kerlt. 1869 kibocstottk a Hzszablyokat, amelyek az orszgos intzetek viszonyait voltak hivatva rendezni. Ezutn az igazsggyi trca al tartoz orszgos s belgyminisztrium alrendeltsgbe kerlt megyei s vrosi brtnk prhuzamos irnytsa miatt kettszakadt a szablyozs. A kiszabott tletek vagy brtnre, vagy pedig foghzra, fogsgra szltak. A slyosabbakat az orszgos intzetekben tltttk le az eltltek (fegyintzet). Nem volt egysges terminolgia. A kisebb, politikai jellegq bqncselekmnyekrt mr ekkor llamfoghz-bntetst szabtak ki. 1871:31. tc.  a brtnk a trvnyhatsgoktl a brsgokhoz (jrsbrsg, trvnyszk) kerltek, gy ezek az eredetileg orszgos intzmnyek is trvnyszki ill. jrsbrsgi foghzz vltoztak. A brtnk rendezsi ktelezettsge pedig az igazsggyi minisztriumra szllt. 1874 miniszteri rendelet a foghzak kezelsrQl, tisztzza a terminolgit is: foghz az az intzet, amelyik a jrsbrsgok mellett, s brtn az, amelyik a trvnyszkek mellett mqkdik. EzektQl elklntette a fegyhzat, ami hosszabb bntetsre szolglt. Brtngyi rendszerek (324-329) A Csemegi-kdex rszben meghonostotta haznkban a progresszv brtnrendszert: fegyhz - fegyenc, brtn - rab, foghz - fogoly, llamfoghz - llamfogoly. A kdexet kiegsztQ 1879:40 tc. bevezette az elzrs intzmnyt. A kdex csak elnagyolt szablyokat fogalmazott meg. A rszletes szablyozst egy 1880-as igazsggy-miniszteri rendelet tartalmazta. Ebben azonban a klnbsgek a fegyhz s a brtn kztt csak ltszlagosak. Vegyes brtnrendszer: Osztlyrendszert: az eltlteket a bqncselekmnyk slya, valamint magaviseletk alapjn klnbzQ osztlyokba soroltk: az egyes osztlyokban eltrQ volt a szigorsg. Fokozatos rendszer: a magnelzrstl a szabadsg fel haladt. A brtnpletek gye a szzadfordulhoz kzeledve ltszott megolddni. Ekkor az j ptkezsek nyomn egy igazn eurpai bntets-vgrehajts alapjait vetettk meg, 65 trvnyszki s 313 jrsbrsgi foghz mqkdtt. Szegedi kerleti brtn (csillag), llamfoghzak, kzvettQ intzeteket, fiatalkorak foghza. Az intzetek felgyelete s irnytsa megoszlott az intzetek tpusa szerint: orszgos letartztatsi intzetekkzvetlenl az igazsggyi trca al tartoztaktrvnyszki brtnkkirlyi gyszsg vezetQjejrsbrsgi foghza kirlyi jrsbrsg vezetQjeRabsegly: foghzmisszi utgondozs rabseglyezQ egyesletek A bntetQjogi garancik krdsei a szovjet tpus diktatrban (330-337) 1945 utn a bntetQjogi szablyozs alapjt a kibocstst kvetQen tbbszr mdostott s kiegsztett Csemegi-kdex kpezte. Ehhez csatlakoztak a bntetQjogi rendelkezseket tartalmaz trvnyek. A trvny elQtti egyenlQsget mr a jogszably szintjn sem rvnyestettk. A kormnyrendeletek szablyozta bntetQjogi tnyllsok sajtja volt a blankettajeleg (qrlap). Ezeket a kerettnyllsokat a legklnflbb miniszteri (vagy alacsonyabb szintq) rendeletek s utastsok tltttk meg tartalommal, flretve a jogszablyi hierarchia valamennyi garancilis alapelvt. A bri gyakorlat tleteit a trvnyi szablyozstl fggetlenl a vdirat vagy a politikai hatsgoktl rkezQ utastsokban megszabott ignyek fogalmaztk meg. 81/1945. ME rendelet: hbors bqncselekmnyek  a megszllott terletek lakossgval vagy a hadifoglyokkal szembeni kegyetlenkeds, hbors hrvers stb.; npellenes bqncselekmnyek  a np rdekeit slyosan srtQ jogszablyok kezdemnyezse sajt vagy nyomtatvny tjn, ill. rdiban, kzleti szerepls sorn demokrciaellenes megnyilvnulsok stb. A npbrsg ltal kiszabhat bntetsek: brtn, foghz, internls, vagyonelkobzsig terjedQ pnzbntets, llsveszts, foglalkozstl eltilts, politikai jogok gyakorlatnak felfggesztse. Az 1440/1945. ME rendelet talaktotta a npbrsgok ltal kiszabott bntetsek rendszert. Bevezette a knyszermunkt, ugyanakkor megszntette a foghzat, pnzbntetst, a fegyelmi bntetst s az internlst. Demokratikus llamrend vdelme: Az 1946. vi VII. tc. feladata a demokratikus llamrend vdelme volt. Eszerint bqntett volt: a demokratikus llamrend vagy demokratikus kztrsasg megdntsre irnyul cselekmny, mozgalom; demokratikus llamrend, nemzetisgek, felekezetek elleni izgats; kztrsasgi elnk letnek, testi psgnek, szemlyes szabadsgnak, alkotmnyos hatalmnak elvtele; kztrsasgi elnk alkotmnyos hatalmnak korltozsa; aki ezekre ksrletet tesz. Vtsg: az llamrend, a kztrsasg nemzetkzi megbecslsnek csorbtsa; aki bqntettet nem jelent azonnal a hatsgoknak. A gond nlkl tgthat fogalmak (kerettnyllsok) segtsgvel gyakorlatilag brkit el tudtak tlni. Gazdasgi rend vdelme: A rendeleti jogalkots a legvlsgosabb idQszak elmltval sem szqnt meg, a szovjet rendszerq gazdasg kiptsnek eszkzv lett. Pl.. kzszksgleti cikkek engedly nlkli kivitele, Gazdasgi FQtancs ltal kibocstott hatsgi intzkedsek megszegse, kereskedelmi vllalatok ellenQrzsnek meghistsa, szablyoztk ru- s anyagkszletek felhasznlst s forgalmt, a hitelfelhasznls bizonyos mdjait sikkasztsnak deklarltk. A kommunista prt politikai elQretrse utn: hrom/tves gazdasgi terv bntetQjogi vdelme, termelQszvetkezete kialaktst, mqkdst srtQ cselekmnyek, trsadalmi tulajdon fokozott vdelme stb. 1950. vi II. trvny a bntetQ trvnyknyv ltalnos rszrQl: bqncselekmnynek csakis a trsadalomra veszlyes cselekmny minQsl. A bqncselekmny keret jellegq megfogalmazsval a brk lehetQsget kaptak a mrlegelsre: a kategria szqktsvel felmenthettek, tgtsval eltlhettek brkit. A bqncselekmnyeket bqntettekre s kihgsokra osztotta (1955-ben a kihgs is megszqnt). A fQbntets a hallbntets s a brtn volt, bQvlt a hallbntetssel sjtott bqncselekmnyek kre. Kln trvnyi rendelkezssel mg a fiatalkorval szemben is alkalmazni lehetett a hallbntetst. A trvny egysges szabadsgveszts-bntetst vezetett be (bqntett esetn brtn, kihgs esetn elzrs jrt). A trvny ismerte a feltteles szabadsgra bocstst s a szabadsgvesztssel nem jr javt-nevelQ munkt. A tbbi bntetsi nemet mellkbntetsknt szabtk ki. A kihgs bntetse: elzrs, pnzbntets, elkobzs, foglalkoztatstl val eltilts, kiutasts. A fiatalkorakra (12-18 v) az 1951:34. trvnyerejq rendelet vonatkozott. Bntetsk: szabadsgveszts, javt nevels, prbra bocsts, megrovs volt. A hatlyos anyagi bntetQjog szablyok hivatalos sszelltst 1952-ben gyqjttte ssze az igazsggyi trca (BH). A btk. kodifikcis munki 1954-ben kezdQdtek meg s 1962-ben lpett hatlyba. Koncepcis perek (338-340) A brk a trsadalomra veszlyessget a lehetQ legtgabb rtelemben hasznltk, s azon a rendszerre val veszlyessget rtettk. A trsadalomra veszlyessg fogalma segtett abban is, hogy a LegfelsQbb Brsg trvnykezsi gyakorlatban ttrje a bqnssgen alapul felelQssg elvt, s szndk, ill. gondatlansg, teht bqnssg megllaptsa nlkl is bqnsnek deklarljon politikai rtelemben veszlyesnek tekintett gyanstottakat. A leggyakrabban alkalmazott bqncselekmnyi tnyllsok: npi demokratikus llamrend elleni izgats, valtlan hrek terjesztse, lealacsonyt kifejezsek alkalmazsa a demokratikus llamrendre stb. vonatkozan, termelQszvetkezeti csoport elleni izgats, kzelltsi gyek. A bntetskiszabskor figyelembe vettk az enyhtQ s slyosbt krlmnyeket, kzponti eleme az osztlyhelyzet (kulk, klerikus, ill. lenjr kisparaszt, munksosztly tagja) volt. A fQszably a szabadsgveszts-bntets volt, de a koncepcis perekben gyakori volt a hallbntets. Ezekhez jrulhattak a mellkbntetsek. Sokszor azonban ez a mellkbntets (fQknt vagyonelkobzs) volt az eljrs clja. A koncepcira plQ eljrsok nem kln formt jelentettek a bntetQeljrsok modelljei kztt, hanem a bntetQeljrsok valamennyi terletn felbukkan specilis kezelsi mdot. A koncepcis gyek kategriai: erklcsileg, jogelmletileg kifogsolhat jogszablyok alapjn lefolytatott gyek, erklcsileg s jogilag helytelen szakmai-politikai irnyts hatsra elbrlt gyek, hatlyos bntetQ anyagi vagy eljrsjogi szablyok megsrtsvel elbrlt gyek: kitallt tnyllsokat koholt bizonytkokkal tmasztottak al, vals tnyekbQl hamis kvetkeztetsekre jutottak, vals tnyek alapjn valsghq konklzikat vontak ugyan le, de kegyetlen bntetsek kiszabsval fejeztk be az gyet. Szovjet tpus bntets-vgrehajts (341-346) 1945-s npbrsgi trvny szerint a kvetkezQ bntetsi formk lteztek: fegyhz, brtn, internls (a fogva tartst meg lehetett hosszabbtani ( politikai fegyver) knyszermunka (hogy a politikai eltltek jv tehessk az orszg rombadntsben val kzremqkdst, nehz testi munka). Az llamfoghz bntetst eltrltk (1946)& Polgri eljrsjog fejlQdse 1848 utn (378-380) 1848-49-ben kiemelkedQ jogalkotsi tevkenysg a bntetQ eljrsjogban nem volt. A neoabszolutizmus idejn bevezettk az j osztrk perrendtartst, de 1861-ben az Orszgbri rtekezlet visszalltotta az 1848 elQtti bntetQeljrst, nmi mdostssal (nemesek s nem nemesek kztti klnbsg megszntetse, nincs testi bntets, a per rsbeli). A hinyt egy ideig Pauler Tivadar BntetQjogtan c. knyve ptolta. 1871-ben Csemegi Kroly ltal ksztett bqnvdi eljrs ideiglenes szablyozsrl szl trvnyjavaslatot elutastottk, ennek szvegt azonban krbekldtk a brsgoknak, akik ezt fogadtk el zsinrmrtkl ( Srga knyv. 1896:33. tc.: Bqnvdi perrendtarts (1900. janur 1-jn lpet hatlyba). 1897:33. tc.: eskdtbrsgok szervezetrQl, az eskdtkpessgrQl s az eskdtek sszersrl. 1848-49-ben kiemelkedQ jogalkotsi tevkenysg a polgri eljrsjogban nem volt. A neoabszolutizmus idejn bevezettk az j osztrk perrendtartst. 1868:54. tc.: szablyozta a peres eljrst, vgrehajtst, peren kvli eljrst. Ez azonban csak ideiglenes szablyozs volt (rsbeli /rendes/ s szbeli /somms/ eljrs kettQsge), ezrt szmos mdost szably szletett: jrsbrsgok hatskrnek kiterjesztse (1877:22 tc.) vgrehajtsi eljrs szablyozsa (1881:59 tc.) somms eljrs reformja (1893:18 tc.) 1911:1. tc. polgri perrendtarts (1915. janur 1-jn lpett hatlyba). Egszen 1952-ig rvnyben maradt, persze vltoztatsok ezen a szablyozson is trtntek: 1925:8. tc.: trvnyszkek elQtti elsQfok gyekben is ltalnoss tette az egyesbrskodst 1930:34. tc.: a trvnykezs egyszerqstsrQl  megerQstette a 1925:8-at, szqktette a fellebbezsi jogot, bQvtette a peren kvli eljrsok krt. A bntetQ eljrsok alapelvei (380-382) A polgri korszakban az n. vegyes eljrs terjedt el, ami nem ms mint a feudlis korban hasznlatos kt szisztma keverke (akkuzatrikus, inkvizitrius). BntetQjogi alapelvek: officialits elve: a bqncselekmnyeket az llam hivatalbl ldzi. A kivteleket azok a szitucik kpeztk, amikor az eljrs megindtshoz a jogalkot perjogi felttelek megltt tette szksgess, a srtettre bzvn ezzel annak eldntst, hogy induljon-e eljrs. E perjogi felttelek a magnindtvny (amikor magnyszemly), a felhatalmazs (amikor llami szerv) s a kvnat. (amikor diplomciai testlet kri), melyek kinyilvntsa-elQterjesztse utn az eljrs hivatalbl folyt le. legalits elve: az gyszsg, mint vdhatsg kteles vdat emelni, ha a bqnvdi eljrs trvnyes felttelei megllapthatk. opportunits princpiuma: meghatrozott esetekben, clszerqsgi okokbl megengedi, hogy a vdhatsg mellQzze a vdemelst. immutabilits eszmje: kizrja a perbeli szemlyek rendelkezst a vd felett. Kivtel pl. a fQmagnvdl lehetQsge, hogy a magnvdat, ill. a srtett jogosultsga, hogy a magnindtvnyt visszavonja. laikus elem: clja, hogy a laikus llampolgrok a per folyamn ellenslyozzk a szakbr esetleges, a kormny irnti elfogultsgt. Eurpban kt idevg forma honosodott meg: Shffe-rendszer (nmet) kt laikus lnk s a szakbr egytt dnt, eskdtszk intzmnye. Polgri eljrsjoggal kzs alapelvek: funkcimegoszts elve: a vd, a vdelem s az tlkezs funkcijt ms-ms szemly gyakorolja. szabad bizonytsi rendszer: a br a per folyamn el trt bizonytkok bizonyt erejt sajt beltsa, vlemnye alapjn mrlegelheti perorvoslatok lehetQsge: az elsQ fok hatrozat felsQbb frumok ltal trtnQ fellvizsglata. nyilvnossg elve: gyflnyilvnossg: a felek s a kpviselQk lehetnek jelen kpleges nyilvnossg: a felek kt-kt bizalmi embere is jelen lehet teljes nyilvnossg: brki, kivve gyerekek s a hely mltsghoz nem illQk szbelisg elve: a brsg a felekkel szban rintkezhet, az tletet a szban elQadott bizonyt anyagra alaptja, kzvetlensg elve: valamennyi eljrsi cselekmny kzvetlenl a brsg elQtt trtnik. Eskdtszki brskods, npbrskods (384-385, 400-402) A polgri korszaktl a jogegyenlQsg egyik biztostka az eskdtszk intzmnye lett: az a frum, ahol az elfogulatlan laikus llampolgrok a bntetQper folyamn ellenslyozni tudjk a mindenkori kormnytl fggQ szakbrk esetleges rszrehajlst. Az eskdtbrk kollgiuma nem egyenlQ az eskdtbrsggal (ez a 12 tag eskdtszk mellett magban foglal hrom szakbrt is  ezrt vegyes brsg). Az eljrs sorn mindkt csoport tagjai tlkeznek ugyan m ms-ms trgyban: az eskdtszk tnykrdsekben, mg a szakbrk a jogi krdsekben (bntets mrtke). ltalban a legslyosabb bqncselekmnyeket (min. 5 v szabadsgveszts) utaltk az eskdtbrsg el. Ezen bell megklnbztetnk: rendes brskodst (brmelyik eskdtbrsg tletet hozhatott) kivteles brskodst (csak a kirlyi tlQtblk szkhelyn mqkdQ eskdtbrsgok elQtt trgyalhattk) sajtbrskodst (sajt tjn elkvetett bqncselekmnyek). Eskdt lehetett az a magyar llampolgrsg frfi, aki betlttte 26. letvt, rti az llam hivatalos nyelvt, tud rni-olvasni s nmely mqveltsgi s vagyoni cenzusnak megfelel. Kizrtk azokat, akik bizonyos bntetsek hatlya alatt llnak, vagy ellenk bntetQeljrs van folyamatban, ill. bizonyos foglalkozsok gyakorlit. A lehetsges eskdteket alaplajstromba gyqjtttk. EbbQl egy bizottsg vlasztotta ki az eskdtek vi lajstromt adkat. Kzlk sorsoltk aztn a szolglati lajstrom tagjait, egy-egy lsszakra 30 eskdtet s 10 helyettest, s belQlk lltottk ssze a fQtrgyalson az eskdtszket. A npbrskodsrl szl elsQ rendeletet 1945. janur 25-n kibocstotta az Ideiglenes Nemzeti Kormny. Clja eredetileg a hbors bqnsk felelQssgre vonsa volt, de az 1919-et kvetQ rezsim felelQs szemlyeit, politikusait is ennek tekintettk (az elvlst nem vettk figyelembe). A nem szablyozott krdsekben a tradicionlis brsgi eljrs maradt rvnyben, gy az elQksztQ eljrs sorn az 1896. vi perrendtartst kellett volna alkalmazni. Valjban nem volt vizsglati eljrs, a npgyszt ruhztk fel vizsglbri jogosultsgokkal. P rendelhette el az elQzetes letartztatst is, ami ellen jogorvoslatnak helye nem volt. A vdat a npgysz nyjtotta be, aki azonban politikai pozciban lvn, nem volt szksgkppen jogsz, gy jogi szakismerettel rendelkezQ kzvdlt krhetett fel. A trgyals az tfQs npbrsg elQtt zajlott (politikai prtok delegltjai voltak). A trgyalst vezetQ szakbr az tlet meghozatalba nem szlhatott bele. Rendes perorvoslat volt a fellebbezs, amelyet egyoldalan korltoztak. A terhelt kezdetben csak a legslyosabb bntetsek ellen fellebbezhetett, utbb is csak a hbors bqncselekmnyeken kvl esQ vd esetn. A vdQnek nem biztostottak nll jogorvoslati jogot, az gysz csatlakoz fellebbezsi jogt viszont elismertk. A fellebbezseket a NOT (Npbrsgok Orszgos Tancsa) ltta el (1947-ben a fellebbezsi jogot is megszntettk, helyette a semmissg panaszt vezettk be  de csak trvnysrts esetn jelentett perorvoslatot, tnykrdsi gyben nem lehetett benyjtani). A szablyozssal teljesen szabad kezet kapott a politikai rendQrsg is, hiszen hinyzott az eljrsbl a vizsglat, a vizsglbr, a vdtancs. A bntetQeljrs rszei (387-391) A polgri korszak bntetQeljrsa 5 szakaszbl ll: elQksztQ szakasz: a brsgon kvli fzis, nem a per anyagnak az sszegyqjtst jelenti, hanem a vdl tjkoztatst szolglja azirnt, hogy lehet-e az adott esetben megalapozottan vdat emelni. Vegyes rendszerq perrendtarts esetn ennek kt szakasza van: nyomozati szakasz: vdemelshez szksges adatok megszerzse, megllaptsa. A nyomozst az gysz rendeli el (magnvdas esetben a rendQri hatsg) nyomatkos gyan alapjn (feljelents, hatsg sajt szlelse). Az illetkes gyszsg minden kzhatalmi szervtQl felvilgostst krhet, a bqnldzQ hatsgot utasthatja s ellenQrizheti a nyomozssal kapcsolatban. Szemlyes szabadsgjogokat rintQ knyszercselekmnyeket csak bri engedllyel vagy utastssal lehetett vgezni. vizsglati szakasz: adatoknak bri megllaptsa, illetve sszegyqjtse, amelyek alapjn dnteni lehet arrl, hogy van-e helye fQtrgyals elrendelsnek vagy hogy meg kell-e szntetni a bqnvdi eljrst. A vizsglatot a vizsglbr vgzi, az egsz nyomozst felgyelve munkja sorn (pl. kihallgathatja a terheltet, szemlt tarthat, szakrtQi vizsglatot rendelhet el stb.). Vizsglati szakasz csak a legslyosabb bqntettek esetben ktelezQ (jrsbrsgon soha nincs). kzbensQ szakasz: a nyomozs s a vizsglat eredmnynek fggvnyben az gysz vdiratot nyjtott be a brsgnak, melyben az sszegyqjttt bizonytkok alapjn fQtrgyals kitqzst indtvnyozza. A brsg a vdiratot kzbestette a terheltnek. Ha nem lt kifogssal, a terheltet kzvetlenl idztk a fQtrgyalsra. Ha kifogssal lt (pl. illetkessg, elQzetes letartztats v. vizsglati fogsg ellen), megkezdQdtt a vd al helyezsi eljrs. A vdtancs csak a kifogsolt srelmeket vizsglta meg. A szakasz clja, hogy megalapozatlan vdak ne kerljenek a fQtrgyals el. Ez alapjn 3 fajta hatrozat szlethet: megszntette az eljrst, a vizsglat kiegsztst rendelte el, vagy vd al helyezte a terheltet. fQtrgyals szakasza: a Bp. rszletesen szablyozta menett: trgyals megnyitsa, megidzettek szmbavtele, vdirat ismertetse, vdlott kihallgatsa (bizonytsi eljrs kezdete), tankihallgats, szakrtQi vlemnyek, szemlk, szembestsek, okirati bizonytkok, perbeszdek, tlethozatal (zrt ajtk mgtt), tlet kihirdetse. Eskdtbrsgi per esetn a megidzettek szmbavtele utn az eskdtszk megalaktsa kvetkezik. 30 eskdt a szolglati lajstromrl beidzve24 eskdt6-ot a vd elutast6-ot a a vdelem elutast12 eskdt6 pteskdt (sorsolssal vl.)Az eskdtek a trgyals folyamn vgig jelen voltak, krdseket tehettek fel a tanknak s a vdlottnak. A bizonyts utn az eskdtek a bqnssg krdsben minQstett (8 szavazat), egyb krdsekben abszolt tbbsggel (7 szavazat) hoztk. Ha bqnsnek tltk a verdiktben a vdlottat a szakbrsg visszavonult a bntets mrtkben dnteni. perorvoslati szakasz: rendes perorvoslat felfolyamods: az eljrs sorn hozott vgzsek ellen alkalmazhat. fellebbezs: valamely alsbb brsg tlett a maga egszben, a tnyllsra s a jogkrdsre vonatkozan egy felsQbb brsg fellvizsglja, s jbl dnt. A Bp. egyfok fellebbezsi rendszert tartalmazott; ismerte a slyostsi tilalom intzmnyt (ha az gysz nem fellebbezett slyosabb bntetsrt, a msodfok brsg nem szabhatott ki az elsQfoknl slyosabb bntetst). semmisgi panasz: csak olya tletek ellen, amelyek fellebbezssel nem voltak megtmadhatk (pl. eskdtbrsg tlete, a trvnyszk msodfok, az tlQtbla elsQ- s msodfok tlete). Ezeket a Kria brlta el. Csak jogkrdsekben lehetett benyjtani (ha az tlkezQ brsg az alaki vagy anyagi bntetQjog szablyait nem tartotta be): alaki semmissgi ok: a Kria kasszatrius jogkrt gyakorolt (rszben, vagy egszben megsemmistette az alsbrsg tlett, aminek ezutn j eljrst kellett lefolytatnia) anyagi semmissgi ok: reformatrius jogkr (a hibs tletet megsemmistette, de nem rendelt el j eljrst, hanem maga hozott tletet) rendkvli perorvoslat perorvoslat a jogegysg rdekben: a koronagysz nyjthatta be, csak a Krinl, brmely bntetQbrsg jogerQs tlete ellen. A Kria csak a vdlott javra vltoztathatta meg a hatrozatot. perjts (jrafelvtel): jogerQs bri tlettel mr befejezett bntetQgyekben j tny vagy adat felmerlse esetn hasznlatos, rendszerint az elsQfok brsgnl kell kezdemnyezni, teljes j eljrst eredmnyez. vgrehajtsi szakasz: a vgrehajts anyagi jogi felttele a jogerQs bri hatrozat (kivtel a szabadsgveszts-bntets, mert ez az tlet jogerQre emelkedse elQtt is megkezdhetQ volt, ha azt maga az tlet kvnta). A vgzsek kihirdetskkel, a perorvoslattal meg nem tmadhat tletek meghozatalukkal, a megtmadhatk pedig akkor emelkednek jogerQre, amikor a jogostottak elmulasztottk vagy visszavontk a hasznlhat perorvoslatot vagy azt a brsg elutastotta. A vgrehajts foganatostsa a trvnyszk vagy eskdtbrsg hatskrbe tartoz bqncselekmnyek tekintetben a kirlyi gyszsget illeti; a jrsbrsg hatskrbe utalt bqncselekmnyek esetben a jrsbr feladata. Perorvoslatok (391-394) A polgri korszak bntetQeljrsa 4 szakaszbl ll: perfelvteli szakasz: a keresetlevl benyjtstl a perbe bocstsig terjedQ, a brsg elQtt lezajl szakasz. A keresetlevl a felperes krelme azirnt, hogy a brsg a feleket egy bizonyos hatrnapra a per felvtele cljbl idzze meg. Tartalma: brsg s a felek megnevezse, a jogvdelem alapjt kitevQ tnyek, jogvdelem irnti krelem, bizonyt eszkzk megnevezse. a brsg megidzi az alperest s ezzel bell a perfggQsg (a megindtott per folyamat alatt nem lehet ugyanazt a pert elindtani). a perfelvteli trgyalson a felperes szban elQadja keresett (kereset(keresetlevl). Az alperes alaki kifogsokkal lhet (pl. a brsg nem illetkes, a feleknek nincs jogkpessgk). Ha nem tud alaki kifogst felmutatni perbe bocstkoz nyilatkozatot kell tennie: elismers ( keresetnek helyt ad tlet; ellenkezs ( perbe bocstkozs (ettQl kezdve a felperes perjogilag ktelezett vlik, a per rdemleges elbrlsa akarata ellenre is megtrtnik; az alperes pedig nem lhet pergtl kifogssal). rdemleges trgyals szakasza: bizonytsfelvtel: a bizonyt eszkzk lehetnek: tan, okirat, szemletrgyak. A bizonyts azt a felet terheli, akinek rdekben ll, hogy a brsg az lltott tnyt valnak tekintse. Azokat a tnyeket, amelyek valamely jog megllaptsra szolglnak, annak a flnek kell bizonytania, aki a jogot rvnyesteni akarja. Hivatalbl trtnQ bizonyts olyan esetekben fordult elQ, ha a felek az illetQ bizonytkot nem tudtk volna beszerezni (pl. a szemletrgy harmadik szemlynl van). rdemi tlet: helyt ad (megllapt s konstitul) vagy elutast. rsba kell foglalni s a feleknek kihirdetni. Az tlettel egyazon joghats a peres felek ltal a brsg elQtt kttt peregyezsg is. perorvoslati szakasz: felfolyamods fellebbezs perjts fellvizsglat: a fellebbezsi brsg nem jogerQs tlete ellen irnyul perorvoslat, az gy harmadfok brsg dntse al kerl. Csak a taxatve meghatrozott esetekben lehetett benyjtani, s a megkeresett brsg csak jogkrdsekben dnthetett. vgrehajtsi szakasz: a vgrehajts valamilyen jogostvnynak rendszerint hatsgi knyszer tjn val rvnyestse az ads ellen. Vgrehajtst mindig csak a jogosult kln krelmre rendelnek el. Az elrendelsre ltalban az a jrsbrsg illetkes, amelynek terletn a vgrehajts foganatostand. A szovjet tpus llam bntetQeljrsa (395-407) Ebben a korban a bntetQ eljrsjog fejlQdsnek kt szakasza van: az elsQben megQriztk a demokratikus jogllamnak legalbb a kereteit s a klasszikus bntetQ igazsgszolgltats rendszert, moszkvai mintra tszabott bntetQeljrsi szisztma. Ltszlag alig vltozott valami, volt trvny, mqkdtek a brsgok, hangoztattk a szocialista trvny s gyakorlata garancilis felsQbbrendqsgt Az 1945-49 kztti idQszakban eljrsi rend megtbbszrzQdtt, a bntetQeljrs belsQ egyenslya megbillent. KlnbzQ bntetQeljrsi formk alakultak ki a polgri bntetQeljrsi rend mellett: npbrskods (1945-tQl): politikai gyekben, munksbrsg (1947-tQl): uzsorabrsgok klntancsa. rgtnbrskods (1945-1954): a hbors esemnyek elmltval is fennmaradt s kivteles llapot krlmnyei kztt rendeltk el. A statrilis trvnykezs az igazsggyi, a belgyi s a honvdelmi miniszter egyttes dntse alapjn veheti kezdett. Hirdetmnyben tettk kzz, hogy milyen bqntettekre vonatkozik. Nincs nyomozs, vizsglat, vdirat, kifogs. 5 hivatsos brbl ll tancs jrt el a trgyals sorn. Az eljrs max. 72 ra idQtartam lehet, ezutn gyorstott vagy rendes tra kellett terelni az gyet. Az gysz elQadsa utn kvetkezett a bizonyts, a perbeszdek s a dnts, amely lehetett hallra szl, felmentQ, ill. gyorstott v. rendes eljrsra utals. Rendes perorvoslatnak helye nem volt. A kegyelmi krelemnek sem volt felfggesztQ hatlya. FelrtkelQdtt a rendQrsg szerepe: nincs vizsglbri ellenQrzs, nll nyomoz funkcit kapott, a bizonyts urv vlt. A Vrs Hadsereg oltalma alatt a baloldal birtokba vette a rendszermeghatroz llami intzmnyeket: belgy (nkormnyzatok, vlaszts, rendQrsg), igazsggy (gyszsg, gyvdi kamara). A kztrvnyi bntetQeljrs esetben meghagytk az 1896-os perrendtarts kt vilghbor kztti mdostsait is (kivtel a 40-es vek elejnek kifejezetten hbors-diktatrikus mdostsok). A bntetQ perrendtarts leegyszerqsdtt s a garancilis minimumok irnyba haladt: korltoztk a terhelt kifogs emelsi jogt, gyorstottk a trgyalst (jrsbrsgok esetben a trgyals nlkli bntetQparancs, trvnyszkeknl az elQksztQ s a kzbensQ eljrs nlkli brsg el llts hatkre bQvlt). Proletrdiktatra bntetQeljrsi modelljt (1949-1954) a szovjet minta adaptcija jellemezte: egyetemes nprszvtel intzmnyestse (bizalmatlansg a rgi brkkal szemben), megszqnt a jrsbrsgok (1 hivatsos br s 2 npi lnk kell) s a trvnyszk (2 hivatsos br s 3 npi lnk kell) egyesbri jogkre, az lnkk a tancs teljes krq tagjai egyfok fellebbezsi rendszer bevezetse, eltrltk a slyostsi tilalmat, a vizsglat terlett tovbb cskkentettk, mr csak a magnvdas pereknl volt termszetes, egyre tbb koncepcis pert indtottak. Az 1951. vi III. tv. az 1896-os bntetQ perrendtarts maradvnya. Meghozatalt semmifle elmleti alapvets nem ksztette elQ. Az j szably a jrsbrsgi s a gyorstott eljrst tette meg fQszablly. Egysges bqntetti eljrst szablyozott, differencils nlkli megoldssal. A trvny elQbb taglalta az alapelveket (szemlyi szabadsg, terhelQ s mentQ krlmnyek, szabad bizonyts, bntetQeljrs kizrsa, tbbszri eljrs tilalma, nyilvnossg, anyanyelv hasznlata), a rsztvevQket, a bizonytkokat s bizonytsi eszkzket, majd a trgyals-elQksztsrQl, trgyalsrl, tletrQl, fellebbezsrQl, rendkvli perorvoslatrl s klnleges eljrsokrl. A nyomozs sorn (legalbbis a trvny szerint) az gy rdemben csak az gysz dnthetett, de magrl a nyomozsrl, a nyomozs menetrQl, a nyomozsi cselekmnyek alaki rendjrQl a trvny nem rendelkezett. Ugyanakkor megszntette a bri elQvizsglatot, tagolatlan s egysges nyomozati rendszert hvott letre. A trgyals elQksztse sorn az tlQbrsg tancselnke, a hivatsos br jrt el. A trgyals menete nem trt el az eddigiektQl. A rendes perorvoslat az erQteljesen egyszerqstett egyfok fellebbezs volt. Eltrltk a msodfok brsg valamennyi korltjt a tnylls megllaptsa vagy a bntets reformcija tern. Az alapelvek kztt nem szerepel a vdelemhez val jog, a vdQt igyekeztek tvol tartani a nyomozstl. Az llamvdelmi Hatsg nyomozott, tartotta Qrizetben a gyanstottat, Q bizonytott vagy gyrtotta a bizonytkokat, minden trvnyes kontroll nlkl. Az 1954-es V. tv. nhny garancit (pl. terheltt nyilvntshoz szksges indokolt hatrozat) behoz, s a szocialista trvnyessg megvalstsa rdekben vltoztattat az 1951-es vltozathoz kpest a trgyals elQksztsn (bevezette az elQksztQ lst) s a fellebbezs eljrson (szqkti a msodfok brsg reformcis jogkrt). A polgri eljrsjog a szovjet tpus diktatra idQszakban (407-412) 1945 utn a magnjog terlete rendkvl leszqklt. A magntulajdon s a piacgazdasg megszqntvel a lehetsges magnjogi gyek szma is jelentQsen lecskkent. A polgri gyeket az llam nem tekintette tbb magnrdeknek, hanem llamrdeknek minQstette s sajt hatalmi rdekeinek rendelte al. Erre szletett jogintzmnyek: trvnyessg felgyelete, az gysz perbe val beavatkozsa, felek rendelkezsi jognak korltozsa. 1945-ben a jrsbrsgok elQtti gyekben megszntettk a ktelezQ gyvdi kpviseletet (1950-tQl mr minden perre kiterjedQen). Megszntettk a pergtl kifogsok addigi rendszert. A brsgok egysges irnytsa rdekben a LegfelsQbb Brsg ktelezQ irnyelveket s elvi dntseket adhatott ki. 1948-tl a vllalatok jelentQsebb gyeit elvontk a brsgoktl s llamigazgatsi tra tereltk (Gazdasgi FQtancs titkrsgn, majd Orszgos Tervhivatalban megszervezett egyeztetQbizottsg, vgl 1950-ben dntQbizottsgot hoztak ltre  egyfok, nincs lnkrendszer, nem nyilvnos). 1949-ben tmenetileg bevezettk a kzrdekq kifogs intzmnyt, amely felhatalmazta a LegfelsQbb Brsgot, hogy a polgri peres s nem peres vagyonjogi gyekben hozott jogerQs s nem jogerQs brsgi hatrozatokat hatlyon kvl helyezze. Az 1952-es j polgri eljrsjogi trvny jtsai: elsQ s msodfokon bevezettk a trsasbrskodst, ill. a rgi lnki rendszert, ltalnos rvnnyel intzkedtek az gyszek polgri eljrsban val rszvtelrQl, az gyvdknyszert minden perre nzve megszntettk, a felek ezutn nem rendelkezhettek szabadon a keresetkkel, megszntettk a keresetvltoztats tilalmt, megszqnt a trgyalsnak a perfelvteli s az rdemleges szakaszra val tagolsa ( egysges trgyals, megszqnt a mulasztsi tlet, egyszerqsdtek a bri hatrozatok s perorvoslatok: egyfok fellebbviteli rendszer, s a perorvoslatok szma hromra cskkent, nagyobb hangslyt kapott a jhiszemq eljrs ktelezettsge. A polgri eljrsjog szervezeti alapelvei: a brsgi igazsgszolgltats kizrlagossgnak elve (ennek ellenre: munkagyi s gazdasgi dntQbizottsgok), szocialista igazsgossg egysgnek elve, trsasbrskods elve ( a polgri igazsgszolgltats minden fokn tancsok), brk vlasztsnak elve (a brk s az lnkk vlaszts tjn nyertk el tisztsgket), bri fggetlensg (ennek ellentmondott politikai okbl trtnt levltsuk). A polgri eljrsjog mqkdsi alapelvei: jhiszemq eljrs elve (korltoztk a felek szabad rendelkezst, szankcikkal is knyszertettk a feleket a jhiszemq eljrs folytatsra) felek egyenjogsgnak elve (kizskmnyol osztly felszmolsval) rendelkezsi elv korltozsa (a jogrl val lemondst, a jog elismerst s perbeli egyezsget a brsg akkor sem kteles figyelembe venni, ha azt a fl a brsgi felvilgosts ellenre is fenn akarja tartani) peranyag-szolgltatsi elv (a brsg s az gyszsg is vgezhet bizonytst, vagyis Qk is aktv alanyai a jognak) nyilvnossg, szbelisg, kzvetlensg Az 1953-as gyszsgekrQl szl trvny s az 1952. vi II. tv. a polgri eljrs novellja mdostotta a polgri eljrsjogot (a fellebbezsi rendszer ttrt a kasszcis, revzis eljrsra, amely azt jelentette, hogy msodfok brsg nem vgezhet bizonytst, csak az okirati bizonytst vgezhetett s a feleket hallgathatta ki). A perorvoslat nem jogerQs tlet esetn fellebbezs volt, jogerQs tletnl perjts (novum, crimen, res judicata) vagy trvnyessgi vs. 2004.06.15 PAGE  PAGE 48 brsg rendeli el a gondnoksg al helyezst gymhatsg rendeli el a gondnoksg al helyezst mint a bntetQper esetben (BbDF4ZTTrR T 2!4!!L"l$$$%&%b%z%b&&2'j'''0(t(((P)z) *"*++r0t011222B*CJOJQJ^Jph6B*CJOJQJ]^JphB*CJNHOJQJ^Jph#5B*CJNHOJQJ\^JphB*CJOJQJ^Jph5B*CJOJQJ\^JphB*CJOJQJ^Jph;j dFSTr!!L"M"\&^&2'0(P)1122z3 ex^e` & Fx^`('L'L(2z3334444455l6x6678777777778888n9p9v9x99>:@:::::T;V;^;`;><@<<<<<<<J=L=N=X= > >>>>d@f@|@LANADDD5CJNHOJQJ\^J5CJOJQJ\^J5B*CJOJQJ\^Jph B*phB*CJNHOJQJ^JphB*CJOJQJ^Jph5B*CJOJQJ\^Jph@z3|33444455l6n677pt$$IfTFFk#KfK 6    4 F` a$If & F! nn^n` 7777788l9n9`n$$IfTFFk#KfK 6    4 F` a$Ifn9p9r9t9v9$Ift$$IfTFFk#KfK   3333336    4 F` av9x9::^;$Ifn$$IfTFFk#KfK 6    4 F` a^;`;b;<<<`@D$$IfTF4##  64 F` a$Ift$$IfTFFk#KfK 6    4 F` a<<L=N= >>>f@h@IGGGt$$IfTFFk#KfK   3333336    4 F` a$If;$$IfTF4##64 F` ah@|@DKKDOPT*VWlYbZZ]^`_bfhhhHijplVpXpu & F 77x^7`xDIIIIKKKKLLNN0O2ODOPOXOdOPPRjRVSXS T(TVVWWVYXYlYYbZjZ]]^^h_j_abbcjelehhh.m0mmmnnVpppp*qrruuuɬɬɬ5CJNHOJQJ\^JCJ6CJOJQJ]^J5CJOJQJ\^J:CJOJQJ^J5>*CJOJQJ\^JCJNHOJQJ^JCJOJQJ^JCuuvFwwwwvxyJzzz}}jl ޑ hxx^h & F" 77<^7uuuj "BT̉ΉfpҌ Ph ΘИf:Tƺ⦟ƺCJNHOJQJ^JNHOJQJ^J OJQJ^J:OJQJ^J6CJOJQJ]^J:CJOJQJ^Jj:CJOJQJU^J5CJOJQJ\^JCJOJQJ^J:CJOJQJ^J;CJOJQJ^J60&"8:*,Tvxbdnp`b & F 8p>uxx^u`֛"$*T`:<Zvxأ,.XZ¤إڥ@BprΧ@PDFܩ Fj:CJNHOJQJ^J:CJOJQJ^Jj:CJOJQJU^J:CJOJQJ^JCJNHOJQJ^J5CJOJQJ\^JCJOJQJ^JjCJOJQJU^J6CJOJQJ]^JCJOJQJ^J6ƪȪʪ$&"¬ĬܭȮ@B0>`dp&,F̵ܵJ$&Z\.P뫝6CJNHOJQJ]^J6CJOJQJ]^J:CJOJQJ^JCJNHOJQJ^J5CJOJQJ\^J"j5CJOJQJU\^JCJOJQJ^J5CJOJQJ\^J9,N~56Cefy8:Tj & Fx^`  #F^F  #PR"$5ln02z|VXXfyVvx(:T,.R^6VXPfƴݝݝƴݝݝ:CJOJQJ^J6CJOJQJ]^J"j6CJOJQJU]^J6CJOJQJ]^JCJNHOJQJ^JCJOJQJ^J5CJOJQJ\^J5CJNHOJQJ\^J>nPR<>6r~$8^v(*Xlf;GHPv &(46>Rt $ֳ;CJOJQJ^J5:CJOJQJ\^J6CJOJQJ]^J:CJOJQJ^J5CJOJQJ\^JCJNHOJQJ^JCJOJQJ^JFTfV h7VB  $,%"(@(x< & Fx^`$Fb3 4     V l   hjVZB      "!#$#0##.$0$$$$(%6CJNHOJQJ]^J6CJOJQJ]^J:CJOJQJ^J;CJOJQJ^JCJOJQJ^J:CJOJQJ^J5CJNHOJQJ\^JCJNHOJQJ^J5CJOJQJ\^JCJOJQJ^J9(%%%''"(@(`(h)) ,",,,...//0062822233Z4\44565667788829]9:::;;&<<<<<===>@@AABBBXCCD4D׮ע6CJOJQJ]^J;CJOJQJ^J:CJOJQJ^JCJNHOJQJ^J:CJOJQJ^JCJOJQJ^JCJNHOJQJ^J5CJOJQJ\^JCJOJQJ^J@@(h)"+,.26&<=r?tABBXC*EJFHbMdMMM:N & F# nn^n<xx & F xx^` & F x^`4D6D*EBEFFJFFFFFFbG>HJHHHHHI"K$KL,LLLMDMbMdMhM~MpNNQQRR`R~TTTT4UPUjVVV*Wٹy:CJNHOJQJ^JB*CJOJQJ^JaJph5>*CJOJQJ\^J6CJOJQJ]^J5CJOJQJ\^J:CJOJQJ^J6CJOJQJ]^J;CJOJQJ^JCJOJQJ^J:CJOJQJ^JCJOJQJ^JCJNHOJQJ^J/:NpN0OQ4UjVVFWY[^^aaZb*CJOJQJ\^J:CJOJQJ^JCJNHOJQJ^J5CJOJQJ\^JCJOJQJ^JJWt`wVyT{p|r||9ވ PQ̝Ν&(xx & F$ SS^SxxLNKWXӄل;L̆Ά&@ln~"P^LV$’@bvxQ_˜ޘ01ƛlnLNΝ  5\^J5CJNHOJQJ\^J6CJOJQJ]^J;CJOJQJ^J:CJOJQJ^J5CJOJQJ\^JCJOJQJ^JCJNHOJQJ^JD +[vwۣLl(*BVZJpަ8HbЮjDF*< <j*,ĺƺ8ּ޼&248dr &>*CJNHOJQJ^J>*CJOJQJ^J5>*CJOJQJ\^J6CJOJQJ]^JCJNHOJQJ^J5CJOJQJ\^JCJOJQJ^JF>Ī <tЬxl&l&xx<x & F% ^`<&Fvd"`6\2xRB\&JrtD E[^tTVݧB*CJaJph6CJOJQJ]^J5CJNHOJQJ\^JCJNHzOJQJ^JCJNHOJQJ^J#5B*CJOJQJ\^JaJph5CJOJQJ\^JCJOJQJ^J5>*CJOJQJ\^J9N^2hXtv"x^ & F& 77^7 & F' 77^7` & F& 77^7`6  JE_z2Xt^ & F) 77^7`x & F( x^^ 6.9DMdqVl&np  x x x & F* 77^7`V<>.RVrBl`b&DXYnp 2RT.0$>68  h^J5>*CJOJQJ\^JCJ5CJOJQJ\^JCJNHOJQJ^JCJOJQJ^JQ|$&,$2N ~$If^ & F+ SS^Sx   68`h ~$If^\$$IfFF| [U"   6    4 Fa   ( j 6  h 8t B & F- ^ 7x & F, ^x5$$IfF4U"64 Fahj,BlRT<:Rv.Z\0 2 !!!p!|!!!n"p":#L#T#l###V$X$&&b''(((((Z)Z,\,--*/,/`0x0005>*CJOJQJ\^J:CJOJQJ^J;CJOJQJ^JCJOJQJ^JCJ5CJOJQJ\^JCJOJQJ^JCJNHOJQJ^JF6V ""#"%%:'(*  x^  ^  ^  x^ < & F6 x#^` x **J+|-/14"7;<???@XBlGHJMP4RnRT P  x & F. SS^S  ^  ^014122244445(7>7J7d7!9:;2;<<==*?,????@AAA\BhBJJ8N>N8RHRrR~RNTnTvTTUUZWpWY YdYtYZZx\z\\]^^__$_`cceepeeeFfHfg(gxhh,iiCJ5CJOJQJ\^J:CJOJQJ^JCJNHOJQJ^J6CJOJQJ]^JCJOJQJ^JNTrTUTVVW`YZ"_ceepefrhkdnp t8ttu.vvv  & F1 ^ x P & F0 ^ ijjk6kllNlllnn`nnnnn:o͸5CJNHOJQJ\^J:CJOJQJ^JCJNHOJQJ^JCJOJQJ^J:CJOJQJ^J5CJOJQJ\^JCJNHOJQJ^JCJOJQJ^JCvxy}ЀZP ,x^  x^ & F x^`  x  & F1 ^Z\Vn<H^|ڑȓ&H~Z\̘prƙF̜@vx؟bTt|~Σң:CJOJQJ^J5CJNHOJQJ\^J5;CJOJQJ\^JCJNHOJQJ^JCJOJQJ^J5CJOJQJ\^JG2NTVXا,VRf"$֭ح|~ڸܸعػ¼z|"4 2v6thj24jDӺӺ5CJNHOJQJ\^JCJNHOJQJ^J5CJOJQJ\^J:CJOJQJ^JCJOJQJ^J5:CJOJQJ\^JI,N*r4F> ػԿV(V & F3 77^7` & F ^` & FxxVrtjl,@\*8:xzz|^ & F4.0|Zzln~BTVfjvz8DFHZlFbd~TV0J"6~tv0^  J j    *:CJOJQJ^J5CJOJQJ\^JCJNHOJQJ^JCJOJQJ^JTZF J*, & F: 77^7 & F9 77^7,6LN,.0^J    x & F? & F= & F<BH,59DKjr|\240rFH4Jrd!f!""l#n#@$B$$$p%r%%%>'@'\''(X()<)***+.-\---// 0\000.3V33344|77P8R8$9CJOJQJ^J5CJOJQJ\^JCJNHOJQJ^J:CJOJQJ^JCJOJQJ^JQoX|.0rfhJ"$%\'((X()*.-// & FCxx/1.34|79:@<<<Z==8>>*?,?0@A'B@BVB & F' $ ^` & F' x` & F' x^`  & FG^` & FCxx$9&999T:V:::"<$<@<r<0@@@@AAABGDGGGGGG"HHHhIjIzIIJJN4NOO-P.PPPRRSSUUfVhVYY["\\\]]^_`_&`2`Ra`abcccddfff ghh i i|k~kDlFl m6CJOJQJ]^J5CJOJQJ\^JCJOJQJ^JCJNHOJQJ^JTVBnBBB C!C*DDPE~EGGGzIJJJN4Nx & F' x^` & FF Z^`^ & FE Z^`x^ & F' $ ^`4NOOAPZPPQQRRUUnY[[]]&`RabbcHddddd & FK & FI & FH  & FH`  & FH`ddf il m>mhmbpvqrttttwvwww $$Ifa$ $e^e`  & FN`^ & FLx^` m(m>mPmhmmbppvqqrrZstttvwwwxxTxUxxxyxxxxxzz,{\{\|~|j}}0~2~,:P\TV&:^-; &(~*,ĺ^J5B*\^Jph5B*CJOJQJ\^JphCJNHOJQJ^J5CJOJQJ\^JCJOJQJ^J6CJOJQJ]^JHwwwxtzz $$Ifa$|$$IfTF0J "  YYYYYY064 Faxx.xTxUxnxxxyxxxxxxx yzD(< $$Ifa$m$$IfTF0J "  064 Fazzz,{\|j},Pzuu & FT $e^e`h^h & FSm$$IfTF0J "  064 Fa :+x܌ ,V02Nd $e^e`hx^h & FVx & FVxx & FU & FUx^` & FU H,Tʐ̐FH0V"<җ2NddXZ$&,2B(8tHJ^lRfBfjrTh`b.0 ˼˼˼˼˼>*^JNH^J 6]^J^J 5\^J6CJOJQJ]^JCJNHOJQJ^J5CJOJQJ\^JCJOJQJ^JJd2(t^RBjTH4TNصx^x $e^e` & FW p^` & FW ^` & FW ^`HX4@TN^ʴ̴µصtv,.Rºĺ<>`r$0nFHJnһһһһһһ 5\^J jU^JCJNHOJQJ^J6CJOJQJ]^JCJOJQJ^J5CJOJQJ\^JNH5\NH^J>*^J^J 6]^JDص`0ln,~FJnGl  & F[8^8 & F[ & FZ & FY$a$ $e^e`  #xxx^ XZ 678:JL2RT8:pq:<*>.5Pvx  B D 6]5\NHNH^J>*^J^J 6]^J 5\^JWZPJL68 L   ( $e^e` & FZ & FZ & F[ `ZX  %"%&M&&&-&-8P8B CCC & F] $e^e` & F\d@B^"$Xj02  x!z!$$$$&&M&a&&&J,L,t1v1R2T203234444*9,9::::*=>CCCDDDDDtFvFJJKKPPUUWWYY[[x_z_iilllmnmqq>w@wyz~}}@Bބ5\NH6]aCDHDINX4X\DgfgZphp,rRrstww0xpxx{~~J^ & F` & F_ $e^e` & F^ބHIt<vlnTVʒ֒68ܕv$&Z\Z\ҵԵιйJLZ[TNO`b ".0`b6rprHJZ|NH^J^J 5NH\5\NH]^PЊԌ܍ʎOvLF:TT 4 $e^e` & Fb & Famz*vR6T( & Fe & Fd & Fc $e^e`|(pL$V`S*fp8ZFn|\ ^ H `r>dh*,   !""""$$$%N&P&&.'''*D*^,_,,,,,->*55\NHaTVRSRf8(" H j    & Fh & Fg & Ff $e^e` .t8F$IfN$$IfF0# t644 la $$Ifa$ $e^e` & Fi & FhFt>@B`>h $&*,(.F/^ & FkN$$IfF0# t644 la & Fj$If--..//o1p16686;;h<l<<<<==>>??BBDBCCkDlDHHtIvIPJRJ$NJNNNOOzPPPQRQRRVTXT*U,UVVWWXX`YbY(Z*Z\\\\]]|^~^H_J_``*`,`V`Z`dd h"hFiiii\j^j jNHy6j5UmHnHujUmHnHu5>*NHVF/H//(0D0d0x0011j22t333346r999:::;;h< & Fm & Fl & Fk $e^e`h<<<<=>CDDdFFFxGGGJK$NzPJRRX\]X` & Fp & Fo $e^e` & Fn ". ].  & FnX`Z``Bdzddxef~ffBgDhhDiFitii $$Ifa$ & Fq $e^e`iiiijBjfjj~~~~~~ $$Ifa$w$$IfF0 #  t0644 lajjjoruu;99999$$IfFֈ # t0644 la^j`kbkmmnnoopp{{||܆ކVxPR"$z|ʜ̜d,.Bfhإڥtv֭ 8tv̱8hjn~޶vx^zҿlz( 5NH\5\NH`ubuv~wwXx8fTVxjZP & Ft & Fs & FF * nn^n $e^e`RȖR֘6ʙDdz^bB & Fw & Fv $e^e` & Fu & FuBTV,^ Tҿl PHv & Fx & Fx p^) & Fx $e^e`( HJL >Z,.tvbdHI,D028| .08<dfNH5\b "T>Z6Vx(Vt & Fx & Fx & Fx) & Fx & Fxr"VL*P& & F{ ^` & Fz & Fy & Fy & Fy $e^e`O,8 & F $e^e` & F~ & F ^` & F}  & F{ ^`:<fvric$If $$Ifa$~$$IfFFO/ #06    4 Fa $If $$Ifa$}wqq$If$If$$IfF4FO/ #`06    4 Fa V X   T    z|` z|<"#.P> j b!!##$$"%$%>++,-.-......//00003344456T699,:.:;;f<h<=B=@@VAAAADD4F6FGGtHvHHI"IPINH5\bT `b!N$}xvvkvxxxvvv $e^e` & F$$IfF4JFO/ # 06    4 Fa  N$&&\'(\)b*>+@+r+t+.00347:8;;===@@@TA $$Ifa$ & F $e^e` & FTAVAAAAA$B&B@ |BDNnę`b  rȣʣPfnpΨԨĩΩЩx  *,5\NHb{،^^j|Nęʫ & F $e^e`]^] & F @ 33^3 & F p^ & F & Fʫ̫xH"ξ $$Ifa$ h]^h`] & F 88^8 & F $e^e` Hl`b8:L~ʻ"4   +12?@XlBh(*24z|,RCW.0>Ph4F5\NHbξϾоѾvtmmm $$Ifa$$$IfTF4F $l80H 06    4 Fav4mmm $$Ifa$$$IfTF4F $l80H 06    4 FacZZZ $$Ifa$$$IfTF4F $l80H  06    4 FaXo,igbTFFF & F p^ & F 88^8 & F*$$IfTF4F $l80H  06    4 Fa,C>\^l`t@ *B $e^e` & F & F p^ & F 88^8 & F @ L^`L^`Lb( "$`tvx jkt\@Z  z%9bh\v8:xz 5CJNH\ 5CJ\CJNHCJjUmHnHu j jNH5\RBV%Tbvx\824X & F & F & F $ ^ $e^e` & F & F 88^804n.0 r t    6 X n      $FHbpPrTV~~*  ##$4$E$F$$$4&J&~&& jCJOJQJ^JCJNHOJQJ^J5CJOJQJ\^JCJOJQJ^JNH5\CJPr   vX `b & F & F $e^e` & F@.J  |"d##7%Z&'''*','.'F'H'J'L'''($a$h]h&`#$+ & F & F & F&&&'''&'('*'.'0'<'>'B'D'F'L'`'b''''''((L(N(6NH60JmHnHu0J j0JU5CJOJQJ\^JCJOJQJ^J((H(J(L(N( & F# 01h. A!"#n$n%F3)"]őT㪄!GzVA@ \|ޟJ`/jb#h~MC*<$3q( 3Z! T,"Pq܎?#Q.hYc(HÅ8u=3T =}8ʌ M>n*bv8l2Jq'?"g'ME!1A0#x'5 1#)P`sQ`$q}j#ƯQ 7><-Xyd/?YJM1󱴨[hH bfe :,LWmJ/1%\><ɏab`æq}z&$i6cОjdR" ;@w۟ aZIsL+6Aޥ<9(Rl y$Bqޕb\8fǧCY:ĂP;g'=|\,9$RLM1J`r1FdHӿVJN,֤eOtЪr=ib @7e@-,2!ry?|=hIIBM^9qBcF1!Uˁϥ+ #I%w}v*c&bD ,x'jƤc<6Vځ"a9GRw:sIv1*\)z}*d#դ!>wxLfvL MSL WV=?St;^g֍:7fLrGjM뎔XA>֚Z?z6ڳW\z)#??}$2;|u 28wQv1Z$!A9y5Z8 j|%G'3)R2{v KopGZqXuPțKWcv2Tދ[`/F8$uKQ6eQ( vqTZ4`c؃cNYeOLcBc)1?Nҥ-sҟ(>My8>1 &NrI֕zPtIXy:I#0{i@JϧO0 NszC@Ns랃Q+$@@c: b@]t(`FQcqڡ1\n*lC{R@UVGG&\ydNNjҠ?AJڀ6C`/ =8R ˑ8==Bzj1@2(zˏ=ϽKPБyw3q_7{%$kA @F3=hqwRXvA@ 2 l.rF)nyrm 3:q©6JNJ!2Jg7XdcAnқ\֧MCz1h =:pJ3րbދ8ʳ`z1{FOBݽqL~aD23wkA.\^9$GbhpJ@.Ӛ-r9vc$ܡt8UR21ޘ ,AG cnp8LJ6鏦?jwwPuBT$ސ!r?֥ǒBQzcҪ! '٩KaWat<F`Bb;dSFUshcߏϚ7<hC\瞽i1es90cz #Ԝ§XȐxЕ\~<o*麥0bdCPHq}i7`B$9X?yzO6#w`v=6͍r(}v{![`gaDn {;Ae*=3҉hH[v1 t$>@ (7 |㷠Fϱ`yd}9nv {+^c&RI7n\9q [hAbWE= ~GڋЎ%u?JL.>Bg@921$2~RcnAҘe C֛@31Bzz$%OR34s! p0 <˭q 0Q:3}v$c$uJ xpZ7RxڄE!A {XqZWQPaG4@Qa<+dz*shv$]0ȫBa+2WVJϴpqJ-P* j&zHbA@ <q_ci'tbfr`{T(J7dj9ϵc3($q9<~w\p}>@8Gy G2g?J}szա t8Ic|,F3~FAܽ ,JI)V HלSdz~^„+{LhF^g'22XAnP"2H(>QdsU*Bu8&1*?y9Xv@84GڼdGsס! 9n?u-hRGi:tM! 06{RNb\0\qǽ4,yzg֒X0'QT5AOIxn z~4&ˍH=:>PY" ~4)-bAP;{wV݄9rpAVS !J.+`i}Pg1p>Ai%#:\ñ"@'P09*3RqTH`(Hm->L@ ۜr+]>݆8!U-@uP &Q/}8VtZB~m٥p#U-NqO(*h BAԌd9Cրpi5qgo..rvi7\L`29=<ƪd;(V]@wXcRlBBAڤr;MՋqTa߭5՘aN=\/-C"x?|І8LCB"䁃=O'dPrCgN廑B:wRA8i&6]>^XyDm XAs;?J BZB( L@1B^Xg`.`$I2' \Ɏ 6jb pq۵h b@F҆0984n2o57M \{X.=nKPLpFIlV,1ޛ g7_Rj.2sOZQQBAs|UAp'4uK =\gU S"( 4L[$Tw-2=*!FZA01L '݌wj)Uy ֑Td)6XPrx$v]1 NI!À'qPGSiY~eq9di$`#Qp`0cI( :ީ;f T~lzTDcF<d cnMHbjA IVC%$c=V!!’:zTX,<`z $Hwg󩔂^R~^89ةD # ik"ptzݩ! G^ lQa RB|9$%{_nAZkP#kl1$T^!|mX۟U!$!Ey?ViLB;Rcr{ZJ6'aS&ssh+8=\Z`cm@Spp{iIM 8=(x?jF$tPA_ iE0A5ݎE& =!NhDx; J*0G^j\Sۜg9=;TN3֋)q={~U澃./iP Zw '@X\;O[OZ JN@d \ry88^cJzrH,80+ydSP#Y@t<; 7A@i%9]:oU\6,IP vaW>(u'CL,)8p(V!?F[ƧRcnض:sLDbd'qLԩ-a%8|u$LX|4G85Ap0 z~;VRNE!|\hV-ˎ֠=wZ!hvwARm N{}*SlbIwdA0bs}qЛ`$O;D]8"Li'!PSߊLcp1e'P"0$uJ@(rz`EFO P}ߜơ>NTpLr6N= 2\Tq{QkC6tp '~|O1`֥pW}Ɔr(t`ߨhw'mJ&YxEw+#ژ* J +Bzb0_JyhI8繧ʂ/ׯQ'SmQ)61MT{ÌInG0 t:RRi1h%s`H @>^IXC$0՚m=@:& p=qޝ/ҥ."DP?^2% 1qm8ǭP5*SRI!x #kRDljěUPߥ; }ڢGqy j\9ǽ84өd*W ];gRfv9 M.&:t>Z;#<$lcҡ.;(N22zzcҊ8ILD{LQraIs @u2r4)/B(8^4HEKi2>}5Jb'z b>C01Rƀz T(azpO;Tp\-1 ZCLQ@#jX;\ѐ3AC` z0dV† M j@  <6dyϥC`CrrZ 3yS@ ߽ Br<)I`t>-1 ֐(Z,|P]w!㎴5p>[r=9l\os}hq"cw&;#'ۭ;<?ިX;c7zA@(3NO0τ,I&n )I;(Qd2V!eUsރ9CF FICV##px0q>pW_ƦITYXm&ac\愬? ӿ5qʤc0sޚ+M"mIr UBHC p3C:ǵ-PS$$!CvWxOVIL'U[m,o=qSw4\q`7i'{1Eayw /:\Bv)! =sBAq) ;zXݺqA8=zoE^@;`1V`Xwq;Uݠu?qJڀ*LΓ8+`Cq; unyV!XY;ƒPPڛ kDx zQ,u1 1s@16GZ0K6@)׾:ҡI${/\sP3zZ!ځcr@O-2F~)}+&8(?`&}j>sӱ@ 09@9pcϵ0Tn?/MOPNNJqR?<UsIvݒgTJq@DN:ՈdDd1N  C *AGraphic1Rr]-+g;jDFr]-+g;jJFIF,,CC P" }!1AQa"q2#BR$3br %&'()*456789:CDEFGHIJSTUVWXYZcdefghijstuvwxyz w!1AQaq"2B #3Rbr $4%&'()*56789:CDEFGHIJSTUVWXYZcdefghijstuvwxyz ?(((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((() 2HwoG~8|*rG>۹"]~8Wi/xH#t3r!pJ2:3)h~%i+_vˬVB3eR.mT+Y\7Yn2{YJ6W]7?~FX@^_j!yv{xZ\((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((()ˉMx%%nO܋ R`y{{xY'kOHixf(PpI_S{W;lxo\td26 UQ.m`V;UEb_|xg .K5fc(Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@~!}t8kΈ$}gz}}}⃍2O?_XsTˢҢ8W<2s'W#\rOR[T$9nu9\=XQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQE~~S4z/'o$66 {ҿkNXC'=? i~*Gگnso鷏oW( ((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((U >?:Ook2O5Γ[nu3w~'ZӕsFí((((((((((_Wh,¿DҼEj|8vie}l`P ex篈c:ǀ<`x@4Sښ]aj:d~\^yL]rc6ɺ|+Pm ('TS[~DFM;mGtQEIaEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEP|&3+㗈|'xN.|Eylh:'Z_imڼEiRyw{G41O$^3x;X`xK@տ0OMRE@|Sseme7yyv,O'?idW8(|T[KD95+ikETQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQE~_ W+X>~+_ W+X>\7~27D6(H ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( (92O5Γ[_ |#3VF[Dqzx]#_aֿs\t>.0_rz7 ( ( ( ( ( ( ( ( ( (?oٳM_hUD?>0?]f7O_E~ WtUwkI|~LO oo< 0,K+(@$;*""v!T@׿ iIW:muxe]MgR[}LtR5H- {CM]w⇈>ihVi׉]B/ /D㳼-Unt;;hd;M!/tH/b-_ܩI< "؛IjZBڗ;wKGxLޮ 8 M=OJԾ xZψY狮Z@S :Vqk1Mܾ$G"( dyMx]7#X?,~С×Haqa, yObDNe%~?l|s]S_ &MwFLq[Y~ kK5;;x5Y#Et^{(.}CPZpzZݿSo:/>x[?4Kx׍eiw},34M%^iڍ63\Ok$}Oڶ+6p4ΧiYI#2XZ"u $$» [_>/v4%g0|C}M&N[̳ДI<]_.2i-Og#}:=kUok wPD KZkVmotK2K /&/2ei[xoC/GuԼ?oXTØf⺷XI4 ui3o_~m.uOG{imfԼCulJ:5hZsjh{!w~?iȵ5(_g>id l}nSJ|+w?<#Zd:w`^om7Jn)<_5ZiˉմT{!Q5|( Z|B|'qo[wrif4ãOA[չlI/$A%ʵKocGJ|$OVv>6֦񍥂Vso ݎen#[kS j6ڍ'O?V?7Oj5[zm0R2OM}ߟ6ß=xo/u;(B÷66?؞ ~qi~emǟoy?*fxU~'. xW/x[uo,9ϬxFS^CQl>^E{[IkesowpmgI 'W##qƬHwvbUTfbI Nm~?_4xSW!xwWm3L j:Msf7ݕ$6v?{[;|F~k|KM::Z$z[iWfK;ӵEh5)oɤ|\$M|Hxzx:nuec}u ;K5x'uGR͵n-R"<QuKƣmfnu.-xn;SGRKku"x3F7KOw{[ɿO|r~!Hյ/|9E?.57Ft-36_Yj"#5mŮ/4euUB:ŨcT cѵ#JܬeL ;V$K߈z?/1saܷvZE + FO. F{ 98-"zB1gke~>8Lj>1xK1FW5oxvᡴѴ;KkaP ? Ro.ydqɫOĹv_͟?4G x[ok~ԊԒ5Y bof $pIt~2wx\_{&5&]ÂvOm,v_\\sA{csqi<3Ic ~'^ǬUx[^k\:]ZVm&^iQ +&m_S+:_~k:Dnj˝ ]jȸnݚHm`XIǦuPRi/C=x/SFi?uo[xNI_Q'x`mcD׭ɭ$;83lrM k|SQ߈6|3KUe^ƾix+Gaupi ܆ѼS 9'O"#~Y$k_:ż/URvdWo&Kka*@V ]{lRg%w4U+51Ou h,&-kz_ {K\vh_I1f~^"Ӧ__J~nw Y7%\Ay R\ZNim/[.C?şN)dxKi c{o%6%n5=Bu]ws3ُ'O_|[EԿWWl![{WT!Ԭ4}V]OIai%{zK [Mďcqg +5/Q:Sgn Z[a,-uk9h5]%nZFhnn/,on} 'gXcVY8YvTE,@?_VZ cH"_[AV5+C76-($ŀ@l|EW|@&֭>~oZC,k,2xk]/ÆDf]`:i:huɂHk޲-KݻҿO~КƳk ï 6$*^ odGtҴ5:|Nv5\k_M+TM6DEϫȅZT:M8~4Y65;& k-HO)5ojQXi6dqgLt+p6%ixķ_ W7&=3^&ռ75+[_hVO١@qkq5.ٮye,t!sJ;|?`e?1MnV-i$4O<Z~1 Z,RY"eiy5dTsoL= !&w |ABG^,_t.u-'9-V+Xu[ I5Sioki,w]P D?0?գ4v٦ ~י_{{>| ?1'w].9R)MNX՝ ;8C]__:ho|<7eg >#ȱ65'4K8Ҽ8ڥo ψ;˼WAtH~M-1MGLzN #mEyq72]i%¡ _nm;<4]jP7a)ŵ[DK84in.%MZ{娥v~If_qڇCh-i$^i<):SU6f@,$D.^a]n!!y2kUo`՚wN5B_O_Q~|Z_q ,oUҦUQ^EiP'$ ;l꺴k.Nt[f7!?\;{m7OR 𮗬hxZ啔P(tHk ;Hy S^ܬח^yMܖ֛__ګ _o_|R(j> "~"ּ)wM?vo<-^[#PtwɝGo-ehWZng_xz>s=mi } K)o4H kٯ)k9l]3KK~g|]x~W?Z'< 7)x?Z4{JkGN=@V滶%G+["`fF>'H']A㯅)otZxZXӡo[+'Yqhz oEm Ӣki.VhDU2m~#oi7,7RM{+GoִNlf4$X8'd%G7ſ}\_ tsij7Vkj50ngkKc3],E_q7Z,MKgLw4]NZ]4VU2[i:.ah$]^[m|!E3D'_[/ҋ n'rOvx;&*CsT,97{Οuk 5OGEm[VNve'GeAx~~?~G!]#h=v ?-`YYb-Nk,r]\yvˬi\Wזlאe?v?+}?b[Sx+Z~xtdm̓D}6xW]%ֻxˡU펨'cX$.4h0!gVRio| _wrD|ZkMq- UVa2Eq֧Jnu D3m&ɤ~P7|yMC)S48t̿QZyn>|\%$ymk:~ѷ_? '~wͿ~gή ]N[^FI%}{̵Y>r!&*G!|. _i‰,j~6!,(Y|/p3t;koBfv/Ky>Ϳ/^_>n;RwI|#:浵υuE7$[_%Ş]ܲYϘ.$qjzc z-d?vKh|GMM.9yc/;xm$ŗ_&Iݻ=m?H&쿴me 9g ӌŦIydbɺx/W?_DƟ{~_ zզ_jM?^ؖ{( -l&uI'ѬXâ}Q#(c &-^=6 Z/yw|v>|d`H>|CF9l<#]G$K&#i !X)5;>@]ji?7OE~) ӆEKg3_JH-&6}ow:ll쬯ntH$]4oK[5LS՞\_j?:׌.uI"l;DҡY{BZ!f.M*/4!7._Zm?iQ(jOk~K_RNȯ9q__Pd=9Fh #1|Ld' $R:cNȯ9q_Q3Oh&H0uQK67tzmL>%s_GX<eß|G @ho~?Wےvp&$|yXy!K)O+xsPoM?>.g.}<RxD[by0l:\_]Z[CY9)SU_ g>g~2xl]l W7_8Bo_7\*_kJir[Lk+Q-oZO3+ xKWZn[rDo| ?xx{{>ivړd1F--ηFIme'GiԨ={Gj[|s,5fPƾKbϷ*a0BUQ3Oh&; 3'O;>onj=VYofmT_{IpsiiZKrx;tVjҴ[Ck _]uqx>,(/I 49'@o"ĖZ̖ww%@ kO_5tƞ>7$~=΢I.5A"H4~ȿiorޫi3bZMŰVYi0s"lc3I\I+k'?MG/~{;osme>#[]At=>d桧Z^i/j0Givʓ[]oomE^o?GMӵ+3W4F ++w1UK.V@5'_'V}P|-\ѹN:H'_K=25;Mvk^ʺO滳h$ߪS?|_WO5 ^ ծc\ޙi"a="EI25q]<1🈼u]/5x7HҬc..'#cW㵲{YS u6xv o?烴 fėڦZE>l7SZ߇K!(6;YGa'a",$] H5dHP(K]gϨk9Mt]KrSݴ#ؿd{ß/kM_Ǟ Ǿ*Dbt(ncOEo=\jv(o<a|Wlxme']Q3a"$5y jqZ4ߪjIqa]|g2h|@ďZOo'Ox.B뺕]XO DyܭЏTL+ gݾiNRԾ|t5B᧏on{˫IngI.&Wy$vvf7'ehmMww}ZC .(dz표d.Ba4XԠIR x~𶷯mHe}&PQ4;@[qw40#r~]SWkKm_ӱLxww þ=x_w?/ᾉX{믱nmemۛˏ"'ty,?c@!} xMauo ?صOxenn㽇JI[Ykḷ5g?3hbi U363b-{&.%+k{?*xOB'/~&FuOLX}.fCUڭW0Z]<QjQ,17k4+;_'|m_VNY~7;ь,>ZqUI.Z"0D YUX1L~;@գj/ȯ?9T@/~`EQEQEQEQEQEQEQEQEQE7 /_ڏ}`/ /_ڏ}`/p~{( ((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((U >?:Ook2O5Γ[nu3w~'ZӕsFí((((((((+>|go?'ďI_i[]KKiOyu=RXmv,Reoei#BfMڷbi)P玖M:;K4iT9tvwcM i5I4 ݅߃|Omv24_šL'ۮ:)͹|;KcLy#MXt?(6.yi?V`u #cχ$bB_jeʐ1f^I3+J?R_ޙw5Y,xlYi~(aXU6?? xKkmtNoȻ[/>8[' BoSke &ldI5V ,JKqsws<:y}^q~&h)Ʃwx@-MUqՍX&dpmRH' $? c i>!|.\:Dfh ߂IѭI-H6}Ȁ41?*C<^~[yQ||4t 7㆕x7"twRebמ#%sI&‹Z4ڧ|C~͞ҦW"<5hdžl>Qj&kgdQ-֛D%Hc㟀n? |eo[kZ7oh]եʹN6hxou]2 Y?/L}kK|aiqvdl5/)KBuE$;m|E_O3\]W}?uz>Y: 4O !&zno,0߾P&k6, fs?=x-<خ$ `I{j3o4V ~?e]6miQoPj):l72Z[}NҴ]:f޽M% R[X~fW>/!>藑OXu/x9aּA .&ߞCNmu %O\Ί;k_r?s'~ cZ&ڷ~}S^)l?4[GS+ok);Λ˷Ycw~ʞ//{~|/t-?nu jng[Y[}>ysok2xW**VV4qMETz&#?Bhn;NEm p[UXS0kMq+Fl7]jzVU~Zj_Ǭx*ϦnÀKTR*pMC_~wm^%X:DX9\oU=ry\z]~;C־#5]TokafGzEzv$66Q^GkBYo.gʨߐR}oƏ◉?Z힡k~vwjVeYih-S[γKrf~ٟgٳG<#ź!:O!= kWׅ2#Lӯnoa|&2HJM&Sw~_M#O\|a%?N/NZ5gM߳yiF(Njw+ ࿆<'ǟxNO_z'ZxSƺmڼE"O.W$?ٳ W~|?S?,3XOgY*j1i\ 3"O1xCGmkPR2Ggm~͈B?յDj3+͟<-[ZOּ-iyf{s{0ETRvk{&[>i̞7=cB#񏃯n|MK,1ptkM7mKivs-}i? :k¿]3wxJWyMn; ]@\[uxIqcjαE MzyzGyO~6MRg: ʳծn ,!BF|y q{:=݇KYܾ .kKYg@ɯia墛BP][g84WÿAsr|a_0kRk=2iKkKyO윤1GgYmX-?M0tRRiYXn)˱>?c+(GR90=_YETRrniJ)+n[/{rZ|*3G4?Es.cxѴ{(`ͪa_N.4I }~߳fg%ǏCw& w ?E5 xBlb2MߗyȻR޳y}F[oZD:~uqxCOVmR'h]-6ku{-~(QEKmRIl~gloHn uOjx:Շ~mGL5+kټ;ɛ˸XG /gQ;~C^}WWG>}n?Te=omQZQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEs^*dGk'5w'Gh8G[Dqzx]#_aֿs\t>.0_rz7 ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( e{yZj:u͆asY^Zʓ]@msm/gjW5k#OJ}:e*,(. 3 G* +M݂(((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((Z2Os~}1s:g6ps؀?Oߊt4|E4l#[[YH-t$ ɾ޹]gr0m=x[Av:=I[P҈BWv՟I|º%Vk}!Vܺ}{kW .~x>Ȇ3aAqqvO+sq߯s`vW:El$>nh/t_\QEP((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((5+5ǠY@r#ox985H~˚7TۣxXa#[i<^sJvAc2OirTL~Z_xQ&p1yqO+^ݦV{S\-_{k76f]Zk7P=$ k;}GJ𖣩q/,,o-յԐOvx4WB&~aB&~aTWB&~aB&~aTWB&~aB&~aTWOkǫ_O32*E{gM.<Ē8H+O~Ğ?Mi- \k:%d+cc e$$B6 dx[;4vֵy|uyarQFAgda+y %'uĎ|/Rxn-5¨%3d.qf/%<z}i~cV֖V$DcUDG'߂sNx:zs'_`d<{qZF6ӿO/}tɿ0SI c;vqһPt0$ ` TdQ@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@S2{(<1En3=<ۏ9ޤq^M*>Ih 8rI O5|3c~QQN{Z?ޅ}J 5ώ>4|/<_ϕA#RzBE5ieg4+2,M֯8_z6 ˿:Mf%o37O|QSJthyjM~i*' >2+˧+ke'ox?hM=WgONG|]FKB;>vkEӢ³_MQZqc15aag}.%)%{~|OQ1OM|=u--pY||9DSKe;]cX=G qa⿍>xO3m??5xQ>\>[r3|۲->ŭNWҾg?csx5K?~3l mG. 0dKG<·QYh:igU#lN?]9[igaoiimCokmP[a8@T5TU(bӿ?…ݶ]ݾ/m~ ~)9%l _Ϸ:k];x(ӿ?Ž_>߇/#w/Ϸ:hfwN ?t?OϷ!w_>"f?Y㦾ӿ?];x(r?]2Y㦏Vk>鯷t?ON 9|~} /Vk>Ϸ:k];x(ӿ?Ž_>߇/#w/Ϸ:hfwN ?t?OϷ!w_>"f?Y㦾ӿ?];x(r?]2Y㦏Vk>鯷t?ON 9|~} /Vk>Ϸ:k];x(ӿ?Ž_>߇/#w/Ϸ:hfwN ?t?OϷ!w_>"f?Y㦾ӿ?];x(r?]2Y㦏Vk>鯷t?ON 9|~} /Vk>Ϸ:k];x(ӿ?Ž_>߇/#w/Ϸ:hfwN ?t?OϷ!w_>"f?Y㦾ӿ?];x(r?]2Y㦏Vk>鯷t?ON 9|~} /Vk>Ϸ:k];x(ӿ?Ž_>߇/#w/Ϸ:hfwN ?t?OϷ!w_>"f?Y㦾ӿ?];x(r?]2Y㦏Vk>鯷t?ON 9|~} /Vk>Ϸ:k];x(ӿ?Ž_>߇/#w/Ϸ:hfwN ?t?OϷ!w_>"f?Y㦾ӿ?];x(r?]2Y㦏Vk>鯷t?ON 9|~} /Vk>Ϸ:k];x(ӿ?Ž_>߇/#w/Ϸ:hfwN ?t?OϷ!w_>"f?Y㦾ӿ?];x(r?]2Y㦏Vk>鯷t?ON 9|~} /Vk>Ϸ:k];x(ӿ?Ž_>߇/#w/reZXCsmq=+4"xEhԕtuee$A`Ti/ei|K^/ٛ*I+WNS+IغwR]lv[6oȶ$x{sIU<73IG G@ּ=^@S2`n%3[߶g?}Cþ$}u^Lzg|Cq/GP-{غwQMvkӪ躟 >oCs>Fk/Dp?٭e,l3~$Ѽk>,|i:l MV\Ăk6A^AGN swW!?+߂!.X h^-iY`ba9(kmkv ^k?EקCoVk>I?:?1]qi;'| >l~ |^/>&>j"y#xo‡>Z/o SW-K|ֿg+](7%M C|5moku۵~; (z[v bsמ=G ʾeȗ߳MXnn|4m?-?~*x/':~/|PſWquO 7L ?|g ۝Gúh s*w_bYc p:{`zwEAF:`QEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQUot;CR,{m,`fInn8`/$`(/CysxoΗW\7DW}6 Wzޑ*d3RDK+$_=S.>,A?6*o?|:^ixt|>97ȒJeW+o]?;Y_&b~^0O~οlf.4+Mou}+7+ȴoGGw߶:W쵢|UӎZ/x_yf%r/eկ?~ |V]JO>i@~ xþ ҉\nQْw ?-k _' "xbT|Ky0~Ο c/>_N>47^Dڷ.<[\nMf-)5kO4gɟk?ȓ.xo}E|tZn]Z?h Y~|J^ tªL--}JK_Z|n# \Gy;o+$z_Í>&< |;>} M:)]3}"Hz(]?_pQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQExWهtC 7o> ЇtOYqޗܯ+PO| hڃAEy6aԚ/xt8}wȷV5?e^~w_s3ϥuco^; kף^K!ۦ2j_-'śH |?ß ^4E_~fD,9Y!oݛ=~e,X~זW>, ْ4O~'Ԯ Ҽ7Ay o 3Ӗ7:^j:}Iqi}cq ݝ 5ͻ 8$r/ VM,l-:  [ q,n8*k؛^T7>{+_xzć/>Z_XVeOJ(M|޿4_s#+g⭴0qco^s:%֠U j?甪G+I+ۿ׃MW~kg8 Wxw'~-1_;t]n?>L/şLz}oFp8{ek㽦S}GVyV 4ߴ[T>wwJUHfpTNx6=g #YxG_?GbпXվ"Htƒ2I>LUxDOGM5|}Grոv> ~PjW'܈±)k:\KCP$| 5 K_1s}_]-?_ >2X?s[ж7M$dI~? < a~_?dwy> ܹMk־Yjqe>"ۓ.g&xa7o8d=#~x/|5ue:k>Jc{}gE}[io vE%?|eOCs ?|)nK]E=fI4ߍLUTc~[j~&S|X֬K׼[ExN.4㮿VCgIXPqb1MYvÙ}emv6zne [X[Cgeic G#4En)(((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((+gŭ-t? >LT?wzZt麕-޻(c'>~6>2CtcUu u0" 䖍V?<Px_-xv>h:/v[|ME]|.CF):)Yzz6!3ZWzZog^V"پ ,6 ^+l&#l#o|_~K~Gw>Aާ~ ݔ&Q5##x>z_s/ğ_4t?x+'ܨMw*м]pYjzdŔNwHȮּ_+Xxw-_ ~tvl3ɦ|BmS3}7^oܪG y~~ҟ7mī_-/+~>ݭ嶆Lj<4B͌aB'k}mz>}gE|t5fqi%o%IxújW5hq⿅~ [N<1'~ /q/5UuYGgY_.i_침j6Ӯ9Z#ş<]duO+? 4linwGFfs.~߈W{;y!渹8-5/$M+,qE#,M| 㟊y7r|#w4&s}uy#߱-71f5+i{]SghB6:L[ Z .7E:?YI!.h@"K?'#^o?xx⾡_dC~)FK^U:y7IJ4N4=3OѴKҬ:YY K8bDV}w {+&f~/U4 |5ᯈߴog&oj/ |)5\ y.~,ҿ̲iFcCo:bBx>$y`?gowv綾wO/65 H|y/_%!,j}KƺŘOksfm(dVQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEV]晧:MMo}Vڎ{}n"&:k;؏b{|3Ȍ=֫rGstR~Yo({Gvm&†_|2~!_-Qu,c_S.'ƭ:Zs#ſ]zt|+ Xe qhvm|V| mx?/y_ r7+,A|KqC>iIzGïK}}.gk׎9Kn|jx;JLA[-P?v>2UQ?\מw'o|?8?NJ-?>уA02 wkYw_}gE| {> CnxkCFa2eAM;CŷqǽL6]#x;]~W?g7.c>VA$E{z,__tW'6~;>ϯx7z?4i 4KrG#)((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((,M"C (,qy$G!QAgv!UA$ _1럶o컢j~/xC ~?{OǍv WCHʁH?O*~=x| /|F":3Ŗ4!OQuHPH_|t_{>L'n5ُ5|ZiZOĿg[&gRcѴ[S ߂]e _G-~$O?o] Z? CG~^C,r"'LSOEDz~zeկ?xtiG ƞ'{^"/Aڦyccu_<l|O;-_0xNS! _ 'LPx?O"0H|o?-ޟ| ӵ|#w&>y&1vs^x?i|OCO>+Ӌu㯉/x_Y ˿R ';YEv_g1]sࢊ)((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((_Wfoxww' |Jn/e#IOrs%mW-TOsZ? ig)󮍮H]H9X i_ ^v[{xS(/-]}gE+.Qӳ}3쟷9f?6iif}n8!iYeݬ+)d"4Ꮧ6q{⯆ׄKt+ᯊ~61nV(IYouB-?=uR?%_!/ Cv~/񴮤 hٕ\+0阥x#Ib'Y")>78|yxK@B! ^ y|g[Q ';ψu1wK隝ƫ\?Q`Vx`@.zMt=( ((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((x>Ѯ|Gxs5kgkE95{;9to?񪒟23WƟ:Q.yiD0g (M-ݥs:/og[?Z_i>2߆|=jn(tSԭ]ZquE#^?kMI/y08$%'tobo;.-|#g >so[٦iReF,M|{; wO_97{ᾁwnt~ї>n9K H ]gÏ)sLSW|FO #F hm+=}gE}_ܒ7E~ɇo⯟O-=gυ>xb%/4x+s|Soc?vVE4^Kώy'Yo.;k`L~6xZ6"<#Z͕aE]poM?+:x_K5il#gvQZi[F;$0µ(((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((G෶- 8 0oK5IfhP%@zg1߀/(@|HkM1݋JOnm6'"OF*H")<'A3A.h2bWo:Ha2x~ꤱW)~M=Kw~?S\>_.H-*o'R{h^*E?mJ"?#OToo~q{3s2~c#]H F<PGph]v)xFUx~n|)i!ѮS., )`Њ+~u>3%?[t?&@!LHps^)? joC|ž*ˉG]WQ|/^➁q'QovwWY_&l!O0|y,s?aaxK_5@1;Bp6igX~[xF i_|UWd>h j\2)ui-;?Ί7}^Pl?'v\'O{wLu􆾴_: xtޥ+~%3[I9 -ӱ,?[Nd(ӿ??1G,c? }.:wo/?[;z}gw''G?I|W'??cOt_ӧ~oO]>C[Nd(ӿ??1G,c? }.t^ֶ-ٟhki̟Ew''_??NŽ>u3m;~[Nd+X~]'?/ӿ[yyZط޿f}2ki̟E|_ C1E:wo/?[ϴ?OO"m;~cOt?迧Nmkbޟz}?I|Q2,c? }.X~]߭l[__ϳ>ӿ???OO"/? C;z}gw''G?I|W'??cOt_ӧ~oO]>C[Nd(ӿ??1G,c? }.t^ֶ-ٟhki̟Ew''_??NŽ>u3m;~[Nd+X~]'?/ӿ[yyZط޿f}2ki̟E|_ C1E:wo/?[ϴ?OO"m;~cOt?迧Nmkbޟz}?I|Q2,c? }.X~]߭l[__ϳ>ӿ???OO"/? C;z}gw''G?I|W'??cOt_ӧ~oO]>C[Nd(ӿ??1G,c? }.t^ֶ-ٟhki̟Ew''_??NŽ>u3m;~[Nd+X~]'?/ӿ[yyZط޿f}2ki̟E|_ C7UpW~k 8|c/rۈⰵ+Kl$M<T˧W^_3c[Nd(ӿ????56ys[AC~1 u(mŇn!^E|uQLJ>-cOzş&^uw5O [|réEՄs/_Kuk+e/ÿf~ki̟E51"DE,UTTUII8>>eh.w>ipr=z6 Ԙ!<~z,>֯`Bw!ŏ+xŞTm o>ݓز|Ϲ|Gjʞծ7?M_.*G@S᝟|r̬]Ց7:~՞$!]gk7kohx?q]/O|#݇-.Y<pѴ VKEM`.];Mp6 ( C_-t]6ƝY:kٛmC] jxh= u1M hZCOkpH ?5c|wo.KyO]+R):=z:}a??_K%׶zػe~o^iek6(> =ihwC ƚ!/vCW\1p$f ̄%U@\,:6p|_ C1M5myjwk>C[Nd(ӿ??1G,c? }.t^ֶ-ٟhki̟Ew''_??NŽ>u3m;~[Nd+X~]'?/ӿ[yyZط޿f}2ki̟E|_ C1E:wo/?[ϴ?OO"m;~cOt?迧Nmkbޟz}?I|Q2,c? }.X~]߭l[__ϳ>ӿ???OO"/? C;z}gw''G?I|W'??cOt_ӧ~oO]>C[Nd(ӿ??1G,c? }.t^ֶ-ٟhki̟Ew''_??NŽ>u3m;~[Nd+X~]'?/ӿ[yyZط޿f}2ki̟E|_ C1E:wo/?[ϴ?OO"m;~cOt?迧Nmkbޟz}?I|Q2,c? }.X~]߭l[__ϳ>ӿ???OO"/? C;z}g#U?*E,!=g=6k|nf8 A?){wӽ#E?qR C[Nd(ӿ??1G,c? }.t^ֶ-ٟhki̟Ew''_??NŽ>u3m;~[Nd+X~]'?/ӿ[yyZط޿f}2ki̟E|_ C1E:wo/?[ϴ?OO"m;~cOt?迧Nmkbޟz}?I|Q2,c? }.X~]߭l[__ϳ>ӿ???OO"/? C;z}gw''G?I|W'??cOt_ӧ~oO]>C[Nd(ӿ??1G,c? }.t^ֶ-ٟhki̟Ew''_??NŽ>u3m;~[Nd+X~]'?/ӿ[yyZط޿f}2ki̟E|_ C1E:wo/?[ϴ?OO"m;~cOt?迧Nmkbޟz}?I|Q2,c? }.X~]߭l[__ϳ>&i^~h7˲D&gi6iՕmb1k?f 9o~NXȣt~¿|M5u9m9,c? }.X~]Otyy^v;vLU¿?ß]_-A⮉gm~8xr0/t+hD_o_7[9>4/xr1~% O 4hs_h_* $}qKgZu -aPOr+(OX~]yWO|`o Fi<3{=>Tu]x' !7P{o.ylhkGn3[Nd(ӿ??_пy źxOZ9im~$ƳB^x|C2-O&/xSE9+ov/9!<-~o -KkZam&̿wJZ~Oѧ۳?m;~[Nd+6}2Z׈_VK[LLutR<?~ߏٟhki̟Ew''_??NŽ>u3m;~[Nd+X~]'?/ӿ[yyZط޿f}2ki̟E|_ C1E:wo/?[ϴ?OO"m;~cOt?迧Nmkbޟz}?I|Q2,c? }.X~]߭l[__ϳ>ӿ???OO"/? C;z}gw''G?I|W'??cOt_ӧ~oO]>C[Nd(ӿ??1G,c? }.t^ֶ-ٟhki̟Ew''_??NŽ>u3m;~[Nd+X~]'?/ӿ[yyZط޿f}2ki̟E|_ C1E:wo/?[ϴ?OO"m;~cOt?迧Nmkbޟz}?I|Q2,c? }.X~]߭l[__ϳ>ӿ???OO"/? C;z}gw''G?I|W'??cOt_ӧ~oO]>C[Nd(ӿ??1G,c? }.t^ֶ-ٟhki̟Ew''_??NŽ>u3m;~[Nd+X~]'?/ӿ[yyZط޿f}2ki̟E|_ C1E:wo/?[ϴ?OO"m;~cOt?迧Nmkbޟz}t?*Eop .B+u?Wo˷Źq\}~{Zt=;qg;z~׏i!NN0Ay=-. qs׿L ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( (8y!={c^q5V{uOfuƊ,Zv48?B;u뼢,{/.#*o:? _~(e~}s˿ _~B9c_ߟv/8?B;u뼢X_7݇< ;u*o:(= a.#*o:? _~(e~}s˿ _~B9c_ߟv/8?B;u뼢X_7݇< ;u*o:(= a.#*o:? _~(e~}s˿ _~B9c_ߟv/8?B;u뼢X_7݇< ;u*o:(= a.#*o:? _~(e~}s˿ _~B9c_ߟv/8?B;u뼢X_7݇< ;u*o:(= a.#*o:? _~(e~}s˿ _~B9c_ߟv/8?B;u뼢X_7݇< ;uwUG/߮k௄k^>G[F5猼u}ksX/{l --o \QG,{~kÞK揍k?_>)L&xWBC| ?u8a03D/ၝx7>q;iVַWrOy4LYر"/s˿t_q7nMAۯ_?]rDz>9_pMAۯ_?G!SvyE쿯oϻyw!SvTuQG,{/Þ]GTu7nwQ7nMAۯ_?]rDz>9_pMAۯ_?G!SvyE쿯oϻyw!SvTuQG,{/Þ]GTu7nwQ7nMAۯ_?]rDz>9_pMAۯ_?G!SvyE쿯oϻyw!SvTuQG,{/Þ]GTu7nwQ7nMAۯ_?]rDz>9_pMAۯ_?G!SvyE쿯oϻyw!SvTuQG,{/Þ]GTu7nwQ7nMAۯ_?]rDz>9_pMAۯ_?G!SvyE쿯oϻyw!SvTuQG,{/Þ]GTu7nwQ'fGWslc]EՎ1~ D:Ѣ*]??립ɽ#ucE)l9u >pn 8$ q}O׊ {^LsW?O#'־-`9_pMAۯ_?G!SvyE쿯oϻyw!SvTuQG,{/Þ]GTu7nwQ7nMAۯ_?]rDz>9_pMAۯ_?G!SvyE쿯oϻyw!SvTuQG,{/Þ]GTu7nwQ7nMAۯ_?]rDz>9_pMAۯ_?G!SvyE쿯oϻyw!SvTuQG,{/Þ]GTu7nwQ7nMAۯ_?]rDz>9_pMAۯ_?G!SvyE쿯oϻyw!SvTuQG,{/Þ]GTu7nwQ7n5::tkdee`C+)V A9c_ߟv/>Jֿbާq7|9x\xS|7ԭo?ϋV%hlr]pēRW7NxtNu/ |WѦ#SÞ-4`pV9yYE]n~GoŞ:ҵы[  }xn12ٴQMdD*o:(= b7nMAۯ_?]rDz>9_pMAۯ_?G!SvyE쿯oϻyw!SvTuQG,{/Þ]GTu7nwQ7nMAۯ_?]rDz>9_pMAۯ_?G!SvyE쿯oϻyw!SvTuQG,{/Þ]GTu7nwQ7nMAۯ_?]rDz>9_pMAۯ_?G!SvyE쿯oϻyw!SvTuQG,{/Þ]GTu7nwQ7nMAۯ_?]rDz>9_pMAۯ_?G!SvyE쿯oϻyw!SvTuQG,{/Þ]GTu7nwQ7nMAۯ_?]rDz>9_pMAۯ_?G!SvyE쿯oϻyw!SvTuQG,{/Þ]GA [1+n/^\casz9㏯[*iJ6;FU#=za#Ӝz/+-8<:u]qcp1 GQ}C[7ϩI=[z~QEPQ@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@;$&# sLM|-o[?ZH>$|- BJEC|K3* ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( (81[{{-brͺc?j?Kھq=ߪ?쿲?/=Ak=YEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPwG ѫ$HwN?٫~я_^1{NΊ($(((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((a>g~:ñ2+[FۿeKQEdQ@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@9'oVR+='CEG_ xB_ґPC_?ɝQVHQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQE?4?{[W?>?X:?Kھq=kaz?*'Vo\!kSo\!kSՐQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQE|31&5Ͽwǯ[F_/?=kK?gEUQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEy-^ua_Oſξo,>T=kR?_QVHQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEzO\l!i"?Tu+ea O)T>%QEdQ@Q@Q@x7z6o7&o _⇂>tMR]/;iX% po{h3se.g .{c }}kz/Uw-tS}L;Dϕ++ɻ%^f3U%WǏu}Oo?4]>|D;#kmռrOooy$3M <"Vf?/!x:#q*k!.MZ=omܼc_a|LzmrIC8vtQEY!EPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPE~%^/!~?~~Z'x 5O ]c xLɿ k?kh6V 6j ˏֿ_|?Ÿ^4 |`mo>,|?_4k=vM5m:Xӵkhu;}?U졽I/`XeJI[8J)6R|4Q_2ؓ྿׉_D.|y⛸n&Ҽ= O]s ^iz^iz#X֬Wz$$i%vIMQ_ϟ?8@ -[:^8bAt=_SV8qomo s^:n]zݦiuu i4Z\XK=3Kcv֯ue$Y=Ż1fi%-9BP2j_QE2B(((Q~6QTVW_moaeW'zGWwmKam~Qx~ > g?E[iw)QEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEy-^ua_Oſξo,>T=kR?_QVHQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEzO\l!i"?Tu+ea O)T>%QEdQ@Q@Q@!>?h,//xQ4]Mn%?^g-͞>w_Jm|0Zxv[QIK)."=n k4Ms 3ZMnLAs/Ǜ0Z]$.VGTUџl_c/ j}o,ٞY5 xOns74ᯃ2..žxUMɾ ɥ>zJ ;)SQ&JѿK9S|4[wO[`t?k=jf6WSu.l'D_I f)xf6׉f A+2I]ơinMExk1zFm%a?z抗uy'(zzn  T|Qه;=PO(jV~"fg麆:moeOx_ 6 1 E ~!|.𝭝׋>(NGN5ż:UGEW6P0ۓ-j=_?g??TNMTOGiѩ&vO'#W>ğ)x,?Kj>ٴBwגGNӭ#2^jZݞaݵ~SPo~>x'_П#}ė;kbLW%K9YcTzts~'L~B~W7vMɪF~z?iѝG{J)t:"( BߵQ}#5>|7գ<}ǃ~>$ӮVeDyoW?_>4%ύ ,B$ "?ǐES=I7V4H#f`2+_GN^ t%f|EeE7UѬOQ}ګY6}ݵ1^եռ)`wxeB9bvGRX Yf^K`7Ğ.oPS_am MNH[@HhE|~/_%gߊ>">^4_xZ>h xSs>q r#|}Em5k@dG rK,Q#I,2qƊY؅DEU&^mطBG^ѼL1i鼚h4CnG^U }:?t-o@մsFa~ZzefQ=BYYDK"V +O;5kiQEWDeτhi/ qi>1|'񥴒j'teG۝~ӟg{~П+G%_rCsx__fGEd K:k׳{;ESQX>&W^$|%5mcOt[Tn-,mP.~/'ܗnv6t;7Nwm袊b (?l+Q>(?.x3Hk_[XtwTn!gĚsZŞJkm:nɿ+_~vZ׊?w/٧):Zƻ7Wx_>Oi=Gg-wm8Ě>g,wiZ?mo CkS^)t{C]Gօxo}[F/W7m$յćG`?֟_Iٯ /m~+F@Wo:o~"_> ?75Ozu׉ Rnos%#GՕ]]C+) 22 A9TSri}~f\.#&rkOZ(2 +ď ;u=_ <{YҵimȎO)#aIΟnl |}+ve~ͧ/`𦻫K'% "gW[| ே>x>(Ꮕt^ߊ>,|ǬG'JmV,5[kOo?|q5|)m~o+ |Q7> x~Zk,m:XӵmVS/a XX/ncm4GqiI9+]csz|_~>;ß / y? ?_Z^Z>6d$|mqqodV|qOey_>x~~6?mCXx?} -?Mo4o zNs\NaqlYi}V4$Ijrn+=`|M +E'IKúj 5Ɵ%ZXڡ<xԞ3_ ~ύ@gg3NFHfKic]JUޢđ"b4KI7oLQEQ_6|y<گmg+i|#⿎_ <;x'MWEMroMhIѢE2)PKvɳ*+/E_iV:u}/_Ku5PtF sc=ݻ!fH؂Ԧ (((O~h@~}~uC}CC{TOC֧-C֧ (((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((g߻}cǭ#mLk/~я_^1{Ί($(((((((((((((((7?/r'7f{3M_K?_t+Y`^ I_=W̚Oo<2|[+ū;S[xwötwqiޙ& )m&g]TNJ$b}fٿazߍ=w<)=-mM4٥횕iֳYsοsK~_ok~2񇋵 k[4;, qaǭF2m">%<+YZh'_'Ѡ|{:WÓN iVRJ^Jk xX-߈֬CaFY]An]p񻴪h..wsI$w'g/BSxK9e 74995KK_C& 5Y&+Es,_ ozxCBռOkw6 }OYu[H,3O8-G`Mn/唥96D)^&Gh~>(?dA|![]dn?xF|do<7]ZAoi :w?PnkJ3+D&;GnA?k?O◎5w=6GöωKigi=?QӼmHѤ(_xLÚG O\Z?চ',յi>N[^}Ο>5wWVp\Zl1x_gW6.I9[k$6֞n6{]gK?֔ymOTWc |I~WeQ_'|)j| h_gS^sI־j:ƣvoյ NEԒ7ufs.jK Qӆ=?27?0Wr7mS%L~w?χ^oIū[=_m-{oɩM%jҵXɨ+W)7fKW~# u M 0S'§//o;W?_kwk?dOwi]x^'oK?oj.ۿL|q_jycZ+L]G=W!|272V~s/_n [(~ ogg% ???aY} ?>9sg'q caxk_ڟ|o$Ѽ?/xwF"?d]/.$Zyt%~2r\MF7wOַGׯ?H?(k_{xt_ tJ-7[Zɨ5_`CÉIGaiezƏW?ۓ:t;ͻ~~Fyiگ Uy"O)Զ^H )Ԍ]opFu2c}|2_B_?j {w#\h?|Mx!=X|oգ!vΡ] ՝̭pw E[ڶ|6>_Owk~6zc|E{q|Mτկl5"[[ZiZZz;YOΌ< ( o?(b[ x&ÿ8jzU>-[=W4MZZOcOlm5ht-7GtIA]_K+ͷ]sĢw¿_a| )3rC@ 8`4iflP$髦4"\_p3-,dߍ?"k_NgQ_Ojs^i| >kwdv<]o /n-5/YmTW}GEUQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQExĞ!c![/ZH~$|- BJEC8|&wQEY!EPEPYαwG|A_iZ&kƧ{*gizemgi,qFx_p?\߳WG?iI,kskOO~*A!Sqi|w54E̊O-eB<Ҍ{;[ڼ?JјT_MCog9U7~3ԯB-not{۟FD?7~ex&F2 [': hi}mjRN'AsډA*?hk:;ď}V?&% so}Z}1/qARi? 1G_+9XR哔y7{{yw鮦妕jlҶ%sHz 9_~$5dž4gƾ$>9i7ySk"K#,[/⎓oU)-#GաB&h.̷ Wq|A!@Ï'oko6-tiix¾֮el|h/~Gc|I ^$ԯV"ۿEC3^)㔬DGE,D[Pk]%$՚vߺ/#ࡿ`?'3[{|~# &rٞ?m_ǿ'gs-1Sw@ߵ5_s¨YGM~| '/XQG~=7gp} +E9ᯂ5(~2"^ ?aO}&?j_ҿ+ @Zߌwi''=4CXUh AhZ뾯f_$W?_|S?-J qk3iw>ip_x 3w~_? xO-|IP#6}ᦸ!KZ+?ΙRw-I<zޯmS7wz{-o\]jW{7 Oo=Ljl?Bᖣ|`s#0/½3oT۾Yb.ngхBZ]_2V[Qpr[wEoSY~޿k^/ҾIgwu;uxwRG/xK֯kFh˫ qE/o/?3ߏ5[Úk ZNk|[:Քt^[^^[M=Ӣ߽E|﷓ʼnKr唢]c?ڿWW??_>$YeѼOh߉^.|#cze͜V4;z|uVh"GѼ'unt#h6h_'|,Яf?xw'|'cmg xN5%_hzmuwƧ]Z3a:K\{:tZI(rǛ5o ?m'׆ttx:m> :xRog4캏|Sč} TyK < y.f纗 cşOsKm[h!Q5>׼c۰$GP t(t7@/9]'.nDŚ"ugD6w3[KqkV:4Gyt2/-HNn K}sǍ|/~.}fþ 'u_f[-~.oU(glnR"Sw7w7#?4&yȴY,5Zco/<iO}g- ;Ѵ$iO*M>Pcnr ih>0Ѐ̿kG<1Eo}NZűi<= kqx\2Sek޻IFYf,S鶽l%疓F5 '5ٷAn:Mاhy7| ogƲiXd)|ИeߴZ.|/GQ>Tk?<1y3F]WAp PDY_[Oe5֥aOU1K+4^!Ku|i<5=¨wZ߃uq32\sW~r%E{ڡ]Jeiދ[C>|/Mqϊ>m ?zͧxšI5k%ul.awyd`?>xL?g_LӼY>|c{9G֭zT Conuhzvm+ľ[K|oş Kkƛ\} ڷ½[T[+]KTomP#ƿ ?og7C|=1}&?:W~"AUt xwsZel M<).Rkվv:qyAꢛTr(?oO!km/G_i~6WxD;t˦b#Vu/jO'O>+-Ex?}jo[˞|?.|]Nkk{G z[M!7 $\[O߷QEDQ@I➏3 )wgtKW>M|}O\tajuSG}S-(_\ZYJH^][ZbE1o~\]~>.ÞA_jO3'@Nh Ş+ӭaO׃"w5牵M@~~|zki XW|Ekzm[{iڋXwdH&Lve HLB/gúVhZ>ZNai6х [X#!$Uw+ʞ}SOgn)9$z>!HGuO%>5|ui~9֬5'0֯{Oj%ܚ.,Q.yGǿ?dU׾|O=W𞞳[gSrth_iܭǍ|m,x/~O˯i -/VR\]_W#Hc\|wongFh}Zxna29$G=W~xc_jߍZ߉ េ-=~s5^ W ,>znXC2z7NH߶;>JjtZNT\ z#WީO|W&}ZwmkZ#47M:ý_X(R+UYH4B-절04U*SPJQm4R*pMݭO]o|~9p~4?h7LFkw ΪXA!P0?ȯ _5؋a hM@;:"Y>xkİZFON|UzWuTZ[:@5C 4??Aqq,O SO<4M4<,YGfy$vfwbI$?Gў)?F+HҾ#k7񶻧kz@~,>$kOcE#hwXxnojRQi7k 4W735o(+m+ ~5<_m/:$WA4Dk4mh^Xf's^__O xῇM!u?|]}h k-?÷:Zx}o˫ +^ÑiQ7:vi_K>M5oyZ t|_Q:;ۦk^T,E!_O(s OC/{O߇|k5YkG𖳩X/G$u;ٴ{TլaUu0|NůGu/JKܼ[z/_#v??j|M~1[ydM,F4$;XR"k<ʅD}ُy-czg^f1|&0qq.ڤѺK6Ie:i9Mv{?Eyjje?''u|$GӾMs~4k?Zψ%X>wiږL_ w>;~@ִDՓ_#|@2[ڞ0|+uZ&;{/7ifw$mg |5m6Yh3u:Olj5~\FAiׇZZ~џn+ujM>26} ֛u>it[R&լ-ȷV|vӯt}C[5'5m+]׭Y"tx^K{ĚR>(?4 s{Ÿ|(K =cQ^j>%q}2Z&. vL۝ZPO)k JSnNKK?]~Fp B7߼~իY[Mn?ܟ(/^0Ѭ~|p]&[ |5?5gm7B>ɮ i:^}}$V@(?Ǟ5|WMǃ/W:_ z4ۛx-]Eׯ!Y[=_ WCmtWm^"s!R>nOn5]wMoybu:| _YO_>ZZ>%K iZ:fiZ^խ5>&yfa(Jz߷n\q {i[iggulW|~o' ޏ7m~ J~$|U-\yP>.GXmN= Y^) $M{Y.4S_|5Lro |uS1 4.-uYv$mGVP^Ѷza~)nM~ + hk?o xc¾5{߆ڇƏx|);hhzG z .?x[u d;?l&?<?hچ:s߆fk4&SŖA:WK8.O&:v}zVgkifkiP%EmigimvQ"F Ώ*h]SSKMٝPu2̎fbZ6w)sIJʆ"Nq,TQKd?ōYuύ d lUKy墚/VMOߚI6ak~Pl"kPk{XlgVck[;8e4G/_i}卌#/I7Yxu+A"Ecxx$Wr.[⏍~h[ouKM:߆ȋ+[m; o fjJI9994ޞ9b%8EB/&I,_gڗĞ*ߨv&o͚D\\_?Vǟo\ţXZ?ZjGueuWFWFPC++ + AG(?w>=x[KM~enEMj%F<-GkW'~S>Zj ?eO^kz=jwvj]|6os5]s#e*mE]?/nc(ӫg=$=O +?3<Ꭹs?~2>N՜i5>H5 7^ u"ks_B??nOw#?6ih>8o}C^|5w,Fg&F0KOZZzkg{E񭤑5_2;eD:Gڷ9]_[ܺ=:i]$7Fcۼ]{>?os⾕i ?i~xZV'<^ uWͳ_u Gqi~#Kvt_i5Ot8k?g ~пN/2 _N?{><"Kk? ,|OMɌ灭|WkۣkMri6ᷚ; uf{]?.W Wm^;M}G(TҷWݧ˵*(((|St-z|m_@8c5_赩 _赩 ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( (>~k g߻}cǭ#mLj5* ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( (? )g5|1gYD.|)7.xß WWUczgآžt15mSQucR>Yj__+*ÿe?_i_ ~,H[۶,>>]?z<+؎ gVi5Xu-ȠRj\ͿNoϱ:rn~{y[/>7(msxSXҵ¿!sv 嵃Xo;׬/6h w[QlO5V+w>&l>Y^ KMt۸tkH GG쯴F8 k +Ogf_5 8ٿQ]ᾟO0O$?_ Q?f_"?GlĻRXM}to/ƒ-#FY#Ӵ;tx}amtmSN׆l-We}Ϣx'72u kS6:t;_Ě6yo70xgOXx3]g: .cj./O|56wOy.ÿ  6Z}Wmm+XPXx{Ez^Mu'ʬokRH-e/N-{`y?o ߲M2k:WNAeX5ſ M#GKW5nou I=g[@[\E|_Oh+yGh"񯉥]ߍ5Kk8x.KԶ-4mIi7>=gŗNgΛ3ƮiMֆ ]C 57Wz/\p'zUhJq-n~K?:l#}οa?C:{?(?JcD׍j*o~vKZᶱٳo`:a!/&֬(SZ5įiſaO-Bӭt:RS_ezߋC}!swxnF%9]J(VLvpY-5o#vQyc?h2ؿxm8[&BEҤ)qmBV]ݖ/=ş~6x?MIgiw/ln8״@)IDtP/cI__~ o%^mrEWeNKykpxsW.%'Ŀ G4i|tz]'Q)4s_]_Ϸ$zo"K۝K['Yۄ(OzMը3y,ͭ%#,O>VFI[NYuOk 3(N诲p|td/7㶟$1k x]\r7d|r[Ob#F??nOŞ27| U~i;?Iz?Mo3ź#妅j9.jJ_CkشZm2  D SŮ-cfBj&cuN_~͚#̚HkN[#B`Xda mVq\7V~bp 1[E0A k0(@QG**P?9Sr>hg xC_; >X׍I K{x{)x\fj;=gP jj:}(5G~wj|aI ;WK)̷wҢNEu/8ԅ%曳O]5ok~2=)R~S+iۿLB( B((((((((((((((<ſξo,>W8{Y  ~p*_g+>* ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( (?~ZXaZDa<:]^eME5&м QۀhM~7~>"6iZL-ּYshLH4,&#*Sw?K߀G*o _~7ڜqܦxC^T0;2G;C>`If ;X-MGV%Uwo4/|EI?kcx¾.Ù?gskj#l{ ^k:uu>2w{ytf:N$7#ӿڪO |a xX4?|Xm\ 8> "=?Zj)Y[T_$ӵ["MwrZȬ/<-x¾&O}g0oh`xNu6T{:` V |C`DH^&bUҾ)|8RU."Pmrg42f߮?ڜ^HMZ8%鵶k_S?ࡿ`?'3[{|~{񯆾%2k/ ּO㿍|)[U?]е8K+CDC0)*H濒5OtS%2)7Q1W ֕9_j߿e~tGğJoO U ;¿xWQJIeRPDXaMDf_OşLZHSZxWĞ/GCt^ \Wz?/, 6/mB-ROiM“Jv\y Q$sj{zLjAxO|E h5RHmFQ$l쭧G#6gMoY^!Ƨef~<EAY+=6|Ix{7wZ捡A/#/>_?foi7O-4KIxS?6:O,|?i/֬tmbXM~7kʻc#<-x+_%V6 IO%'|jSLxo|8gi|m~ uWԐ>9|F Lo9>g@i_}oJMXuOZ&Jb6mݝy b'%̹"ynWWm;_j߿e~|Яi_ǃo |-{O tۘ$[Z=>+L-呄Y~|Яi_p S:Kt(j߿e~y?৞9km5Smm{?/zz}Zއ>,V|G/mMiݭW_<[Ǵo WӼ[~2ݦxY'M[\,ߦKfnNsv&UeX.B-/I4?ho,fOLI淹,78.xG5-QIJ5 -u;w|G_?<=owcᆽ)v7v|ODUmѵ4yYӮ#_~ || PuAixE|3WV:ivrnGk=Ѳ,Ik9_AmOON'*XW(qC"4[]þ;fMx^4>2H(ѵܹV33)d[WUf}֙qsX:uP$~l/<4!4&#Q-i6ז,Ɓ[+%l5*TYLt1D$%4Qj٥]WDSwvMn?k )g5|sYj__+#*|uȚáǿP0ۓ-j=_?g??W ?iR6 uf{]?-0W~WmCN aiφ)ՈO?_FY jxMkRa Ue5Es@x[^1{ Jfq㏅t]X677|Ay罥f]38~:նq'w6~qxZGD sqEykI2ȿ~?ߍ4|;\o3 ҵ&x$L(\ͪ;[ݨx{[^dx zMT՟M{J%.dkX' #?J.q 7W[Y.;[ۦDˠ[hCGyH8[ eR/^ny- |?[zm#2C)H2KZ.OG_F'^!{CxGAsjp rxOHWMSk[*R<6Օ&H&V]/c K?mI7'kLV?x?Jjn<%#:g 幒Ar/OSWo^ ^Xn;{#s skIoh:WW1k%@'G؟V?b/|=>-|Co0]iV?xN,l"Ҥ³x;:=esqk/j:l["y.Z~ɿQ_ޫ>77^Ǟ/_t=cÚΉmO>jw LLGlc mgi Μyu>mn*i-_~T_?Vi5/wϋJMC'>a[ AO]<{zeE*hBe \gyW[?YkOΝᯈB&t Fmku>AlM3r/)'-uoaob3Zyx\DZ[xD5;,7Ga .MG6=^mI/}M:Jͤ\kdjMSQqr?%O7c c]m kx~#>j(n5C~ km_P|x/MWxrDJR4 <]+Ϻgү~~>]u_/xOsg_#An<޵]?;Zfz~?E[oGXfúg cFjWfO/0of-<7RM şwk_5cI{ş uc^-׆Gs1ҵ}5#K]@MF`h~ZӭQ9E^)T\Wޞ2W' =^24CIgyi 7%M< Ct?h_jc:o#s¾ux+D~ 6z^_x7މkZV51[I<6WpKg[JOkWGJ[As'u 510=ŏE鄬Vj'u?Bw/|}MjcGмn|M:/;s-t!}Qng@ sMo 7V*1WOE{и)$$SNM$߭g uf{]?}XxT>~/e.vh>"h?uט's˷1;\"e -Fssm3>%xkOuywko0{k#+a;۷iDln9a}Kc[_ۻ;NյZRHPȾ\=$}C ֙jvWw@ M;|ɩ.LLdIn|wDgY4QHZޣ7I0ō±P6J߷UmO(^,o}xGTa>9Σ{HM奶;K_ xO>E֍-]$^$o:gUeß3f c Dr>/мkqᜌI{ݣPTJvw?5hMN+2|ɦw߮ߒމ|Gs VdSq^;& BW .(?Jc+~5ؿUMnY)t;U [M#R~ťxOJtYeҎjn o^ռA>~@DuZWM9sU_ܜRJRWjm,g迱SXO Ix@ҼC5yb7񿋴]^;{SxѾo;\YEQGRDlzm펣ss-A߇R?I~<w|-c5<߄ܽڮ{5hsCK}F8'~:(<]KohI qjO_oOE{Ϧ6mjq[2y4a^KJmE7eoW|۸5:Pt)%v[[cIuawҬ죙[S>,ԮmͿU*-2dc{j%\%77;?W kzWZԺG4-WTl:Qt.{ )fK[;h8S8埂VgFyZ|ao!-ͲkC<]}5nlt{ݬX_+{M:ιKu]> mkmV bQѾ.xcY|Qmy\\tPwCj4Oк^JNh?7emUz7?J2syҭk}a__D_t+ZW~WQ1W ֕9ZOe3ħ8H{P?ֿ+/:+L?K~57v_a_`??[>Rҙޗ?_0x^?-?W)mBYec<-f| uUj@L[l-q(hWfa2^]~/xT^~,eNUZcŖ~-~ۮx៉m>#an5 kKm^0溽Ӽ5ZN뚮jMVq-|oއWG?_6\Csee3!|A7=n[l֚u+[vC,1ye?Fo-f 7?!C_-Q\&I949ƹ-b.m4\еcQ䱲~%ĿLx2> O&IxOGğ ޷&ywk:٠{[]BETi$|ロԣQM$IgߵwSg{ث0B)ͺ#D Gcyip#9i?R/ > *¯xK߆cμ:+\`5Ow&e{Y=e_̺J\|.ͿSDhxV4 gme&$&uNji_o}n:QƤ2U?G٭O*oO?NOW P& gbG)vᏆm3^U`x@-]/ٞWO^L|RkTe>xbR;˿|@}+Wn>/Ŷ|"u?kNxWPYq['e 0|Yy)?v o4+KOuQnf.5 +LOEʹm(ʝ$n1Ik->*?5KóG8h 4o|K.w,HC{4Ezv}M^eW> |V>|Hڇ'˩xh}kd2^\|<^P[VcRWx#I.yO~$~ߴ񡧀 Zi:]xgQ|O-u$Uh77m̖8O Zo<<3ge#O޾m~˭Q 7>Iuqcis˩ _Ȃ4֚7ۧ3J䚺n+K=R[w^Kz? ?g;ĿxK2~" h~%֬lZZxgNdҴoZG;][Q45>%޿h~]L61,^+4#{qJcr?('Y/g߰|%_]kwsF.eInca>SMdi<;m?Ca%XtӴ=+J}?઺t.dxUZm K ދ}ǚω4dFâ[Y"ű*\V}4rTPoYFVtz Yۋ/| oGkX4?Bx% ,t&Dq 2j2xUYt}OKU k'>3^iմOƍGRšX T/Xt~x- 7wWÚђ+P_? WO|wU៍<+w࿇~EvĶ>%ԯ|_]\^x~>z5umj:ڝƟjw$Zv#+rv_YkT(?q5.k?+ROO?ׯ{~-nj7>_> ֗OugqYx\_jvkw!uǿ_i~!uǿ_i~Ҩ~2nwoa=ę-͵zOڣa |`Nx_ /= ^mֻyxOZmj:aqlPz}W. ?i4N5x7<-⏀']aaC kZ^Zwtx\C^Ɵz|KssiFpQn5yZ-ˣ>U?(?Jcǿ:l#}οa?C:Q4¿(/ZCggQ;^Hg|\'KDh4[[ҼA5$1IH`?TO ^xÞ4#MӾ)|; 'v) }S\~ut.|I}j扪i?m6[h3YGkG+|J5O xIkk_vMjia٥qmum摬闗6GYv6#"!rC|U3Y=E׼=VѼ1cy KҼs[ < -JjTF[ܼmIJXF$kEݕӾlq4xGY)Kt돈?~ }ߔKdׯ-4[5[m'a#g /nw+W,5ލះ~u5;6HQ/ӉR^3,{ [ D,' g}?]c?9}V/?˝m V;mSQXAԵYN >db_O_&_'G|,9I{ĶQxfTV$ YOqoovQVK.1GJѻӣ(KrVn_- K:ů~.]K4l^)t{HٕMqs`K.H2+NM7~+zM?W>%#D>c]gQ,yڥh>/Fuug—sXk:v):Qe񞣪|iiZg ZUg|EzJxNQ]"[f}KT xşx%ޙwL񾟦]~ָ֚>!Ҵ'%ӴҼ5 /5ʋMm|}/&&uMkR~*i^"kpo 4tՙ@{o$2Q 1Ǘh^*:|7-}&XkVkw]huhj:IEmlT!8799%mDy&j߿ea^gOS,bz_ŭRI񥀒ZV9]"rVqƟ((((((((((((((([|}#׵}aX}W@{¿S:(((((((((((((((((((((((>$|- BJE}'oVR*5|K3* ( (>7?b_??[Z|@ƟsֻvW[4 k+oꖚ޾ԾZYSY_\QpMN (Wo~?5?o8xǺ9x?$yh#m~!mWڕLjW@IqjY->W[Te(Ŵ>7KO~8OO?,VKߊ>a]&[|ao<3xM>"QՒ_f'|j+㿏>(O>k >(|?x,1> ҡUK+B94g\EݥwJtՑOxTr$\.?߃#mW¿ ^\|.>-bU 3Ķ=art ohjj-{w mEe+~V*NWhWW ?g+/O|X|[k=g~{1auzXCiwjW3Χt,`|uy dدO'&ݾu_l(ux'T[;zOk&GUui[Kk裒-([.ޏԞ↑ٯ&$ S|a?_K)GF4 /M)BU8pW a|$~Ih ZFxĿZebms+}BLMOöD<1wH5O)(B;E~{rR_YjWflk/~=w^ u-R+tZ]1:U6kw ixA'ğDuo.OCqi7"txM>gOOŸ7J֙}i{GRw6א,4Y]OPt)9s6׮;VZğ5S^y׀7$RG&CSY`_wKT#wC[bbrسG4_׼_PxG[-6:G]%~'QDDg]xf&hu]! BT8'~U7bjYޕ?,ǿ |U{[׌|5m^tk:⟇7ñ]UrtmFMBID?g:/S x._ƻPdݪկ<9x_F:6 e%`N qv'(QIw܇)4q['KCB(GIOwIi~;a/)  7lׯNkɭk$vQBMޯ9JI&QVKZ}o ?o,4 |`m㟅%ŕ,|? Rm:XӵkˍCJ졽H$`Y-?>5|ǟx |OZ>ּO]^YOwuPMY%ơ|msiE)lqMFu+d(z&Zp?.46ztB4VSWZ\gtIK_Iq?E &kJN.m5_Kseox¦4:5^x;_( &5ǟxJDCB߯2?G_H,ϥZdže7=7K;7խGeuumiSwQy\TsmvWW|L_l/_ h/? Kq4_}]ƲP.5j({"sI{^}E[IfBm;[5_3Iu9>֟~R\SLga9-GA7Bd{=G 2G8qqM_ l)/3o;þ{GwbYjɮ|GN}t]sEԤbY UTiW_~~_=ু*J)^Օ)JVmYy/#]5|jǟ  OE|OZ^Zw55j\C=z|SsswE &טFR[O<A௄5CxwEqew ?Ɨ=]t'N.t&mNOҴ)^y-t(;h<?GK }kOZM;NJM2[@L񶑩_i/Fqs,-+ -~Ml8o@R_2m>cJR|)n5w:~##J72] ,RrP ~~J/__ž1N|Q&kb0)N"!4O hZ-VWhHTu{*&)vV_}DHx/7'!φ/~"ִzK?XW:/#Oѣ{PK>߫ Ix~g>ꚓzUOI5ދe̱W5O :pKZkZ^bwܱ|_VF(I6}Roׯs>/~ǿL+_9|i^O Emm_^C/_:_nc{eOf-o}iG<!7 rx_IzMK;xC_;cb #}~>'^?GyȻfyσ_cOҵZym?WZ]7O3VZSx[GM<ӵ{| ={!߇z__|iρ|V:>CZqh(qukwi>5Q3oL@{95w:Xd3x~(x}_,w6a'Gk&_c_;+Ki \֮4836WMmltڧ x_:3SJм/- HφK1Z>e32Ziu31XaE,HɪiJvM%$yEfR4ܤ޾mgۧ*ivWrj~6t?< K&-qjvچE Z֑mn:^'Rwg¥)xf,bgiUM|QN8xI)hI?zBwq̣V&mvw+( )K&߅6K;_NԬBX GƊ|Ub95{mG=D.5_w>sX˯kipKrV.<-}IzmO3ZXYۘb ~?ڟi/Z__0Y?OEw$__mbAWSJ7m]Y۰WߵCy4Q My n)těM5M4 u wg0? ?߰º/ڿ;|idu͏:.hW;n.% 4PM$0|Dx{tER2oOMh|6o5i~[juc%ߎ5i^ZjVE"TV? |wHw^ ֧<96kk"Y!|svwEeazåwvjJ1VmhڿS'RjwJJ[IYy?5LK~#W/gXQ~sᯉ~.ԼQWW7Ԅ?Z[ɣWK%[ժ+B+UjU&֪5veibź ?gO"S &xWyﵽ{/&7-wW쿞~ S|a?_K)GF4 /M)BU8plC_vU+)z'|k߲!˯?m+f+Eƽ2o6xs Z[I$hM}2JfyʢVJtFmmoskDRƒ񄍤x\Mӯ5y/4xÞ7Kn;N'`"N P)/6 >jgÝ5LNbm$~,6# yk?]Z9|lO#l+psmUۧmu*S KUk=7K}V~џ#r-WH|Q4SW/O*<+w@ЬK -5xD[6ú=Wq8Pikjo/:/e.o4}~KGh߿ c ]W7 ?ZnR]S}[_IOxoSt_·)n'_I5姅tGXWt_XK !tgzK_g.$m-ux,d{x"{kKVOkioaiZvm96>ZwJQTkvJ%c>(((|St-z|m_@8c5_赩 _赩 ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( (>~k g߻}cǭ#mLj5* ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( _~ÿߋhߊZo xKT7qjž+3kuw6>_s$+C/9w koi^5~' k.i|Nz}7Vj:k_a_Sm{i}8.k^۩&h>E5q>;wo>]CN_^xzėR^M+Ngc,> J\Oy%G&C #|?t۝Y_xToo*KFYo,u+Y|h6D= +?g7 :?  _ڔƇso]1-!xR{6g ZL,!=/g g*?jSi?5_g_?b(=oQ7:ׇzѴ;Too-~ҵٴn$=S4K4ir<җpriK-zRsFq愷]|4V?:CH}[We;_M"++?g\ţi?} ?T+o) > i^(K;߈?#]uxwVF魭W<)} zjoxo%b?:>=,~m?#v@"y|EkbwhbV|+pBawGǞ;Kj~!3][- <9y^O lq-$]m|Ќ%_}nzy?w'-_mj'!$𮱯Z6%mXfφt&=]`{(T=kR?_QVHQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEzO\l!i"?Tu+ea O)T>%QEdQ@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@|_Qо x/~:̫1ѼcQ0VSkvw~j #>bk?e p(Xu VYUP%kwŽ$ QČQQJ˲[6((E(UH*G(  >)((((|?þ*дU[4-gFԭĉ(L`Kr ܪGx Lagxi>5#i/+k~ޝ\o>lheh_p)((d4rE,i,RG,R*rFUtu%YXe$A"`7=U].[JͬxOj+M5,+..'! <ҟWfM'Oik/;҆~.%ih҄ϒҍ;DXZO'q9)(((|St-z|m_@8c5_赩 _赩 ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( (>~k g߻}cǭ#mLj5* ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( (kZkZ(((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((~я_^1&}F=|z6yơ_ _ p;:((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((/qo>}-^ua__ O袊B(((((((((((((((((((((( `8Ix-s$W:D@kۮ.csתH{{垵-jwo](QEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQExK^hKm5Õ`d8 7~>SLzdOއ} k+# tJjU[J2^/=E0H (((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((`'~h<[jH l-Lqrc CTfsqu?j۪[z5nȒ(QEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEת @$}ϟ_X|8V@ d}M[yEkG[ϦOMOS׬¹?(r?Qyw]~^^*?-STO??\O^_yWA_y?%j ~Kt?z+>|"W'}Ez~~{O n>?}5?O?^ Ϻ#tGEޟtoyz>G[ϦOMOS׬¹?(r?Qyw]~^^*?-STO??\O^_yWA_y?%j ~Kt?z+>|"W'}Ez~~{O n>?}5?O?^ Ϻ#-N[;Nx-,-in. p[[O4Q;$?~^^_*?-ST'xKƟvu?zN7H f㇋/ |:|qxZi9#W𷁾,7ٯS'| s7sg xAPSCCQ=Ɵarƕi?c_֡mĞ=9bO?kOhV6 Jqi^ ;X`/ir?SX׷O\:&kDc-ST[Ϧ?\O¹?(_y?%j ~Kt?z+>|"W'}Ez~~{O n>?}5?O?^ Ϻ#tGEޟtoyz>G[ϦOMOS׬¹?(r?Qyw]~^^*?-STO??\O^_yWA_y?%j ~Kt?z+>|"W'}Ez~~{O n>?}5?O?^ Ϻ#tGEޟtoyz>G[ϦOMOS׬¹?(r?Qyw]~^^*?-STO??\O^_yWA_y?%j ~Kt?z+>|"W'}Ez~~{O n>?}5?O?^ Ϻ#tGEޟtoyz>G[ϦOMOS׬¹?(r?Qyw]~^^*?-STO??\O^_yWA_y?%j ~Kt?z+>|"W'}Ez~~{O n>?}5?O?^ Ϻ#tGEޟtoyz>G[ϦOMOS׬¹?(r?Qyw]~^^*?-STO??\O^_yWA_y?%j ~Kt?z+>|"W'}Ez~~{O n>?}5?O?^ Ϻ#tGEޟtoyz>GǾ-xPk;~ׂkk+_^$񿃢.dԵ;APڋI4H- ~|C /E÷2I =OI,А'5'P3,yl.vJWO?OƟ m۟ ?<{qq'α5>c=fF/ ;PKT4#Qay|WWM$B< #O"BuNkY$";soZ BNC[ m!9^yѽˢtKt?*/YVv%}o ]YZ\Ƴ[ZAqo|"?O??^oyz>G[ϦOMOS׬¹?(r?Qyw]~^^*?-STO??\O^_yWA_y?%j ~Kt?z+>|"W'}Ez~~{O n>?}5?O?^ Ϻ#tGEޟtoyz>G[ϦOMOS׬¹?(r?Qyw]~^^*?-STO??\O^_yWA_y?%j ~Kt?z+>|"W'}Ez~~{O n>?}5?O?^ Ϻ#tGEޟtoyz>G[ϦOMOS׬¹?(r?Qyw]~^^+`R FL ݴf<{c|j:#W{â$CuQ3]+oHI}mm:_:$y䌟 9c_AxgOv|@=gꮛ'gpz=3N򊝸lv=~2 "EQN(((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((Zyn3$`wӟo蒱/ yq&{ ēp2OnO?XjVx'GޞS<߻<~|"?O??=ߋ|'OMOS n>Xr?Q Ϻ#Ow#-ST[Ϧ?\O¹?(//_Kt?*W'}EO?//<{~/<?}5?O?G%j ~ctGG+>|"?O??=ߋ|'OMOS n>Xr?Q Ϻ#Ow#-ST[Ϧ?\O¹?(//_Kt?*W'}EO?//<{~/<?}5?O?G%j ~ctGG+>|"?O??=ߋ|'OMOS n>Xr?Q Ϻ#Ow#-ST[Ϧ?\O¹?(//_Kt?*W'}EO?//<{~/<?}5?O?G%j ~ctGG+>|"?O??=ߋ|'OMOS n>Xr?Q Ϻ#Ow#-ST[Ϧ?\O¹?(//_Kt?*W'}EO?//<{~/<?}5?O?G%j ~ctGG+>|"?O??=ߋ|'OMOS n>Xr?Q Ϻ#Ow#-ST[Ϧ?\O¹?(//_Kt?*W'}EO?//<{~/<?}5?O?G%j ~ctGG+>|"?O??=ߋ|'OMOS n>Xr?Q Ϻ#Ow#-ST[Ϧ?\O¹?(//_Kt?*W'}EO?//<{~/<?}5?O?G%j ~ctGG+>|"?O??=ߋ|'OMOS n>Xr?Q Ϻ#Ow#-ST[Ϧ?\O¹?(//_Kt?*W'}EO?//<{~/<?}5?O?G%j ~ctGG+>|"?O??=ߋ|'OMOS n>Xr?Q Ϻ#Ow#-ST[Ϧ?\O¹?(//_Kt?*W'}EO?//<{~/<?}5?O?G%j ~ctGG+>|"?O??=ߋ|'OMOS n>Xr?Q Ϻ#Ow#-ST[Ϧ?\O¹?(//_Kt?*W'}EO?//<{~/<?}5?O?G%j ~ctGG+>|"?O??=ߋ|'OMOS n>Xr?Q Ϻ#Ow#-ST[Ϧ?\O¹?(//_Kt?*W'}EO?//<{~/<?}5?O?G%j ~ctGG+>|"?O??=ߋ|+62Eԁ=5dV{* W;[;(o!@W?MW8сOSaԼ_Gp$o|+m-G ҡ+j~?ue W7 *Axk7CWo q5CۅD3}óej}EϪRui}PԾ-|Jg6z?:[:@-4ƏRw|7^<]mgZV-Gl`"0I;rhzl4^ڷ#]ET|?< 'fS]*tFIt4_~Ҟ'WA Qe|?I|7#՛5,"7:C GYu]ٗEE1E,q8B"+DEUTUdԟ]hLFwN>}IϪRuEgdԟ]:w'Z4PwN>}IϪRuEgdԟ]:w'Z4PwN>}IϪRuEgdԟ]:w'Z4PwN>}IϪRuEgdԟ]:w'Z4PwN>}IϪRuEgdԟ]:w'Z4PwN>}IϪRuEgdԟ]:w'Z4PwN>}IϪRuEgdԟ]:w'Z4PwN>}IϪRuEgdԟ]:w'Z4PwN>}IϪRuEgdԟ]:w'Z4PwN>}IϪRuEgdԟ]:w'Z4PwN>}IϪRuEgdԟ]2MJ9!b9b3$n^9*) E|~뻽g/Kyq5-n>.iou={7u_wwkZ|7XV]4-;3cM]QO!<=+ƿ|s?MkUg_:w'GN>}I˿h*/ĿُS۸[xּK#Ƿ?4H;-=ſ?&pE0z/ CHW:, q?q8.?LA$8|S"g$mdgh{ORӿ???tOO.h#;'NTӿ??Ѣ3tOO.;}S(;'NTӿ??Ѣ3tOO.;}S(;'NTӿ??Ѣ3tOO.;}S(8i:p}IԋY/ݷA}_] [hģ𩂁KEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEh!omGJ[T (;'NTӿ??Ѣ3tOO.;}S(;'NTӿ??Ѣ3tOO.;}S(;'NTӿ??Ѣ3tOO.;}S(;'NTӿ??Ѣ3tOO.;}S(;'NTӿ??Ѣ3tOO.;}S(;'NTӿ??Ѣ3tOO.;}S(;'NTӿ??Ѣ3tOO.;}S(;'NTӿ??Ѣ3tOO.;}S(;'NTӿ??Ѣ3tOO.;}S(;'NTӿ??Ѣ3tOO.;}S(;'NTӿ??Ѣ3tOO.;}S(;'NTӿ??Ѣ3tOO.;}S(;'NTӿ??Ѣ3tOO.;}S(;'NTӿ??Ѣ3tOO.;}S(;'NTӿ??Ѣ3tOO.;}S(;'NTӿ??Ѣ3tOO.;}S(;'NTӿ??Ѣ3tOO.;}S(;'NTӿ??Ѣ3tOO.;}S(;'NTӿ??Ѣ3tOO.;}S(;'NTӿ??Ѣ3tOO.;}S(;'NTӿ??Ѣ3tOO.;}S(*|Z{K:?OD/Z݊EGoeo7K_e74w|-eWRImOf 5 7u6coƏCHwOٲPg|Hĸu|~+ x#_M7S|~ go_}opeoo0g[7-Bw x!ukoQE:Ix[n5jZrŞWb袘(((((((((((((((((((((((((((oOm4O?<)c%燵oI_"l:Kkh5 zVn@k{Ș=B3wƯ9_ "? i[MC㏆OM{>jW>#|`b)%174P>ro<7Nmmk[\ x;Hf\Cs<YJݝ=V?LJ_x?'d[E׼M#J[62hw_9f;IAVQW|@ |G6ռ|;%|XmxWőkn?Ѭ.>%|9<3SEdֳ^@m-I ~|#Ð |ӭCY|nAI|--@Gak֧vQˣv>M_~ecV &kIJ>Zܧǿj.1[Lx~1)M3Su:Wѵ[IԭaӵM2N,Qe[kYe%)QH4]|u/QEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQ^+/-S<{xUk᷇lX%0I.-w~%xeYu(,sFI+YĿ)'!$iI_Wd|gx].'~#Rk9􏕨SGW'7q}J/_Y9[Ñ~8ܯǥ|t~3^@۫¯}ދn|7OYѵO~5??|S=3)2|U-FK~~~\H>9nOxoT> 9̶ڊxФ!REpͳ_ x[ t 3Ú|1- i~6IK]3Gҭ4 e,`%$[Y%o@o_oz_Rř|YHxOP;Lmdּ-Mо>*u !: $؛~UUPUP0 Z(I-^{^( ((((((((((((((((((((((((((((((((ꮎ]VV2C+AA W˚QK~;-_uZs!Z?«3_rᙃ_>xT^A>dIzvmmz>LB:/ړ¶w9m/->)u_5Q}>q1h1 o_5g|Sk?# a8j? Ox&]?^&Zi 4 Ož5ց Vgxo:6 Vbu=VӯتX$ ,?¢]u_5oS~3V~Ο>"~{Y+l>m1֬[.7|f*1 ;itZ/oٗSY5O&3XO:}#ȃFm+߉n tZ_5:~,ΊGo~1m]sjWr⿄9Ӽ9'‘J1V8b ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( (gZѼ9jum3AYo]gY2/=桨K( Kqs4qFg5džn[]/NUկd+ `.5뇎y6h?s>Ϟ7UC?g/o"ž>;O]2[^Czï٫uaCC[+;յofNS?K쑚 : D=֍}=5Z>a]?_g(o{L\tg4g-OZw.VZo v:mu0[X> #T6>{s_ukdk٥ݽ&,}ޯaw_r (((((((((((((((((((((((((((((((((((((((4oOM:K^h1nƷOz??ψ 乖}c~$6| 4˻bб]?Oi=ڊ3_ڳ߅?xz~ ac~;|mTGgxV};hs_~4OVe|dOM@zkLl9U$Juv}5-}gEfΑ.\5]7\u[XcGJu冡e,!żE"kJ(((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((+Sm͟O K ,__=|OK' LgEݜWʌ%%'uy;es~oس? */W_o?1O+x''_u?ffB#w # {k-Kl[Fs%%]+=F qsKNh{]܊(((:~ivWZ7PXvc72EmgegmWW,$h.Q__PC2߳r7/+ms|O./+'|l1;&GyuK*=+^ծ_RLbiCifzh]~ESQEQEQEQ_Vo)灿f~_>.o?>5ߋ5/52|+yt}# J_PUAX\x>gE_~:Vux >uO{x5[x#mWXz}t.KukN{|C[ֵ/]I};RMڮ&q="X)x[e"2̰1ᓴ~!~O/7 M~I\iOK<>^B25ׇ; ho)hj:>.E4(1VeD2h~/~߿O|0|:'qD2O~ |2% \#ٖ"|"⏉_eZh i~" #XG;Yij{ǁHI) AE]u-}46QE1Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@# AG{Xu+uյܼV5/YlC_LJPVo`|/?/-LKE+1|%u[{Ŀ]q$miceOOC믯3o sLw wo=Z47tƹ8%aP^i~xr*q1L#f|ED3EGWy~ TOؑ1ݷG5_s>LO3'Əѩ.)>yMwM~ KE>U>5zַXz7Qy4 o=_^ԭ<=|AZx_u ANx7Q:c7Vqoh~3'.kBAsQG|5iw|Y4{k=o=_V|D#o-/nռen9j.qg_.ͭ:_uTm2P__Oic/etĪïg!$lojuobHk#H-~ٿn ݞ/C/G֧L(/+w47z|C~ i:~^^j&%O|@? 4Vg>_:7:-e Y,Ea|t{į?>*<{Pg_k:_maPhH|Sջi75*IE')>[Ɠ\ d_uDQ\<a>&_%i xxtd]K^7񎧬Cq:ާy}ys#$v"_8[ƟG:|ev;iV:|55 ]J ,5Xnç[?8R~[JcwK?z+ L=gG B{H{pj~?GpiڏVGhVOmtwӹ'9"=ߥB0xr̝ M?s!1jAwׂ?>4EGCoFύzljt _~R|uqi7Et_ Zx?R6uumv.!Kb[?u7~^yzw72^Ww⻟]L.+$@>+WOL<+Ɵ?&Uϊ𦳬">axk>}n[^5-_6I>ا[]|{,:ׇt/<Zh ~߇Agt=S][Mm]fSMNdҴ[.OMN1dۻk^&ٓi< i*xVjM_E/V kii_xjS&_|k,a{i?|/shzW O~۟<1▻x>׼y?dž55Roj~ 𖧥Eu|-Ou*ˍXźva4躝玅Z6mvݻRI4|$M]o&G,Z~/~m.;⇆>''"Y/|.U$kcmmͬYYjJ7_ _J ƥKMO袿Ο ~_w?O mEyyOmN?ߴ'Ehk^~xD𦿭mh~]+:XƫysZxw9+%Ν9Tm{%o?zE h|4izύO?/-#|'sC/ɢK:U 47FƗK3R7З_ f/ /ZOτ $% O77:ܷ:Z_ꚯ5BXԯo'0!_7k+şſjv AῊ4'&Դ{kFmeP<)Gz?/_D~%#ěwSM|\ $ NVso&et#skB\E$fݟE|t(wasto k35 #m'_<%\Z59HSmcò\rkV<꿓_t>|e?:>|CwO'B귞|hޅwh6s]Ia>闒۽ŅlyVOh=|+Q_=5s:Zb߀<=?i6|ax|mHß/zx(>%ڐCm=W[Θ,񅿌#O"LԿiύV]OڷZzg5D&֙GşV!IND(=]/J]/La:ݣ}]t?՚6 !Oh^+3|l;'k*x <_]kv> "GҼOmKTºF{xH5++ Q㿎_ǟ >!?1V?-5?xgPu6+aY65]{o5q[IӭRt&K^O|?ߵN'aߴ{ҼKbE~,I:ͦuiA?Aml༹_-H2xGk5^[>y{I=bNִ;OT&m/X k!qZqg-|*\2?tWj鿑yEyG_f~%xMmwqEe}i&aw{#-m1S*J+y=ݭ/tWO ?߱/aK\+w~9;Zij\xqh ?hw~هo]Ӿ&V K-?.??s᦭}:ox*O ;d$ĉ}Uޣq愢'K򶛚}ZrTM}tWĿH/O~9ğ?"ğ9LftP5S/BNuat :ʳ?;KR-(b ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( +#_MR5#~ѭdRm*,o5-SQ GquYjmY ?#N)iVed?_:*𗁬X|a~.,I~,@ԼMU#,J4eD vV]__!~oOfg_EGCu"m??t moQx?{n kO~𮾻VvtQn}upd_ |-;\? ;}uN^4Fֵ6Kk66]3{k3j-$QLAEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEP^s'όZMS i} ;YCy/|?I,V8h}3oCNaɇ m~iOfO~:UΣ^~&?&|==xA$|Tn 7z5|}ePf^owuk jٵ,;I[[{,"W 4[[wEqd\iW՛F#,.# = 7?S⮵0~w x;MқQ^ ;xG,8l5/XjV^txͬ]WJ5t_'ƫJ/3G~% 1ƵiwMMՆkᯍ~>Ҽauj [6]2Lv䵼2+_l:U9u*F_5vk]\Dڿp6w ?GE9iwS9~ WĞ(CxwZc]k3ޝwjv>r&?N ="\cB隤Im_Mb;iw)>ZjzNx6o6x⧍Ȫ SpIn'2vX"xAg' _q?*$)r/ӢiQ;meko^n_Oic/eTm2PWW/&t?_lCH-~ٿn%X*>DnKˣ'm%] _;q궟 v-[ƏjZEg};0IEc?4OiڟF/g8| #/i~a -tCUkږS׼M_<ڧӿ iӼiGI?D2ϢWslu _'trɝҲrVo}'v(kD_Eh} 5-pƛ᷎#j'#i"4j."k7xX~Ы5.#gVqk0]WR]GÚm#1_?oth}c߱=&,6ƝcI,W1!+F89F xFÆ K %<2Լ?7▛e:I? _o۷"j:[YԬQ:`4zuOq<["K_Z3)E ۧ(Zݿ̗ͳKN۷M^k~If'~)W f7Y*f'~)W f7Y]?/I~l?'k*ý3fe'h=cڮkڇ<;떗k6xf t4H%S84RUoWٞҕ_b[u-%o?ok-Ÿ "č&Aux1ٻ{MxnTӵ2^ңkQ5K5-ӯKi `o6x폀<7o|< w1ZiZO0t 7ỏi;kzΙ;kIe~|k/ߎ_ o~3V4gQ]>2'k-H-jeS^]?X="/~5%ԯs6ˣ\kxZ)/KׂmgiiumG[ִυGq8:\[WovRhƤdoM{_]_4UOxK\<5->wK 2՝jhƤo?`#o ? |kПmH>H{!w/6~/4xo|%V!.ﴭ6'm~! 5I"I6o3/|J4Hwq,ַ <-AKK?go aOr>)nCoߋt\Ie}:}]iS\鱮JڷӭKҝ:Q_RQ]7?_4?Sf[{}iq>ݶV25-ڠoڍY۹06??>(@>%??>*޿#/3_G+ڃմ-?Tĝ?xV{k <3@ݾ;'f3$ -{v]E/T?F>O_fz*B>3V~~'?.ǁ_ '`i W߇_4m-|IW>wk`d|gRbxVlTrGvP_QK/FCg/~V_U.;.?tfo-׈%~9'/5GafMI?⹶G?*<& KÞ0mG%Yx$$񍖻{G%Α3<2Lu쀿` %玿d?k[Io/fC>JW 8ckwGÏ_;= $yl=K?nM?g/ڃRKm/No?iz̅4'h>)[E qhfe⫩6Is5 PetKP?u6|s/=R >9 *Wmh$_+ZѦE Uf,~ɲ~_M?6cY0A;Vcx2W|oBszC_\oeS!W? j }Z+>/S%F#> ӭúlv։F;Gwo~[2i~%xvFKh'uFBg)𞬶HveA&Z#,R'CǞ5?_kii|Y.4O]SWoR^s%''X5OvSm?T8 S@du/Zm8x<5~w=I,x{NI-^MRصʪJZ;ϧPûƬ_ߒvmԷ@aOtMB[~8[!5ϊn􋈱|@>kˏ.}]mk?6/g^5]O>| |)}6 W|]x}2[H|G=Ry<N>[<#3 "{~'<#NLlzύ:΃ BcC$0Άw}fU1esğ+՚X>%x i@9@x++:}6S|ߎ ?{+?؟߳OO |7O|GhMZl |L PZYx~$ڧ/xi5 y{>|o{NJ;0eG3H^1,ww Q]U6ì#}SVȜ;jKf~oHm _OJȯ6PWt܊| $gS?/)QT@QEQEQEQEQEQEQEQEQEQ_5AiQ?|5 ]u h~gQviҾgw};_ 'hAJ+4oGtWɟh?=ߋ?ift‰~,?Qw_g(w_٣h?=ߋ?ift]G&?+gE| 'hAG(w_٣}aeɿY_&‰~,?Q 'hAEgY4oGtWɟh?=ߋ?ift‰~,?Qw_g(w_٣h?=ߋ?ift]G&?+gE| 'hAG(w_٣}aeɿY_&‰~,?Q 'hAEgY4oGtWɟh?=ߋ?ift‰~,?Qw_g(w_٣h?=ߋ?ift]G&?+gE| 'hAG(w_٣}aeɿY_&‰~,?Q 'hAEgY4oGtWɟh?=ߋ?ift‰~,?Qw_g(w_٣h?=ߋ?ift]G&?+gE| 'hA_9x 'kX|s=|d0[o|'?|Ӿ j{yaվ-e.R1˿z?,}_KQk}CŸ 2M:tOXG xv |ocUä:n`|P|9|)sGΞ/ckR6e<92|1y1mͿ<3ikhe'H,aVvV/[CQ_Q?ş4G: ZOY/G3m=~u7-5~?nRӼs[]ׂ<)AoV_o$eխ_33OGg /΂Q?ş4G: E+_yMvtWɟh?=ߋ?ift‰~,?S /MV~WΊ3OGg /΂Q?ş4G: .??՟LAYK4OGg /΂0hg诓?D{(AYK4?,?7#Y_:+Q?ş4G: ?D{( /MV~WΊ3OGg /΂Q?ş4G: .??՟LAYK4OGg /΂0hg诓?D{(AYK4?,?7#Y_:+Q?ş4G: ?D{( /MV~WΊ3OGg /΂Q?ş4G: .??՟LAYK4OGg /΂0hg诓?D{(AYK4?,?7#Y_:+Q?ş4G: ?D{( /MV~WΊ3OGg /΂Q?ş4G: .??՟LAYK4OGg /΂0hg诞~x*6Z?];)A.OSgz~"|K_? i^-N-_CSZ] (Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@G_O=ϵx?\~Ǘ G>}4kk}Ͻ7n=gOGg /΂W*hg诓?D{(AYK4?,?7#Y_:+Q?ş4G: ?D{( /MV~WΊ3OGg /΂Q?ş4G: .??՟LAYK4OGg /΂0hg诓?D{(AYK4?,?7#Y_:+Q?ş4G: ?D{( /MV~WΊ3OGg /΂Q?ş4G: .??՟LAYK4OGg /΂0hg诓?D{(AYK4?,?7#Y_:+Q?ş4G: ?D{( /MV~WΊ3OGg /΂Q?ş4G: .??՟LAYK4OGg /΂0hg诓?D{(AYK4?,?7#Y_:]k~u[5-Gumwkkƾ[OSU#׀e0z|q%B(ע~ߠOm%ɢ3­Q/ߴ,ixӭc}+5oF$k~JQ?ş4G: }b? //'/C:+Q?ş4G: ?D{)G&?+gE| 'hAG(w_٣}aeɿY_&‰~,?Q 'hAEgY4oGtWɟh?=ߋ?ift‰~,?Qw_g(w_٣h?=ߋ?ift]G&?+gE| 'hAG(w_٣}aeɿY_&‰~,?Q 'hAEgY4oGtWɟh?=ߋ?ift‰~,?Qw_g(w_٣h?=ߋ?ift]G&?+gE| 'hAG(w_٣}aeɿY_&‰~,?Q 'hAEgY4oGtWɟh?=ߋ?ift‰~,?Qw_g(w_٣h?=ߋ?ift]G&?+gE| 'hAG(w_٣}aeɿY_&‰~,?Q 'hAEgY4oGtWɟh?=ߋ?ift‰~,?Qw_j ?>LoA|9hzߊt [iχ,Y@7j5P(QEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEN?{/v=|A ~|VO~0i<'\X7OMm`я0,.~.x#Gޅv~̞k|S7ҞxDiǂ#k~fc]>hhɴH&O+} Kw3𾌺BmEx֦}7&|Ec\Oƕ+mWac^/?ϟO &hcYsA]Mk-ԢЭ' 3U?֭3ɧ~?u{O }wR5o-|hk~ k|=o6Y]UӍIJ3ih׺VI׭B3Μ[JQkIͦJ+K+M/ewҿb?&' ~_Qy $?|(}''_u?ffB)Si]FWzOc:SaYI6wvocO9#PfݻW 3rEv{K_g0şdY?nºw'_R_aͦ}OO3 _ihOh?SGS# U/ 1//ź7u~#8~iYGg OB`/Ľ#x ~)h,])OIq/[E :&gg.w7 )/$ٿMS4Y,,xRP4/VJVh:M_PK  oM>'?c7tWc^q~J?hM;WDž> jо--)i5=-l|+O $|M~޳vd֡3[`ҮljpN}֟ R*2SGk5;M״'S}gOӵ +Y 7Qt&H^VHa5N:>:୓.ww~I5{h?gŪf5o]D>_h=SS! I[ 4Oړiǃ{m|V¿Gl$O$'| KvrGrD R,fh'Ӣ]{}GMτ<)4L$Ӽan/*Of}G䓺i5oI~Þ+>1}x: j?v0[Zu?<]y|%tXrOm3WבZ~Ub4fOhVB zi^5+gn, )$̑W<~ м/Zw|# NIKM;JD [KX#TDEH#)G5?||Mc=֗|Wӵ9RuHiZ[%hh8_V2u9Y)E۲Z]Y.7K ][OL/'<)p^֚nDW3~|E}k IxDULoSߎ~xD񟃼AmkCFuq×ږAm^XO5p\<Ɵ3|i'P~2w5U᧍4_Nӵ ?x·]k{_0lh:r^:Q_?g$_&Ə /mՃ?U(YiFu[/47/m _OJ?೿F/{3wd33.?. OVooܟM|?dE .!C |OKddk#6??g%V\lM28~mY>UʟvTWʿ_|?m /?1'_&r岽w'9;^6Z73 xo_c^{߭լ ,>:I$ +YE,Qq[=./JMpa__9G oO~5kpþ&;{"mu i>oj$^4 ݣ*?WQӴcO5{ -SJ,OLm`> -l/cYmn" $)cxݔ_7>G_G㇆>>$աK ߂|1]p,<%0ĺg 4Vz6- @Y@F\ќUVAҜ9%JmIIwGiM_W%ÿ _x_e-CGӬ俸/|P\E\2Xᦩꗆ5+xvPrZ,'i4*<G_ًkϋb7oqcz-cz%Λk5g뺷UKw~ڮo_ڷt'^%~%YPRK> O3y $kQjm'e|E>|C<' ڣĚv㯋'O.eÚM&O_kLJg5u bJDJ+VʋJI9kHF}#4l?l볪F"5Q- /EӻGy"CX_wjk?F_$5_G[otg`_nu|MGkiWPOiZޝc>m?s.#С/+'5xx ߎ^ +oZ?_g_cg,_Oc*,-+Z]9^<ϲO(g+T_e~T ?_٫.__|r/K[®? #|Eg]jlmc_PgZ =ZVJU%(zS_7YC]*RO6OigᶿQuGQ_6W!_۟,`LYQʣjRj/[Vq)(Vj]V=yŏ>?߈:w>*cD{ xCmE2Cƿgï:O&j-w~[ͷ,I$hk ;&?K?gON񟇾u/n{}%TRിů%xcAŻOjZ|K^xxp6.~|K:ao&<s-KRӼYA'OO/|C/S,||DUz/7Hע>cmBhgD!6om Heoяgࠟ5/?(ixw]ҮWGA Y~%2zSKo*m}k\h"5N0<V;?f?ڻ෌%=;__~K)AszakM4_bt[I,ɸ%(+F5*UcQN*]֛vmU8Hx/~ߴmO YxyoxGk|𞁪k:뉵C'?2~!OU~j+d oY<-yԯ4 ]"kRZ;oX Ϻ?e3)M'Yj  Oxq5OR c߈GÑy{e][3'L)4:~?Gص3 @ykWV5 5xX]C[kZΡ4׺ČrRy[{ma9ӧNPm;jѴ ?࡟O | |g } -|@%x/Xo4iltOk.^[7jI|D#2g+ɬx@Ж(iv)_ƺ/C&}-OW]gG:1_oKS'? > þ .[[w=GMռEuhoXIqMhvi^KW "jZ_-u//|?_5Q _[_xo7x)+si+.xKڿ_ #Ͷ 夶{U}?R()g[o>' Zj >vK z^>7x\֦tռQMwPҴm>G| k|+Q.ˠxG>wM~/ϊZLWf3 DЇW6fHd_'b< -H~ xݤ\NjEM\桩y>s[Dw^oFԽf>iJW\h-KoP'Z~Wr)%|guMJm&|^"єˆ|W ٩S*4 ;8FG1SZߗŠ( (((((((((3Q?`Sug/&Z>#Ge!w0)(((((((((((((((((((((((((((((((3io*~u|4G?eΒ/͍䂊( ((((((((((((((((((((((((؋MIGGY؋MIGGYGe!w0)(((((((((((((((((((((((((((((((3t{/Xo4Kg[aҾc{ )(((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((>??^|S9~^߇+˯xw<_χ̑Eej.<{-OAykE>0V)6V׾6|K<|IWx[ i%O5__|CO B~j֡6}{YG~%_;߅퍮xLLJ4YJmmEw^oy^=s3䚋K/]cӌZIZRonշ׷GnWW_ %|s 6 |_xJ*~WGhxI{y.moۼW3RZ\__~+þ?~k^_9w5]c^ֵ,./&VcpKugI9(to^|%_\o|)eurg>$|=qq==2 NK Vk6 O4;/Z-Z|W}N+o6MgCiU}~߶ :+1"[A C[Ko[[0xD:_cظcVnGܔ%?iuޝX.4_nC*~g;㯊#-ViiX[fcaw?|87ŸhiҼš|1O ?L'xC᷃4D>? lZ=DiW3^EQEQEQEQEQEQEQEQEQEQE| ɨV:3Q?`St_QEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQE|4G?eξLvvʟ}gImGAESQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEgE&Q,ugE&Q,t_QEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQE|:c|7Wug%_i_Y[|QQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEp$+O>$_:SoImc^5xZl5MwTдLuk#um|~޿σ [/ Iּ; o_υk[OohWg|cMN}Zoa-ůs<jC?k?P~? |og6Z[jmq)ͷxo?Ҋ( B+ m +?yEŘy .8? +&e??hRnɽ웷⹤{]~vE*l<3k 6 ?WO['F?VM~Tmk c3o5)o7υ (o&f?hT:+Vj^٥ծt4{9Sӭ M~dū_7k㟁<5\jL|Kk kQG;U>ia+ad/ kgx_/τ7;/n{ h~?u4OxG>3~xfEgM_G7|z|ڭvOxkKH0~k|:ߎu?׈ oxG<3GE?kgмcM2}&oA-uSdéf~}eĿ/m 7/3?#}cuk폱eAj#{.eg/wTn= A_*~|40~T:'tφ/ 㟶Xj:/Oğ ;]>_hi3h o-/~ʟ$'K5xx /^% +oUٿxេl+O_l}*~Qs+>ÿ&q_ (!EPEPEPEPEPEPEPEPEPEPɟk?a5 1}gJ;/E[WQLAEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPɟO{YS[٧J?ggk-t9~lo$QE1Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@&~_o:O;Z?}g_&~_o:O;Z?}gJ;/E[WQLAEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPɟ?η}g_&~ΟXo: ƕ%_QLAEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPSF3o?IW1_?fz?য়_(gg_|jO|k|;a S~2VfH0&M}6Xu Eկ쬧Ħtօ[w__,|5>0ÿ~xH]w Do|[kூO|PO`#oOƗ3덧^<> (1QPj.WAك`Gd'F?~ ?Mq'~&~=/Os#Fx$iMRQsE"-͎xRPt{JIZ _rsTJSV~~o>nMK[txᎅ1_xv?x!BM%֭gwڕW?-% ^h|gF\~!~*13ýND2hѾ+w2=RIM5Uh 3Vo5&B:G\5׆#uZCJG4~~ |#ºo6Zh'|i"ox׷2$I%0 {?jً{dž</V:;Aoq;Ӵ[xŸ~Zo ֿ//l㟇ZZYK N)tɮ&hĞ7Z|;mC㇁i74CiYՃ7!ܺv>|<5c࿏pvxM?ĶVg+ ƚ>k^ڵwXjڝW ou9OOF̥J{oyz?/)Wo ǿ?/)Wo ǿ?M_G7 P? x[d؃_"?Q:;_-,k~e{Z%wz-3&^[xYk5+,wSO#hJ:薗o~;o+_R"_?n5k^I> xzcmM+IѾ+xJ->m7V'|=w #J5M!oc'sܛwۿfM%~foK/;[_7Qm ?~ʞu[$Zo]ke7/?t]Gc[]viÚ/%GO_W.Q=F ?N`HXෂ9%DY_'YCdtk~ͿM-k5It~;>\]|4|RghZíj}z" "T%);ٿY}׵ yd%*qEOO'' Ρw\?^xI-u?O4 Y|A8IqKc^ɟt>(ޯ}Y6W4N|:|%='XS:ޅ_蚖p~PGSw |04Ӥx~ѵ +m"KK -# 6]iWO R$5&o[}ɥ)Q%;YJM߭ʯR0=_f⟌n~.ߴZ?sqX? y^›}g97W,goOh7ZEjwKz>?go E [-ᶙ oğO.x]F2Qw;V{oYoakt]&ǁ>/>5{V:m泪h%eunF/^H5}k_ac/jnۥՕ{ )Q%Rv~?mOj^ :Nhڇw d̺]iڏmwpM4?UCNKPio;O=^ٿg? ^l|Vl lܵL{gq^j)WSyUKo3uO5|OMm_ٗ_j6:g 'M槩-KNּYmX7_E_$/'Ooix$d[>k6MZi% ֮<;xM|)GѴ I<%wph-u SS/5MVSg_ໟWF/~!<9eC|Ko#WwK_x_[Ew7I^i͖]xfYM6PIt+Yjz}LiB%jpKkgSm?ů>׼CpZ=ό|QMizƣoӼw,=:~?DE;|$_¿hz]o{h/elTv2ͯxWm[ľ*Ե}{X{KPY[kP/'+YסKFχz޵h:/ 6>5k{XEϮI<["l)>.5 N[Q]%JJ׿K->oϹ_B/.u@"p!8x| ij@vv7מ4KBK\[[iũo խ_J7ٍJ3x|59~ ׅ>7|PW_/o./@׵?H9x[u{_ roQӴ.-|HLlQ_Wrnwۡh5yRQVZuͿ/%s߈^ u_ -OZè¿g\/~&Wxw~n_xg5º\|?2I' [w)?1{šU |I{FAwkVMuio?/|7:zjk2wSOb𿆡°wBhlqi|zر%GKq BI&[y$JdWsp$u9ѧhƜjYk&ӻvzi/?b/;oǏ<;ۯ瀾(|(5+;{_^u|;i]x+:r4S?t-Զӥ<%x¾ǃG^ѼW_s 3]爴m_CtT/-o& mc}:̟ +Ή?}#Ow=Wޟ6H7> bM{\Il<<44&7APph! @vtܔ ;^w5cNaU'f_^N/mz6~ҿUR_P1xwK ?I ψl+/j~}ؓ=`هgO_ 3wZǍo9ω:֣^Ю>ϮSӾ;`w\_~8<~?~e U )] _#I?//oS_ٟؼ ;? ~߲_ğ[/?|E?/^~3h:O׊|Q S]?-/Lt_'Nӭ;KxcF~KKYwZi}tIӼZοo)wso/ ?~75ׂW"*. Sִ-4Kw]a}_u{>ץx_ZXk:+x|59~ ׅ>7|PW_/o./@׵?H9x[u{_ roQӴ.-|HLlQ_WL_mߵo(H4߆>Ү xf?x[O߈5F c_´oíKy|s7IwSSYú:~sn1r?]sRTҔk˴:;iv?|E/eV}CL?MB:iV;&okmu'X#BxdO؋1cy/ 5MJ^ó#◃.1x_j^ 񽎜7Fn$ u-{p-8/t>СZF,Ik%iВII$&?go/|7~Ҿc 4.|#~^mm4sŖHZ隄[M^ԼAQ( Tr}Ma*Ud(;4_t[۩_7> bM{\Il<<44&7APph! @v oǚm{_ % 9=Elϛ˶GgO.7w'gn.sj+3IJ-um=ui|X_uS_>| Ҟo5>2V_|e>*kW FHUH#y!o|(H#~ėj u;Yvd=hK_L_ )/K?x'G|CƝ,X-bȹOVⸯ.NK~=SUoL>h2?o ^x_ㆷ۞}v>xCBii{c^}j:42U΍O-KsFɶoHiFKE-Y~_o7W< +J֭WRi'?.?h|t߄ OY_Y?5IuuOͽ;m`dQiCuu{W_ʟ(g+T_eTpzjI%d䂿?໿QK߀^SKM_|_sT]T[\k76 as.5ַV_uߟ_| AڄѤ*i:M]9$?@_QT/ߏSCw7MA@>| x+_"DW(|I[z|=K}jt2M4jvU?(g+T^{Z~ϟ5Yl`-kx]PO»/oPOk~=_/͏XkʳjjOWn^ƒ]ӎrJϑ?oO;{ⶫx ž{]]_2W~$׋^{sUĩ34ƚƣgy$-<#8b7d׵#4Wo'/ ȲOx ѭb1%0K#M$B+~?#?PoC/[j_sg YЬ3xWJWIcsw VHtgmCWZ?Xn χz趯&*k֞߰^y>F0d7ŗAxé6}PDŽ-b{Zi?ҫH/#_ML?s4zG+G^"I4z^dbɻ_]nEjq\g|tiY?.wO%|9𧇴ߍ_gt_ dM׀|9pCeOzjV֚|91mgy44m3(t$?x΍$̾gow8gyl46mF %s :,ho~4Sz{^j x>ko z{{H_>? ;Y+ :~ /Ο%4>~ <e hY[%<]̳k3꩛V/-_^.R.fVUk: 1pU&r8c_;ƺߎ~<D|-/go:6[|/kſi:si:=h^q}t]s ]P?k>:& ]>/@Х k765djpuk{rV8 <|>>dCsk??iph[ִV66&-|Ow 'bo$Z'ѿ'?IW1_?fza'uߺﵾ)R=e{yvGJ(0((((((_MGL|G_Yɟk-߫Š( (((((ʟ+K5x% /^1,Uٿxg?$l+K_l}V_~W~5~|5LT͵5KB)-]9$חo#:n-k 'h=x%G?/PrH$|s7Ėv˅PӢE[m}oqoqoo%xSCqE 02 aYcY*U%)ZNWZ%^q^#6-[]nuuAuumcmq{{q]]Mm,A*t 3$|)W{X׉?j MB ^쿳N&sijjzr=ݴOگ#w # {k-Kl[Fh'_~?kn ~g \Z~~п|o "e~oi6 i&eX?3rEv{K\M*NߢeiR9ދJոwmc+ ( ( ( ( O< 4ώ~#2Yw|}>y/YAyQī_ˣΗjWڬwI_̏YWm!Ɵ ?b~@]Y'E徵cz~|E4_ xGJ&I}jWxffUOj.K+W譮]/mO?_WߎUG^'A~Ͼ4S~D^ {2@'V6A}^g:KjƓ^Wb?Lt*?wŚξLt*?wŚΔv^~?{pho/P-|JWxfw w SoXWؿu#sc8SIW3ϓcΜ';٫h/#zЌ#IY-VwW ]>)1+WWㆳ<%>x6ԭo@àx ʐ_XxU𾱫ĶiZ6?C[??Lo?">;ѥ|7o:mMs͎le𿅞[=_z^Ehֽ߱w]dllEx<iAu?t^H$ԼCAh ~IN4,xW>'<"TiY?]B%SJk]tmz#7tğय़?aҬ~ūTַ3x+'hff\ڭsk/ ZëxVK{y,ts\ѿz;xw;*{:"(Okk#6??ϱgUTm2P_YR[kdoa4S][삊(L((ट;,_¶ [La#o"5sEOٟٟlдoH7=>ž c[4iQ_f~_oo෌g|BwE k' QaxkD?W}_bNswi?Mس '*/[_ O"_Su_M|M ?Ϸic-K4%][өirN/_ݗDo( 38~_7&_Z#®tKȡ %%?dO_xSmxZƿj:/Oğ>1ЭѮ;×6d?f+;{j\ɦ~4-:|Rs [-ygQT@QEQEQEQEg%_i_Yɟ?η}gImGAESQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQ Aȳ~῁ρ|K'iHᆆk{FXW]+úBzη=COmlڅtয়_(gg7򒯍c~~U8'3)TWiH:ڿo3Ή :',~}fM'RGO}}ejE%q=.H<9}x4>_U]|.f__+_W⽽n.xɍ|3m\u (5!tKԬ.& -:?8t:]7%qnFO:>o![ x b;/| O9 |UEx┷)m}mh%~V~B{/5mQHn]? z/se~ԗz4qU㩴組$[HZr%;OiM>+K~ 7VoΛʐjm|ڧiW v,yl?߇;o!> 7[|ӣDu1W6W Fk_Vm:㭆 ~!|Bh +FyuMwĺes:~Yxfm7BH{mgwSIӓ~ZGާV i5~YmΕk"ٴ{> T^ȱY6[i#r"GlmZQ<fP ψ |Kck?K>-uEKkiz\"[kdtx?$_R_Oe-Ox"k^%n=w*OOøo׮uӯ/ jIJׯC1rZk]·Tgdi*kɮECe >Si[M[j>ֶE';4߷?bJq7frE'[4&ȼk חM#ifM ;qo2`W*Ÿ%qutr:o0=~!h /> k jIm-io-OZ4z+-YF:X-ݩO A&oQE?7Ɓq/ÿ\%iNo4x/nm<V?xVw7v-'PGP>>@xw 'ǟW[Ux&~|-["Dvt+;h)ᮛmsVz__Y^ I'~|>l|3vYGYYs}y5ΣujWwz̪)՗4ʻaɪ䃽G˲h봝'J43Bд?E4]>IѴm&NҴ+NO4>8m,4 Ha+k[h5QE?o)>:Wi6v]_UhvƵ]p޵ω *= ȑʶ4?m2P_!kߴkV*WKOSX #5? W GgS\/O,ܬRsE7Fi5W&{r7s?ְo#,ŷ]WXS~i(=[iR 1hIk~ ? _>"x>ԼWci~#tUw5__!ּKo 'tMo? |wKokeb5;" |A_sG<#}Fʭ̠NIkIYu9EƤminwާYgi:<#W?v_h<>l}o;[ -~_q?+fK|')_.o?gwVO4iow>&Ϡv754/Kml~hs?mk2֯YU[r\6=4|ɵn_SW_Jz!ZĿS'j&,|Isa'Lv6W"F54kAf*o]r jWkg#? l<hč _V:$E]Ѡ$2/ @T/|1{# xn/j 1*;'Ṷ?~!xWa[.3}6~ş?gm¿x#ƋCv{/w]Oǚ}j2Qɩ_jr&kmed^u'(rY+SN=Y;uG}uv_?Ţi?Y>u =E)e6ÿ>W6F9L^%J[yS>:Sw>|PҮt? ׀~"hwߴ߄<=*Uu-3S;PPӵBX^XTlgr k?h'?ae3M{l2;/-m*j&6KbҠ^kX?oƛY٣}6o ekO--^km*ǿ7( 2$ŵ P\:cUN OGA%Awu|6$|C]%ôiz`g|K=VCgWo-8#j>_ gys{ /ǀ%]R+B7/|\:eީYhk=T*Ik'mwg5*|ZSz'߿eK_(iךخQ<+&(|"ˠk3k.-cz6>#vj~5-r-5_oSc ڬz;YhN wAgKWֵc)Õ]'WJq+kv^mG&֭džEeP͠.j EC/-q%X 4\k?_ 1/'W|kCd\KԃEd6f EocWtox_Ğ{ŚvUѵ>K-*6WSH$WQ?|(\'ĽW- Yu u r)z1TϋZ=MeivWM0r7e~ |LM#ÿ.| Gik ӵixnO}?MxtO j ou5딒wVi]io3*q$@%_%~'N^6O:_~9֯xYDӴVrjZW ,-m B塱.n ?IW1_?fzK/@)|NJ ܱK??%XGz$6/ʓ_֍yF/,ZM5lB_&ǟ3߮Z1O{a}qg|Lix嗂[B🀣_hknu&>eK%hY4VWDQ/ {m3ZG/L2w+5!o3߱w0x>#~^ow,4/_ K ]xokto5/>i5-<=iE}ais[闺{chEfiqw{{wpXZ$73O,0#):'=Mzu*SJN ; |/ k_`uҾ(׵!9W}{T_ ,4WQ1Ys5c/jͿR?_O;+/oo4҇^xk&B<)~ek9u]ugС_kn de c|$O"OڇFntU6Zi#w\K$+7}:ͺrJ-hV/'N^6O:_~9֯xYDӴVrjZW ,-m B塱.n J?u ~ zgύ~!x OYx/Hմ/ ;]|F6Rj:}7O c4/ߵ?|IX!)|g_ī^D|E{Rkѯ#HR߱w0x>#~^ow,4/_ K ]xokto5/>i5-<=iE}ais['5]._*p*ztW74X/r_Nmge3Ea~?4M.5 ṱ c.wr[|lb__(q&|nŃֿJ^$x\WGS|/L^]DgY%闺{chEfiqw{{wpXZ$73O,049 Gk~|3|Q|EM-cƚP\ x7C77__y47Mg4n>:^Hr{+5SiBa>f%K}Gc/jjh>joZdž<+gNԼk$:jIX:Nuusū[_Z?d{y|t˿6HEԟƍI".l 9F<,9cOm^=u'߇<s_9^5g]⯂چ?%iwm7þ+-nĞ5;i>k+{RKh}Tq뽗oR7O⌦[s4{kk~ӿE*aj:#.ῲ.ǃ{m~Mk D+دR*<_~֚_?iLwW h~/x}㰔|St>"Z"[K;1h +|7_>xxF' jZ6&xg_]Goiڕż_Id'/?~# ZxCug㶭h;H- x;].[Q|:m+/kGχ@nҮc[ބ|#ݫMK[h kWgTU?U Ojk겿?;QCϓ?bK4QϓW?ٞU?l&{~ ӣxȳ]VumIrz~qvlR?84hW'įP=|~zCtۛ7, L˥'3Ik}|BnoYh6|w7YI^I'Bibn*~3uW[iL'Z@Z[2y> :[,dg:&k./+O}d_ hOaѥjҼ%ݥ͞sx;>.=]<ZkuJ {HmGQ}>W촽+Ku=OQOӴ$+k;+;h8-Ie#Faq]|jq枩?< 5u_'UBb]?oos8ɥ ]-βm$dUVTg18Oѿ'5ϋU3K؋ )'Y2x:=2h游EG,2X>ۡ[?(_?߷Nԧ~AY`g_^/1ơk|'"?XxJ^ ֚ݥ')O'G$F߳_E7|[.*iV׈]YxĖv}>TFO-rR[rz/Fo?rּ}9`S[}b˥yJ/ƿ6Ed]H;DVCfnП)VH(_٧oXk⇋>|X"Z_xg,ƚ-k|xSG^m>=bVz͕_jOs|Y0x#߀>QYZZ]+a-<ZO HE$Zey#+TޟSZQM5xG7?> SPyiǗ [Ɵ;wqj_)*f7+W_r7e~ |LM#ÿ.| Gik ӵixnO}?MxtO j ou54RUoWٞX%zV*kQkS( ( ( ( ( ( (>L~+_u| ɨV:Qz/r(b ( ( ( ( ( TF>Oi+S??>**|4Xogrg%]GXaOZI"ğ =4q,i^d.HSOME:jڇtOڗֆEU>%}KFVo#nD*`Ɗ9O?O-~'~V~IڷWl4Vw~'wĭ[h 򶐾_ߗcs[S~O[^xKɨ~|q57⟴L?dI7HOWǚ`Jj >-2(SjW)i:iZf_[jz>jVe*giw7֓)5ݬOJH"c UM h2|#fxf5 [?NjRD|W EI[ۛB#47f'~9; e8xGe ?<9YlCi3I-Um,-m`WwaJ䟍O-BV6Y|z;/yKbKyW~'[J煴dx/ 4]ޛm4G+L z|vcx[#2w*N[~ӵi_Xxm+mE'`Ze"E`HfWe?o +׌.5wS𤗗:N[!|7soXYɩL6]Z|8(N"MC'>2D>;4 ÿ5E}#5#ZZLJo A8RI>Xuiߥ} Μ#)4RkD{['/ a7ĽgCޡZ5ڮgwtEkW:&+]2]V(X1>??s_^:ঁ<+uwm_Ğ bOσ!ѓſ |iHÖ^jQIc= }8>&yV]W' t"mKo_x!HioeڬgeQM5j7Qn3ylv]:MuGh:}F.xJӵS,ڎY۳*Aygq %X"x?e?fOOګǾ_> ^X7Z<MwV7i7Egyoéo GH>![Sֿ&\{߱O쯩7nMOq,Uj?Þo+65~_uRo|֮|3jV͍Ο~BֶژqmvҤRSV0XNM>֍z[ X ᯆi6Wſz.V Au/x㗎|-k6ne&}x2GӟIM8{Y?~־u[\'{^/W_CSG4h&+ ^-exMSc%];{? x~мZ_<%/ ivZ<5;G=NKt x,,,4DU Rb~>)ޛ|nmK1jwC_OuU?2[ͫ7^l{g8Ok~Qke7MMKɣ]~ݿ_+UVuO_xO w> ׿fooxTеOwK5;VӬ5o*hҶʟ _q?+J>!6/"͍4 跺$׆M;X-u*;u#TP[:dm|w䅉ITI%ȶ^r[/#_qUG||4_fBx]6&'O kܦևҼC5j:է|?% O{ߌn5;f?Z_wCu o_tXZ=#6ۋ`o6r?lo վ㟋>ߋo+-ރii>;Cl.߆Gz?/_D~%#ěwSM|\ $hۺ;09R:E隆6qm/Ԯ|?-kˤI6.^K|5h?u_?`#o ? |kПmH>H{!w/6~/4xo|%V!.ﴭ64?Sf[{}iq>ݶV25-ڠoڍY۹06~G.h]niU9dgmkӟ8~O4G ^,A  oma|#;Чdlw?\z䁝on˨3ʛWJt]~zX)ƃ=? yj_Əuk+D.m[~-|g=3jxkLόi $m'"As\c?]-xZ 6_x_Yo+^~qu4x}J?-R_ ="LԬSI'?.ǁ_ '`i W߇_4m-|IW>wk`d|gRbxVl3izhU:ߚen[j_ݿD c'=a +OV¼E_)D??O_[_O;*r?궹,nwIu_8[ƟG:|ev;iV:|55 ]J ,5Xnç[?8g|ec{oz+q-m㯈څ>kZ_dH'-ڿ˟3M^* KH>>YAn6oiFUԴ|PO|Wcpe桭Hd9=/^MENz ӭѶ_M-g-~ߴ/Nď_?[ͿwG K茷eo4vn-6?X" xkė~)5/|"hn4 }C4|2thBAE0ʟeegYi}V66PEkgegkAmiimG ((C$q?9?o؃_sMҵCsci@<+∭F}kUK2E.)so~v-b.er=,˾iRυT?ُN]=j? //P}Mg u-[([Xa,y=M#J۷W~?j/kl/MoװV/^yzaB_f|. Ak3/_ৌ4i8n`Լ}1+Z.ۋK~)iPZ;|S][ƿhYWӵ au@JY RծsP,vs G윾秧Gr]?v"pVu^\6)gcmBn{#K:E}y)!, 1:[ 7|2=}Og'h<_|Zh~x^%~Cwս: mkNxOSƞ47QxVK"]ֻjwZjWW7sqyyq5H<J~*?] |$ we=. h~>Ӱ{+x|?Hώm<1 }?*]c (yٍɟN7<ԛm+k*ΓI;ZrQEQEQEQEQEQEQE|4G?eξLvvʟ}gImGAESQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEgE&Q,ugE&Q,t_8SIW3ϓB-_>x߶4lw%5KE'8e[O< vbΫ>D:O?%_P>OWۿa'ľĚ'ŏ`xwP:Ƌoůk k+d +O&:F|E)EEk'O;BPJSiFODQm6쎋 ?n K$n= M0_&qZϊ- Lo>~χ}iutom~#="| \\ZݍKW"o|"|dK/ $gKo|Q&մ]Zn-Bi{nK=SL GH4JPJyywߡ%Z{7۽mowV|#goZ}7? 5_z7*-;M :j-V $xǗZ?m/㷻9[ >,~ʿj;[_':Y.'ݫOu_ ViDjjB8&$&?_T_!MP |wt Ij >,xѵ-Gº?NHִj9MX {UՏ#GW!%yNM2|Rpn4䖗wvzWc/zO~!|I,|MiklD?Kykj> ŞC7+]K[k*_tGO4 _H4RQ5=: ?QK+ i%+[yd XxX]*n3ǟ.o~%+-7_5MzPмI}/hx~ú 0kk|@C}o?h=cgxRWK?̭,Gw5C AE EqwNMI˙%xnfu#QAiūk+.ۭ>t]~P_ T~QxO <5xg ^xB_].]]Mծ-dI,{{ XW?iO?gO>>Ϣ|6cg;W ZO3w<2|1k߱O[]dx+/k6fh/,m7Ú k~?Z,_ǢFUS?W`[g>yuR+;ť^ Am kT-q?_E|S~xB_NOm/!xR&gĥO^OJѬ,t+KƷ{PjZ MJ׻rn_~+mkδd]z׿C,]GO>_x j9:_O>:h%KtЗ,ּ+Ck<-{|(ؚwuwhER4_Լ ww5{+ѼiC$u-7"H-~O - fo?_K4/tV?j{xݴ|rszΗyny^Ww.J񨹷lJVҝ f%tuk+K()콡~J_WwGj ~ iCsqAmoN#4UVNWeচwB~0/=? >;\xj:n]Űshu޷YxZ:xI8ҿXqԧO|E "myw k3FYѼ7->X)HGu"6rL4ۭF`Ԭi㖯+GuF)G״/Mz"ڷ+֛oeKuFӴVY4i.^گ!1(~ſwc?ڛ~7<E[ |ew4uզ5Yo 3ϋ.}ÖwRv>ŵ[~m2{s9_?ߴ%I|cV֭<ே~QYG[ V߂l7݇ugZ5{k-kWLL~cſMqO x{OZljςxVmB;VJ-)X}oW FOxQ\S 1M.ڭzVRMTWZ?o Q|C| h/^5 McƩ{ŏfυqܽ-΋e[]3gṞLoF?ς>šZ|Q_'x[cq^)v#_Y@;~?|'TJi~2״=Bu [H \E#țm[ۯ_Ŝ'$I&Q|1k߱O[]dx+/k6fh/,m7Ú k~?Z,_ǢF~Y?k_ :}_̿'DsK~t'⟆|tKoo|Ti Z7>%*|:Vac^]?m5oBRO#GW󋬕{ӝv2Vnnܨ9Y{po];-×h-G/oY|..njZFkoz74dn@K()콡~J_WwGj ~ iCsqAmoN#4UVNW_߳7şٯeO k:v_=g 9Kj{}gK7YX)HGu"6rI)BZ-SiwEn89Sp‡-JJSj7迥{uKK?'Gio?χ)%i ƛxź]xĞ!ա{{ 5L=?Ɵo/cSֿj/j~6./x-MnW[:g. g ;HuGY/wdeߪ)ANsrM׮]RgO._ ڃm5?i: ^jhZ?aN\ww_'YCrrGkv֯QOSk[}}jg<[wOS|ag_~ʚOOݠ<[:u5jt?:}ݍnjQ[B^<)/QT߶?hsM#?<-h }'~#xcžihX@LӴtc &< DA#~>T__uoY1z߇7_[LW:͉HE!R)NKV۽| U)GNf겍ͳW' U??h_PgoV h?/Ew$:Z']/V>7`4v7:m 7<;-Dd$v>{⿀VdžYxF+6 e^oIŚ]ޯh~_vw ' xL-ʟ >! WE,-St9_4 fm U# ˞?_~to|r_O+G]_ž$ˢxHY8[ׇ<@[=# ]BEI|wmovo]7N1nD${^u嵓^M7?όtn?3w>1x0jZռW^kSi-ԺsVlO?Uc|IOςOwux_kFt{(_Mĺuc\Im|G~,|=iz#?ľvuaxgź5惮i҃eʹ8*#)_jwYH-L"Molb2kKIStynVn>pnvia)zU9(+kg}lw_ #kO?>!O_ ‡w [ƺ3gAտ|S}CKtM T]G7}Io6??{῿ho_ UC?ů|QS/iH?_?}+}$lojuobHj~ r>R")}Z:׮܅Q[Q_xOۯƞ C7|Q?x_ViioĿ i%=iV~"мi}kKm4kYmk{Xյ;89)W f7Y hį_=c65};4]^|nuEA? |#xzMr:&g%Yڤzijz֯ue7IkOK -9?emG?*K?k!?ڒ/ $.57^nm|"~ T{>#<_ښo%фۜ4I^M^k]SQMՒm=}w-7?K]]/'|_VVc׼+_>,0~)jT6%_Sx-'$ O_=Gfƶ<_x +n5[}[PWt\/}⡬ķfӵ=:>'H s~7۫4kA|e6PxZn$o-ėF/=]Ek+]{⏌kM>RӼx+xIqxg6~к$k/3"~WխzG _|>Ѥi eo i1ttO[?MZGh2|"cw+>$և~.4ZY 3 )OZA߃ԭN?Zm&[;TFQW_@?>&xSÿƥi*,~%mP]xFX|g@xҭeP~Dɢgτ_ i aö֋a*úmG\|SmRkWGjzާ4+x?|5xM[7,O9`W|+Aa? G:^Y:]ZD}ϙﺿЯ&]8=mW߶ߩkGి5#<5#~|i׾>|Ot;/7d^r/]xrF7<iiڏ >k?ORx/ V׼QSš¬jMY* _:t[jW*Vq{uZ[Nɟ?η}g_&~ΟXo: ƕjg3QLAEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPʟooel _I>"V?hox?_ hiښacjzvcQk?7 %n?kOï~ʞ8m/ƺ߁(Ӵ_쟆|cBw￴n4=Wv_ڽ. I۷BIFJݻߦۧ` k>:w7+>%ƹʚ-'Pv[c׎mUuKV%5;cwEt˚;gO:ßD 5'ÿPg-zVl >6nj,GS6Z_3/؟Co%ƿaĝ eO᷏;>57/x_:/hZ^h躞yiӯO諅8׽DVDUk'ճ?D)<he{{.K_ |gG%)W//_JK߲fӭm,m༳k[Kc U wheFHّՕ3yXxG ?Ŀ ~$#Z­{PѵcN;Kato|BwA|Kwn[ISWz.%)Vybݢ[^g ??^+5x7 XBxB[L#諟(UI/j׭5?ߴ w^fԼ xF޵v7RHm?]kzBt ~xg7s׺֏KǺ 4v~!ԤX^Akes㯇> s۫j>'J x/{Kws7絒+rW/H&^O?8|k2 F|+mm; w}}ehxM^/k=ú?h4~Zv}Dɯ䳲}gi[S~z(F3RۛO#_i^[ ZLFqZE"𯁼'ie֯i|k}?~7XA?s}Z[熼;aa/C ?kZ۸_ _y!#T$ewfߨ*T7y^/ݴc_ 0?jO ~%aQ|?=B@_ihv 1 ZkEֵú,{OI~ɗ? |$"swO/W~[LWʽmwW*IJ\i}p(Ǖ-KC?e?7W {|V(@W׀$>&OO?W繗ÞƯk =)|M,t uuOxEO(s_ :/X kߍ?x[P.[GV?&ŗz|YAd/,ڔz֧E6澿_1fQ[yޝ]vG ~ƿ7 3F?i_cQ:<=kS^/Q>o|;h>O WОMGG=?Co2͉?WQNT'v{%|yӏ,TmvOmിf_??J?-/lOҿba__'=~ TE'W㏉:/3{㟶+XE7vŞ1ЭѮ;v?z?i+; ':KN-ګ<'B].m[^1Že/E^ͤj7^+Ldԯ:o]Wx 3@Z~گwo |W<[?+Ş=xh)>"x@|hu?Ono2ŠhƠG.HF0n/Kk[W~0')YU̶^jx Ch▒f|oO 4 x_i7?|h- _lPl ~_u|K𖇪|h/? |-֦o~)|H-Zh~+||Ka񍝒9XkZ߆K%DŽ|m tlRISsi'`9&nq)~~ӿcZź*ĺ?^2,6W'ᗆ!$x^u>֮6 t-f6|y8Wn,|X*Oyxs^f![W?x1gMsK4ETznzKa3~+MP\7ACַ:Ÿ˯7'/#$^J]t. 6)/ݤ1/7ٮ/G^|n#b`/ڎOwqmߎ|Ik:=ضJgr>,V{>jeP`MN^?O8k_ (_~k7ԏ[σhDǟj1v / t+3Ka'GWI.{r_i_KYo|45?h[M4&:)JέkLVXoiF-Wgo׈+T_6񕆧mg x'6qh^[Z:mያkm+j:?nŷ~:~w-&wb M+Y@hBіG[CM59sfMl? iSI8w=['5~ /t/ۿ^5GgX"tu ωmۻxu^~ޙHeR~ /fz3~ =M!|I|8NO1ZG|.:ށE Z}WNM,zDm*umզ7Kmӑr;羛mmEe&6}u?V?'5]gቿԈ.doI>\nq~"O'$%47Y1Pmk'Wt}B9a'?GL[{o^# guvOf4f'QY4O6̷7{?۱^3 MĚM?9bL3O揢i{|9mkm+j9-u][NҬ{Ao8$o_g?-o'Z&| /h9x_Qֿ$r:SVG0XKgiqkZrGhm71:tץ_'=~ TE'W㏉:/3{㟶+XE7vŞ1ЭѮ;v?z?i+; )(˸'99;]m*wW'_PL+xO_&j͡|;KOGƱ֡6_w!ntcӴi|ن{bGy>#k?WEƟxxzi?^7$6uZبf h҄jh{QH4vvVW?Y??F>O_fzh'S[>9W;B}^/44SL֑k6Z~vHu _4_O8%_5ᖣ/%D^*;o;ᢸӴ[5;eվj:4Cu'ڑ\YYK5gͧf[kQu׎c?~ҟ tm5]w㿂bKҭ|IuZJE#Ŀ X'Xu_^{Ӡi$\~?pSc8|A,SC |+;j-- k86b g jэrI3I^1JM;E6s?k?۾ž-۽;ğ >xr&ύY@B+J “{O?T%| 7|f'}s_R[x_Kg/:se/~xjK/ _qiQj?W/4O7+Bߵσt:^kqc\|)~![L#q|B=KN2 ooQPGV{妗cfhҌ^]:u}uQ]'QEQEQEQEQEQEg/&Z>#_MGL|G_YҎ~CaESQEQEQEQEQEW~5~|5LWY_ʟ(!gT1QS/Ho ݞ%~#Occ|KxuF;x/ C\"&]CUӵ1Itn:}g#x$0?̰O47>&%5Ku](?h_Z\'ľ2MbI|U/>V=H]no<-|Q׭.Ybt kTCշ◁m^>>~s ό wosu/-n t~ɩZa?+|tk5{'So>)o;6d7ѻ*N]:ۥΟ7cyS_Ȯu }:hN 9??>+3rEv{K_rߟ_| A9"=ߥǏȏĿҟ O%앭|wKOG.k뻛k/FOTXi F/[V[; Z^}ϮOS GKğƝ&H -a|wu| IԿgiߍ*Qu!յ# ŸG.mo_|RtǏ7]{բM{.sX\\0-F;@]ޕ*_3߆߳_O-xQ+Z^;׼[̺.M'Bմju?[YCMkk{ X SRKNu}Վ䢪Fm˫[-m5s aw-G {ɾ)|k֮*yii P5ÛG G;sľ3៌ڦ_t E㿉> ԯO nB{֒b//ѿ-f/j>.?k?'}|q5$i-6xOR\$Q . T5)_(y񖎾y8S? |1xc'TgTS57'5=;MMh^v֔WTan]k]GQ?A;/3 uO |KWQ# [?61=V|[Y[C<4h+yc?:OBѠhcBsoub |/iUTo4ԃ%ȚVym/?c/O/)~׿R?iObe\o|=4G,'>"[;Ү;.N}Rþ&NҢiSHoyUsM/Uuo?FxG'/BG>>~] !^tiu>,Ӽ$4O z>j!]oVAF駦72J.ZٻhW}ɻic/e_0x |C7-_?xU-=M"YWO=Z F4@ھ=cחpDic/e~m w|#[xş~'I$k(x[Œ6>wե[)E'jrkV" J5d$c bT?R.rŭh/^ q׍oZ>Itsq/-U|C#ᏇjExomsUg_#$hYo,S7Xy[ׯP/Bg}'?8KxSk:47 EY/ Crƕp7௿K~~ZYqg_ dMSž9/ jV=;Lޡ,mb{XL1w[S˒4Jϕ磽zSAKK?go aOr>)nCoߋt\Ie}:}]iS\鱮K_|A{ചG gC#KU׵ űZx⷏u8Ϗ=[ IВMF5ȳu[ċgx{\>ho A#N:or-GO~hYZ[;w-1*|'o>u9u>&ӵӯwW'_PhW'įP=wW'_PhW'įP=_C%/+M/v.bʟHٿn//ɆҢ?yX?9V 6?3#ԼY|+D&i01eY-g4Hd X݀$1?1 /FJoXn[|Rxj~xXd7EίtR'-HiHSL3Qѵk85 +V5; Ķ}w17$6 ѷ A+dꟳ+|=Ml?Əqjv[Q=>KMMi<%Xu85ֽ;c*'gz_ *oY/4 xs*[]:& ^(KѬ'ԯi.%Xm-C-$gC M4|yeo}O??5&DW4_}iBC?UtmBf"Qd/{67 jo73];m6a3(X^3ssi|15/S5;riTkYm4)(kgt]vx{Qֿ߲Υbh́Ӯgo~\'ЉL(fe{>=($?s/&z'G j^#u_ ^Ei:> []ёL'~I=%\L?FoL Os}+k^.4EOܔQEnrQ@Q@Q@Q@Q@Q@&~?Qm;;_eOn?f(_Y[|QQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQE|ɼ?Thh5|ɼ?Thh5(9n_RU ~xY~~_<=Ϟ OÏyVm^c:|[|AsֵO'mmicckISIW3ϓcƊ>Kn: QWvqw]muwoSDf&%Z|Ha4[|Piu3Hd&mc᭔w?hoXk_?mGK╏5Bx7xږ7p\]_]%mAe$`iƟ"Ӵ{:F9bxhxTY")*)*Eo?z ’ZǿuNv:owlԵor[i~ ]^;}> oDK; l *^}|*SU#g}U^ut7J =XhmOϖ&៍Z"  4gR3;D m %c@~xR< }wROthk/uN{˻P$`ڔ8`~gڳᦇ6 PU=6)$n>xIx8`iuo%b<ė71[i3mNqmv-ɦ*2u~5^M~Jȟj^Z~˿?i ->8&Gĉ+찞$_ j&Ь w'1Z*xW[Ptg%^M#KV/ RW?oo&=ctU> jO|<߀￐,{<_&_ ~|#ԯS y VG+]F]MymKZ|;Wx_ ȿ_x 5oV}j fo|1Y6o5C_@x{¾5뚯#?MG~>t/:ƽuךǣ~|E-cPoo[V4k|egſΖ4߅z|[ȫERwZ^\^.wMock3|?jk?_|g3x˓Tm޿=-ח_{<jC?k?P~?M}mS+rVr{ujl ? QiwOh>'Ok_<;k We55xoD<35[ϩik_ !/|4ocM7jo:֋x@x=>?|(ߍ=6ȴ4W3g0(#Hqkֽ?>SRZ3]_%^g:W?/77Ѿ}@Ki!M ? ]BFTRoD$}-cAY"=:h!R@Eψ~JZx><ծ-xnĿ%iڼPzXuDO[%;ƚGᤗVͨ7|//ZWЭu9wE5煵/hs^|mZIs&m_1i֋RnIR^bHO+O&' ~_Qy $?|(}''_u?ffBӷ/W^~/[U_x{ڿY ~M[f>">$#77uOֺl~& {q/ y[|Fώſ?' ?͗ã?CtC ),^)7q ^#'RSJ1鶓]mn)N\(䞚{L<7Z@g\|1 .5O kݩ,b#IABWQK7 iͥm8~YpxWºd khXPNCi xR|7nu~߉OXiv:pψEs7-YiWÿ!'uHmZ{i5RAgԼooiKZޛk v_k<{ |.%{Z햛l|=k[.i~ Z}3Ln->ԭ(mm.BJnM4ZZo_?ի (yٍɟ_S\~ b|N}x&~?/Z<+7|u|5iHCxJMe5[U?[ (yٍɟ_~/0:?^ZOfe @%Ro&_Jx/S^}V%*Jmߝa߽V)^/7{^1$_T/*JƟmÃoş~ɟtH<{O ql<CēZCQơ/d4ʒ 8' ^GJ|MsOğS=W?~SY5Ѿ!w6ej2Y<-'Imt;{OÚeZ蚍ئ+7-I|wu01P{/GPqK|~~u]kY|) RK/zn8]D8d Ҭ[ oR t? ?V>oW`qoyu dha渁$=-?T~? | M>>m2WWIY."gR:͕0#6CxZZ<7k8>k̺sNMt2ﮝ_v1٫X-?Q-W >2xA|7|r~%x+Zx^|j4c5}'4o?S:wj xU?>u/ <-_ ?k6>2tO<[$ȃEDžtO X2MG:z"xOz{XZu}^n^Wg[?_GK_z;_ZMZNEw˘\=|aJ|gWTQIfofEɟ?η}g_&~ΟXo: ƕlg3QLAEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPUl;?Plx.m.I!)wDdb ('W>#Լ7CKuq8෹ǘIt iOմ(3gC?࠾%TOxOiHx:ǶP)[U_÷g _]M6jJni7~Z<߱N [M{⮭Kk(V,i=΍i/|!\MW<=2k3sEi$Kͷ'y6vŠ( (((˿(W"Z?||Rtt /'[M2j^Bi>"Mi37\~QI՚My7xtSşf5/ľ+4~:_5;)\8 um *xvܴrc W~~~+Ҽy_Zk-]_j.,OMCĭ"Ɠk~i <3y19QR;-l֪՜ݶ%ZNKk h,ll${kxQ!Q"$HEEY (((((((((/ۇ[e/߲/|+2vZ|+iZ־#uB7YSYkzL!wmV:} [OW@񽦭3Vڄ7Rx3?ޡe Je5?cF Ӽ/]B岞{y*eJibRpMFVOWd;]|+[|!Q]/ xgI'O=ZGgE%7^j:槪^qw̽UQEQE~]BQ ▓|sa}e?nt}CV}M.A7h#IQgbi /<> 3şNMb63f4>E[Bʞ-<3܆X#t'wkFH+FM./Dӷcd_5_ =J}i)wg4z/}t>n5 O|eKSTeegYi}V66PEkgegkAmiimG ((C$q,UEXNSw(dQ@Q@Q@Q@Q@Q@&~j?c:ξL~+_u(9n_QE1Q@Q@Q@Q@Q@~T_?٫.PrK[w?<#|:?bjlm}_Sh}ZM&zqjI٧tg=4{?"?iR /_ؿ@t}+:Fk}kmiW͎jvj}kkdR#EiQBJ*Y/~)9INV[YlQ24u t(펕%Ԛe&Ajz{#YZvߴm4/'I."Ӭcm?e߀~?g.R~gcKW~#^5jZ}=JzA$WTq$J0]ݿͱΤ撔D$ʟ+'5xx ߎ^ +oZ?_g_cg,_Oc*o=4{?"?iR /_ؿ@ȢXs[]n6J[V[=}|S~?lρ8?hA/u߆⶟Ok]6^- #:|W&wxS59Muj'E%N 5˾u6ͪY_Gw> i~ƞ+?d|n_n%}?{|)^-qv5bMS]=IGIn{~oD>'?h_ g[ǎ` 5kFH^^ ׈Z'~$Xj6bguI&"h]7N>nZϮq; ?m 5q;O>%|&ƛ%ZY 1(ݦ_^mBFem {sJ|pGi|"u/6z <cyK?VWvZY[Ow<]Nt'ImR?x_CN7ľ;Kh-|[N{L^cn<)3-nXt,, _rgcY~_Zg[z$IT?mnZÞ 5?n]xOW|3gEjEiorbeMGfo\x #^nZ?~{D"K{>+nx$Fv7_-VQx\F~jWZvj6_i}׶W1myeym,VIIn6/ -+?glG2v}>8G \j_umG]qh)h7ŪcAՏChWF.0׫nr.eGgu~]Ŵ_7>G_G㇆>>$աK ߂|1]p,<%0ĺg 4Vz6- @YA_3ux:տ<.'./ο%b_|)_Ny͈I&4v%ǕvKZc X[n&{o6"ş [>!QM;Oœ'2zɦޓ'm/KóSG]:1ne_CUߧ*KM6^]7n~4|Fu v3f2= 9v(ifViC7&ԝ-?*Lzo(_C~9xk?%hi;oO}??/>b ?_٫.__|r/K[®? #|Eg]jlmc_PgZ9W75Z{zl.yr_nB?)'' 3_nºy #(/}+[[tϰif}BEIZJݭ~A vmZOMT ?9r\/e ̺W]V/~_{g~o.gCk ^.wšB"G_ŝcAkGZ~煮gUg\At/OYwo ~Om4 aqYeRJRVK_/B3-"ᦫ^/nUw}C(Z|2A4xEu |cdwOJ.|-K mH{iiz?Elj]>MŦ4o3I/=.i&]q41H𿊴=KK?w HuoNv7>0N0 ?*=/ɷo*nky+<~ м/Zw|# NIKM;JD [KX#TDEH#'2gx[>+|6}/Ů\x'@񿎼/MkxehI7{T^x}54.I}wF[:k?m_>xSRW~"]|?ͫx yio]?uRj$3G5{sH5M*Qtqi^pJRJNɻ7o߶' V}N8^O7kjwxX|akX|Iyv&o]|q&>ݭ]|?g\D׉qOf[#VK1FP4T!G.ߵ'߼hkx|GMKkkl-'nҮ|AXxZi4??ԅUQUU*"UPUPI)蕭%o-]ӿ43v(9((((((?f(_YɟO{YS[-r(H(b ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( (>Lt*?wŚξLt*?wŚΔv^~?{ ,ho_?-|gCW/E?h8oi w w/cG/?cQIF1ϻ*STUVZvJ-¼7~~#1~P<-\K Xn?|OfO5}#^4B$wEVM5Nh1?1?*._1񅇌| BKz~Ӷ֟}deGXäGԴKL}/QNѼAyuCxtY4kw3XOKcjRɇE5vKkT$f1**u';s;mS%njRxmO9𡽺?/=:k^mUjAij7B}toGeb{mt;̟_ ?bxooǿY|iՎ}kKKi!״xF5jExOv+M'P(ch]ަr&8W7J o |C7-/G|}3A /m՟C?g٫y?$7߄?/wU$W]?>/]C\E )7${sb~eܮa_S"A4g▙76]+>Ŧx=)yo_[K|Dڭ֟S$k!sI5u%'x꿯<gmos%]WD_kf%0/K`1g[c"9n6Jg4mot+YIas;<9Ms2riQkɤX$01sq7Ega{]mnee߁[VI XxWAK3+u=WS./uWy/k뺌yy4h?Q{>xK. ^[Gu嶥_X:m͖z.echZ}c躽[^[E*-ekZ-݌n{ ?ǿdž亟CZS#X|NuaŮ%ח _5ŕxu[>lyۺi[2,گ~.|Kそܑh#qi`Fп`KgIn,I?UJkjn~;.Q/퟊|M&Ϗ>Jfkö"];5 b|A>!^ii6=c?jgI? 7K"S|AI?п??WOQZ(=̜rw~[/ RҾ8}e7Ŀ? 7/|3$ϱºĵG`%uEF**Y|-GY |-mQg__<3KiÉr>!ռ1&)ӭiwZVu_~*9fwP? xR~j[VZgm"P%MCz'Mt)kK7z\~$E_VbS]?dY& ?#&u1#soR8Iݭ{ jVRӳ|L?f3U6cպ߇~զ^9o(@d,rZ ~^9kU_4?g߲O| h_ ~x{º \q\{꺞q{_5=]fPɥqa׾ԝKs;KJ׶VzޟZ[__Oe}c{WVwwQ<6vӤ[\B L;"21_2X W?f:hCg~#d7@k%2WAӬ<mU[]oSfW<I (o ~ _%If}_ں/$og#{*:~4`\XmK"fitoKÞ'u jvVS4wN?7n\/?eψ7qr%|9Cx{ 46%6Z>>6|S⹘Ekj|;?j=SZe Ko⾵sFHl5?$j_ۿ_ڟzgھykܨrKW9IF-GVZ}6?wc /[f@!G ƿ??nȳ33e84ڻ%FruZn0şdY?nºw'_R_aͦ}OO3 _ihOh?SGS# U/ 1//܊(NJVw{knڲ躅QTIQ A4RUoWٞ 6?_a4xOWW4_~+^x|C߅.?<EgYhRCgIzw5|iX:n|5?vP%u[>藏]x^ |:}mb ^Jua˭ǹ֣(as+s4Һo^[m~i_ lxe0|k?xd_w6/k5ֽjD/x][\ ^rZn[!-Rx_O k~_MiusRi6 tO~0Э7Ꮗ -oeg O^е9dfq5;y-SX4t}l\ԚrJ+珈~!9~%xĻRxŞ |B&4i?&.]xCzu|E:,uϯs|Y+5 x{NQ? !?,<7kd:g<_?š^[]:m98sk(ϕ˕_~~_gjL|R4J{B_7φ%]4 ᧌ammAn)_!Y 8~xF;?֧[;>|" n&Zo V,O |7|jNPx[R&g|~ռ;;KZz^u4>% c|2c> xSÑ鶺bx/ߴo>*Le!#eOͺJi'<5+H>c%!x5^𿈬txQy]o!Ol> 5.KȖOKX,#j覢ә_c,Db"wCKg[aҾ?gO,ocJδ[|? ((((((((((((((((((((((((((((((((((((((+wO%H~"ϧv? >sgx[ ZPVQ%Lag%?$MaM/.[ZhL%(|ݕ?V/[ޡc࿄t٢Ğ4`1tk! ${MBu{W"v]َ?q\?`][LaW?'I^γyx,V|Mzm杫~Vҵ [0u]e;G~ʿQ:nxܿ'+gO_i?O;{Y~4úO<)ZAeYW: !~ H!@?+cnuȻy㏏9]?WԬ]=Z]{OEm/4kaaoo6̿I:໏i4}OKbVw>+}BM6;Kx䷻Mѭ漶DLoNjH7w.qrmN:w~mmziv6:jNfjj:uZͥݴK-"|C_G|YK5_LEa8/ADf^kw'5]߇_~*=i﩮YӴe'b>7o/~0xB{{=ZwixgQU떚W<l oM*M*))Iks;~7^KkK$۹W}ZiQ|s|oOmS4{-[I|[qx[WPQt䯵T$ۺEWWr8ß_|wA=/_:g>xWi%WV)Ei k |QߛE뫿|IW_>0|6ֿ$u[gj?si(Xizj֙j>ٵ KȦ6i$im4w4S%("iaY]c(RI$B$h5;OJٓZn9ٿKs[\Zwp`-\+~rQմGNM%st>?J%Lj|Ix/Oվ=|9Ҵ M4w3V2ݵ\h6E${.߉|9?-4OWĺ]xoU|?躝wzn:\ZnseXiwo$sA4JQ?@e-_k)E|Q_>nx/Z T~<~|QO5gYB.]gMխcVK{য়_(gg7򒯍c~~oM/aU^W7Z_M3ax[◂䶷g4/$/a[2ݞkutY`llaմiz3FRvr{&ݻ~^1>_ jOKZ|Kv>&_ ZΛw&еF?WI,Z-GFz{- ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( (>L~+_u| ɨV:Qz/r(b ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( G|/jxSRi84 OƊuۯ~=p[L%aY@Q~߱x>|֯wo'ԯky^3sF/j'+s?xzH[}M-+sklb7,oyJsJRKKS^'4ox>o|9c SF|; L[6[Y] BFAEDQ@Q@Q@Q@Q@Q@Q@&~?Qm;;_eOn?f(_Y[|QQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQE|ɼ?Thh5|ɼ?Thh5(9n_QE1Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@vԼ\6eN!~V|KūmF"?_w/sx[ix[^ д x_r-tM"OK纜A̗+RQ%r);mvݽ.QE2B(^Y6wz~imam=]YD\]NCqmq 320k. ܗ|a|yz̥; {4H kx8?\nuŠ($3t{/Xo4Kg[aҾc{ )(((((((((((((((((((((((((((((((((((((UJ/&Qx?ƭRW.Rm2?Q_:&*S.\M SUh+]Z|zͯ|4!J|Miڥş5/?5XRM>Zu*յ&o~K3\m+)WfuD>x?SaG Y̏k6Efۛ >E𿎠-/>|Rj:G?h/Z~ 1&n.`oxzuOk xgi_R"_$ԿT>IA*<+|<_x~&h>1Po^>O4֯mŨjV5Oͥꓤu%j*ZPj6EGP/7/6|yxC?tOXSEsBo?k~ -=r[Mo׭g,֦)_?%_?+O$j~9VxbI3ᾈ65Mcc?uyYvś.;;RUCob椟~[2Ze$.܇Q?A/vT:0O?13T+eOG6$_\8m4}vp<xKD]&mmxgҧ$_X/fL7 ;\h~: >QӤյ߇~#׼~k/Rƻ;<;{wZNc^5v:ƍj0ԏ2W*N}-Tg&9գm~ެGz~ǚw4~<~ӟ~!Kw/s.mY_ +kZ@~ k䰲7Bw G^/߁_|?_>_;|G +.|) =hνM ^j&ۿMͯ~?9KSʑfM'v3$fH!vFHazg" V>|3s?E1ss?NVKziyqŖS<ֽ޾}>zo术{$G?q?/ڣ_?cs7PBmwK׵=K$HҼY]%&lVNH-~ٿn ݞG(Zݿޏ%]/*~VK#H{| 0QC{?CU/:D7'fax;zvqz]]Gycj$/?j7OώZݷ_^\}D &\Of-Ӵ^ bèx}of9~v._񤰣k:f NS2GxSjĞ#țkxzyXJqRj^9F/%&߿?vw>'~kw>wǟ5}2k f_okAhG/jnE_1mp~Ͼj;[S_^|.sö>5ti~%7e^XjC$^ ֮u ?Ēꖶ|o/Ѷ ?UWOռO|l9mHou={S9"'Ȓɂ~C?.cg|aß?~_?$4 .O]|+*:=ͽZA]}F<Ӓo}I5 Qwez#ᏏgmTO |J}>=|@6Ĭn'߇ Y_0KYHO>d4鿝?!ŸK>Od/_o5Yncjcy>u7hw]@]]Yc]o<{]|@=vo>%仼ς4jsNź+MƩ~?u C/|Vh(?'Ě?=J׾&~վ񦱦Wcwj_^PI98)Ez[^۫oh=骮UV.׵n_=u?~8ylԴ_&|]t[7᷂_YFG4%ծ,+ C 8w8Ӿ*gI?t~*埃4mw¾}#y`<]x/ÇPӼ9_'NF𝗆?_ gW/`ᯋm-dž|uK6IV46 =ѷ6|s ~l7=ޱO^ <)h<=sj^[?~a{t8]mn m}ڪ-FKt~h`_g95b[Z85˯|Z>[-K-N{ym91q wkQxO7R6Ki6߅U+|[KM_ l`KoecB1%W6?l=c@.~͟A=/eZC߉6x6ҢFs[NeymR_#kU潤Zh׮[[ |ewï7/wO~/_x~'x_ckz I}cM]3R,m.??9T#ޮoGpy#& /cYxſMORI|AWuׇul֞ w{i3xVֿ#?k<0 fGy࿅>,%%\4])*6gmyuCo[?inχR0havz_(Z1U+G]ֶlϿᦃ~wKߋ:o}ox| F8d@|Dg|fדJ06LP["?౿ngYD6i~{K76mt+ךaҥּ|w1gো ſ5o\xҼiG׬r(u MsÉcB%g[BcM+[߉U~?|s#~О0?g H|]^|Cs5k$>xm+AּYz\: HW/.jtks]ҿ*uo'6⻿ 蚏Ɖ4LjmZ>௃OE,7:)/YAM?i/m|S_4+?S1_+߂i%m፷!x+W .?4~N/O 'Xiw:yy_$<{|Jxsn֡߳Z "!)Ab:y#W-ൂb;{{{x XcU(U#QUUB)F*)j_w ѧN0sI#d? |K C#ϬzLo|iod)?t]s³i"T__OK ?u>|/^)h$9CWyV|Q!&ȭwAod\[__'c.7'/6|>Z tO.~ak2X0dxlدDHn3٥w)MS?{ݼ[=vm4jH)W f7Y hį_=rSF3o(? k}v:6:Fpoe(΍Hܒo?_o8y|Q^-YowԴp1x'3:fBR{OnsOk6Oss {ZGwŞ'Fèx]o NRrvm j^$W;Zy~] Yٶv[SoCw;Gu[OkchIiWS^]2DŜzu~Jٍ5LW} ~e/4K-_ĒYc{?W獼go?-kmN7Z^i(s_[aoiov\?Mm7?ŭPCߦx?sN2%S4#CwUѭΨn. oU|p> ~o25O97_xPwSk _UvKυjxEywฃ캍|{O=ݯcS`-7S{L|c>IZҮRhE94˺{}#6߰Gi?go x~8𝜷֖16<|@[ïx:V z/^W{=/ E'Ï xbnzS+~Eͽǂ?xß/osc'kkVYm4u5S/: ?<1?h xBṽ??rݦK?|- j/kokv+ӣ.՛R?e;Ke ~>-e/-#l11қ'Q$/'׃JIӵ^k~=TtimY~w]GgC=~OEj~+|B6U xV+K[Hs4qD Wᆻ7cX<~i<+|0?l6ӴtRm&FN HQ5T~?V+_E7/]C oO:VŖ冁k=:l{ ¾Ѣ֤.<u<8 `xL~ xhq ?/oxu 0}{cxc:燵m;ϼv4e9AOYZt8{I79E.\.viiG/>᷅"ľ<]SM-u?kז:ei&o5ϩ:XGq_Z¯ -;3[h3RF]jm+XmO|4\Fii> `{hZt-]QJQk֛]?_S`?5c4̝~I~w,|}:~9 YxR6Y=?౟A_Jo x7M?>__$gh^"fxW_xw kOzuw^ KþTem =?x`eմsQޅ5@h<;]L[⋩1ViX_o~Uz%^Og _]ڥi~4uI~ѯknq}k'/xVMR$W^*u\5{]qJ5%ſ3OO'vͥڟ/EPu?{OZԗν_ o? g/I%+/VѼ=y⊪qWzZu"S'nu=c'+߆eٛF 3C?>8y6}OB^ oxE9>ݫVVK: ?G,i'<#LxmOH Oƚl %SȒh:[+)`[o?6ZC x;.Ěkcp2%ω>&xݥOJ=w6ay# oG换=#gc:庽+m5NkI%k;|3ϊ`i+wwUQeo@[:Z p$=ںH$O<_^pi{}:yt|)__V=?vͭ/\./ѵA+ H 鄰򔛃Ӿɽۣio~U>A~9Iii׾%hM_|B'Uch F%H.gCo&W f7&C'fH<;Ə_ǝ'~-iՇU?xKKލzk:MkT]ӛ\i4?a5cg?Rۜѽm!(ӤWWd k؃ sn_Cko`Ɵh4ODƟΰG[x4cȒT?xB/x_V׼5}Ku.;3Yе5-'VӮ-͎Z\F9D%XK?#OڻL/xV|`W5ߊ%|6ѯ.ox}2k5u-W@K[{ҭ)zgA3 |'/uCke%|z'U<#f4 Ծsvqh`RSdG EקewWBH<]@qt?¯׶3R=4GJL&KυHq5֟ykv ;~Ⱥ4۝^3>$j>*\hSѼ)D~i WK]CV߉!CK?#/[Ӟ <o/wzgOs}wuj:viFaeiZ֝隍~A%r^Y^[K-խRAqE,o_Q|j/5 ,׼n~9~6Y[>&58"%Ρt}Vk|-ψlmӄi/zTF[ito?jC v<ȿ i;S*"/g@>7=7" i \Y^|G=֒?dIS4j;5QE1Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@&~j?c:ξL~+_u(9n_QE1Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@&~?Qm;;_eOn?f(_Y[|QQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQE|ɼ?Thh5|ɼ?Thh5(9n_QE1Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@&~ΟXo: ƕ|:c|7Wt9~lo$QE1Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@|B?c_ ~ҟkt8}{R R{ 6]zI24OF0MS]? 5i!_: _mCxxwyO{$shOmo~|~~;|ᯃt_\ŒcfƨI}WU{JYfYeبRI9i)IMl+BxƟe㇌t o>0|e/ĺ OU펻O kZikZΥmGajw[ԒE1&ͯM ? _^ׇ|^w4-' ^ցaoh^[iz.vn鶶m6ǀ!h^!iVGoiW]Y|37fcMg4qz}AkXV&Y`Io?=? +ۿğȞY?~|.e߉6|ԯ&U}Rh7pq4*FJ޿!?S_`:~xCᯌx{U𵆯xV|%O: 4?j>+Xi7͹1QvvɥE uSJ%RSM6QN[=uwjkW+lMOi߀ 3*hw2ݭψ?cs|[i?zmQh͌w.lO] 'W]ʛNhnxm[xÿ5BXf=[Ag"[ğb&.|{"x.EUh>O|!cg4:?4{v,|5[֚CA$6;# cI%K%IV|xo]C2N  >TS7<%Vڍq^Z%I i_k_ /<7o^$?|%xZ>ai?^FhZ^֝ ëiyio4}YvAw{l襁cagI??g2_._G$W^GߝTQLM^߇5x>|Gc6 F|EwL\i·^i5WO#L,bOj$R5~"|n%_&odXV)̒Z)-E'~?̥)GᔣfRt[ e`YG4?~"̖KNJQg%:Φ|Jwŏط9㯎o/>FR|i>0𮱫.[˹,-xbFRKEenw~w̽D|3ޑþ4MA,-4DtH4#H"t6 + (!+{x4Eώ??gk_O>y./~ |_g_=jmVz-WNkiIv}FK\o~Z$wsktmfmW_? Y-/Y{.cOOC/4_ٛ~WZT(5xGKCmim73xīk#3Zokٳ j(OI&&6 )C/8мC 4:Ү"\f?Boͨp.h kֱMԲzW߷?<,~ <]cu-?߇m?]=@'_[M[2o.iU΍quBڧYkuX5Oo_5x^k _Z/sKž u-yh~ |Weᔰo틕mQe}1MF%Q-QM^[o]jiƟjZY]iڞ}:}[^_\-崲ZE$I$R)Et/o #7'g?bOvZw7?}7GռK=o oGğ7)1toD$CM)Y^_k__GM[ liih>=ZorGt.nWt/^eίK鮛c:~ֿ/m ~kk㧅~x~^{qo ||;i&+|/':um: .迆>7+10~Ϳuh ğ > |0mjX𧆴[khT]<"3@J|6ωD-wWOBzEf|sMOR״t6?,!ΗxJ纔YͩHE֓|0;$^|EAx{W&o S\]}ՒBy{G%~>W:=]kEA/=WΧ< q6j+K?`y? 7ZG<[w^ PE現#>޳jך`ӭ_t{ӇoT>|(c߇\[]½s>*^bDy4гl ~QZ4&5swM6~`|.-foXaUW?mhZOD-gjzTwU-"GP[$_9JZɶa񿆼ExwB_jgQk? +]-VKִ-kKum'RԬ.n,-淚H~~?/[|g1+ ^,A?O4V÷1zީڕΓqu%^KnEu7g^IA|+O^ѵtῌ?<3Aҵ47G񮍭:z~`We}yj.fnZg1op?gKsL>ĺac>/uOZwcoqqw[C7^[!յ[/Lo&2a趣۫?ڝg诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,诓?ɟ-o&2a趢?,io*~u|>%-k44^]ZeLoe7~"&{Vli~ml%$( ((((((((((((((((((((((((؋MIGGYkg||^,h{gĚ-+׌5;=ǟiT% U-ZKi+丶 Mo&2a趩Mh]̧fۺվ}gE|ELemG#W3E;1Yw_Y_&7ug?~0[QELemEgYw_Y_&7ug?~0[QELemEgYw_Y_&7ug?~0[QELemEgYw_Y_&7ug?~0[QELemEgYw_Y_&7ug?~0[QELemEgYw_Y_&7ug?~0[QELemEgYw_Y_&7ug?~0[QELemEgYw_Y_>!ֿ G5:Vװxៃe?$n.φmk;NxƋ?[>;W4>]; +cK|m>$[ |=EmQi67ц74 HץԴ}~,l,Q^?>ݢLo&2a趣۫?ڋ1Yw_Y_&7ug?~0[QELemEgYw_Y_&7ug?~0[QELemEgYw_Y_&7ug?~0[QELemEgYw_Y_&7ug?~0[QELemEgYw_Y_&7ug?~0[QELemEgYw_Y_&7ug?~0[QELemEgYw_Y_&7ug?~0[QELemEgYw_Y_&7ug?~0[QELemEgYw_Y_&7ug?~0[QELemEgYw_Y_&7ug?~0[QELemEgYw_Y_&7ug?~0[QELemEgYw_Y_&7ug?~0[QELemEgYw_Y_&7ug?~0[QELemEgYw_Y_ xNT}ͽ~|bƎΩmr@דKxVxI>|C>+el4OQw? |F1y[O^k񵝔ׁ6ge\J-{݆gx[XuJoMsIkmFPŶAESQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQE&].u|p_8xG|`İx_w67 KBK\[[\h7\r˩o5J*b N\}]?+hOWK Li֟_ 1Mvözj][6ږ_aWIu/KTrEPE|_CX|MSĞ9>h"3~]c@74'᷄cBw￴n4=WvGm?Ms7ï Smxψ^t}>(t_쟉>vq} >Ѵ'f4Z_ګ>Y[ϗk]SaJ MEmy c +C?-Q7?#oD' V4i{;dtWM]wW(b ( ((?c7iRT!3x^' K6ώm ŵ|;s}jxƺ%-}ZZſkWnucI&?G2~ѿ@– |+i{B=Zv< U-N}-q4lٮRd[Q@Q@~M? [jW&okD> x&?|Yʹr^[A{anoB/xR߄]bX?fߴo' 2x^PVݷ>7@bSG\M:mB+(dkY(Z|$i=( O_ k6 5[5, k?Si1swvHtWwlr]xs_>1S^S h>-rX|Ǿ87k/U4/(¶GĚ' $x_4*~ʿ e/-~/F.I/5?|qvoi_q.iᲅ`֌⵼Ҷ˻?g'KNX7}컳l*?# T=@ZM˜'?iwJm~! N]CW* ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( (¿ -76~ ⧈l_Q֖zǏ5:;_J<k?zeIi1zFkuukcks{{s]]Mm4772ED,JQ;>Sߎ/Ӵ<[j"վgo[ ߌwsm:wċZo|7g:O||o˫oԺC{~ ȳS_ĶW9ƺV_9)j /Ty' TΫ?xY?)xG, F&<5c MFO7|3L4(B ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ?<U}_TyE>ğM~mEn,CxߍNDŽLρ_/ooY~N[;exj\%vn$= ;!;kkX.-牞)'Ia'h䍕љX=|u;ſn>Ӗ~+?V=~^ՔW|1O:){?Y&⯄mlhZtzxw7 uTE+fX{=1Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@_)*!f7W1__~Jٍ5LVUꎌ7oY<=Ut=I?e+WX/t+L./u BX-,-Vk$A5>c/)s1|HۓK?_>x?r-Zw#^}K'->bXc)7?ٻ<3$?'DK^5iok>8x[]W'|GnZu]<tx[?~_k}c|PҾ |~sk kE,miϋ/mY zg/u#0iN;%ovQI]뮚N>0S7vޗOj+O.? o}ֿ߉ >.j֞ Ǻυ/c7Wu7KOgIo xPՖu(l?&֝˳1NTS[5nO Z< o/ |g-/G|3? ï/?O$'K5xx /^% +oUٿxេl+O_l}*yXSi'{u4N=5nT{޽O!ÿᶿ?P6{ _,cOFMUo$lojuobHhMBj ?n}z;TJwoGmջOm? +H-~ٿnq~? h^.|OZ~u?o xWŏNK)`njJ4x_k}΁ƞs%u{ekukQSAI+JkKhnY6/@ __gc<7_ZD( 4$̖wbDϵ? .ǎ|/o<^&oc4[:a ?pIkߓ G—|E_٢ƺk,|>[7NE I=G\t..Sy%?$`z*$6'E&|sk/k_ Y GcwC"+7ʕ7E_Qᢹj뗫Zko?L?FoL g IJ<kf__^_g% ?$[|O/ZȍGa_/~_ oď{=kh/4?n_u:ewm>-j=?TþҼC(4}b]%4˄8UԦG&wٿ>!#$^xcúDju:.[oHѨj6PyGsͤV|B3Ė 5^%|G5fkm{ehOƢvM5屜8J)+Zkk;kK{5IW1?i?_'MߵIO~_?/U?|Im3NL 5x_Nֿx:5x:SV;3Egwaqu$O?3/c//3 |- >'g-NF#Y0/Qou5)ӂu"Sv/9`u){xޑO|wý#߇CM_X,u}#ڴ/ m3s: &oWƺ_%Zw~=-2'/{';CJu(o,|#zKtll__ڃX oeI^[|'ܵ4CY60>:e/&MIE4\{vaFjSTfK}WkFS7OK(o +>;5χm<5?~4/ީ>}h+zGG~~߲?¿giY1'w[^7Ug<{VMkjʌֺzOoimuXS੟ }] O=ͩ\|?O;Rⷷ769櫨"yç~&i5wk _WQ*.m 7|Sk >!_HxWPW7+ht:S1|Bbk <WWό NoO;zt? ^04/~*N&V3/栮Kdӧ*叫od?G7Xo|lfj?_ ~k DxEi"G0`VuT 0|$Ӡ'|Rsg-GO~7Ϗ4[֬Dž=WNemܑ4@dC?*IG}|! ?zwwZޝk x+č{K;-QZ{:~fQ BR/}_S_~ xᗌ4]xOU$6[=ß^O_\I[EE+mGW7߻kif?jb$V*o˩xf?/ƥ;㿃wa^]jt~[Y%$ut|Khﴛ-]A*n΃OqYH;\ ^<-Ǧ9d]T5sIOz[~ڟj|IφI< o.6Ok(Դ.e =IZʿ 'G3>k,W~|fs#PH#Ik?xYaH啥DqȒ9 Oe|=O2~^0ִۯ|ug2u at{oz ŵ~4{^H5='h$ԭ~Yc ,kő["|e1[C}'_yZgk^Y1&Nɽrwj un_B>M6?Oo?->$|!῀7~8'ž<=#ž*5K1m!Xuwb֮"]GR0O?13T*QMWKi*t[ܮKEo;#J(1 ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( u._k:O<9iךƻ뺍No%֡jڮ5X-[[$ʑ0ψt_ t=Kƛ]BӒfG⏉5 ~x_\[k)5Y \:mgzޓS^$xFԬ|3m->|,լM3;]Iއs |Y Υci5zU~_>Mn/_XN=G'{ ž|o6ۿ_~2Ѯ-`gNE ֺv[Oڕ4y"|C||[x^=cKDy]n{xW(t kQME=Efe[^_˲AESQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQE_x HMKײj~}x ]}{5'i];PG-ִ[kj~-.`|W=C‹co^?v|{Ymb u/4akOU¿ ljnG4;zӷṱ ]Q>$γxúgzj.6ii\X:u\5ͼZ] +Zռ{5kWÏk:սZ^Wׇ4φ~:.f{ϊ U!࿌F:_tO7񮇩|$mas,֜׺41>*a=>m⯁{{—2X}E+l_׿uyGEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEqw___)*!f7W1YV:0_Y_o/ q5\iEh_golj>$~+YCOmχW~o }NIj +#ƿL'O͝ SI3oZԭe]RX]U]\lmeͷ)7~ϚOi>~3xcQ]Þ3h^* ]~ h`u똠[__x<~9@#|g)"(&E\wdƓDTWVQxv4OQ|+W0OMOE lZ.IOŀn|.5;Ķ] -!}ѭD=*TKo?A_h5OS__J)3*"q; {H $q_E mG? Bv_. O-~ņd&XȦW$(՝K+,r5DK1?$_gK u5?r?Bv_.3৅Q@uM>|.y[wg-kZ)# _Z1hCB 3 !S_$kә]O?qO  ,~~~𕞩o^Ï7zG>3x(o~&oH5.s^\J>ҎZiMW'D|_M+iGg~0!%)|[g 7Y]ͪxuSUix?SņTn[Mka>7? -[PS~KBK3.j?9#FĽFӠH2I7Br _N'%|⯊/w+k5-Kİx_yccy|?Т5j:s[kkdJګ;|Rt59h\nߕסEߟ򒯂c ~~0O?13T+o?%_?+a5cg?Q $ ?xƽN_y9yz7>^E.>٩Al sgZ3 )QKy8}e _KO٦mIߴgMxZ5j ܒF=oxwOhj6ྦྷs4J|(o~OINX -J]2DxDuwaa&=Ķ4GmkfGI=V PMld jͽASL=$mz/#ZΧ|%'G?HMİx->$|;+F5Z~PoR/y\M/+W{D> `xO?5[5u'-obᏉIeu/ַ~M[rpU$,@6j"꺸-|;[ SU+k-OR__j5=BvqySs/ʟz9ĺ.GO# 68)dWS=K"a ?#ޢ /wFm+[kJޜFQ_ǏNm| 3C⋛_aTSZ쉥*_K^7zM_@e_ ~ڿ8xH^"7Vs7>$uƩzi(èx{Fum֛1{;e߈8>>ğ\eῇ ?T/rG[û+ϿϺ|!J䳷W}SLgjl5j%ZxVN{7͐H?|s;,|nD};4[^?_l;3l>?.Vy>{eZ/+K0D_/ǿ%~? ٗ _'xI48пh[|m,mks>MC %6}w3_G|M᫸/t3[KkyVh/gŖX ֭/xDu|G=NGѴ$+X^PhMѴeŽKqYq (O>C 2xv{Rnᶣ~$ICH|c6SqE|.Ky$3[=KV- Z[;K^+afV4x#^& wÚv4eM=E"H^ gXXӤ<_K_~x/u0|:JZ~b 'A.ix#LF[ju=KgW>1'Z]:uG^__|V|D/dxkB5=Kj`[Q@((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((/|ktO(E|pߏhx t?n  O9>|@%e> k676͵[iECq TZ[nmFq{YZzWQ|xw7ǚu*]KhjI⿄?3G|4n%K/t;W-sZ|cڋ⬚}^FwO8ƾ,ئ xgKV m/2ͷߵ/?g?_o `)?hjφӼ7IAo]&_+ ھ{hOuOf7/wS?x?௅l|#ŭ&Knao³G$U;V博ݮ{i/s4e}bi>+/SzͿT>~#k::?Í;YdkJ?t& i%Ah קUk1?aoُᆉҭ53x^*y(jsGmhfa閟QUӇ"wwmݿʭOhՕh˿N#?ി >!_Yƺχ5K㾗`|" 77:Qss!&Rwױ=AY5o'5?7ඟW[~e% G|u5/7]jVͿ$ v>-ѸfcbHk Þ~|Drx#IOg5 ?ǟ!+$Wzǃ4YoZWH/xw9m&OjRx/m ._ٿ>A:?bڟh./"B~3OG'fe)UN)W-֭'ܟvIirGkv֯_f'~_o@iz?d|7!k_ =G ''I|QVh|Zj?ni3mKm~Td f%/.g|r/V/|E Gï._b.N-Ԍ%g"3:nҕ֚Zg_)*!f7W1__Q!@_~">7hZsK;?| K˪|@mnmk"LR.QiouQa>i^kE}}j<dP~7ީk<_,J4]s9dž&Ļ<+vKDZ#y%f3E __}~ ^(.ᯆ_xJ4].][[ZMѴ .%,-;X'+?f*O/ x^+{{ ,x O.ȬS\Ӓ=_Ot}s#:N +_vW:Vj*qr*M)TwwNݟ_7|E,~?4_ hov?0s*H>dž>i7v>?uφ6um2Pַ-&U ~[O.9|Yo~Z/o##^&xgM]¿Q|Um-ȸ%x{6Ѭ"[V/twZtG|:_BKsih0:f [붚ވ_=m^? “uTI5gѽSI JgJNZݪZ49}.8^'ğ[^%߉ +I3V+\ 6^iz!Ю.u-SG{9kwOjcEqKQsa|y~d/M3yj&<r?&.1ġN~1⇊WJ=_1ᏅMݏ;s፮[L<=uImm|Cm_q0V~T^?T7WUX֟gO]kX$z煼Ft/V%tKDm8g⟅~"G -ͧav4'-o<;kz |rt{(R{' OpVv>eƤg)E))wvE)ҝ(reemk>?4c? |[7Cd{]񥏅4K? |[cYS׮SN1Ӭ?V mOk&+>.xVNEun.5xᖱl4ȵJqu_?V5=fKV&\zw>TCҨ-:Vt/K+Ҵ  zaemzx#,|VeJf׉Wg?mN'aemv+4ğ/*|Cy2 e{ 趺'4ۭ|\KIh=RMSI7J9-o!c7A=> 8W w'||?_Ҧ.H w\Y\j7fkn.ggc_?#޿bʊ 96Yqoqo"MMz, ѳG,RȌH4 O?UbxhxTY")*)*E;~пC*4~5Wg}~3~~<^4c{$魮-WW{H֮V>Ѥj7v;[ ~oպ[bٯM{cc|HlӾMt&o>5<:Kmk y"fw7rOk6ڞy{\Hsgi'tWΕOg'uxZK{kѦğgUiO].SM6?/Zm3_c~+U˪x~W]:oi>9`U {!;> xB\b7Ɵ~+|#s{׆u6oV^#Eu65/ ͦ6߃߉'+q|DoYg/|G)ڽRȏgm|=y<khY⑮>?՟tV#y} /4 CӴO |7PH S_Hg j0;[afZKWs5O Μ֪-;'tkCO4 ?>S<'L֭,ou_ZMM>`24/ ^;kۭ3~)m H5?O87 (Er 4տh[H-8ӛM:o3-CY0gX׃|\nZ~YYv~imaaamZYĐ[ZZ[@omo $0A $PĉhiBZKo1EI ?E$/Y|Iҏ.RZ>iߦPoN{IJJUމmZvG.ſ% GWᦩsp[kZ$.7Oݭ4]x"mq~t*oiR\x83~A (~̿|CrOn?hkox7χY`d5{?woLxn:>*$^H$M;?{_WisM+Qk_TĞ mzTn?>(ƻ.H:d0|c WV'EKe@||O_( OKOZSCIeK5g}c!Պd/vFt$ )uKf~/Wş[V=_v6x][:}tihu#UkFЗcO= Q?AO:CYEo?/|+oٷJAN~4 ag>IӼ)3.U DU")ZKxS>wqIɧ]|0> |;k_ <3ᩬkM1vI,ԩ+NjxNJ׻K}EWAQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQE|@~wi-m,#$sqG[Gq:Ŧxo¾GM^HдCSQQ|C|77iO/O}{uK۶;:ύ4 7x~cv^9A-߉^$;k-w(ڤ- 7W'¿ [ cm&oO7:6@|zg__'ͨziK~t~]ږj )(((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((8pK~'?f|״? 6~&KŞ)g>)x^I {Χcx@נkI}qޛ%#ze?;_ƽk ^!;|[-mt!]k߄u-xNxv>N-eҞ~,_ǽY5]aH?FգKx [*B0@(0{^?oxC׃|) go#¾/شM M_ȶ{|͓dRRV_MMhƛ!iI%)7e}N(L(&?िeRPx_~k/WӓGu[M/Fu>Jּ=jwVdSҴfZ?xh${?*2q;~OPWg {r|Q;h[C|E}߳/YҼ;;_:f=1>ڮqx;N>|L]cW:V\J%΋à߼7%䢮ݗبS|W{E5Oj~UK| Wxxo  |AYȺDMoԾ4kgiZ;4tWw ;nn5?"?V- /_ؿ@ gbσ+oT_bżG㯆6-ooB?Y>? ̜o%vӮP$׺ݓrQEDQ@Q@Q@W??-Xp᤿>{:"(Okk#6??ϱg˒I9;-O[JJN**wJWYEUQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQ_,_E/Q?LK2>A8QEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQE_[WĽa@©Oit_©㟶+XM};Zm:5x:SV;3Egwaqu;_~Jٍ5LTTn{kF dVoK_KwLC|ό I>|V7$_ڶ<-d^jhZviڵmF)k&W f7&}TIHQEGW߱o[5½U+\h^*DX&iF_ww2x`/ͦX^_Ʒ_0_߃? ï?i^ZOk2ϨZj_6ҵZT98ŴJ׻~ӊmF;ɶz]okOo~?uߋ44+vz'Z6:x 3;[=2-c^lt/H+ -4O RT>-ixrͩ-ܚO<;΋_x[oZU/jq淽k]# ##  {h*DS/_A%-˙$%}SӡiSrnO_ݏFm܊(((((((((((((((((((((((((( ㏀fhxK2٤3jWgˍE{XoubXbt-=`/lVT{`Wv[Wf|w[?ߴ.u(|?.xCWsE~3xv?5zkO_t+[_5=|~1u_HV־dUoaᏄ,OYsOE>Q$׼UC2xkzgﮯ-ii֞6մm_M[[7QH.!Tew:5%w쑯i?~"#/x>|g?zP+WOL<+Ɵ?&Uϊ𦳬">axk>}n[^5-_6I=Jj-'ׯD2aFU"vV%_)V7_#Cŋ <7>~&PxYTba[mWYSdEfxoZiWGx ~ZZh^IW-rX^O f^k}MF%5WK+QC?~)kg<#{ǟ xc[_/i6 jzTWZ&Ꮙ HCK$ $x6iaI$[hd7k7vVw uu|sKvߧ4.Mዷ3k4WAkh SUH'|WZ% &x]oa]^灼Qiiơsz Οۛ oĿwo?2񯊵vt~Ru+ȴgemu}9x 55uwc9ӕ9r{5>}-߾s_ɧ_7ǟ) }??\_j>~9tn- ]Nz'H$dS[|7Mƞ .dڷ. 3WVWiF_CoW\麕żzBjw_UJRq Y/m _OJ7x_UQv ?e j ЭQڋó~5o˪gz\^-wkzt_iZ6%_MeOo~Q_yHn+ _yI|Ug7Bnj<4=k\quYi>Ѿ)h6W2së;4StڻMI]5aE|7,a{K u$dƷW^)[Ez%e[DRʟ w~؟ǎ"jkof7Zƻ?oF5?=u.4wjL+;Toÿ $~џjW>^'O>+;_XĞ#o, i3Fo[g+Ug{_GukQLAEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEo,p o,JQEYdrqwrTb&$- %Σ34Ce2]𖖓jZi]x\,+&W fYoWkIYԿi20s2ݽΝ|w?*;/`o[Pu =G|.Ai&)^͖/Ɖe$ziiz~ ˻  4Χ7jqJ}>]/vw_o˩%zMf gq~~ ך5 ~e5x[>x$ii:Fekz^k0Gkc6mgegmVG 1h.BVh QEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQ7[u YumV5]+Su=6 -oB9molome)m`HfvS*g8eo͞2ݴfz9X3A!g?3Ŏ{{}Aޝך߆fWt^{[xzU>!xUimtxGUOK]B;kq%߅cĞ#V? k7^^=?~(i!Xoğ u>/ DdL֯4[Mּ1ykc}|<⿆+t<]yt$O~ 2i_ #eM!ewadb<˛J6͊: ߛ4}wĺ'{b]>.}cE2)c8D%XdXPJ:JA O ((((((((((((((((((((((((((((((((((((((~7?xBl#i `Y|Au5bso 6áRY!uoŻ%D14RGvf6 ,ؿ~|)_ízD]#Ou~÷7W6.4u}xBiXֽPqc[h?o~ O#:|?c|7}_u%ycĞQim yO"7E _]7~x|M A^!׼//>*AZxĖM[-x.$UşF-GGIo''IitmWUFxKXR |A]Z5xJd]ƌc585~>|=~~Qmow3;Z&|2犅%\Ӽ/ RKԴm[T,oCNjW5kiowď |dgu%< GYB(Լ-= zTTFY5A9M'ke|=kxiYK4kEOR4eWd qa;Tm>ziJ#i{>{GO? vU~!{o_չ>+⏇M|SƳ4"kǚ5މS25+KK&cmzj)*!f7W1_Wo)ً gw[մձ5jߴ]c3;O~$W3*}o'_R+;]O:ĖW~Jٍ5LVS\Ͷn{~E>_IE%Vo}{N2a71>#|yw?(?>,xnO U@C '|͟~|Qu? .|cσImUmkKQ|GϪhzF}o+Q(gkk+__2yNI^Ҝ^M|>@2fVx ?iOeڜڞZYi~j7}KZXW>qau^k}SW湊o5āEq 5xkeh T"/oC0|1A7M۟Muo{Iާ%ŖAů>MbkMXO[ҵ U-&Rrޭ6mo3MB*4Ko?+ؗ⇌fCރ߀o[E]_~&KvkxoT"Κo⥧l-|Bo ;zG=B:7|Kwxo'\3^!խ/Aeix/x_tEӼ%?ͅ@eevzUZi+iA*Q;'vWͷ9QPWd&W򺕟n~vwM/_ó- ~,%h!4-_c[Ԅ\I<;}_öG?17|Y𵗊+M/R嵾ҵ{2Skխu aVu3Pidkrug;g |1ww&gNx|sxngog |.Ӭ|C[j-~YJi_.Ur%?ǂ<<3JhE"xB-:rc Vi',vD IitﰪF<,?].u|p_8xG|`İx_w67 KBK\[[\h7\r˩o5E*! 1_7E2]?VZv]5RB5gRmPյ;ȭI|_&GBo'/ 0,((ԼI#"F ; 1U(m;.RRv_g~J~m~=LWK=o_(?'_Y*xooZk_ wG $Iu|rowej>v=d oa3co~ɟ7?tZL~~Ο +3!WtIN|-hf>8=zx2=?'K/tK2hogյHI5-Tn>&xyV,1<|-65mTﶦ(te8U6oմ~[kW>h~'_?~$N~66mmi7ۏ^1Nuh,']W__oZCoC†Cdž}/Z? ~?WZ'?_?ժCϴ7Z]~/ZX8ݯ c=IYs)$T{??x ⯈|Ox+~uOxž$- þm%5}WPt&Gn;*G+j0 <)/eޙe.wOx[mH|ij:\w-RK;׼ +|<)cok_+j~hxz,R}#[)x^lz]U(İhgAi'Ŀ?ou߁~ΓcxSៀ4-fB-g}cHԵ}#W@r#KԵM^u)JS䃵߶B?kQs]Y_V 9 & x/>xfExH~ODpFkʼn)Yi&\v?Ꮔ?Q~o _j,nn?Yj|2lmjkG^k ޡy^U}}%[mz>|KxwCOK>5 +IŮ4MBeҮmX;:Xm,.m-?~z _h~g4_\MgW_ao>uBԵkO꟟-w*>ʽ⠩׋V{%Km?Ֆ(?Vρ_J߄|md~4xo5{}+X\!VĞ#^Po DX Bfwwqoh^t׏{V7Z}Əֿi3u>/t;C_ Ω=ŷ]<Ү$4vegĿ+ş )ߴ&%I5- >_^8_a 4u'_S*4ԴrtO?$g_?+_\k~̷_cg MEk$mVῊ^"=\jmKf? ZA>$wI]ǁUZ64mBo>'x3LkY7keD-o>e'?|&>iZL~'UoKmiz|]GC/ x~)>& qc~̟?h_4/׿|/t}"*^_:~o/A]{PxBek/4ԯ|^4xLA>^V+/z+2;KTKy׵?7掷+>ng ^ڥn>5|P}??jğ|G7~+L'}^|OZ~O.6oTƚs wY4COMC_R/$ i"/xJa;T^QY>յ+5E Ys K3?i?_GOs76^vzEqxsPE=J(ⷺ<#K][:ժ}IɤJry^wohNwzmӥ>?Pf/~<;.v!g|[G-n /l'GgJK/}=U~W>v7??}_{h~>>5cp|i{y5mditˡ%˥kFZO4Oeh:mFdž4m'Þ擧h>YpNi:|6^[uvVpCmm PĈp߫˷ԨK+%>=?Ɵo/cSֿj/j~6./x-MnW[:g. g ;HuGY/whq úFnhZmz7RzFivYiV|Nt( Xb8D?\~ b|N}x&~?/Z<+7|u|5iHCxJMe5[U?E{IXSu5qۻ{{nN)QRve}?n5o8ZZ~kZ}ڷSj:Vj6Yf|Ok[+eH'He?Nt඾a?ɮ^冁{|LXh8]h^ߍ.n=2+q[]E/d4ʒE{IU%VVqwM5+0xxs%RMI4N ^35࡟c?k*ý3fe'h=cڮkڇ<;떗k6xf t4H%E)W f7Y hį_=:)ri6UkG%_U_ğ/ⵞim!D<9\K X܃x4G⿌f-Tdc_&D7M~ _cvyfռW\\M5zd?c:WG AH#sc/jUhFʟޮjN_$Ÿ h|9og<' /𦓦A'OZh6v(,cd$1Z*֟E `o_<7<\:G|9[xU&x"W_ Vk]*ΓI-;*r?3s'Nk%GxtP־]H 1)ն_&+owեu' *j>"@i 2ė?ok&\hwxGh/MzEmzf@Gk75_ ҿ?ÿڻO#Uw-g?g|}wtM?GHY<1ZzxKc~1$_TQuTR#k&۲g;OFeө?PO#KK|i_o[ ִW1xv [i`5[\6lﴽs >߳뉼%ҳG|[iZA@2%sE{I_F/#:#G2GT§UK_,ebKKTRWM;5NDT}g)4ӏ2wZ|%k7x_Uc/jo7֫# -~_q?) ) /¿ Wq*H<1Px ;k{I^? Ҵ)o/"m,Ŀ 5?[h7]7 V QuRo~οf]kG<4>1]Jf.>&|+zO{=ٱ'bEl%ma|~t*MS'=6?7[ZK}~‹=CRFX%x|/iu%+,c_?bj;|;|Yqos;~&.SvZ?)Vb;_:|PyM,z+yM~?uԝvo_B4^Ԡ[jڟ J( Ygqj}&H5_k@.g'&:3<3/_?5ύzXơo(/|-YS.!i 9̱IcnI|u?+?k6e㏏~~ ݬI{.XI|5V-zn ,A;;?o¿  _tȴO|4_;FX #¾ |928H465(TBFIϢ~W_%T(ӧ^;?d]o^?=_O¯٫PLZ~|/_ይ LuOU|Y|K񍽞WP66Zn2[- ?~7;<-lm4GQ(VSԯ%Ե}RU.˫?ۃ [N|bs|^H҇!W>2:x]}SÉ.x]!-Cd5AY"=򤨋4bwoEk5K9E(%Evݻ~IE|1ź<o\Z e}/k1*7>|]7Q2hF⫝Jo|NRtOO+\j͊C~#^!G.<3*zTjZ6eo̬EVU߫O]gEWAQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEV~iZ&jƳ^iVi^j^I ai WSEmko"DY_~>? n>K3^f_~2/,{Xx\;jOo/>_>kz7MB|IwQk{[|O[]0ך36~2?O~%xJW4 OXEKn'|5g隂[{ywg'lomu > ߆u; AuAs+:D·5Gei\IF7vjQխ{4Wɟ(|C[w>ɪxv/g~xrţPCOamc?_=Ri:iznZ~k:}M徣^o柩iZ_i֓Cugyk4V<h?[K{}*ԗ[F$_}Rj}SI8⢼$f]6H7P?οgMxcp|X!itiKy'WEVymͣܵܶڄ׶ 6'P_xTOŏ/_ ?hO$EtGOU Dl,[zǧz߅t Kl{/cnf(--I dhf9b6WDfGFVV*AaN+֚?Z9]z-* KFe(? RE`_7ڳD b?,uaW>!_:t~|Gm"oHzΝoıKmuzzta૟ 5> 7̳{xDu]'3iuy5F /izޟ0Y;ui?7S>%zO-3vhv?ZxSm-/K[)-mBfKGvDV)7(=>K_gu-MKSU[cm~ϐl@+~ 'm:F)xd]AoLKg/5Ӛ҅մdhًD,ImsƱl+ d-{>~Zs/~+x.=G)uDwG;xQm~o >;>x#_ mŚZ&2z|~\jɧXx_iM]Ti<%k-J{~/aU9ѥ%qQLG37۾yfǗ [[v<_ڼ6k&mV~k?i/|vl>,Wj?!xo6jW vQI6cB柩_YW~>-iOmKO<w[\嗆쵽JiO גAm=ޗ t wW0Ο[Mwv+YGxXiNr߻m==-g߱^,5 M3 u=T.7 ŭv Kk|[B:=م|m~>dϏ߲t i"H/hDSeeu`xѝTghzzse=}O/5Ck5?@xbN|I}Oşe4Xx7Et> p~!5,^|!ji^z/xZTW+5 ?{ 8nMbYb/o3ǿt_Hooo=#͆;|Hd]74ȴ}ᯊŁEW-MCǟ_VmO^$]OS% K=4mN&q|A}dFKSg-qTZڥn9YF𮃢x_úu ni6hcm;Kӭc%[YY[m%bTߟ򒯂c ~~qw__m[ _uUO&"B ٝVf,I$a5cg?Wܕv^0gS_'YCmc{jn\:6v66pokiko$p o,M/ewҿ//ߎ|ko=wP{_7s|;ct)_^,LW;Kk79bNOogN!sVvUe$~AK~:G'Ÿþ/4qDcMwSӼ[-kq=_xbDYa7:$+k[h#Poo$0hURgQs9z.vj;N%&m[IgeclU~h?-c֟ 1گ3\_?Gch^>Dom.<-e,`a?F>O_fzট?iaπ~7#mſ~0o_Þ;м;OSXni/M÷mh\Mh_hN?jKOgyv_0tؒ4DYaiUlv6*TnՒKi翥޿9 <p~Ȟ+} _ŝf]FX]'ĥ2F>vkEu;ma}p|-_sSb9ɧ|^BHgxKZa%ռ%m|a<5||#`տf&}|Ca*ow:-ᖅrM)v~ Ѵ \?ungJ}M^}+k7:ྕ('ؗ-cgO+OjӰ=6B'ğX۷4)ğ:ϮO7 :[,dg:&k./+O+W7/o5gysnOL\(MKPl<5+Hnd_ hOaѥjҼ%ݥ͞sx;>.=]<ZkuJ {HT]>O=4処mI./}_m!m.W|RE7Md҄.Y62*+^3'):~ivWZ7PXvc72EmgegmWW,$h?C -tz JT  _8uou [jV~)c50iUViA4N-OSo_/-:jv4i F54%/zhR-_Oqw7IȺlj?h5-D⛏ٷ1"xD5#MG'=x ?|2#}#Vv-ͥ-CK_kitVƚ HGqDd xw>韵{;֓M|w)L`_R sw߇A%f Ik)59Wޢr_rF:fe}OX/ow|Gټ;w^_!~߷}|.(~Ϳ7.|GYoӾ%|<@j^߁BokH , -sšƻCL.ຟX_w%ov,>&IMFR?Hծuoh(U񏊠ӭQSB(]Zyф% >k٫;]-ױ\_'YC?o)>:WVt>'#|W#H( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( _O]_BGx-Շ&?wQiQ{AO[@OņyjbxhxTY")*)*E&W[טӲvi o?>#xD;h^vC.xkWca{OZV3xkGDžD)5;[ojwֿ؟cO}gI;?OӇO۳ٳ~~iO^3׾&5]^jڗxjƟUo6DNa*oKr]>:Ӽ9Xߓ6g߳~П~q6e%#| : Ň%>EUQOua%%s7kޝ-;uRk n-g~>|r]BxV5o=:FZ/xvE{_kӇ/|Aηjh YqkyiuW^j]7n7[[?FtK Sj߳'g |s(t_쟉>vq} >Ѵ'f4Z_#_/d4ʒ$'K5xx /^% +oUٿxេl+O_l}*kQz).AENRM;yY x_wi?k?ٛln,l|F*|5 Kěˋ9|:&)OzqZ Q?OqρdϏVm=' ~x]j8^kI|!cP7O׵/ŚX:sVΧeğwcWL>oe]GC`/ƞ, ?]mxcV|,.rsnWVo gjm~=oEM-SƟ _Xx>qx\"ɵF{ŎYӓpJQ};k5}7Ft1g=V=?ڗ xoگ_?EK߳t'fKk K߄"-k94tEY]!O_)_ =OҼ9>*7?<{k xO>!hM;N𽮕6MO> k}xw7^w Mj~/u/o/OΙE#%xlloDɨ['~b[~_ })2^xy)Dz|>0xc_ě:6[CmgNi&m<5I5Πl.KY2&77藛tiŨrVZ/YwHয়_(gg7򒯍c~~_h٫?$7ߋ_?/OZ>$WB/]?\?H7KJ C7*H}A /> /mՃ?(8I-N*HIۭ:;nW!_Y#=2G[[UK+Ojm77>'(4۷RhBe'dwf].ac/j_ 6cwYc@ w,_ 'u?E/J|k ڟ?i%8QIDsZ)4mO;*r?`~ݿNh 9E7 VbxgK4x3J5KX%/м1#'O6UA U+oO}ܱ !?[a5VVpԕ?G6U^k]4+UfoÿMw_hoj_ŏ[x?xz\~ |C66|5lZ^t ~οa/_vpu=+T+ĞwFnm;Mÿ xaTRx]ikvTl.oZo|nۯ3wnWrxs^'5zBb|7s묊ֻMJ[^|QP(B_xP^ƺ֡zoNO.um5om\}xu/=Ηʤ?輚gb*w' ;s..գ.GxDпg/&Gka7Ŀ?jM⏇7Ls %]ĭecxJ9 x^ 7C~;~#Q,;M?OlbH---H᷶ (bD4TPB3r盶QO_u%IES7vџw8Z܏6PWt ;b7H=>= c[|4iQ_f?߱gO-T_$?|W)OO&3joCg}YJ덓F]A?yIW[[},QOsC4oJ$R"9#pQt%]e%XHTGhe.oZEo⷇As ֣V˫i囥ݽՅW bҼ7#}.NMqoj1|TԮfm\A lJS+ ;[X~!~ޗ$>]y c$:5FJ\ OvX35։q#&Oɏ0.x[ӾڇVԿiQLW»xJ$/<+{fM\ü$R,wR][7gԿ~~ںM&?aG < mUЮ䷌GOxoEnKV%]\IeO~ߴ-/z,gϋIݷD5o[B湼֡O%|~> ~ԟ a7O[6M7^ ]SI-%ռ;MডzKh-u} T+[{ڗ }s1 ?hR347_Ҵ6Ũi/uۖ;p??'ZgN*KmK& QCƾ$g[+so|sx]7O{P}9+^=/CiE֯il77>&RS 3I>/X|i~|3>5τ?x"O^(]27I?|3 sxښ|\extj9OA{"&1 Z|Hx"Mqb,VL/"/:ߏ>#Gg7Ѥn%ׂKB7 O*&ڭڏ.GnuȦgK]2[8_m4OJUTl;1_mE -3o ?}_ ?m_M?Y J[6]޻+ǻّJq+);9VzKodM_~x/|??~%[Yo3!{M_@l.ܤr_[j}ŵſ~osN'o&?~ ZT[_ }w>.kD>6-3[_é$~("QA-a%i-H|*|0 5o/8; ysz3\Ga_ TljŞqNd&@%w#>j*yx~ .~x!u~2C7Z_{}&R5/hƍ{OHG?W]䢤_4z;5uES$((((((((((((((((((()ʊ쨈܅UU3I$$SO,şGʿ$7QYI2"߱o_?<;;?Oe:McZ6ZM,<];?#AΣf[W^3em#ڼwZu͟ZO._|}-cH?0W(ďjɸ;*2*1#A[j֎t'>">M'ǟ |w߉^נ[~> kV̪q÷ڎ5ѕe!#=?Q!o큮xRK ׬W? >/xlRɫi6gAW|KF|Bkm_:]NJ?cڟ1|>?`:U>zBuY(.5_xJ<-][ &i,i-lEZNjP^u٧>+C(w/ qIF.ON.sb_e|e?'Wռ??~M@SYt?>|M]"[um7^$t6K١K!{cYLy~߱7 "~π)z O=S.Hү/. /t_Ǿ#_Oe9~>>lOWOAzwiG[Co}𭵼Ƨ¶Z.:R/v6\ծ^F8Z$,%DTvk|6dʟ ~"o;/IxƺƓai?^GwKеM3ZӾa۴FQl*9#SKfݻ(| Rn 4BMTmZ7i~߁#6^<Ɠ;^&ei:8B.yٴVB:Ɔ?ZBuM? (((O߷oAƺ/oO[/?o|kc7o TuO KG6Iӯ*hm4OJUssMmm/5MSm)QVdyWg X_?|Y~xkP-톧v]񦱢wzޗ:ou%Ny]IW4Oiυ/| ~Keaj|kZ]iZ6s]G^KnKߟ_| A_|Ar[K^{'RVMeQVdQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQX^(6 x>*m4/ KBMMnv:>Ȫ̖~kqwpX0$`xGſ7>| xH>-t_ 흎cVHuJ;F[Y?KS ߁|e,>'&ƣG?Ǝ{d8ˮs7?Tߎϊ^ ,>(Cu[ˢ|ZWO?.t|<{ .;C_52Qt(s/ᯂ~|#?|;xS~Т-7DD6Ѽyys)uꚍ櫫3ꚵyuw4BNwvuIwnjB0sr]#tMtTQEYQEQ_GWm/W _U7۟~ ~h>Dž77G탢x+Nīg|{0hV>UK cD^Iڢ3RSIpPm}]%m (Ο*e~h/- ቼjQмd Rei,^֢I┣m$+InݗG?~׵ 3 I~?4m{{6hޏPҵ}+PԴ{{ynx~um+_ҴwBkDִ-[FtmGJմF;?S5 9&&imx$)7*?׆OxOũ\jpmǑ_6MEυ4DIOĬ#D^m-~&~0I캵ӷ}.a rNVk_+O߷oAƺ/oO[/?o|kc7o TuO KG6Iӯ*hm4OJ'7k;zjtƤk7Kz߉QEYQEQEQEV-KxCút4uTѼ7iC~!ԗN-l^k\jΥjO}yq/Ӵ+Uһm$49YE&.~֟LϿ5ijs7ßڮ\\'Ěޙvk0[IrHҐ*j:> 3f| Smkȴ{/kį-5^['mIl5 / ]οyߠJW}O/2%w]ѿ;t (?bY?eO\?°O _,E?^ %Q"__'Fpm{7-?S.i 5 o"/ /$5^.Nѵk˚駘QEFaEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPm[mψ2?mዝ?Ɨگ|_,xW<7u+۽CRxB*<_/M ~U}xO¿W ~̶cGU~>O<^kA?OΠA"n/ٮm[謝t|=6tG4d4nmVm?ş_A^"աƿ?C]|?|Gw"8UqI0-m!׵,Xi=BѴo(8UNߟ*Υ+Ex?2@~=xZ?|2.i;jZ}ݥ/+MxÚťq,P]ٽͤo? |Y]:ڃ2xbzV6Mc,]c_t|$<+-dcx[L;?N4O^uj(1kV÷i"bn+gw]zniMVQIڥMӿs_oTUYvg+x \S |VL$rI|"t{TPI fd)'OػN~,=xSQxoMwZw-Zvdt 8ఆ;_|,}k_e(үO<o^ 6V-x1t[h/u[+)u{ο& ~i9j};ieNbwuѻK/].2$cĺ? xǞ}N~Yuqiw6w:z)oP]C%tnk(vQ7o[lr/_UI67~ґ#߈I[T-Vg4 W.*Tpo?d% ;VWKK;CZ *e{/aIOaH,n1%cHQ>Pc}&xO~4|{LnlΟN?-ae[o+/| w.#{aWUk++=:O-,,-+[;+;X kKKh8mD!D#$5_7] t$VKe*?$>|`gZ7*xᶵ/Z /~9xQ~$Ivq} >Ѵ'f4Z_jVaNnvk[_F?a/55$ES*~? }'X񯁾xC)SB?.GE&Nwg,7}WEKDb?S y2? \?K?gϊS__%4藿eoo~ͧ[]|m;?4־]'>M_]z6&zI4^ ѵkuzFogټwvȾEL`Winv]'RU$I.[wշ{l_7 k|]U6x'' '-ܿ4}Ǭ?ƠI\-?[ѯZI߅~S"?#~ ?i?|5dX.`Փg#w}f[fKsPMҒO_Z,ڷW;¿7]zU_xs^_ iW2⿅V>)L-izڤ^5D͟4 cGnumGO{oïj|Q/3[+=G¾<ѯtgZ^/fl:ڤ7MhTVGu"U(2RwZZYe?l dI>|Vh>/ٛGW~.ֿu^jhZviڵmF)S!љ+V(t`wkX$4Im.T 6'P_U_@+ۃ6'KoŸگyx|$~ |A:xB? 'hO2F6i#o>b?@k喏]OW|iiY.ᵳ[<X ME6s?k?۾ž-۽;ğ >xr*x%On%?OxR-'+ aw6ᩴBau%n-u_M(R$(暳Z=1V#|,U? hVK/VYX%P KB6a4ΟU_:+m!|{_/6k< ¾!ҼC? i.;%kxgC4;|Ujzn-5+Wf{7˕ޟwSh c /+j6~W)~Z3 ⯅FjxMܲ( HdXO-Ea|T~xB~~| ԭn-Sƞ1^;/dq<lxJPQ.wxQ-&TUMC^ 2Nf*?=_QZEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPwџbk.a{[¿/:ŵk_bI}75M/Uaݯ/-#~ƿi?/&]w^K4@e:A??nW?ko/?aۏ|sbGZ ^şZYCg |S\Xs5xm-OgҼ' E"5k.mھ5ΟizjW]KI^['%sgo7\P{_'.Yկ':'jQjv,}Iמ|.:w5/ -Lj> xWQ֬>#6)p%k3Bz~Ə|A~|k綰Ҿ vҼj !x#w[J4e{n XxbJ ͽ~]kg'R1TuM/]w{/RҾ?ᒿ}e7_/ 7/|L?#˜ϱº۵Gؿ]OFuX[I>?o_z~>h"bVvO+1ޙ>7٧OFeWw(5ڿ2è*sr7f5##:n-ܟM9i?QKGQ㯉)„W!_3i`L}ͲP| tM Ŀ 눾9~>:DESYzw,^_O|O6wXo@5 %_n('UCEWjc Su/~0yXQ]XPMcIj[ƞ&tDeQϗ4i+[^qrO6vjw~/ I?lwYm w+ ' FEk :??i ;wn{|=5%?i-i _ڿ_ O?Bv_. O-[Uc7j{aBskRI;܅8W8KJxJ |g*H}3? c/> Scnbʃ?w_)*!f7W1Nct?T!ϖJ땻]t_h٫y7߄OZ>?+B?$?3$iloeuL?FoL 89#SKfݻ(| 853L7gQ?b ?]K)3 Ex욵]VO*Gc?U-[_MʺVڕߑs px6O ߶ύ%Nӥ[]c h;*/|5g9 _ ȟ2WVW.t['ǟ"7f~ş~c߀7f.? Cywe,t޴Pib֣WImoӟ/mmww}z.ʟSOW~;Ws<0P|L=􏉿 mh\[jXJ<7yx_V 5uoiZ扥~i//7K ZxT__Pa_od>kv֖:;;GUs6ZA}j6ַWpŭմіIHTbFH ӛiJ:?Zj 8j}}޾u?; ~^?eZ7<>+E[i:3歮kީ{$6zv閗7Ա,Һ1_i^;<+~~t-R{ ?峵9:ܣ2R o;5GVқ#KkzNk4zw|[M|Qy,|'?ЬIxn/mwFM]ZΘtImygsu:~mk}kqos}fsnZ~ ?+ k|so ͫ-7vSBmH,5/ ԵmkXBmua} ZY; SEo _hiB-kž/Ѭ[!nHq_gp:n$E}OF>OiPgO%w|W6RZ]v? *WȢ+{VT(Bk[bqn[k.os iR=z^~Gok 5|-YxX}ǃ}Þ-OQiZ>isx )O'tˋOIuπ_ 5kxK'mnm}hdqΟo ac6:Z_xw=ty뺵Ů?y8_ֿ55dR5}NM{6oj__u/++&_|5_?𫿳"7)l+O_l}*~,l;i],񧍼&28!=_R' =:HxwP.;%*qtn#IW1?ijvFG Jj4/+Gw%{o2ik i|7SyE|<8^𗅼 ok߅fYOT>+t[]P?5 asFo%~o|Q_ kߍ_~I CŸMyĞĎ>J#Oiޛ]×Z ?O#O쥪>j߂>5~ x㇆tWeu}3qi}xZ^ִ;O]>]K3D%>>$KOm< :$<x:ÿxZ_h/|i kh3i ڶiM,io4j[>U?gEu|:n&mKYWn|B0xy̖ :΅zϊ|k=P{_G·7t+xΘG֚_md*~9\|#>%|) Vktۋ?{2.mŗw_G *M>]z](A3">&6/msumxwQa*~4}ZX/4mAk&_K A| vז~xßg캮3<= ݔv:zCjVQZ u}-l*\Nx*|1Uw՗kM%54mV{"lü??oI{ 'P3 A)U;Qk ݾ/𦱨x{ixo_nt=Cqƙy$֚^]B-@ARR]](5%4t+'~৿uf,|1gǟx Pѧom<6"ҮN ~x[Zo&8uoV2%į|H<]} ,7orGj !?|J~x7o>C-mޓ[Kk "6֞)g]z|AoJJ^on ~ߵGkw_OC-"\qsO߇?/g׎ 61Xi2t'_ֿ&__|3VkuN޾M>NVΥhjρuL^EZƃXY4KNpFkX}:fyMg~(oU֔F5{/xt ?i:5} v`Ԯ|eE* 60Yw6]搟4yUFU)TOGk9iߕğ)?-~>?Oρ?jύ~ x鴿> lQE{hBxu'zƓcksxNmu+-7G_xUo ~_7{i"jGi|iqBdXr{>0d-;1:w<1u |uSP<9k?FuxG,WZvsaa^` CƇ@_ 8:r!q/m$⩼/'$|n@ ׵ܪ+j ojוgܟ ~&xÿmo,|GY1|mkmCn0wokÞs|Axsۉ:dvWz__A{c}e8[]&k> Wm⛿ ޡ[xSzWğ ˧n{um3^:n4MCJ|=*kIwy}|6Ö%3ͧ㏃)fWWE.dhV3 I7"9KPJ/}MXC)&O۶۱RҾ?ᒿ}e7_/ 7/|L?#˜ϱº۵Gؿ]?sd٫e񯇾'_ړ>~жm|n?;:[ɭKm I𮗯xO'u}ߟ򒯂c ~~OF}mxmOgW]#G{/,ye lǃ< y5kOXj^Ou (FW:QNnoevo៶헌o 3.x f*/uT<ݟ-vV! q~57>+x"#mI](k5ݟ_Y,:#1T§[T_,ebKK"'vgO~%t/B|A*յsHixZ&gھZfxZ]4 .5/O6_ #;?<]r~4W7YW<]K߀4 WMj+7R?چ+·My 9?0-:6) Oᦊ5iGI%>_s[B`MA%ni/D*x ?O ?g;oS1j+eOGV.:~zԂ+[>K˙[ khi99s]ҲmhF *4nnNg *1i7G_ſmZ~"^iPKn4;Fސn msž#t͇OR j_ů&w|~*4o? /5o=KO|U^.?sNCjzM~X=h£jZ߇Kyaƾ2f9<7×p]XwAo? hH>'xwzշz< Qz޻jg<~(3k/5{|8')9rCGkۯݷ{ު)~֥nъuOpBxN~ Ρ :qDҤ1%ơi_q+EFf}:Eα mH[@{qm?gzk?xo]m<¦|%k><]_Ꮚ'ךW+q\ }_Y;}5u_S/iOZÛۻ9#_'u6a3~Kfi>5ҼQ병}\v~=jkms]W(-4XYɧ4Xx>1{5#RƣMFKN5M7UfB.--cwf;ףh٫y7߄OZ>?+B?$>_ 0O?13T+Jj9)(((((((((((((((((((((((((((O_ |MgÏ |Uad׼95 6q5i 1^ޕr}xFQ KGloḏ\}~ʾ4=[y>. '7t>7eJ5(}6;U5ksK֭z2e$?j\jN Ns?gm W[fٚM'Ÿ U1ZMxſn.qoc )h^懦@Ni6 1Ơʼn袴2 ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( (<7?=5~C~e.^] _#_7 Lj4//c/_ٟW| O;m?_h~|C7o^$w [xZ>ؾ)𾡪hZ^z.ëiuϕyiq Gw8Z܏6PWtSnm5tҥwE?EUQ@| 1 **ho_eo) OK(?5}W_O;*r?'7]/wcZTG$\QEYQEQEQEQEğ۷ 5]k'TSxO 54 {I<__i֝>ݤ6gwo4UQmpm @~>)ʞu[O#/ğ|]ke7/ o;|c[]vw}za=/%bܓz>]/qeڼEoFQEQğ۷ 5]k'TSxO 54 {I<__i֝>ݤ6gwo4UQmpm @~>)ʞu[O#/ğ|]ke7/ o;|c[]vw}za=/%bܓz>]/qeڼEoFQEQQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQE|Iׂ?!Oï gE>-< cVtP-/S]4Nunյ :ͼO*Ac~ȿ'o >8xLЮ|QxO_KjP4_h^ >ZhVi:Ŭvjg-\_/O?fmGi⿈&t=ďMg߆3=hǞj!^]/с{Xѿ̻oM(w?m3ᴟj4JM{񏕧꺻hIMw/iv鷺gCDWhG E5=~>jtHM{EuV?|/mPnj7Z_g<=}O=JCIm/"]ͼU_l4O'_]/4S,Kt )\mK;/x_ψ?<[xU_CZӼEZj.]ڕsͥı1 +յnIJ/FGWf??;/ ?Wm>E<;oBHfgm4]n=5TtI|G\&۝-4m?ࡿn{Sƽn?e? jWr>nPij$0^׵{ƻ|I/ nj^"2e©VkBxM/m.xO?i xi>'^hi4ik}Ku?gGOxgS ~x`Ю/Z׵K4{=4Z"MKF4o4ܱ٭Vv:S\fjN?zH.DK ~.de|1 v~t(eU"+Y?j %?|1z _P|֚>1xMY.ᧅYo^Z׬/ 7'? ?R_^[Z-mOZmV|^ӓTwjϯ^ 5Ծ*x:xI.#VO:ՌKp/!នt [o^[+Gzi~iEivVviְXvc[YXXY[GQ[FEFi(+/멕J.i|D/? Bv_. O-~#/aY}wo|&74 ~I4NGPd噣_3{⿄t߷}OT|4ˉIQV,#rkjfXͽ̑g/C?ݪ~p?8;RUCobҿ_V< PQ|uo[Ή->nW> |Wťβ:mxǞ"v:ufnlunXXUj<dP~?4o۷GO&W f7&_)ݿ>}cşeD߲?p4/$3|TҼ[Ww׎|YռCW?4 <:3T5]vD?ڏ)l/F`6?6aen~F좶KZxY@kHdŵO_ ׿g?_x X4]/‰)aE/JDt%acіŴ1kg&SYZxa}J_Um3Wm֥|;G>kڳɦ<[-ͅJla)TғT_M@[Jέ,.2]>s,De ({eekKgm`OMPU_x7.|Z(h&C*~|D4K@.xA<]xB֢Xu+_éiڄwGu ? k?:'Vk~̶}e5[A "Y/x#A~mY0B?C`hihvڦ/xkY^'5 ͮV7Kogi?˩A{& ]>Sj:g _]©q#Jr{?/Zsajt?ʧ 4f?b;XYϯSq Ic}Lt7I]ƿ# Pi,%7)4y=Ugڎx'k>wo 3:]C¾wO x#NW"D˨VgſCg)7xMs6S-hd0IV_ۇG;|C7|_Two3Mv -qnwmZR!_ "uP/?CsC>u|'5=ɪx7JƓx~5DG<)NIRҍi=Q^kwW'_PcmQ i_t B* n4 ߊcVvDkLh??>+ xbi=72}7-7Q>:Ԭ<*|=cúC>M~gt;Yu KÖ2֠u*m*Uvo +kitu:.?񶯥~lnFeNz-BdZ<"Hq4#E E`[t>>~?C[Gk8f\A{<_#ßus8!ҤeU7U _W2tw~IVhL6V(hz*U$#hFu@,[H!Hb?7'}?g$$Mƙ<[AjS:7ZD½/DH95YchUpVWVI34 ((((((((((((((((:<:.i{i,4iu mp֊x#BUx-as -Qi" i>? O c+O ?OW/7"_7}z?[OǟUrFIcZ^g}'o3MMzeŴd-|7t7v߷ڧ T";ɞS?M{ kw?(Jӟd^>/aŇtB ŨdqvvЄTߦ?9?>y?hO X/+i4 `ydK֟[+ OJMZ5M/ZtmZ;,5mN+_ï+';? >k;~>6;ƚ۴]n #Ҽ1ᛷІ[}n4k+rI%yNVc^RQ.ku_ ^~П~:sF!SW&_x?4,վ| tiZ>w^6ڵg,u;8{ /)*!f7W1_/jxO 2x7'o <Kĺ~RAmjAe}ử^Qӵ /i[~Jٍ5LQQ%I$[uڳz_?%ŝC K O~X>Sqys<3<*o (yٍɟ_rVz/gSʟzU*S_YQ:1QOMPU_x7.|Zs(hI Al~?h>"׼ W'x>*:iZŔDP7Uysa)'v]UYp9(FqqJlWy{*r?}k->>S14+o ,?]?VZv]5RB5gRmPյ;ȭIמoeǟ-|xÙt kxeŞ|iVz>!xcX?i>{%<'moڝKJotWѿSZ̾"A>fmwDҵ7[{;O~]N 4OZڝ䑴}JAqAj Đk< _=Mc/G/&}n]SCW$8渋>+{(oGuJMwIn-?!;IO۫ſw<߂_|j h xf? Zɡ&O/{k:X_A<ڳxCQ~VwpZXITE:K}WUQ>*֑?8Ğh>,kce5ۚKԭfXg"$d9*Y]Uѕ2:e`He`A _nS [|d1\/ v πj?Kg1N)oF0Ll.ѿ_:+gO[C K:>Q͏<=\O-LZ->)ڔ0_X g~_¿7G-<=o/AM=ͽޱ| м)p]a iq6jvVYvkߥ߱fݬ{[+2?=.Ij$Eoo< avg8z݊G$ Ѓ uxW?w޽kwVhU^co=YC-ıߎn-5:v<3j͎wo\ѼkG|[ob}x3OK x6LOo/Nw>WX{xĖ?Z݊OkgVontiBsm/:G*wז*O{]{mO?l;/^>?2l<9>|8-e* 힓z눠|@>\4m-/o'?Swi ̟lY_x[ᯉMXH%/mc`*.>ol_jOoO|>'¯|#U'}'-a)W?5w5 :}4'F fOT,^o?x&{iZXg߇4٣餕\I#;45ʞ.-~qJTiISq[]S?j(|>\iǚ?Jx> _|7t:FcŸdb>wKMV1jm _OJ^OOǯwZW/?e? |MF_Zjz>_O43h>#:B5+Y o"s3E,Im;~V- msop0_.TfTժ_߻oYPPQ[%iۢkSX?%_?+rOkH igu%%X>?~.H8Ե潮WLӖIe/+w__Q?n_ڣ gݏ>/~~|OJ[.h{?G~+}aa~'мc[]^oRupku{~_ȚDkO?zݿNҿ mĿkX4kF9Ĭ,h]yYVCQZ5[[[E%ĉ A 4M42QFH쨈A5VXT஺7=4O_ e/Z^JN>4Yh%9u Ա7)QjI_$gci vBřtk -~_q?+"S?/)O;*r?# Լ'|UJkii3fXu-5X#cY+;*r?C29MNe~)|6ÝB _TXv•YRڧM봽{(=яzVw/◈4I DT²έ$R'vxR@l-!x?C-[Z5]+KxEVIgc"Vigz0q-.ݿ#J 4h c,*KVnn:&h&_ֶ._8<;xOH_oM߅3V^j߈%ӥ +?.kwúumn)>TTb%v SI{Oûoڏo /M rMEN4wF*6MnWG[i4:xܗH .%5񥝋 h|EW+h'Kg I]itYMm|׿gO>. Oiwq|]ezַsNV߂twF xv^,6z~gP3->,|?>2M΋? xOO 14t?tjVCǟyE*Ț s)(]?'c_WR_jm{wn~P??K+sDlm#^еx Ӽi6mz/tn"t}_LIc]𶵢zc/j|W'_ߊ?f˟~/U{fxYh]q+y{t񦉨xZ0,4}r¶i:Yo(Z:QMVM>[5Wkx?&ٯ? ⯉%]ܶ>9߆4iOZ[gf|<//t;{e}j~m.龃~οk֕? i~߶&H&->8{Oh.t߅3|QWH턏[w1sN4f94#HfEZ rR?e);"4xMl!wƐZ_jQg.akuyagU{{÷ڎL EP _mw~kך]շ%'o>$6Z ]'DмLsi4i:{&V[ygǿ -FTg?6o7OҾ7~2uN 6XΟOYSZGm{6P')kE_jiVMS⮕{_GvT#޿+KkLӵ& CJլm5=2A-oՕ崫ʹ Ã_k;*r?zD~K:ßWĺAּ%7VP2K {++]_zq?%Yi֙1K|r&jV p-f֠'1#n C)ktXf~๿ROYPo} TWǟKP{}+-R{K)n/ |8qJ:?4˝(åslMя-?EԊT>iMKSkx_Ũ7 f_KifkM#$@>ψ;/Nu,JM4^I#%B~vg/3 m?fG7^~^4pڧtR?>eo%[+OQ֭q><>av:lZ|#yȰw㟈_Hs,ukm3iVʏE93*b >xkW?nu G^FkڕiĺxKssڮkд3Xss)[u[fxyG FWZl;MCOxlI.`y!h')t7d`OOÿ?eo׋O6}x>0г4=N̸+41GSMm. ki4WǯKoUּA"Ƴ-_)O-Ʃ{_k:}%,toxM??`o jxshvW j>xsQ{ycci_:%Zj<=:ۨ9yofWٷկVqza٧7NHx_[s}i/Ewwoܶ{۫zYj*RO9ig?n¢uKH>Q_)„OO&3joCg}Y_O$iloeu')TMFVZ-KqUc N*Qۻ_WkQZʟl{~db_[]Ox__AL\?^h'Gy,4M9:g}[?O/ḏiw?A٥o/;÷76"DVW }-P?#)>-~߳Wb'mbx'^$wfsXԵGg o i=:x? z~ȟ |;>g'_~~ i, `|' iM<%7&[{kW4I>X/˦RrWQ[%殿촹7.:%;Z]ׅ/n|[^ W-/mJ/`0K_Y>Im;¿-W|!7į:kF71JVYy~rOִmBk?o io>2}{?#S~־oBM9/tCE9,=z%\XˬKh1\i߶>~7_/3(=pao^|QiNK7|;tHkWVym!R$7u-pRMrk(wm5 UL>"_O!x7Pм]/Y<OI- h׺˝*,uk2¾K'E.0o8g>(~^ ӿg_ iv^:t]+[ >խ[{tctoyW{kKDO?t#L5CZ֝ukgh`ƾ-M,4oxÞ-')s(Cvo};[QRZqN+/=C_di(o3x~}Ҿ P-{Mž?[#[G7=K.ل_'G8&0p \Ѷ.~.9/Y| a]9t;?_e?} UJ-+RVGK7O& > ~QO⿎ gLgg.6PWt܊-ŽS~INihMQEQ!EPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEP_Ǐ ?ix։:.ֵ? x⿋ /u>6qk xwMqz7Q75*e5g^r.h>]ii?l/SDE|K߃ZŪ\j@'*Eoy4'-( {h_w_}?|'\\[A֟ I :VZ+/b֊K}b/YQ}?X% QO-c<>k~ WC->7Mԏ'xMVA+=NJ%]PH/{S)|k;]pxoº4E$EƣkZE I}vT7u[sĚ]f>Ei qڷ{.w2VU-{$y:E0?']?0'ߵۏtM'xJq7O+-Wv46z-ɣ[Ɯ7?~ mo 3zo xoHmtúJvDq(5T{vcUvI-$[.?tYa/'6= W< -w _WI?AVBf|[{|ew(m zEtx5,]_dkV[տM(x4">_,GL;ml@7=RE{Ox6 m· jKET[53UӺ^}|1?_*51W|Vko69>(tg^\~4h|Pfæ^u}JO*O>"~Ϳf?md>1OC\AxKƝX B:Ƴh/neuJR}Mz' 4=bvմm:}?^/?_iw1o1x_ŞFx%> #J|;- U4]wE-.[IԭmBd/%oe֟~~ߵ_o^$~?|s{f3ؾ)5M TtOE~?um:N-.!+hݭm}Ft:rrI;v]RPا5:=kǟ7 p?]6Jkkm7ƚG5{۸t-Z *RM=d%%NuZI?(i[hmk3HovZ{kZޫ;/ #neoj7O>NFrt-_kAxC ?Du-oS/WBmj !IEqozU}WM{F5Kx_ߵT%ܓꋕF喛jkuc ķI~3.0KM3ΖR5+?v6Iwk}hVwz[\t~%o?n=ޙC~L':(|Q[uѯg/vi͌5:աm.dڊb֊{M/ *Prot_C_7Jj~0U7giHW}6/>~ƤZ뛻x^Ś^>]7?VƥITKd^O:_o]:1N~_σ~<7Zo-6~'k |IĞ5x'fj0xww"7w]!%׈gY3OuΪƿٻ_W& `Uh7Ǿ|O>V~%wzingmЌeUMC|! wV9O^Sw×[O}qi mNuM6pKz-ω|Nl<- g ,snW Oiďڍۮt hv[ ᴝouj:~QU j ܤߏb*VsJ)(mۢGSN|B>x/ZhVi:Ŭvjg-\_/C/qx uV|.5{'/~5!StOu|i"_o/o^)6&VoCEQmb]%|=Ś'Q/>(M+T:Kboc!(TuNRrý[H :5xT𯎼-qqZšqk6PJ/S|JK|]O|!\|:ex|Yp͠|]x2{.6*|[{4-/>5~i ^,A?oĿ i%B귞|kKm4kFԮtմmIZ+IEJ<-62Qӗ2Wvk_3'WK')xw]|!^gQ%ljt~ҵBm5M]uKK7Vu+[k7P#_袚VIvV!yg+S|B_>*jGÿ tqtx7v G'Ǎ15GHo^Ś5hcikA"񵾇}7?_ x?4STxcQZ_t]jKvW$6O/EfZ\ѓJqۭ;];:T%VRmRE{5M-G Uo%iozڽhU_ M:+N?xPҮ^u}gڽk6\&c ķI~3.0KM3ΖR5+?v6Iwk}hVwz[\MI&.ZNyTukz_+ѯ 韴7 JZXtO 7e]rk?j~ϣ\cZ>Kkc>0|>?o [|?m^ fw5_4*xOԒ^swsokK<9˦'6;*Uۋ!i˿`R~_+'mU)u_xOw ?foxCKдMwT4];}Vl4o6?ҶAIܮ3G)'άFV`͟FmtDU⿈/$|D|+_-k>6ŜPփ_ X:޷v^8M>zӼ1ROriqS%%u?sxh/_?M#6iZ/ïOyT9rZgG>2擦^7[x)iIkj^ փ-?]迴Gc=WTм= +ѵEbk^ 5]!o๱mSN绰þ6[z*SXVPM޵%:IF{zm;_%v[[|UÿؾuM?ÒXwatK(Z*Q4'?M~Կl6~ >:~'ǟXoſGz_LG7L>ӯ56gsG𥞣hZ;詫xo6V'>~5O6g?<_/Ck_k#x>ےZV9I4lim,-"(5^-fiNItkj<~Jٍ5LW̾2kFe_('?ߏ G}xFOgqRa0~x{꺎x:].D|l$IW1?i?_'"JkT3yTtQi&l٭?ߓ?oǿR-gI?f7ǻ a[D/=~\qxI ºL:gG,O$?@~k~~oJ'NOm[xռyZ\鷟4ۛo?hwz׌5ׅi$'&;ztuۋ#q{K^_+Կ Z|IA~x?#>m<]ςٛ΃b4-S/]=Q aմ:ʼ?pSVn2)twVO 8?ه?g_ _|QS/fG$_?}W^}ߓQNQ拋vqBnRJ5@ #dxO_ ?|%ƺ3^-?KtM T5;}Il5o6i?c诖7|#B_ < |PxVuZ޿^%SƿYANQ.,-mvI]!6&vZ;*r?V+dr|Q F;4F]6Xn_i&olm&ynȄ<e]*;Mr7h'#4yOwѬ_^"+d,"J +F[m"sxwzu&={V_GY&g=|c?['BaO|Fӥ9?~@,e1yw~ǣڋƗ4'E9RMFN5oWj*3jEm}ޚ_|e|oIU_:$۶K ѭ:Ꮖ>ԼMI-5^O!+? _M_R_)٥zeO4'|;kntx`\k-{=爵j}ME۔Wuw4W[|:+X/?yUW :m^*_cWFR\Ć{}CI4k]7ľ׬tWYH$D.j(8 ?|g-xo_WMY}WŏڡiL+R8Kީ oxnHDwi>eTww0~C7:~ 8٢o߈t_ B?xw2 |K [5iVZ*J9^>ikQhڮa mi5_gۋx>+~=DhY~%| //O~R_q_\j6ίI#u;KuJSZOk/,w/aOb& ~,O7[x?>/]O3:GM,DIgycm[ Ow_g~ ZZo|#Δg8YGǟctizi^Mz91ZImuyZ3zU''wF-&z[~]>}lW5[f4دXҵ+Gx{[?g-/-H^H]HHةdvR\!|>O-4HF&Ece"Y,VG`pKG շݰ)((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((+̼IZc Q?KIttf(QX%h=kX4kFO߇"tK3K 8Èc8wkL?mSo7:Wς6W᫻kMC{5=GBXv+]ej:Uz'``ng?^*&,mZ|v̠p?xk_9xWDmt_ WUH[m/FMca0 J,qFP_?_?ࢾGh^Ǎxz*LTGqs]~jw]8|Gg(oos I|o'~Kf|w-;V"sqZkw 𦵣ő3e=*TOv.ꘫ]Ѣ6~Kg%ѠiZ?ᖣowvʊڭſ~R&4Egh {{gYݵ׳kgegkswws; (O<ΑC<:?s aQKઞ1co]C Mb_h[^R?|OGg#5!+uVne(LI& xZkg^egVxᅯ5=Swo+x᷉.SE +hTy3? [? 7W :T`Ŧ$* yWj~x}eS/?8ʰ\?+b3ut>}JH 63r7o W!O_| {࿴A6?5;o2Ӄ ScZ1_|9d4iFMfcM78%:GpD~?xz+MTg+q?~X7FV#YZcTQ||>ˤ>"{Q4Z]~?_֤-];Ѵ3E4DFt3HLoAkQC7~cW ' '&_xK?մ bxz^y.<6E_5V{ [q/ O?o|j |3c].MW~,^kiɑhndMS^路<95.뗶&c}ZZMҚi5W8\Zn-;kutFfm;= [I_[,mg{]a kzwtki ?_)xEWz}ޏm~o蚃B-Ko=Ŭ}+Fsi),n-i"?ki;ʣ[68(O(#M/v.bʟHٿnV)?Q[S_7YC]?)ݿ>V4:dt?ʟ J<`^5P-$6 ?,.Vo=:6%"1,/"foV- 񦧨D5}"EMמ"Eo>VS~*x'¿>Bǀqi&3jZ.WKmH..]*wG"Rw_$4\$n۷4uT^~>ͺ.g.<[ GmዿBZ\q<ww:f袍_2ѭ)#MڟKEm÷\,L<;RO5fм=ú[N e;KQ^/klc;Ip-6v ٔȿ,pDMuR_uh՛TZn׷Ek (gۢkzC-B{Zf>5 UL: ^l(Gg<]x[⿂w_|u[OGį?H[c/j_mk2֯_p#HΧ*_S (((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((O!ÿᶿ?P6{ _,cOFMUTZwZEFr]OOaEUQEQEQE8W7J o |C7-/G|}3A /m՟C?g٫y?$7߄?/wU$W]?>/]C\EJM-^9IF-GVZ}QEQ!EPEP_ vL%9i_ _VMc:jڟ.[mOƺš5'Oh_xށs}ȵۋ Yi>EOi0QEV_)MIݿ_xQEDQ@5Aϟj8__txWU;--:Qnlm[uk+cBt{_El-6)W?v_kuWx~/ ^IwqxkIiaq7冴5S1mL 4\&ٿ**eu}p: ugs~_Υjg~3[kv0r&O^h xqЖs-ş_w'.l5?2h~,]>qth<;b%ӾSP+ [gZCvfoQJ4tw*uMYN$ ((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((+-(ᇏ VՏ>MxkQ m[h++o?Oft-6?Dco"7 [?߳,'|"g;M3Ὦەx?x_f}+P}7Ҵ2Z^7WBS;}2I')95ӦvƜ^Za_ %oA?፿jSY?~.´i _,?N_oEW'5UJ VȧQi'̭@ \ k2:p9u5 w\O9GgFEi|E𾏩9!NpSV']WaS*r}{5lֿP~ke]"4ɢzw>1|+' v ~kjg_VM;L=R6,6v>P~_Z`sNitڟ63PHmvOZl^C5Ve?I?Ӕm_!'[>Kc/'b!ex=Σ-o7snxw޷23,qG^д]. Efo~5Eiw%gD/ x$ԴKIԭwۮ]o^_4?P&'!?y?oՔI?/k^1]V:]ѴELl,eޱu-1{+%}69Y{M^Ia~UW~!hwx'cxR>6nE׀~2CRkXƩ0jat]{pA=O-Qk|\:Vw/>; xfmQ-~5^!>&$3,SZ;L?'~<|x ~el/='_[x8u_ 3xsR^xj_Zߊ4m.-3e)>KٻK1wQӴ mNjuH-$icYkZe=gxn5oMJ;_mu?k֬4OW^w4/(G77r|E\P>[|i7>%|cZM;N{ctW/bѭybZ*on{ u/K?Z?F⎋ڮ7gE.i z??9ҵCL~-t(ӭȬӢK_hXJ2~o2\kO??coگï‡w g9V3|uo__e^?a:\WQZF .Nw9i.EdW|kf_ٲvO [4<3x-2|Mo+_'C_}MgEeO\I< Y3GPEn6-Yd_rGvP__^(+㧊x?>2|!K-M Yz-͛jV:/tmg#4VrtWCU{3F,SjFkn:F¿wuqNO5^^K_Y6<)bxFFo*hk2x_í'_/Pno1I!P<[1.mAETeծ&c(M[t?T G4o[~hW'^QHF?sM,_wKci2-M8C Y^|Ui?j_6:0!n$LJ"[/Wlu4yy%湮^YڟlMOO:&Erw=|**?=}vZy$s~1!C^χx'< kP:|-m2E>^Jt۽;Q;Y$`Ϋ =~w7GiuIG]@gJp/mMGDo4k9x3&Vk>g?cT߱׈,4+Q5_h;ҵ O5M/Sӵ4>.٦mouhG >(s$uGuK[k/ž7ѵu;OV-QaUҵWS䔔etktʥaRoiGVZի$7I†O*|t࿎~"ោRCoƽ@\\) $w+E eh  / gB~8xoJ<$Լ!FaFth3k1|.+Yoş𝞓D߭mMtJi7m6iZ&Ҿ~|s~e?)wM7÷lZt"ֵ?|1YZNOtXMB忳4}ikuo: Qϊw`?e'o (Y;tֳ\XǩxJ}epv %lwFW ?O>"|p~κ烼%;4gN~ b_|=a{aTtO6Z^GT΁:('mVF>hBVrWu{;It`uxO|3KfǯSw_j^4׵oC<7׉xwBJhn5躿/ ~şOomkn6¼u_ &OO&gYϱd@/ٷ-]g kz_M4K/}_iӮm.)˚*9k}U{u9Z-CI[7=ʊ ̿5&?'mRwu}#L[˲Kuzizo}j+C6W/Xx^H?OInc_4E+B hWb+#ȧE_Ch^qſ4?z+35n>|io]c|=qľ"Ӽ;sx:왊'ɅҤ܅c)i!8.M?4/;~E(G|}źkl~?t[>4wKеMOE~۴FNl! ,i_?e_D?sZE?"N!E!fqNJ_?>;'~,S[Sگďh7*xH?xGUY ytD;K,jJu'hd~_W%um#^~ r 6i)p6 +I;En4i˩Hgv~ߴگᶗ{uuye74QHѵ V [úsakV)q]BD])F[4zÔ'-y߷(ʟ}Wk2+3o+SOX o*Ay$_'1?Sm-W~TݵvMwv?Uۿ :_ П}߆D:u{]/67JZ߇c`K}|cx3]oX!?IwrbKfԼUt M/6ۍER꺅NqNJR6&s.m> 5o)񇅼5@ߋk tohVFFCӼ;gF޷y}oMrdƟ: a>ߴ7{)n_[ᇇa_|\SբO3캞jZ-1=J{Y'^%?-z:_'O_7j?~6q??xF :m|Ijx;:j{ZiW6w?M]4אqvij5/ oe /?_o^$ ~$|s{fͯi?^GM Tt3ZӾa?um:Q--+kM/ewҿ/)g;>x7/z'!:x_Hgp-5 Zw|Sog[.]дjZ߇'\ZݬN4Ow䎜D#qi%wv?th _~)||`Av\)ZN[-g η%ms}_\na喰~JZ(.M?5`?୿/|;I|x4_OiZϏ'\!>?`Ig5O^_GԒ[BcR KI9;E6%v~Q_֏n05?ߵtw-hc%ƭwſd"o"F-sN?e_ۓ??e>6k[]~G{/洲Cex·7q;XX&]C*SRM*TyFIwkO+? I=[_gE wWn+@I|k 9?}zi+D۲MJGܔWT?+N|5vjo4?oƷz$|gC߆|G kïkJ_x/q^ _;S uxWCK_|'(d uHf1c#n(11 &'8~TJ~u[E|&_|W/xk⿄`M?ZQ&~2Dž~#x_Ejg5K7|#:n{k$4bڛZi{hoΕ>-ŏ_*x+^qmm}gz_|ko _Ki0ʗ jw\O Z7o_m:|vDe5XWVZԡ!t|?փM&˦W \&/ߋo,OΉAu ήGź &_k:&M5!+#e7'4~Smmwjj`E/zN:{h߭cƿ;Og`g_Lᪿ/1k +wI?cj}3cUwc7/S4MX]_,%eG~~/Co$ $_ύug6mxzhwۯXiU1| _w_4|&.kox/~m`lu9|Yw$I$+?u'ZoŸ~|}/[XWi)ֿt S]?-.;E5Z6awy,6?q0޿όZ7*xᶵ/C>!x^5.rFdI🃵ۏ^1>7٠e'Qc벻\)֚qn S]KEu{'oS|gA|@-uYiVڟ|}^+6oilޭ}s VqȶqI_/ mjy__dٷ)KO >ag%?$Ma_iVig}|'E髫W_ 'G|8[cU;ï]U_<1kΞ!ZxOF;-iw+?Ř?lzw,4[[-G&Z. MyUu}yCjQTMxuzY?Ud?/fO>?|c@xúlo_ x'{˨mw^ƞ#Eksx3K$|3l]xON~{wş`{NCu8}ZMv煼AmosmquNkouk=ńP{hemUz0wnt?7տᚿᚿ]r ?/WWO> + 5 )KO'? G <ď/I?L+Z +\iRR-e\]RQ^K/^?^[: I4vlu[kDh,tEk ./. Oimhmm9%KYh2<-jG"yBxtr-\[17(vſ4?:+24mT[OijXx{ǽ/:jGmhz:[M:ãj;Տ4٧(.M?5`{NO'ĺϊ/|^ AwbFҼG}& zgt=mxneʍݗ(;E6%stg:7 _:w5fuB/Mh/{Ctw&$mK_w7HΟ$Sk>-t]- *ӼK׍1-S^죿6WiN-_Yi{)ӚvںVmztW O24yᶵ 'ïğ;VOGzKtM Tִ;VͨZ^E5}QEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEP_%~~ ox.P=CMEo_ai{ex> Y&ѼE[WA}u +Xu-GKҊM&LiNj?ߏgW oSk)әt}߇<[oM{Ulu?|<>$s4V~8`5S=oO3uxe=B[h-jX۲1[8.f,v#i-`AJ+?c6[[z_s  OϾ5xn>%|_Ŗ#ޞ,mJN3 K~X=Z}kZV$[rm{ (/OSQ)㯁>G~~ɾ hL(/oxĞ𯏡{mSDn\jwp_[ENRTT$%(뺾ȏw @_ڃ.񆗠%Yg WYO뺊)F1Usn/@* (9ox#⿇<9x:/xS_Qiuh~kONXѬ:~ [1.|QS(Fg.'xɮtSv>ob&xA߄褷g yt-vY4$>\\xnT쯿8E-z_[*&\{ (2 ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( (?ϷRcj; w1j%S|Eπ.U?h_ϥZhTӼ7<4zf.\5-f>~?xHENγ1Gt_\@%%^;ff$|\:ֽb7O(| ߉}/DkDŽoOJoگ ÚܚsE? /ieZ?7DrAwmKw% aJ%=.^+~wěz6wi_hsIͽx _cn{2JMJy嵲Ԥ->ӮAwؗKVZo~;g? ?rLx{U#o4#H-["̈́sн߈-K755=?_D?a6&+#~'~)|^YQоiz?1>>?*fkkw^:(7>%ԵKy,-'9A8M=UVqFeBkݕԕ}3[fG㾳W~//!퉤xsZ>gN㯊 QkWeK5xP0k^ !__LK(uxR{[O|XDI"yg4& 0΁a'j¸ԯnfIčW(ZݿJee[ܘVA96z-W[iMnbHH=>ž= c[|4iQ_f+hL/⯋ k20-4xkEeWM(Þ,&^U)UWyeeik{_>:O)Umxz=2g-aX|AxQk>&[=~3hΕ|'*x5(|?΍kxO4ex@T5>}Vu;}F]7# _gVFj׈ /P'^ͥ^k^>'e-2|4[X[lr_-wQ175ZDev卞lMJ*\/i;5]z~'*39EsFJ]y>nBv_. O-~7Z]~/Z_Ƈ_#(韣s7__|#BZнw%~|ѧJ͢xǚx7"#Rд_k~|[xk]lۋw?j_ڻ޹;'HY kI׾2|I>c[o.} N/ +:ljɗYGҴ#R~e&>=|Y2[|W7ᖎXWX]\-VNXy5euA{y'ދxwA iZh6gVznZEcXZ?iGmgg6F8HE+7(sI/OV5*F}攝kg^-~ӿjӍ/Y/cxk~6:R$H|[_7 [xc) 4iU5+L--Qs _XxI|=\H>?_D?a6&+W cdS־xq/Z.||9yi>3+>"mqqg.eT=xmedRƶiA;/xWǾ - $7wx.fKrnnt׺osj5nFFu X]WmivޑrԪMzV?|b5oW;~1i>>Mw;[oZ>y]Mkgďh9źj {/KI}O)4oW4/n w|a'W)᫯ oxWxZ'={: x_To vZ/> ?丢d<C)d)dԩAAj^ H*VI65K࡟W/{᧊m~|<_'75MjX֝7Os7_ fYk'.$vvu???u4ԟMt*^G˫H  5?Vo$*OWB'HKFKĿPOg/xoL!|mZO\Cp@)m>"TYJ#(Is7DJ"T&q'wd/y{~??h#_?4> k~ S/g0&?ZR:ΐ˩گ:%O {|TC5yKe(utHd29xX7REUT;ќvid D@NNU0O?13T(g8WnTM;#~`+fou |Q]Ǿ޿ᕜxQ_\Y;ķ^gcHxuX;]^/ G?_^~bK#+6:ûkEŦo¿_+ sD|3ih7a/1ßிWie -~ 2?2HQj]-V:OC _;2?g ?A񭎑~wYZ&soxQҼ?c—7f>nM_4U7ǿ?_x˦zÏkw2k, Kmjqu_ G&},2Ox#J+RqT7H-cύx~"qK:0R%:Xd'z2 x+ /Zg/;;˖τ) ~gx%R;IٯO~ Nzʝ.>j_MأV_Û(?hZ¯r][_/W'e7:~tMUk\xU}Χc7 џV-g^iC-֕(G??&ӵK?j^j}m_|UjL'ӴėfW_xGUdRrOfcmYǨ[O 'ڝko:] -ᑢ qns/ؼ :ֻ]ψu]?Uu]i?.^xϮxMѴ oP,-9Ejw厉.^U8N4S Ñ_}[L=N9-f2=?3no7'[:TXYKÉhzQ?x"QN>_3_E[}~J~m~=LW_ RQ'h_|9o^ -C{7>/@ZY[2uZ,.l<97="{Z._g~KgMѮ|9gRy?+m[} !uqk狿~Ժ.rwWGch߉>?2*g@|JD2̒&;eV>TQ_B\In+MTQI$վw3Wo kֱsxkGCW{kĚ' |<--φ~([}&~"|i x'Nyx KS~?+GRrd|8$UYkKH7G]j7idUkׯ=֓~N?s?O7of??h/_|LmT}Fdd6MgommI%5K_C?>&|oKGt~oa ~kkᏈ|UhWga/IW=mhݲukmK=q[b?KIt?n_W6ڷO3lj', NM>5 * KWl=>.ٵe n)--#I Z9b6d7VGFee*H+ y{iooKD6'߳M37̚Jotk7.;]ѯ,-A}y$u"$OKo-m4AK[/K=K~gE~>~߶<(!F"O8t}|6V d|T '+~&!h_xa># ]"ǿ/:| 5mjU\7߆u)mPIlkz_s*3Gޱ꺝x#$cO;nWGo(Z:Ww8Z`cI%J^I#[c? q<Io/K"SS?nanjcme RҾ?vo3_ wo$^>F/> Scnbʃ?wc/jߟ򒯂c ~~5PQOɤkJOԍ)}dPm4?3o?[ L " ۏ8 ]o']-RKh\3Cm 4C,/<%ͧ} /ºin}j<dP~_Y.NقVPf8ީ$%neG۔PCfDu+Stm-n}wKUEM(eTI KrG>6I|5jV:Ϫ/S=xAt6բԼa]]Xڽc^MRO>,_=/P~Ѿ3麯Ńc |5ݫG5ݿuk:a2YjZ{ܿ#Ÿ|Vݝ?fnCC+ˉ P3>5?Roo ӊpUuvn}y ueJ]ZkNo:/_/x'9Ns& G9HB,]Pr^ ؀N+I~xsCkHqῈ.b@i_kY . LDp6ؠWN=>$^g|?4ƍ?EAo=.;{- new %uCiӧVIWo'k?#޿bʟvT\۟w_G[5"|Ş$BK6&ˠYB1u!MyX%8/, }FMw?r_/ " ➤]Ae:ӭ<N-"f񆭭~~gA?l;%ŝSM7<^x ¾ q2K[x"j~3>t3kɥxN ٘m&(-j?Ÿ|Gkvח_?f3Z\/!*Is_Y0y!qJ.-I?"9vDXu:n4Ui+ji_X7CNsAp,"[HӴSNm%Eou]6:^RiRvO Qw?7 _pѴxW?w3YxqF;S_x[Ï7P>Y;Mf J^-ծh-բ!t5=S~$F7}"&l&W⟌<1 ylZ|ἤV̗fؿ#Ï,YVn,"s0%?1xV8Vž8'S%̀I+5*4D%'J\tF[GIge!t6s]hw}_;=QEԾ3/|aV>6 Af_9]cٖQ g_yDό|W9 ]Eq{g'Uk:,]smDU'ÞBK}GWw/G?ns@$&Zq掚ٮXzdot՗vzL?FoL a5cg?Wܕv^9%QEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEӟ8~O4G ^,A _Mg~.]?V_gVö:5kTЭ5MkYԭ{ 5mN+t_Z?4QϓW?ٞ[VҴ +SuOOtMOյgVӴ'Jӭ5=OPK >on)'H⍘Y%W⽯?z|Uoľ*>t_ Onu]j+Xi~ |mM>mس -Xo?1@~+x+[[tϰif}B,~"_Z.<7f[W_ o 4_ NUмCm᥂fFSs/W~x+] ׾]?4/sF4׼c;|X~*$& SR~d[ZV78HOM^MJssOޕ+Z赵osg<'1 ¢ .4'_R ooBf>?겿$7gş M hz_z|]xkY}]FGſhf;=uG-uaqmm4jM^NkB2JK{o?U?)/?~5}o7!<9:Ϗ \^'6𿅣 I5(.EMm_s  e/|s>9GC_<OiRixE]^\^jZ|V7$_ڶ<-d^jhZviڵmF)?__O |4׭.o%xfIckW)ҵtnOiڧ^XmN I6T*֟y}?v=J?7/U_ c׏W3# w w[Wgƫ/#Bǫox_U5t+y~h :ſY>'K$_㟊|I /|InmIO5 S]?-/Lt_'Nӭ;Kxc6PWtrL?Og{#CK<'xPxG|/ D?Wb6mwiJmVɜ[5iKH칚t?Un)gޗ~_ k>"|#D_;[M}/EKI4h'X.qY'uc OlpNH`#۷8g$k}Jk_-Q\o ğx~3}u gݞkvϧi0.s/:,?g?x'HWVҵ kQ<CN]K?x<=ëx_n;LܘV}Ӹ I1m?Z+$7nh? ~L?ÿ*?cRx\-$E|Cj>&wx'`V^6]$Y]A;BjJ馼(.M?5cy5 Vu1 K a7?E3gN?+0dO>3?hk_S??,A%/]T^{_ڍݤ1I9.kU˫IIƚpIh2Uֻ-Wp*̏=p|,žT?$_?e c)N7O?g_.ʯ ?2 c,Y! ,?J_K$L~^_[WĽa@©Oit_©㟶+XM};Zm:5x:SV;3Egwaqu'> $+x_|/[GWt ?ֿu /]4-R;Z4Z6aiyKMJk9I Õ-f^ZhK,PE$I0,QFIHgv!UAf kw'O?sk_!guȷ;ᆴ[7㶸W-9(^F2So\墿tgm<1|h.5 5o_t7SM$q3]ᇌ)zmGė5I5ť˧<7_x/| ~.esl5.oޛΗ=֛z\j73]M$nReO%GWWÿ4}xsN׿jZoi)k;mG?<_ Kxv.4W>dR֬݅6Wm%脓n6%w#*+׼V<+Yx/H7s[?n(r%Y;Լ=/C S#x_'5cLO[/\NnR]%^t+^WG|+Oo_?o-o^ΧZ! /|Q?|'v|9}iOh/弴4N%iVkŠ(AEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEPEP&~1#d< xsO>/M|yjV}óI_۽㗌f|2[OG<_|U~?<"xv(eC\ԭB-_ƗIu+Tڗ+xVg8bֵ>K|A>8xA "mG/>_CסfCmÞ4ht6~s#1~oC~'xR׈ [^EfWƍ r^Y_K#[msj*4朔an:[zuITUg(JWmntI߮_Oic/eTm2PNK_ECuU7? _o۷ȯɟ.zM~ڟ|zïOѴXƫGO>/ 3iXHdOn#I2 =*A1?$_gsj??߷) Q|I-/ |dR"$ҭkgm{G?,o3ө_tx*>ßk.xkc*$6ώ|=k$cU~s~.?y?0?i#g#7fO7zíAna4߇9^Þ7RhEω$⧇&:x-~о N~_O>/ӭ!'mmSV@9tsr]t]>ܥs F՚o[_U!:T&ԒR4`%s-x_ xSD|I]Vg-+C4; McX&iuԬAm753Iw|Cwcσ >|y4ˍL=ց_x jڞ8-] Uc[ /k MQj|llݝK? _o۷71?$_g$lojuobHhH#Sk~O 5V>5  I 7w;=·{hʴyHIOHT~';'%{o dO|>DTm kʠZjM?s_1Imo Q9o_t+ڷzWԾWZm7~"m=kVԮt^M/Mu]r4wMgtjL=߷g.1o5χv'o?Ǎľ#o]h 8Ӵ|7_.Mn5+QXTRmȘњ'5ͫ+/=KQOu)/dwy m6z>[xJZt#3xVPTʟzQ #GÏ 4/ x;IO,+jPm}FY幽=Č˻vTӫ?ĶX~7Z]~W(Zݿ֓%~LƟ)?R? O-r7/Z*i??)4&'ߟ򒯂c ~~0O?13T+o?%_?+a5cg?T >G~4xw&m+@;RN?σwԱi}[&9.ů?eۿ7?fwZ}ox[}Pj†綂Rx; RdүmKPekptgro[_5{ Mxs$߈^-ɲo M{>$[RjZ&ݞױ"vե_3.~hj0i1<槣RxEJOx -_RXy߄6-/%7Y|G~ ²Gqyw Zir[K}B?2>3*~ٟWO_54_ٿx^%y_[čjmEP|9 [ V QMٗ^kj?I74wqj4#դj!i5ω584u?>}W#k[})5RE=nɻ\~_Q9? #[h*xK'b2BIuȶm~g&o&~߱|}~0k^#~SYekoj45?\ꚟ|WekxT.-bŖZΡ,G N?c_|_ π)ԤN$nb /چmnQZ=jeOw !/!xÚuuh4m1:L6y[Q4 ^m?_n-4_Kk/j[cQ:ok|U?&#L |T|'Ě5_ڧ^z|(žugKuM̚VX?^"֓Niwz:Y;wyiO Zqun|ug0xڅ?|q) fh0 o?=^ _| M|f5[n|Aov^^(VӴ8u ܪBNN\ͿABKޤ"|'vWO/ٿbkk?66|Wjw-=qXhNyi ltx43~k˦XxOUG[_?GR7-|LZ|-G, ռ7&Ctʐ.B6[+Gž&Lm _j_bӾ>%(w-/Si=kQW;[z֙?Ji qfvS #?_!j~G?4ַS-z|~*JvP-B&[5J!Ʋ3[oi}FM8_miO f xS'}n5!D՜xeKs'$Wm>^Z^\x("m/_Mw4K߄? <)*lF[eEmSBɊc77 Oo+O|L*>5]յ_ݿtwX#?EP5Cv.Οy]Mv_>I}o~)?`' |)n|3{׌<1Ꮛl4j xπmGm~(|Jzfw_gxVGҼ_cRvMVW]*BSj?^;:}G?6߆^o~DpnGǍp|1:NJ[yoc?ZG {ᮛD)]^j~9M槯x{ֺf~Mtn~- Lt:KUK{Hߒv_=vUoc/gn~o+Nm{_M|4S~{W^A|g|FD3E Ѭb Zۉ'_9_c?Ŀ~ ㏉ZSj ;^,xľU&&7A]r{GM_w/(>O ]k^?ԴڋtJg4 ìn<$46^|;|.ѴCBqm چ3ZoմIeتpUKT~gfN&}6mk2֯_yw }jV?$߁6+O^#G>+%`n)-9(5}+{oog'RKvмM7Om.CnYtmEs "V hzZju6˟5{ƞz$7IF|AzB~W>3zo(Wl9ƍ_ⶇM Duk/|1fOj{ ]KW)pmEפjǕ)]4՞_xy;tr?xOǿ ?gQP>|-<_ 򮋩r|%ϷտWkHv /a4/7]*gq  Z٭%~ʼng/o(gr ǐ^")Nn۬QIk~ZQkP^mnowME?@A|,:g k]hG]#þlm@4]Hӭ#JMl-aUmmmU"HByJU-d_[YBܭѿw敻u;*r?5k__e_gཌ-s}{}%0׏x–4j eR2?̧vTQKU5:ʋ] c?ώz*|/+WO?ڗgu O|?^Ėֻ:mnuWMTtKulp//CMtoI4Qa/K=ghT.tWK xbƏs3ӎΗhG~wᦃCd1iT_W_+ћxӮԹU⋝8%z6%y#KA?[Pewu_48!Q~ ֞ Ҭuxbyl0P|!a'^~/nto,4<+&2eÿ#wi}kB.]"bMӨk[ۣ=/4)VtUZO_3?,|x@x'r\n!ӯ|KG>3Ս;¾:O"k"Kn\u?n>F_u|0"<⾫M]7^#wo. /X ]c}4SGPG왯4?ikyFIZx|uax^ zR,?Č4^-\k mk[[íxhY<ך/1][ck'_MRJE7վ1Au0x_3=ikWš-í;WѼ#Fx5d_ ~> sX%+ [ j4čVm!c5Ӟs^{DV.--M+{^&β:ޑzU*%o}3 ?)4ÿ^ю|e\0x+KC5Ԛ^'t{+~4l/o`:G> "/X]g_?<%v>i|;sPXe\Gsz tS2- _ o oZ\mp~'xww׎ScË=]$v-d"*].ۿѮo<%fUtd]ik?_Ɵ??nOŠ= v|p?(_F?IۿQ_웏 @_٫?5(_C~9x"hi;~8\Xؗ_godF>Oi??F>O_fz\uymkMaܔ%Zַs"oھiG0ϿgowW>2֩wދ?|MJ𦙮X뷗^M#>o'ƝKIEOϋu][7[#O]Zezm~%Ol"׆ޯ=mɨ$+ñMD~ؒxZ"KOu%~QZ2eRɼ_4;_CH'oC]W_|5H> ~>($5E| YjDž5--em?_D?a6&+ۯ#?geߎ?d2<#I/xú|QxOΧ⏎^0nof5I/|9=6vcIkMIjOP!KjQzI6Nv}?Ї YxhQؗ7/meaxRP_ ii_^ =;ŖVI$R[ri7^oܾ'7֫͟wC, H6ɩU|1 ylZ|ἤV̗fؼ;nUQ_"Q[&_+mk2֯_)ݿ>!c/j7_7YC]*‡U~~BߎYGYJ~:tK[Mᗆ.<-mSS:v}{CIG[ؿڛB{V|?ӯ6z| GZͦ3m?t@{հzF7Sgc^$]|V "%IY@V`Jo*Aieo(K^duJqկ);jIz g Hx?> 9Mś]5#5ixgY^I]]j=u[ sEtP~"_ ռko5+kgᯌX?]Nowu<F*o8U`+8s*tJw* —r,sc/jj+EʝbS.f' rGvP__O$iloeu|uUCl(cIW1?i?_'7ߟ򒯂c ~~0O?13T+W4}[&ҿ?WwQVڣX&X GڼiO;>> poꚿk({3=oi)8u ͧkwC\xDbiQ~!~?/?`/%ZxY]ֺ'ZVG\߃"|FCmr-o]GK?ߴۮqWEh0i 2~?>k m]3K~ |^;&HWl͋o3LJt؟mkx1q,߅ ~x\K{*&cڱGkO&~Qw|'_<5:oo_Sf^./~*M^^]]ڵƽ']_|k þsTe./;7hco^:W-wc%& V] 18fu^kMFoI^_;~{5~7|J3Y_ʟ(g+T_eiO~H( (((((((((((((((((_Sc犵ˑ{VoktS]Z%h#{OQywJ{UƛNC/$j>WS{㏍e~Csgiſ,dh"[ƶWEV,;M?OlbH---H᷶ (bD4TP(I-^/-d}o S%|'m*|)G|}yEo?Mb/SB5=Q nu:ͳOe.ھ~EP#_g 5BxP3.~,u _Pm5}KRn5SV> :+]jeơuy=/s{w,q~̟|4=3|2>7|PѯR CZZs][Zo-t: %ZEbCQIF)E'$S[&Kdk|WNxúݔvkm}l5M+Q2R{[%T%d~I|H*mCo 聮L&@Axm#_!>B+@ T\O~QCII`(2}_?{~zg/YEo㛍ƿĶUDm; xiv#\ZOMss4i"E$$%a6ۻm$0iZo< [׉?"ğ h9VXkOׅQzf}um^Z[ cagI??g2_._G$W^GߝTS ZݯN% iO+3al,xv?;?K֘4i{ac$,Ȥ}qE 'W]&Ӻm>^oN~3A hLLoxzy7K>$&%|.6t< i4ccxrN(G@юJ1[$_ܥ/Ro SK T ,[?e'Q %R[v][6o? >|eV|VuOH'Z|coie^in:ayWG@߃8I < ?%>w%j? ' пuOfljb?.rw>qȿ'l|iW>8xLЭ/_KjP[?4ƵZhVVMvjy\_I/x_G;wB!i>/hdž }+Bt-*Kt-Kt'Ml-᷆8r,wk]۵>Tm ~kIA~ʟ ~"oG|6~xƺƓؾ)4wKеMOE~۴FNl!j%Wş7<+Yygqu =6(`lu|2jNOյK+@֖m$? k+vNN ?M3*\?e߅ xOï h;< cV׵o_ x_O-/S]5=kQ nյFͼN(Oa/؃_.coS'?l<" /X! G'?I oN??k(l6ݷQE ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( Ei6A| 7GƩ'N4NZ]j:5=nK(.&$hJ(;>*ڮ߳7/[?> 9cUAk|7]z|7jQY^=w*k( >,{~w~ӿI'7폯x>xz@tq/;䷕%]s uxZ6,>n]փNfLFM'I\iOm?][ g?Ex&j\}Rе#։Zχl[\E*~(|#S~41{{:ͅ ߏ^iwQiw^hW:u1^XO=EŻ2+B%}쒸9I6Ͷž ~Ϳg?,|/ ?f<=af,YK%oVP,,a} ow#FZ [ǿ+h,d[ |Q ^DϝowOʱ_(qwqMi7JIYJIvM&s| χXå{¾ѴsB-vzfc$Cick@5Q_'e|]wPk?υ7_l{1xSzj>ռO-&\WJRWzptߪާ!h^!iVGoiW]Y|37fcMg4qz}AkXV&Y`IՎo7OT9<m~?_+-k&|-a^u xSzΥ#M2MrMEms;%F[_=GN>H,M+Tӵ=3QOt$[k+ieH. HvS#[)IYOؓݖu=+|R1Oq}"Ms4;rIDQ03y^|gIIf R'F|e1;bi/foُGzkif~ ϧ܅l|M6)L/`7r5mP[$4նv~9Z?NZ|a>_F5?~%`kz<$!I!"O`ou~)_?5?O >W /95/vM_O[oxV^Nu? u%j])Y^_k__GM[ liih>=ZorGtH~|)Z?oا>$-{KKm Q~0iz{EڔK8mSPշf;v'C?gF?fٷRxO mZ\k֋s m F` O~Og50|<SGO-#Ş-u;K(u" oYk?0ij=ܵ֓|0;$^|EAx{W&o S\]}ՒBy+ d~nK x?$? P#cwX4@y"ONO G\D0ܪZ1ov~H*/9TS-kYT y ls±[noB%xo͍wG'no&GԨ68 ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( TF>Oi+S??>**|4X. oxZ?h ~о,'?x;mRѾ|/%'+x2Pox9ff͵7PD>"? r~>fMK8~ x3Wm=>~^q=cZ,`EiV#/6qYA3i_`@>%d?Wbfx[Wn,,um!<OÂvS^eMƍ}OQAJmdt>Ҩ^Mŵ--溳#OÿS_/&;(-; FӁo_lZixF; -SQּOOx>!}ZN_ H9%^8#v"c>?b#Q|K࿌V=X kյ SGI1jO|N_K]xRDg"_??_/>-{×ַ/ qxZKsmɦj%-=/X6$/A$}_&qTBkX6׻_%Sߏ~W0A `~=i3In:~ /?u}GNh@>h̛䷱ĺ M@ &o7|Ik:j 5='?h̗^eYGimᎯ}sxKW[;[xCW:W&> lx{8DPG,eڌpQErMuhr(FK]V+uǿ 0ZxVKsu|?ĚзZs] MϨCP7ÿf;+~25%>1|0gyOqZnͺ_g5 -o_Q_8-"n~ xb% j?Ѿj3IG [NV2%_)aEsjxu x/ y7tI/|s;;ּwvQ׮-=\ht /JK:{VO-/榕*>ʹ7K&~ߟ_| A_|A_uOWX\N/ OCDn%^Tծ&4~'RۈƝgiz}Wmz EgۏA>x,]xgƺ|1ֻ'īAԴ/Yl4zVi^IlIFÄ\U>K~ 5s|~6[O>߆ڕFFO爬~/fhv2n+ݪK_d/Ǐ|k~!= MWFu?#?lV/?$5-;Y?|;{m%͎ZySj=kKus{S$/k)t%.YMv6ٟj<aDπWRI?`/ SĞ6x:&gxof_O;-h~ b[ H5O@qmx-*.> ~i+johzybψ2,5}"SPVU!ou''.(ѫ~N1Zvvj야#4K ťVZw6{:W}7iwamxo &MG^Ho;nWwuiMد?o&_ǟ[f'OѴk 'IӴWSi]eƿucy7֪dv{ȚV³rWMҋKc# -~_q?+o?4o۷?Bew_ҿ9#SKfݻ(| (ۿK4WQ A䯆য়_(gg~9aQ7򒯍c~~qhį_=gG^W~'Z~/m _OJQ4¿(/ZCo?4o۷U*9#SKfݻ(| XW_mQE_)*!f7W1_܇Q?A;RUCob&W f7&c:jpPƸ?_>&u6 oo iCD?O ~\iiI]{%=F< _C爴/{Bgk{^'Ѵxw\#5 ZRum:"\:}ͽlchBUg;D~ܿg~ |g_i]WmV<&_G\t׼]+*Bx?:?,g|=iς_xX/?PM_wǩxS6l.O߈!K1XhW^g%KNJW哺vةEקewWBH<]@qt?¯׶3R=4GJL&KυHq5֟ykv ;~Ⱥ4۝^3>$j>*\hSѼ)D~i WK]CV߉!CK?#/[Ӟ <o/wzg | Hd`C0˯d<Zž!?|1x~+n? !욦}we9hfXfX \?> ↉FlWx܋fn' GK (!ĭ5uu CMs&YkK˧맚"Nt[I4͵V!W+~~e[.FDK k¾/jQώREp`~AfRCX7?Rxm G~+F?|F|(4|(տটEğ7/ 32|YTC3?\iz^3<i7~{gX4/BSյAjSqI?u^}ohW'įP=U_|AVVW,W䂊(2 ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( (S>;Gďxc>^1_i6|K\-+J.YKeFn/wį/w {)KF|5/VoǺMw驩ZjSi]Mյ/hM=SN4o\G-2&x>Dw⯉5]>ᴿݾ;4w-GI?=ֳe%+{tv~WWWV0)(,w   k*DS­[/_A%'oş?kVny '__ ?m[_nȳ}O33s̜o%vӮQNQSknj{}(B(((((((({?3C~e oůl; _*AanaelbkٟjoV}o$ Z|q<%…7o~3_ #>gF1lueOrIY'$^r?(((((_+ |<%o3_ wo$^>F1cuk폱eA܏ه?4< o_lE-AnanelbheoVRMY(ɫ)|._|r_+ |<%o3_ wo$^>F1cuk폱eA܏ه?4< o_lE-AnanelbheoVI6➫uf*(((((o Igýbό+o[]żH>_6-_M?Y DIW~i6ZK菹(#w # {k-Kl[FBjJ?n\]=]lŠ(HQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEy߳g%j |OgNΓsAk_WQկl-!(z#ר d)_ <7ύwkC|TM +S?e_b_Oc[_^G'mP_J-_e JWJ֩|B($(((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((+ʾ0|Bxj~ |)3]F?<#/Zl5=*V:4}kKm4kYmk{Xյ;89}V6NϺ<߆ Ÿ۟j^A? <5xLүk~Q>;?_ƿiſ $xA!|-iWzuivV Ku;I/~о|0G~x ax Z7!/ xzNѴGk}>i%vn,wk]۵<߄|8<C̱M WgJlm#qgCwO+Iiq }~Q_FKٿb &5Ȼ{[? Ha^[lP ;36n SGE'~?jR)Gѵ3ž~fO<m_,W7Z/[gmsjˬk3ꓯ $MSI-m[z}YjVeujzfkIm{aesזWoukq\A$Ko|m~^nKl㯌 "%ė*m#~++xn i-vB֑E ~II1J? oW-)Sg~ x7M}V7:o<K>Y^W6ꗗh5+٤繕B?hOO?<|0ikZ/o< ׆o hV_ڷ//zꚞjڍs]M'Ib5־$_eO|I $?s]{IteZ^n:Na[yVv]!Ӻm>+׍5/ú V<'&_׉5\iZ|Ejz^kZ]֛i:͆asqgyo5F۔SEK}O_?:s}Kş>2i]CWxv]_4]RB4]Rn.PtmH,m~ahFg C?_QS/H?_?}+}6aׂ_>xOï h;< cV׵o_ x_O-/S]5=kQ nյFͼN,ֻnqğK ]kOTğxO>5׿ IOu ~ω|'߲l|}3~ ߆=x~/t[M;H=2.mndR|^yt촹ܾ#u)}3N{ |9DBe]|VmXHd} :- wy&ޑx h:5m-N͂jom7s Kw,;_B_j_xz_N*D543⢿oxT|3={yq-cMo4]/z.-7Et Gӭ^ieUwf9'*iNmY=~=7N JN)ݧn5+J8lv>1զ[g~ grn~wƿ [yjBk+-)Ejz4twM6~`|.-foXaUW?mhZOD-gjzTwU-"GP[$_9JZɶ|oa ]o<AW? xCĺsx%~06R hL7TG ?:/O|Hdž-5K%/ jrkx>-7gDŧj^Nqq7JnGߥ~_:?tO_? u$W+x6UgK{wIؑYX4HW,mτ##(|O/~;|_Ҵ9༇i~?>xgW0FXĺoOkKv-Xִ{Z|=ufsqe.FJu_Cc洶ھ;[Lo K/Zj??4Pc#jY^|]oŅV7=cI}s;G2x(EՖ.9X~/fiNU.]TSnu4ʹ =|&I2/)a't]cĭ 4OD[kN 6Pӥ֕/:X^LJ7:. KB<1֐i>Jt]*R -7Km-lm DU@ݭbd)sJRi~ES$((((((((((((׿l>j/٧> 2}o_~+h8|Mo{wR/^>'tٵ{M+.[Yx_KRtm_MO<w]gwxox⇂xn'o8k]Cך_$uSԵ;/GXi7$_Gqq-6wEfX%vW"ƽ[O2X[i O㼎 F?uy_F\ŢxᎧNp$+k=J/a9-R?Ԇ;yi|);Is X,-͵@'B#/ ? nٳ9[P4Aw6~ '%?5`ox)Nu?I??ᦿZ)9_?Ļ*+=  w m 5 /_*/WuG'?f1ߩKBܯKvyuisU5oY"Mk-K͝Α῞imasm|?~_yk*eMԚർȲXXH/PJ˖)j_?.zj3MCI𧼶}?+G~io~x~mVNKyCn>͕c\XxAL/uOI-5-Vh* !Qk9|ko/ٛU|Zvᥜ@u/3Z.Im[\._ows Nod tR1[w{_C p}͗;L֡󵹵|q3E}ڴP^|@f/K 6&#mBHops|kfo( OckO]e%g-Z[]=cQ&>,IgZ^/E|\RGri7->FԍKn]ڎieiZjzu~@6WKmyeym,WV$H ࠿ ;SxR~xkP-J]޻w6s\Z=YpŤ䠮u%ʚZ^h0~'O?S⧏e ÿ_V5Ox~Ծ- vi:tO2?-4QU7h|{\? ~ |Qn5^xoE|<ԯ.5*]3E37IJST:>M2#SVQ|Go+TFqI7o;o;jXW*c׏b'W_EK}_z׎mek_xʹ^Yo5>%LjYE4+>049tm>gtmO?/|+ѪO? Ԗy/%B^F4#[F.mom+yj[^{_WUxW>$xZ?Q5_?f@6ixj =>#K H]m-tz8TRm4%_HI)&w?F,N]~Z#AҼeǾ kumGM5Kn|mN{2k;To'Oi?Ϡxo _4uզ5Yo 3ϋ.}ÖwRv>ŵ[~m2{s9_eonj/ BX|cٳ\w/iKs+:=3YhL48ng-5}[*-E')>)9&`;ExF?ς>šZ|Q_'x[cq^)v#_-x)yq] |QTWxV7~ M垍sQcoZxWEkx]#HҼc U姒߷9T,~mwG)E hdExƚzW|*Gs|`tXuoQ'E%^enkkÖ\ܶ|׵Ro+G[ڎ_}ּ=~xJ,5}?IP~&|^o,4M3PH5#imǟ=s/OY<|%3{V!s"Zë+$Ѿ^۪V_{_#lHkrgۿw__rL?FoL 1+?ro)_'e௉%w-|H/>!ּڅ֣|KxW0i߆OR𬚷COj<dP~MRmlciR]?T7ߟ򒯂c ~~0O?13T+o?%_?+a5cg?Sj h?rQ_ c_0[Dύ:Zޝ>_;WZ^F]X 4WAM7uf~L3 izk7~?Wk6< jx4Ii6o+QUI.Moof0T(Ӌ}JϦWG{ {P<=}Z|/gm~?[c㟂ZVE:X?)T]TK ;\|;>|gu]\ɠv +R?xSC/mc:Քw~'*)>VeK_Qp\JphkUE~8'K5>$ 㟅?|7 |6no?VO /]4-SSu'QӮ|;d+__oڳYl{dSuǿ7h?Cj|VΝawZo:Ý/Owcq/_VP״ j J_U{(prZK쓻?~.?J8;ܴON}vIDbSDžY`aoo xOM??+vn=k~?LگA9B↧?|BkA+G%{⿀VdžYxF+6 e^oIŚ]ޯh~'?όtn?3w>1x0jZռW^kSi-Ժs(_}\ӌ$M?+?Cpi/ٷw[X_!; ?"gfA}w^(<5j+/^Ncgjo_COO|{K^/χtx'Գ]xZ5FUmL%5K:O/ߵğs/C;- ]c3ؾ)𾡥_jz.>ݤ7uϛgwq AtZ7NQݟ4Rjl_a?> ¢w,?}  ?%%?^5L=?rW~ߴ C|ro2"-x"HA' O쿲ic_mQEDQ@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@c f Tд&5t –Sk!`I#ǩ\6DWWό j,]?eB/i^d6|ucCqDSzU睭> [+LQCM/׷kN]F+y=R y/Nm+|boؤn~3Y-<1⧈)j[֢/%{1Ŀ/nZ$Boj7Jѵcƚھ.}4zw4K$Oxo6V_U)E7-zksY+ c_V: <)zߎ>|c_[3A*(?- EEkٵn?l(g읥˟ x GoO|mԾ1ǾM{~ -~УGm675y5(tg?tD^^-[9?O_K}g_?h|uIZY^Ḳ?ѡ>,lSvxN{UIF1|K-wؚQZw{+ldg~?+4@Ư][?hMwD^0uz jG"h>Т?%B?'_ |#M\^R[x_|1w{Nx?۷lt*3_>"ѿ[_@Ϳ>%C+3xşw:ݞ]R-|ATLW;7?V#ox>|T4]xWn!xZuޠ.^Xx'šu׋5HQ Av[.d%ޖU9rY^~&X.Gh~7~Wzï~ak3Dt˭c< i{ 曥3Ԣ/cѦmS^&a{x=gDsj}YxNmsIŞ4x@|W-y6awcIqwqO%Su/J߉>V^NHٿnV+xook^>~sk Ǻ`mcHҼq_Z:tMi޽RӕFrMz7!PE҅ʟrOW2+4,?\Ogg-Ay#'0/7o˜OX§ 6"?Ao/ggWV֐ehX*rN7i(  x^bgVt{*^OakC᥆ ރtgu; _My i6g6ൟS?Y|QC~о:kh>9|^o{6u-.2<vᕼ0OS*>X Js8}JϦ#bh~o#!]džI(/ |bR_&KW<i,H-wN._[ J)g*ǧ|q.5EOƟy|>mj3et߂Ce{-0fJ&8TRm4%]>_J. I5(=wh*Bl3 Tk;{/hhܢ[at-W%-h̟wk<)}$>%]WQ.mwKSsme$Fu ?WRSwCiwY[:b'~IMF+G'Oţ`hJ-zG/?χ|!:x^_i6k  'tacxz_jg$a4m/Y෎ͯx?|X?_>|8;@ĝj֟xGK>/b=%l[kY_./uK4vGGj8uxľ7}~ž4񧈵x__'W]VTֵkTԵm[RԵ ˉ&FN>;Vmvv (((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((+O?oAkƺoO/"ğkli6oxKtM T5;}Il5o6i odߢ]|Iׂ?!Oï gE>-< cVtP-/S]4Nunյ :ͼN=5~<~~= )^$_ڿI?5/-oSؼ$ ;^N5ܨQEW|`?{Տ>>eS?ڞm}7ş>!Gᧆjzluk.wz.[i6R_aw[ԑ>;<5}O_~pv_Rg~?ĶVfywzƵk^jW:MwXjeok$װ{;wyWʟݿ,S?.NX§E /_"?N(o/ghWt]=Mzoâ?᛿?paO*UK~%oo/W/Ŀ>mس -Xo?1@~+x+[[tϰif}By՞u۪T[wZz^CJ(7 5~ߴ?#†k?"W > #ek_ۿ_ؚgھyd ֿi_~_ _GL|:?bjlm}_Sh}\j-Ve(I/v;>W܏($(?lo_GE~-')A\{U7Qz>>?Y-zk0xMZimoR|.~!ߋо|G+-C7x;YO6)w% [5uMM֌( ೿YtG3wcw4'4.?O oĿYڊm% qQw[+WM?|[¢ -&?=|0okk"Ι?ϱh]Bi]z14ii5 ((((((((((((((((O, >igw{PCkBO Ӵ|4'o KE'֍,j2xzW' [k^-2UG5oHn/wa?Ѣ3_[:cXi??iO ~ tS%|0nP|m+} XԾzLխV!l*{?Ok eꬿ>^YO >$bo> _1%nQY[YDvzlַqxoI GehoOwZrחn4.=6֟H+/ x/VX|GDd//.uNJ/?K%UmU m&ƻfbX=t+4qPҟ>GƟrXǬ]Z D=^dӔJM-uкJ\qo%ugo$]jqu]?࡟/o3㟆<5xnԤi3:gş oD7 isk:fxj:6:W/*J? _i%6I4?5Y;!s7 ?loSQԧ@M?am]u(`V^Sks((-PCo;QCϓ?b éi_~ֿ2_†] OH?sEg]ecbZcڰgF>Oivh-}e= jog겿?4QϓW?ٞʺ} ~GS_'YC?o)>:WTP1_ď +c~w; ȟEk[74/0Y x #C$G Zfm|լ/tkuoI )wՍi+I?{:[ΛwW5EEߴ^o 'ݧu4/x_6y Ě.{=GG_@ RQbHO)4?5(}^RIwNv~yA?Ě^1/eid?ýU.>if(4 7b -t]J+YIW1?iǿ?Lu/o/L9x?%WfE~oO"𮿵??~/?}pߟ򒯂c ~~]RIS'ZZ5Og`B>t=LFؠl|C]ORIwsmoA-'wU.ְ/ gBj\|~|ԠYO>R%gxk:h- qj"wQ?A6|?xjLK5նoi>xY*wAӨ +4`;ƅ]6HiF ު5DVg!|qp? N^%q g=; >*|QKXş>xGO?+FЯ|I.ދ Ah?ڧDZvi@_V~ߴηSFwG|WW/akHI4()w )S\MIQj_?/d4ʒ(Wz~~:.oTKDOq{_[o~fh_<%4~iw;/$O/.(d'ӯү >Jh=c;R<#H|3+%現'<%fFte`#ԋ AY"=򤯹?l;1_mE -3o ?}_ ?m_M?Y GjqVj5[ϥȽөO])'-]v#«y4?wkfps$:nb|'R0/?A'⏅8|ŝw'kH~!C-F$Я7o/~_ښNyj o~iw_o~x^[:$?Ϻ~(ĭ|sw+Hςk&+k!ge ~a\Nj<=[⦱xu;o/5D^ĞԮ="/ XE]+HR,ͭ^اEѩ{^:7m-eয়_(ggpA(&I~_յxc+߁t~$Q3ռ7=MξKl:[=>%xc^=m,t]n8F4-4]K;k(S ym|E G_UO|9Ǫ^ZaYj*o?Zu?Na"2K|=5<5/Pm~=|9}FR(lF[^?4̆P_NzR>ϯwNZY;'} 35[~>xnm?ſP,_A U)Z_PA4BO 5_i(g;O xLJ%|4F-bo|JTu?B$~kz,7ޅmqO/?m];If> Tb 7gk2Q4}ufxд:W?/77Ѿ}@Ki!M ? ]BFTRoD$}-cQim+ߚT}G&✭)G{%l4ٳ?_yߵ8gmٛ_M ';Cկfڞ7m.|Eܳ%^=EDuUn/*J? _i%65g?!(MUi;=g?i_|8xCSi>"}ed;DŽ▟l~#dZ9~?k ~֟}<Zo>?xL T'ûMV}ⅼL٣Ao&' ~_Qy $?|(}''_u?ffBWީk<_,J4]s9dž&Ļ<+vKDZ#y%f3E yjQԴ[;>ˋ Qw\ٯy&ۥwXj|a*Oώ_i-xHò,fOG橥]megxVye)hf)QdXRG$n "?c:RϢ6p~^> ͥ;d-4=Lv!|k^ԼYhѢY01eY-gN$KJGJ_dt~o)aUicKmKZ_/5]xo|/kRhZué%5^\j j7DZv%W f}Cݿo|HмT{xU >o᭤_ 43ُJ|ZqS?}+6kk^/>]Vt{[>;/K1$_T_Y J??7&_9|%2#®q$_&ejG&Qn)r5&21&jjV?rGkv֯_oM(x7փeF| }, |c!o0Й5uksoI7Z]~/ZrWkDӳ綞|!_g|<K On- 5Xx5;CO hpm6YҶ/|k|8oۯ? Oك u*]O7/$x{u[O-tucܯxsz<w=__xCm㺰<3A4iA{k2ht_'%\RQeͷ)6ro:kjwYH-L"Molb2kKIStynVBv_.6SK(|tCH-~ٿnŸ/sKg9"=ߥB3rEv{K_܅iKqLiۿLB( B((((((((((((5Rӯeÿb 835=k?>^`"ˡXӁ2;bpbŻ_iOݟ9,kWn~6Qx巆?tEuk^%BoE?[AgKY)ۤԼ3㞣DA@afVFbg`Ȁ!\RwOCKζ?fWMQO xcX1I*Wa*{f1ִ-?z3vKi6{?}_/̟ڧS㟃:g7׾=il?(,42C\:>Ku=o'Gg ℟to /^#C¾}mGW.|ccM[@Χi'e?V|9Ojzh,4K'Yѵk+ wÞ%a-jzuWZfk:eַWPj62׾ҩMөt[[yf?+LӾֿ uGoaźחig?s;LNؖHgocwOo|K|d~7$^T?~)׌]~v^D-[-Cp~0o[jM5~n7uU}}!gy|aV$X;HZ [u2.~ '|Gr? O/Ww 6coOEk?JLZh/m>U!fgg$WjfR5s a|rW|K6~ {k3H<jh$['u;pOa⷇x#LNZխ_|]~6QĖz'|S`$]q}u ;GoÛ; $"t–r0$I?;'? .P :蟲,-Km/7^qJ'en*kOoi >ɩLʾ~ 49Ds_X__+~4˘ԾKU4٣΃[ eJVXXXVDM%r:q Qow߫PgSʟzP~|oSn4߅ uPy<?n ,ljco{L YVmKY%:&(8Y.bBV7` *p Kj ?`)?Ot6"k7xX~Ы5.#gVqk0]WR]GÚm#1ŕgiYXAI 6CE HƊ74c^9ΰ62)-,T*,o#.^襺O([f$Cەķ-1V]5ݯ~mXaƿ%曪xIos7SBڷ~0xcD|#j ]xW[K֫e"xdMh]_g_OhxpZcxTcW]Rlv1X "3|AKÞ V:5_jNF^a>;Iq,"im,)i%8-6ڎu+F@X.d s;|SOȤRW>LG弄JfC1SJѷgt&kF{%uf4ُ>;|TXĺ4-޷ÿodqhLEiI-g'^lodz{ğ.ped|D°njVycuuMc 9 ,jvrE֬+/-W*iB[6z~mG,EI?z\1[i~}a?hViIxcG=1=~U??Sies?W_ĎZߍ7P9G%i gQͧ2Vsx]oAK];ķuxT]g5ٴ70Mm'ff ,?j|$3ន Q|;K;_ dxx_Nu -57X<ϫ1¿ۏ?=|r%׮c_r:ïxM5-G@п-/˩xE i!0MFSrZNGo:J\N Ms8~8P?d__xO оkW 2xK7C41Ś~to o4 T>":9|Y?|s"Ѿ9MAuH q/eqnn#ysz|~/f9ƜdzݫzoCo?iʟqw_+Oi\L?&jV m/Ə lju/ ksmƿ-ԭ~;s|tKK{F%}'~~nB,o&ҼUA,gx{W$n:֗&]ޑU)E$ԷiȊ\ReGi࿑ZM^~ɨ{I5ֲ/<jC?k?P~? |ogC y(ٍ_)*f7+WS?4W~:W?11k~ U⯈ZG~,,Jfxgþ,]ϯi1x{RzΟG ?7M?_ ߊ?h6rx^{<'m|R9֑y5<]}]&F߁2b51/?\>^~9x@Co~~xǶ:G?~&y$dMİ)X?jqƃ?_KrxG-be|@/fth8c7g^me񾧯v}W1 .'zR5R5ZߖK&w( K>=^6`xOxDDN$/ xM߉ >𗀮WP1uKVoWodf4ʣod_YW H>*j?ĝW\Y5KK6F+4|dݾ5ͼsXGfVf+/_ /5ߌZ]_O'Ӻot2fy<}յjcɨ?~i/{-֟M/TmksBQO:_~JoHTomşPV?n¢\_{E-akki3%cfg'goǟߌ_@мYZ6ڭMp4f;:cO,nmya3m޿o;Og`g_Lᪿ/1k +wI?cj}3cUw\Qmeշ̩RTՓ?ٷm-"|g>5׿ijeZ^n:Na[yVvUM+&K5)&ԚoOW|7g6b(O+okQc ./= "0ׂ ?ϱP_ܕp+8<~e U )^>] _#I?4//oS_ٟؼ 9MںVӾRcr{I][FtUo[D-xg+߃"Cxşx]Lj?ƻ__%Okweoجͧ[ZZAU//;K~+|E'/H}'ź|kc?'k>(5MwTд3EӾ?t:N-??RKٗP=aRx/;i}uޡ7h^ |M%Kk}MwF)%-V~_ q.f]g]Q(?[?$σώ?) |·ssr4t{}kIFe,^e~(uY&wA_?Y>(|-2iW/~+5I_xw`K{IǿMNݽ/?YZ+^4<}؏մG'>B_wNwmZhv׌;#Ė 'hڕ~xJOּe-ƴ5aK?"oⵄF,mm[SS8|_{r_.M='_-=XMjQeܨsuujsmzyƱ9Ɵ2OuWz+?S/\?_/hQH_O^W~?#O^3o%Γ Z~~!1jݝY麵ǁSK?iW9|z7W\}GOH? ok_ۿZ'_KU)(F T%JnIk[^dRiiQZQ@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@Q@xg^gд&&?fW#_?WcQ">,Ϻ=越E]|;|+~)>)2x|5xwj?]^>]V~ZԘ6}P_u}R˓4[Z4>J~GkT?G'/a'[=K5w@u mn Y+?kW5QL:-e5uG t_E<0ɮ|{>3upuwj34zJuCַ6zKB~}/?CvaxZae'Ag|=ԮߢT3 kc40h:mWJs<_hdL Gv0*>SR&TW=!g}㿍~>; ƽxoYX׏D:T#Y<)g}6~+~3'GȞ&ک6ڷu&:e ?_,-o)hMtD%'};4C|^4n> 5xs .lG;QaE"$]˕i+(wkjZ6g;&}Xҿ+ǿN)jvgǺWuwT,oЭ|iizniy_7՟ /BUMwgl_ WU^5v|tH]]դV56$+$BH_ Ꮗ_<+~ 4xK4_xwBOҴ.(m,`EH5];3nO1|G~16co[i:4l"g|=>n%S['UVsٵ}OBeM_#n7.M{U;(Ǚ;$_%SW?okWǿOM͖[k ¿|9OjZB wմ=/Q4aYCeY't=tkzNx{:gzYèi:΍i\XjNaqo}j67 ʹ*;ώ?Oۂ6_ iSŞYmtEk? &ֳdlQ>?g_w[:~͟_û/j~):l4;<7 i~:6uona, /j(%ﯩU|3[m7v?gf(>&m/x׃mmU%<+xDƞQh1VoJ4Ƽ4)9Ѷ{? OOPέܺU?5r-}N+ tu;+Yb D~;~>x⯊o~5YxGυM]V]_;Ǿko ^ GpeuKkOU+~$|s?aߌ^_mmO x]O@o5xqxҥ\#4\}~Z/?tEMOQKwkɫ>麊(Sox_Uc/jg_fgg\?Gl] coU/?50?;,1  /\?C:"%>5FmOٟlϴE'u~S')6՞ku]O9 Rw|\|s<3,?tm=π3=4p^_#v ϊng@ΟjZ?i՟ 49~Z~!I&q+KqSO/í~ׯa+O>$I&} d?v7CkOUx~(ԟTIZ|!ԼAxFӵ94]C[l58ihݞyw]#2h" ӼS-.vk$֩xm?DkCuKia:X]ګ%{ǏxuAeoxR_6$71x*RѼIMKK 4o xSZ%d >|jy:u FGV֮V&@d)4kK/ /rF I}c.=0y)1?೿q:X>)|%9R׵O>{㇋-o 0ko4ˋ<="_.xZ ^21Ck2n4 +VNg.{zkR73jonͣw W~_Gƚ5׎] '|/ozGnQk/ 2>)u{95O_kE̐vMߟ򒯂c ~~_߯z+/!|5cPI ._cg,_KcVXHUvշznl3j9JM=n$?U_' ~?ƿ.xkW4ocgҡ񇇯X(N]<+y)PD_g٫y?$7߄?/wU$W]?>/]C\Z%Ob߼tz~_G M)~ x"? u}u -<}UN<7qg_f4^(|=,rh:S'-NM #KHf|ǾmAGGVݜڗ9v}hܾ7!Pt7Yj 8gMJφi3Jo[k_<#ivuzŬx}w<./gmos%]WD_kf%0/K`1g[c"9n6RW4o_tQ' v[k]?nq:׀c_j?hvfGkY;x%O/t+]Sķw}|K~'x;oOke06=z=.F+Px/|K=Mw:=I`<5X<5w%h z<wë f-v .M.Ѯ,ػêD~IN2揼{z/ R9*{6ԒդZY-nP?K<[?Vմ6k/_|oM3ǧ7^w2*췶ng0G$-X,nf|=\{o'2XӼ-x{~_iXӵ ¾$.MPizW^]~|?<mK[mmW>%qH8Mc4F#kh_İ%ӳj$Տ'.l5?2h~,]>qth<;b%ӾSP+ [gZCvfoTiJ*1NojT'9vWmoKh}I<jC?k?P~? |og G_7 '!~Z1 ?$_< '#ں?ޏ_j7@__W?5/L"WfE~8\~?W_ؖhodEIhwFpUoޓY[[g#+f7?5omƵZxOǾk$> bk$>:>e@{S|Kߌ:f|5CZNֱX:GXy ^?]\g{XKk۽ H2ిBυ_U[o o:jumyO]H&/Nnx|;> ƭy5NmxKҵt (Qjj|Tj(BÚwgM|gFO'>$|MhS#W nHMcN.p3<s2?:h!R@Eψ~JZx><ծ-xnĿ%iڼPzXuG%w#S 5څixcĺTB >X>iĄ/WĒj#$:nOZYt1;s7/_T3M~)i>eҼ'ZmқWO]i^kiu8O Rqdٮ֟tF%Ӗo}V,h4пl? $mG{~6/$Jtk˺)<-xCj֏rUu+~ƿ-C~*/=_⏆? &-u߈vK^xWºnu]6?[hѽDxZ^?jO>\~$E_VbS]?dY& ?#&u1#soxjxFlڷB:ÿÚ:+-,ERKAs'7>q 5fʓۛߟjtG$m5w~ 5;ǟiߋdO^/Gώ~1w:6/Z~SYRnoG*OGi xR|7nu~߉OXiv:pψEs7<u#6x>2I+huSF χ4~?Kᖳ)nJо<[Cjx{Nм ?e{ xsO_7ZXn'c |"c7_H*n]kXG?5 j׶Zl>!4 oĺngi3UԴ_ja5cg?W7 ]d>W>~ϿOf']|Z+>>Eϋmv]$լ5}cV֭/MSo???fx/P~JWx]w w SoXWؿu#s:pe'.n{?"kTMCN[z+$ڳۣgߟ򒯂c ~~5?Za~6gj߰o쯦jvQmow17$6 ѷ ~[_߯z+/!|5cPI ._cg,_KcVX~???fx/P~JWx]w w SoXWؿu#s8ũMhwB8ʝ(w+=4]՟-_VՔˬ ?~]jǡ|d]>h[/uWZfsm4[ռ;?d_/[Kvş ?hh 5_ ~.-=fgռ5I{iIhډm>0e)K~ўOxfK_|=Smx7Ee:߃|Ik~ծ f.?o3g7|9-͢BUi}#l5;LZ=CH3qzfZ\nߥO/dpR\׭oGkWZaټckW> w^~x~!o Eai{x?/:~x_Jj xǚƧN⿈WË-YvNσ z"H-}'ECΕzN-U'$tNo}vw-IB=KyIh.mk#H-~ٿn ݞY$??gO*/[ #W/)W!_3i`L}F/#:#G2GT§UK_,ebKKV2fo 3879&kt}O܊8;RUCobҿ_+Z|CZ…7o ! #>I? lujKV.QWw]*''e޺vLVa5cg?Wܕῳg٫y?$7߄?/wU$W]?>/]C\VK=[gS_'YCrrGkv֯_ 6?wc /[f@!G ƿ??nȳ33RO|g?d¢ .!=OKkk#6??ϱgISZ|W]bmΊ!*[5kMW۲??3rEv{K_܅~_ihOh?SGS# U/ 1//܊i 5fδJQwNvkhtQEYQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQE߰h7Y@^g쉩x&Dd%{M2_`$#u x{[Qa<%xėSg]yogoImu{Kuh_oSkAu-sF^k>چe77<'_Jol;?Plx.m.I!)wDdbGzkc?zwuj?xഺ=B[MR? ۋ:ExÚZl|- ZX8KYGNppUn{K[[Ws3ƿW%ǀ|x]e LѹWƟJC\yzÿZ jZҼ1ymXc?~&~>gxRu47ҷxZXekuğIuiz~¾_Yc\_Н .N}B| oaŸv>XӤ}3P6xk6M"T\Tct՗F:+M>K^9FA1x᥏gx'oUzQkS\+Zb:qjӡto m5H~:F/֩?;u[?u >oukO ];c@yO7Mx#⿇<9x:/xS_Q.[~|=]um{^F鹸ydRt+]m7N"Tp\(-Ji$[M6Ge]H.tnNJJnki?  ޅ?(wsamIo~ |Wl@x_&+QOiR4/%ƙx&6g$S[KaZ̈eՕx~ҿ /a?ػ>YuO_to|/+O ״m7L׼SEMK<9siwo~.=n/=io7ĞD#׼]|aO#<3o4;QF4fy`57 L~75hW6zožլE jW^*G2CpXE1]3Ě-ޙq-՚QKMFߧDV߰_?kMz,~i7i/*&qdHڟ<'Ix ?[ڝO(?tKa 6uݸ ֱoBi'Zׯf=H8АOZeegYi}V66PEkgegkAmiimG ((C$q9?<⯆<+x^8е >&ӭmZli$VPH;dDG[t'%%VJ_r߾ ?g)g__#F'+|7l|Lw۵5oox/@-|GfiOjzE's~ȿG|UR|U:L߈rN7<7)v!ֵ-k{= \XLJ__ IKwYPuWZ)ywV|'Z߶kNݚV?w'l̗i3?_*7:u?8tA—Nauh? ͣ *itϱy_ qmO'_M ;σ7th? |>=Vkkky ]GN%>nYkk&H4wIYvf?yJ4?Z5VPҵk3SKk}k{gs|Asm,p)ZʟzU(~&iV E?gW$zٽ4ߌt3ٮ{|35 zxKưpk{w0_C M4|yeo}O??5&DW4_}iBC?UtmBf"(Z|2A4xEu |cdwOJ.|-K mH{iiz||V<lM/ē?|qj_đ  >c杢iܑG#C;-6W4[뾩 ʕei' $]v_]8?t_|F>5|FS-&k x K%ލi%gKzpW`#A4?kկ5|*"u>'+|6}/Ů\x'@񿎼/MkxehI7{T^x}54.I}wF[:?؟;'|Y+|Ak0мQ{Z!!g4CS$x2:.nx=vkMtɊ{KX%߇: UWφ6ЁNO>-xo4nqj΃V kSGOX~??l37[qM]-UNѴ-mto OFG-2 𞗡Gu$Ms/c Yjlω/  Ɵ y"Ծ(|o> ou{^>ֱ_Y}B+FM^vI={}/QtTiI'[Es_'%| "M|7[,ϾKƉŸ |#̷MG\ 'hcHhB;/EOw0)((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((?ZŅxvD1'#U֯ï_Ol @Ӿ%[NKѐ,O?6!Qv?i-Э0Am֧ssqy_+[m<~,ooA]R~*%>xS3Ixgo=GVkԬC'o&?R'[Koq+uO |&u C,ZoYı&;d#yxV)յDAj"~&S:߄8ڲ,@$k[K'ڪ٦?$ M㏉5G|ލZ_x$k{PR|c oR`D_]\ZI<)ݿ>Yx{Q*uDD1x!Ӽ]D^f͊&X!H!xvM'$iloeu]A+YzlS~{bge|%I=g:Ɨٯ5)ɪxǫjڕ׆Th k\u~_1}.|M5{yE7Z6IGGN#ƮR7Ӵkm߈%F,|'F| V.UGѯP@Vhw HKH;ihyYhsީ8 k|S~~0[O&x'H֍jQү.ZJozeKo}i=>)Fd^{ͮKZ?iv#VYugDrdWQ?ρږFm`^h ^TS)RҬ뿟OEC\=DJW^_}ϲ?~w; ȟEk[74/0Y x #C$G Zfm|լ/tkuo4xԏÞ"|_ Ş4xc6/xFQ[R+Py-OOH.gx]uctyyZJO?N1ss%xv{;Mk|i<jC?k?P~? |ogC y(ٍ_)*f7+WDLtEo?:'x)bN-^ĺ#^ kDȓ4iw]f[kؓ ?fO_W_Ot?xkMk5|w-'n" >"v ڍȉillm6 K4?]ejF%Ś' bgmg?^V Z !v¤rѧ짇?=+~мQK#>8iuxFOYc> kzŌr\fI6a߳#Z/__Gd|-xY4}Jm{fuz̺W |j_>S|K-' !մ^^+ޟjuKfih֖3ůǪ{`_JP߅WԾ:}GEr¿n5!K/ĭ*\G2@o-?HmK;-iq5/ 5BTeöqyjiHnyG.!uݽnޑմ7%LYwM'3@<-ᦟx?@FpXoWe"axgVd].iGyH֒"56o!|=i:woo_|Kikl~.E|[ڜH.5;M-au$پt{!vnQ Kk i쯬o`'tk] 'xFF k_|9xDn_hW4x[/YRdxf@4L4rȅ\$[%mmSൟ?L*NJO:ÿړ{>˪kH嶳OO VmZ^i"K>lG+MG?ឫay'~7x/Ek_[d~ Z+ϳ'8IDA?Sm5߄co]RǟE,rh&.\$Y#4??֭36?<~;|bG-mg1tm#2]TI5siJ8nn)sSb~_ğ|1_'|+oh͌Zi|:]aw?4_Z66<76S𽤍%*_D1 *,˨}=#\H^HmF[?ݥ]ۿFxV$,?"ǾO ?gxC.m~ |D֥ͿK[u }ya ]H>B1?$_gI2xG5;߉>xW;g@|5̒&rVH~Tc_f'~So_Ew$4QEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQE\/e ̺W]V/~_{g~o.gCk ^.wšB:M_7^<;> ]!|A|W}k@д h]g e:^h]|֯wo'|3Z]hzxR xXtKhGGt&۽lB{+"๴$xgdx9?7M{wMjoƫ|QRipe:vm4tX4J\>Ֆ=4Ίstx{?Vͧc#s izs|Wac˨Aυ|'oǚ Ioiwxċ^I,6Gi;wakk{sms[ OA|/jR}Þ5Xō?3hRġ 04[ 'q)ɿK6_~*|4O|}^ Iþϥ|<^X\j!;X|KzL ӓU*YIr;F:jMZyݴ _#r욦G7k3Cο/7#}-B[XRu0A$iloeuI??xOE w[fOG~ _nȳ}O33uV.QJ*kKk" ݯfO}VW|9M~?goj[㏆zۋoX5H /+5?DVXCQZ`TG!ToI/O,/ص 9_⏄xJy.4C5O+9"X BdG.nn| O~OΔ'><Z}9x<5 IiAŜ\\ivWFOp4iV7ņ lLdx8I^v>&h,Ѿ|@HDSEEw8\N+;/NN*5)Nj#?O/We'xk:.n Ei]^]>|?7|M|_hiizG.u7TEoseM&Ek=[? 4Ro4 A}mox[K{mO$G.ek?~'ZY#=2G[[UK+Ojm77?O&a> ~n¢@!⿎'ȥ O5Sg?Ue+{6Nw8~mY>U+I|?w_5?2gFѬCLc3k3G eEpK8go*[{ iUo k W,zޯ}$~%^!5ԆI5@0Eor)Qƚ^MM n)--#I Z9b6d7VGFee*HKƿj^~Z=$~ݺR音})~ 6gh~&+-sú>#Bҵ_-k/ kiuPd{Ji{oeMӨma+7o-WVG<jC?k?P~? |og'?2t 3 FԺFMqRK{&sv>ܷOk Z5Nj^RI@__W?5/L"WfE~8\~?W_ؖhod%9IhiA Q=u~R?OPhsj^3a1H᧏:zP ^{m{w-tE7C ?⿀^;|e7|#,|㮹ot5N DvJ|+L5+]Qf7?>%C"xSþ:/4~n>#5Z '[5[{;Sf{KyaŌGa c}O߱' swKnn.M#WfF k6Z߇HHM|W=S?g{h ~1>s7a"ufdXDRw^]_WwV?5-WRi]> `>-xB4/娵ecSt ڄM5)ֵk7CtM;S5T"w/){ IKJ&׮_6D~|&=ax[į_\|A'eׁYt?zτ._xjx V7̆Z _uW5=~?/9oࣟ>9|P/w?^|>eox@usoxVoqnn+/|;V~T?k Uz_u־)WFO> AYZi9Rm#I^׆qM?Gд25nΔHY>/K쬏`<1ß쭤隕6_~23'KdPoMS-.cVqmOm(hg9AZu,7.Oki_[ lK< wM/xۿ?H5CU~$5ο}ϥxşggMh~Uc{?O:C 6m32xOlo o|Ux^\s?6=_h$U)xb]Q|5 nm;]8n/"WѷGZj_gߵ);;ßO_x7Q^BbZ~XV!. }f?ZyP;/ؼ+O~7xBӼ3gNt:MZiVZ$pZZ".XFyݿ೿F/{3wd33.?. OVoo}J RZ ~n¢@!⿎'ȥ O5Sg?>䫊j1OuFSimjm7/+ox_U5/0Ƈm _OJ"aKPWzݷZm'/uW_OieM xľ /ŕx@MtUm _OJ<S>*o#º< Qϋ#m:V|EiZvAuiuSH$Du9y;{I;^rӚkmï3 οd/.S? i~qsr:`𞛮l|/x~×O⋋MĚnֺ ?L?ٓᦽk/6 3>!G_6:% ھosDRmgi5-Wh!>Wr^i>>X<=<%M,f wpd>cb!{xeoߵ< q87W t߉u-#cOtSlBI5y. " IԖ:W6wsϋlK.e[Ѫ> w~.gvMUmc j^c-Omnr<LkΑH]Bҋ]?h΍[:КVm- u??[?$W/W|SZxx K_~)XJ:>/x+Öt4k%m ~/Z_H?? Qk:ό~?nE}4FѮ>w~r(A8H&ZF{1 #$IU3in5orpxy&Ԩ8((((((((((((((((((((((((((ʟٷ m43x?iX_~!E?L~~Ozxk`𿆵S&ݗھ+/76WS_'YCgNnqmv]mZiF-➶DQZ*~|40~T:'tφ/ 㟶Xϱº۵Gؿ]\ֲoڟoK]zj|93kž ߦskJ4jN]P_YA9k~ߴDK7x7c5Qz-Vo?-{D5k ;בxS~'Z%;+Zx6ƥե+%j߬vסEUQ@~q~V'/C?X~~"gĝÿ~6 5x_Nֿ|6ow#λաLY\]~ߟ򒯂c ~~$^т>Y6?ğ|eimkO_ />vox+: k_:ښa}ivcQkx8L?i_diȯ^_Ϳ?L~Z>ag%?$Ma^j<dP~O6UA U+oO}ܱ !?[a47;E'{^U;NN)'n=UQEYQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEV'oV}4kSZ^x^ɫxRg冩' Md๟9ֿ߃MWO>nMXx7OWo>+Z<_5GwW{gS:?T~,J|$I/<+{ KC_/kN=gT#ŷÿ jv3ɟ<9[ZGGy=/mr5{mOo s@-K=7C|w4_7#Hկn OE}? 6K/hڕƯkk72Yi:ŷw/ &|HW_>(8AAq$pK Z|Z7#%{gkWUq5KKyjٔy%zso](dQ@Q@Q@Q@~Tҿ__^˜} KT #H"?nc¿UeOGgRn<ڍ8rRmrEV!EP_*~|40~T:'tφ/ 㟶X0~k|:ߎu?׈ oxG<3GE?kgмcM2}&oA-uSdéf~}eĿ/m 7/3?#}cuk폱eAj#{.eg/wTn= AES$((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((_9M?&O g߉%|>/ 4oFl[3˸Ow %xK'D h7ɪw)׾!|X<1">k1ܞխLJz}g#M%2O;I9)% .]- TM]Nwv}jNٽw:$/G 'mF Mcl~fծv/8GXפFK7@5HxZ Kd~'TxڏZԴK5xB|Gjtg@ea>օ }k j$[/.Vj;CPv]/߰IkhH'sƏ,soIv-:P:@lѵEEQKgCLW(Ts{oI'8wi{{/_VB +|^qoӛ{sreS!5kc֥;:ےV^4ۡ~_R o-7W7:e%whڙ>,n/m4kTtKԧ{iYʸXrIIGَ-)EtmwW|_ _>?~/}'⏇!UѼAyuǿu5 xCP,nx..&-|?jkQz?ez/NLo|y㛭7̳ˠ\3+M+W1wM?fطfǴ^yEoO,kO%+5^"N^V[ 1QI+X[raF 7{Q? C7 K iZ߆/Sվѵ;m i4㏈!;|1K k(l O[M':օY`?_uKۯx.[{ / xKK54\j%ɁDwiSMkg` 6UO B Ukx[AԴ?F'g_K:W~1໏KxoU3j %xKdž<=YiS^i6/.]j޷suwwp jpۻMԤӌ_*)+i{mwg~| k>к0I/?|S.gK-?T+-Ee}y-Z[MJ(QRTgЮEc u-N-f",on+]? Uz֗y[^;/ Ϳ/~;_į1~l>#躯? jtD_:|ga᫿ xAդ%TZf˯}b,@_웨xSL? 4W)YdgR9@ʊ.Np2:ԥ*[te?QtO{-/J쮵OSn> .oond)n.% x#YdHј R:O_$rx_ z%#HE猯lSay.Kŝ'3ė$qvkP8-.IM/šf/I߳Z<7aIϋ~)7zwc/:'A/xDԵ xuRrP~ktM(ABUj.d￞vVnK~e+?>E??8hl~ ?F[n! /=1=5q=h?=c.Ox m/K]_To >ig?~PGSw |04Ӥx~ѵ +m"KK -# 6]iWO R'lw?^gwZڬ>0R/[鷚Ωxֻ}[ޜ[HWz? ks5R;{~WoiMѫ+:j2Wi-/;[_Ŀ ??xo/oZh GU ~$6tx:4/izۼGڴ}[{ _şr5H5oU'xïP|'Yo14 |yim{CHjCiis8k6PWtO' 핲_ lmujj/|2~\,V7%N2OTߝE8Ni(4ݿu?RucJi}kmciZe{q!X, i$P*_AOO zğ|߳iK|YO4]gSί4cĚ1b'?d%ƘtE|{Gk3@OHӵi!^-^kX->h9I|/t8E7wk&˓1P~m~up?(g,|2-,i~!]k?O~Yfjs>=O,zߏobE}mKWyBߵ7iٯ_Zm#?ŗH ]CKҭ>A6fѤ=Ky6ݯb|I(+|QEhbw٫ ;|yO|/Ygž1M?;㒥K{:춺Fij]Ρ}mo'_?uY~ƚoeͿ5=kl-xLOÝV) j Ե (Mkaiן췣rho>__`^8@fk6SVPZ\Z,~_Oí3s |;ceokEw8ZOx^j$ k+V쬭-i4ݵvZtzwW8MJQ*J-$mh{uc:U- R-ԣŗ~ϋfqu#xN۽*W _RK}6OvKȿЛGχx|2M/>`KwHwk)izΗt:N_GV7Nwqj>+o~yO|TZ]|@|ZƑ-)ѭ+Qv'UtGG!i}SJ \iwCILV^=46aXmo➱pXOvJ23i(OKUc SUa_zKohk[GC.{Eu~>/#R~0h~.5_iy}cg?"b>7͂X\qKMq5Ց"|p~ȿ~>}Ÿxo ց,ﯬi㟈캧 fY{ m2(n!??>(@>%?k}9obTcw+.e+_ m~_7d! c^>-@ ~?WZ'?_?ժCϴ'{o_/?Sğg'us şuoG\}]i}Úwa"f٫px~S |G_ۿ_ۺ?ڿ?5_y~w>2#d?coS_g^9LfteZ^n:Na[yVvǒ7:j$VQ-}wgxc^7|m^ gx~#ԭ4xgӮu:,:VVwz^ W2 Nq۞-:׀?|$әl}xdg~c<36uc\;7V5;/ٳZ}2[J{ O_ '_ |9<+|8֭[ѼaLY.h<=ừ -2Rr ey?_?Kla5ݡo{n0?(՝U!Ν^<"mok im~Jٍ5LSNgXtY4C (yٍɟ_gD{o?ၿV~ʟw_+OiS۟?C?ҿUNL?FoL 8SD' c)TRI6UPm+?xZF?1]%|5m-#ByE}No xRk{mIAFJ5h_>*6 >"[xOA!|Guwළln5I}Kmc|8tow֋G{MHRn6Q켾>hӌܥ=!w^;]qj >O: u,pFHJ$+XO>xCm/?e46"W|9|2ϥ[!4} {Y_OC'EihZCDFծ+~T&(襥dhσ| ]7ǿ !Kx^,RG#jZ.NC&sxAԡԴ}V刃|L_c[⟋4o:K>2w.:M]͇F]s_]I I<'C|oWwkڇiw>-oh>$D?%ÛyoCoGuu|c A:ߊZL} 7zL.4{ǺxU1,Z-.BhRמߪ~j}NݵJ͟_wM~%? |Waw{⟏/!oh:]&zm}[youi.t~K*_گ?9|5d|_^s\$ķ~_ x%=QI[OuvwSo4MV46/¿oo Zߍ`:m7^φ~y> ?[^DCfQj/O?g_ᖯIt$T,~ ׭_𶩤kL?#RУRK٥m5J0n NZ_Muw#OmS/7/ F5 ~6ω>w}B7J<hvUl|E55SHOhOWK Li֟_ 1Mvözj][6ږ_aWIu/6PaC mgWԼKo jZfŚPGxᗌOBS{[[ +sK( 6~$,mQ?AR.gۢwКaMi+jJ(9(((((((((((((((/+o/ |~ $O#/ĝ3_<{ ߆ o;&vq} :ޝN?km_O|M>/~_E65V_|>m'NGcBvwzO=,巰cω? >|eV|VuOH'Z|coie^in:ayWGT_ > \kO>xOï ‡w? %xZg^տ|-}?KдMwTG6}Vo6i9dҷxWo?${o޿POTï"־x[/A |Ib>( MG|&{-y-Fџ?d߃9ƺo<қTYdDt]N=M{QHqkݵK(m ~kIA~ʟ ~"oG|6~xƺƓؾ)4wKеMOE~۴FNl!k{_اCe <;-?S> wsC;\f-N ;-Y+Ty#oyoכ] b۟/Ga߳;{b|SAXiRSm ^жgů>.Bc?pzo-|5x/B躥ޅwh7IqapE]ZZC_f__i?4ut/]X[yPo^ ־|Dm.mvlIpFoAW{Ho4O:~_>4wB`ÚjNkuZuwOm4Si(O$U`8vOz__< UDCkb UDCkbvW &|*୺ k;O_O'wN#E$ZnpmySQ5WWg5kJb)6fj^*qcrEm~h?ྟ3ot:yc'&o=[M꺶X@}ixZtK~6_ l%WO /mCDY6l F"7 I) %\OCVEҾ-ݟ]~X_j~Fŕ,)lt"NgI㯅=Y[z[~}4Q[AociW7QVWWt7Xnv4*IKI%?RAjoe{ik#/ڻ*t7o>:3T?'w~:uX[^-fm2N/iM=OĞ(TQ,ckۦeN#)ǞsWI얏[vխ?'gAS? 5S{|p?|%SAaŚDŽ<maZu>׊tCZ'>(twDOqxZs_[=;]5R5W4_JlMԬn [{Y )YG~οR6?xKB}3K<_9o]ź݄1]xz$Cxjֺuv 3VnkhMV ask-Η{Mմ:Gl x),nQ58>e{עiw5˞p$Zotޚ%k~3 >m1xsljVB7[fr'  6~w-$b*=cc-kY%yY$oȟ+{i>H<#5-w_ >*x+@Ҽ1x&ww?wF|Y^Aoq[z^ 3V ]Mg{?ůѓQM]y$uo\hOW} ]7¯Sj66:[iږZZ6w6궖X^麅Vƿ](%/ )|_GG`]j k /~9EŪ|?ѭn5Lk[/ *9-Zۣ_>B`\uսQ"|p~ȿ~>}Ÿxo ց,ﯬi㟈캧 fY{ m2(n!~<^*'}TG[MBKм;[SWu H-l!ivP3`??F>O_fz;׼ +|<)cok_+j~hxz,R}#[)x^lz]U(İܵ;SRzu SRE%wugȟ[U<iO |=./t+xi/ |=9*ToCMcQ䳼t j]hv_?^2k߈Z+]dY'd_GhֱX%km}(7!DG{/9lu |3hV7:}ߏ[ixP_]dizOj|X[㿁/|fU >m.º?4H&5 IJc laXF3ImnKԹN6)i;]?+9x>G?+|eKy$:}jcᶡuz}7zýz}V[WxmOGUS_X/W@A<|KmZx_|^\ˉ_ i!=KOY+kMBx>׉㳼MOÚ`?_οXx_h Fxf_x37w3{ <6[IoKrAqْopU |bsÖ_7Ŀ|V==/5a5==Wz/t iz׆ou?TlAgOgzhgo WMKM֏m,j.YTͫxZkryjW3K+BRvVfoh*i9^Wi?]w?~֞ m~>w?ŝG׭G|߀nKG4]wM/[m>w_SE__~~w?g|`u/x~x.Ɵ irR5k} m2X8mẵ_9g+Y|o>h 2|!ҵz4o \wZvxRΛoi_j'eZlűx-F“ߓhį_= N0y~jNp??TQ]QEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEQEWOa|<~,/?"C?h? k'=w  <5{x_ZީMn_buKIUM/ewҳe;;6N3Y6Znz>kEV'/$^𗎿k֟ <3O/ ݿ~ xZmtˍbBmOY-sA=Wou~RoK#T~-Z>__ Tfc__n]?ڭ޹[O[_ !~_X+_?gNJ~&|& A{w>0xg^ CIx3>𷉝}k7W.>m7?d?/ٻм6nœZZA/=,,bag%?$Ma_T#޿bܹmٵZqMh鵒~TͿ[o&wM /D"k"XӼQsB4 lx~,N/-o.?9T~c:.~4!hc([>xko|E-QU[Gsx;zS 4G' wy^?X/ ᤞ1(G:_o`ʫaIeioZ[I7V2BbPңE4)za:N$vQ߲| P}oH_oy|1w6|'Sᮞ$TXk4wvCktUw"WʶQ_/`?_?O/joo_JVxms\Ѿ|ԬԴ+ď@玼[%wz4-G=k&(uk 93 C[}į"F? | ޘcK{3oPZ@$ju+O( צ|$?G ~6+ iYx:Mw\}OƦonu˭2mB#Y7wo~  [AgG>&$M<;ciV6FQE$q!sm쒽vk5MTWn[vOKhyk_^tƟ>|=o_b>ooĚ^㋏<vjZGJյᴵm@%_%UটeOأk>k 4/Vo{? ⎕w|B񽝯%ؼ.ڲ[]WuosֶSr7#Qn5'r#,X&3G|Y"5bO/Nnt*>ERVOUwH&֗Aw˫jx֠@[ֱ!Gu9VF k0~b[}/he|e7Ҁ3e- !kߴkV*WKOSX #5? W GgS\/O,ܬR~4Wo?|._xwK:R]^1Sxa<SW |McxZ/6ܞ 5-fފQwꌭφJ*Kwt>_o_?mۏgnOٳǙO)/>᭕|{X4&;k*+2]?_)o?S|.=?}N_vN4fzO~4]z$Wk/G{EV)jJ'Z{7l~ =c7?'?jK#Ez2Yo[IKD5eZIBew_ҿr*N)_ۍiInIl;_4Y^|NM/ o)ޑaEg +e`ixQw\7V o+ΒA7Y_+@Z]ft+DL2ˡ|2|跷lPGr [{K{5?ឹxk]!t |#Sஓ`aj _޲5WRVI.ǟ&''mESTmʫi?c~2~܎z(`AWS_'YCcC:q_ď#S??>(@>%??>(@>% _Pߟ_| A_|Aߟ_| A_|Aw/o;nWGo(Z:Ww8Z6Ec?k{3G$w/RlK{Ff-.BHV1OO+K֟P\-CW ?is4@!iֱWԾ7x; |^5+OIwZÏ'|#X /▫ȚƧk./|[^T][~ c7.iv]Oakχr|0;G/?~9_W_ZZOxD'ڤZ2%QX]\/w__oLO.>& |RԼ9O\x5֑xwޗ~wTŴSjj61[?w__:*JkK7y9$i]-}_C (yٍɟ_;*r??_'q#ފS_!t'wz]R]YfMVwӞnV!h#d"|?W#mO4-YſtO:o*AOSjb}k\4;eln."5Yߎ|% w,,n.ׅ56we,:b]4 =!UM'NOkkzX/w[Egi:Vmf45Q{"ftm]iD;[ٙ@$s>"xׁ-/Ꮛ?χ6ѬC/WT|? 1-VRKmsm[y94J>c_RxOO;_'k?ᾟ^ocN,t 6‹i&+^xJ)jݭv mSڂIЩ&ϥٗºMm4wo3mc(Zڑ_6Puv/iM$y֧51[o W{hNni>$OҜ|? \dDtI/uHy3YBG̿w셯x?7zU_|E|/- )| VFoS-tY#d$\?bI,LSwk?`L'E?캲}cHޟ<qU7'T[zyy缥gc!mg7e |3VM_ÿ|sG>kӴ_jqn?}rOCy/u ioKk94?g?ίgѴF]gZpji\?f$t#3 #\ti:]I4։_]gjqZwww<'ؼ1qhc?+3n~o_Q?A_ r\Dno͵sP|#ڃ)~Nk7u%ߍC4WӬon4[7(a5cg?VtڕIӍ*)쏹( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( *9#SKfݻ(| X?4o۷ƿĿ&t/?*'W]zoQ{AY1W+͊'lufG4^=;Z[_[[\Aygy7VvGqmumqż3<,3D3+ ?j+-6 @$&Kku->x%_x[5Ɠߕ.gG B=$W,3J]geZhZ6@6L(Ǚ/X<*aJ@cO6qxM-/ xo./~;i">o.}CŸ` ΙZ{t{kO%?~%Nw:5|[j7?Fe5MJHp3oIڃo>-<uoZ蛓rd37u?3 tKX+٢v7nm|)gWЬ|Kk5k^Ǩp?~* ~㯋>._OᏆ SwqWG|- FVO;V?mú wWz}& 1ӝI}Ed:0mVwu>-8ʶZ_]C>)|B|) 1mCT6w:XsA|EӴ_(iךخ+++-mvovo/[7Ox|eᯆƃax4b֛N], W;4++? asDtm3Ú}I/L/)a⏈/w]i~Z~,f%[kZ7g.l][_-Ɵm5w:O-_?hO]x?gBuKMz=+֑mSQ4 ӵ{ W35ĺ>/j_DYIY{mB_mgEp6{U?U_ ]=G~55kZ'unM;JkZu&N]|?z!I/ӡ>ãi'>-x |_:kW\"ljHSisox^;jOi/Ex⿁uBY>|?Ft/C8=&̟޻zz]^Υ)TPZZlޚid}sgeh ê Y6:~fbxEx%M}?C7ǿ?<$w-KUĐLm-|_MxGe>Tv+:Mݞ? ]"Z/(ϏAin7v_ ~#o? [ Dwaz>XAkiIUISߚd-ϸk?N?3JI?Z~mNfvh(bJ*NOR~_'/'ω-4Bwb?TWSsǁ\j> -MpkETon4 ZΩeW_W|EW P}W~-<{⋨#x?ix[)eHRnd9&+#Uj]oBv.z?c-5}7j\h*ɤ|0vHտi_"}RY,P/!X/pw"_?#7h'/?x] /7$ YBehW(oy[ߵ'夈*HZZϭxK!T|gFBډ\2 ?΋ hLۣ_hGԼgV/ߌwz0~׃]-R¾!]c+z7UŜʪNyV7զ&MA'5.dT[]>cmിf_??J?-/lOҿ~%猴 ~ xOմoU4 sJf}cKNYfxdWB ~s~;2^T;/Q!Bt/xjsO Ymfž7Rf+JX۲VzT i<}7Iළ~1Vg-G~+x7PnW{똿R?F>O