Jojó-effektus

DR. GRAFFITI szerző: anyeska | 5 hozzászólás

Van, aki a megfelelő fogyókúrás módszer hiányában esik bele az egyszer le, másszor fel-csapdába, van, aki a kapcsolataiban alkalmazza az ide-oda csapódás kétélű fegyverét. Örök a kérdés: miért térünk vissza korábbi hibás döntésünkhöz? És mit lehet tenni ez ellen?

cikkhez kapcsolódó kép

Buli után, kellemes módon fáradtan, barátaimtól már elbúcsúzva igyekszem haza, azaz a hét közben otthonomnak számító kollégiumi szobába. Odabent sötétség fogad, a marcona falak hallgatagon ölelnek át. Semmi sem töri meg a csendet, a buli ritmusa már csak a dobhártyáimon zakatol mint az épület lüktető szívverése. Aztán csörög a telefonom. Sietnem kell, hogy még a tőlem egy karnyújtásnyira alvó szobatársaim eszmélése előtt felkapjam. A döbbenet már akkor kiül az arcomra, amikor a hívó fél neve felvillog a kijelzőn. Vannak olyan emberek, akiktől régen jólesett volna a telefonhívás, ám mostanra már kissé idejétmúlttá vált az újbóli bejelentkezési szándékuk. Már túlléptem, már nem érdekel, már nem fáj. De ezt vajon a Hívó is tudja? Bárcsak a gyors döntések emberének mondhatnám magam! Olyan jó lenne néha megkeményíteni a szívem; ha ez menne, akkor most csak annyi lenne a dolgom, hogy a piros gombot nyomom meg. Tudom azonban, hogy erre nem vagyok képes. Én a bonyolultabb utat választom. A jojó-effektus elkapott. Már érzem, ahogy kezem-lábam bénultan csügg a láthatatlan kezek által rángatott drótszálon. Tehetetlen vagyok, valami megmagyarázhatatlan erőtől vezérelve felveszem a telefont. Ezután számomra is meglepő módon történik valami, ami realitásérzékem rejtett tartalékát életre hívva kiszabadít a saját magam által körém feszített hálóból. Kimondom, ami már égeti a szám.

A megmosolyogtató emlékek, a kellemes pillanatok varázsa, a várakozással teli bizsergés okozta öröm, a közös játék önfeledt mivolta, a cseppnyi-tengernyi szeretet: mind-mind elegendő ürügyül szolgál, hogy visszatérjünk egy korábbi kedveshez. Egyszer már működőképes kapcsolatot feléleszteni elvégre mégiscsak könnyebb, mint egy újat kezdeni valaki ismeretlennel – hitetjük el magunkkal! Talán csak kevés ember van, aki ne vélte volna eme előbbi mondatot legalább egyszer a saját életére vonatkozóan is adekvát szlogennek. Pedig ha tudnánk… Ha láthatnánk előre, mi fog történni… Azt hiszem, akkor sem érne meglepetés, ha a jövőbe láthatnék. Vagy tán túl elbizakodott azt hinnem, hogy a múltbéli tapasztalatok alapján megjósolható, hogy ami egyszer nem vált be, az ezután sem fog? Csak én vagyok ennyire hitetlen? Változás és változtatás, alkalmazkodás és néminemű önfeladás nélkül is lehet boldogságot kicsikarni egy tetszhalottnak tűnő kapcsolatból? Fordulóponthoz érkeztem. Most már el tudok szakadni személyektől, most már el tudom engedni őket. Nekem megmaradnak az emlékek, mélyen a bensőmben elraktározva. És nem félek az ismeretlentől. Nem hagyom, hogy saját gyengeségem jojóként rántson vissza egy se vele, se nélküle viszonyba.

Ahelyett, hogy rég elfeledett ölelések emlékei visszhangoznának lelkemben, új illatok, új élmények, mással sosem tapasztalt boldogság árad szét bennem most. Most, hogy eldobtam a kínzó jojót, elszakítottam a szívem marionettbábuként rángató drótokat, és átadtam magam egy féltőn óvó, szenvedélyesen szerető újdonságnak. És élvezem.

Szólj hozzá Te is!

5
anyeska kis képe = avatarja anyeska (anyeska5), 2009. 04. 16. 14:44
válasz erre az üzenetre

hú, ebből a leírásból világossá vált (amit mondjuk kábé úgyis sejtettem), hogy nem nálunk, a romos-düledező-szívünknek-mégis-oly-kedves KCsSK-ban voltál!

4
Boki kis képe = avatarja Boki (boki), 2009. 04. 16. 09:42
válasz erre az üzenetre

Bár olyan kolit is láttam (igaz, nem Pesten), ahol ki kellett mennem a bejáratig megnézni, hogy nem egy sokcsillagos szállodába sétáltam-e be véletlenül

3
Boki kis képe = avatarja Boki (boki), 2009. 04. 16. 09:41
válasz erre az üzenetre

Igen, sajnos

válasz a(z) 2. üzenetre
2
névtelen, 2009. 04. 12. 17:59
válasz erre az üzenetre

Ha te azt tudnád, hogy mennyire... Láttál már koliszobát egészen közelről? Amúgy ha azok a falak mesélni tudnának...

1
Boki kis képe = avatarja Boki (boki), 2009. 04. 12. 09:36
válasz erre az üzenetre

"a marcona falak hallgatagon ölelnek át" - ez szép

« előző1 következő »
kapcsolodó cikkek

Exkluzív premier: itt az új Digitális Rubik kocka!

A logikai és ügyességi játékok királyának tartott Rubik kocka legújabb...

Ha elfelejtetted volna a jelszavadat, küldesd ki magadnak!


Még nem vagy VIP tag? Regisztrálj!
Áll az alku?
» játékajánló: Áll az alku?
Legújabb vicc

- Százados úr! Kovács honvéd leugrott ejtőernyő nélkül!
- Már megint?

Értékeld! szavazás 1-reszavazás 2-reszavazás 3-reszavazás 4-reszavazás 5-re
» tovább
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem © 2007 Minden jog fenntartva!