Peking 2008 - vízilabda + exkluzív interjú Kis Gáborral

AKTÍV szerző: Adrienn | 0 hozzászólás

Olimpiai sorozatunk első részében a vízilabdát vesszük górcső alá. Áttekintjük, hogy eddig hogyan szerepeltünk az olimpiákon, melyik játékosunk emelkedett ki a mezőnyből, és természetesen latolgatjuk a pekingi esélyeket is. Ez utóbbit Kis Gábor, válogatott pólóssal tesszük.

cikkhez kapcsolódó kép

A vízilabdát két 6+1 emberből álló csapat játssza, egy-egy versenyre országonként 13 játékos nevezhető. Két bíró vezeti a mérkőzést, és különböző országok delegáltjai felügyelik a szabályos játékot. Az 1900-as párizsi olimpia óta szerepel az ötkarikás sportágak között.

A magyar válogatott eddig nyolcszor állhatott fel a dobogó csúcsára ebben a sportágban: 1932-ben, 1936-ban, 1952-ben, 1956-ban, 1964-ben, 1976-ban, 2000-ben, és legutóbb 2004-ben.

Vízilabdázóink közül Gyarmati Dezsőt 2004-ben megválasztották a Nemzet Sportolójának: háromszor nyert olimpiát, 108-szor húzhatta fel a válogatott sapkáját, és 1973-tól hét éven keresztül irányította a nemzeti együttest szövetségi kapitányként.

A legutóbbi olimpián dr. Kemény Dénes együttese drámai csatában verte meg a szerbeket a döntőben, és az egész ország velük együtt örült. Azóta viszont rendre ezüstöket hoztak haza fiaink a világversenyekről. Erről és az elkövetkezendő fél évről kérdeztük Kis Gábort, a válogatott egyik fiatal játékosát.

- A sok ezüst után szerinted fel tudja magát vértezni a válogatott annyira, hogy megnyerje az olimpiát?
- Szerintem igen, de sajnos ez még mindig kevés ahhoz, hogy megnyerjük az olimpiát. De mint csapat, abszolút esélyes, viszont mostanában egyre jobban kezd kiéleződni az élmezőny. Mi megteszünk mindent, mert szeretnénk, hogy ennek az ezüstkorszaknak vége legyen. De nem csak ezen múlik, hanem a szerencsén, a pillanatnyi formán, nagyon sok nüansz dönt egy ilyen helyzetben. Ebben a csapatban most lesznek olyan játékosok, akiknek ez lesz az első olimpiája; ki kell hozni abból a legjobbat. Vannak rutinos játékosok, akik tudják, hogy milyen olimpiát nyerni, és segítik a fiatalokat; és mi fiatalok pedig bele tudnánk vinni azt az őrületet, odaadást, hogy olimpiát szeretnénk nyerni.

- Kialakult az olimpiai mezőny. Mit szólsz ahhoz, hogy az oroszok és a románok nem jutottak ki Pekingbe? Kit tartasz a legnagyobb ellenfélnek?
- Nyilvánvalóan vannak favoritok, viszont azon meglepődtem én is, hogy a románok és az oroszok nem jutottak ki. De van négy-öt csapat, akik esélyesek az olimpia megnyerésére. Nagy lesz a küzdelem, a harc, de annyival előrébb van a magyar csapat, hogy tudja, hogy milyen döntőt játszani, és meg is tudja ezt nyerni.

- Mi a helyzet a szerbekkel?
- A szerbek is ugyanolyan esélyesek, mint a többi csapat. Erős, izmos, gyors fiúk játszanak ott is, nehéz velük megküzdeni, de nem tartom semmivel sem másabbnak őket, mint a többieket.

- Kívülről úgy látszik, hogy ők sokkal durvábbak, agresszívabbak. A vízben is ez jön le, vagy nem érzel különbséget a többi csapathoz képest?
- Mivel én center vagyok, nagyon sokat birkózom a vízben, ezért nekem ez nem tűnik fel. Az, hogy más posztokon vannak olyan csapatok, ahol nincs ilyen agresszió, elképzelhető.

- Hogy látod az esélyeidet a csapatbakerülést illetően? Mi az, ami eldöntheti azt, hogy Téged válasszon a szövetségi kapitány?
- Nem szabad hibázni, ez nagyon fontos. Hatalmas nagy őrültségeket nem szabad csinálni a védekezésnél, hiszen ott lehet igazából elrontani. Ha támadásnál nem lősz be egy helyzetet, az egy dolog; de ha rólad lőnek be egyet, az csúnyábban néz ki. Nagyon sok múlik a pillanatnyi formán és az Európa bajnokságon.

- Ott is az arany a cél, vagy az Eb inkább csak a felkészülés egyik állomása?
- Minden játékos nyerni akar egy Eb-n, viszont Dénes lehet, hogy nem az Eb-re fogja kihegyezni a csapatot. De inkább legyen egy Eb 2.-3.-4.-5. hely, minthogy az olimpia rovására menjen.

- Milyen a viszony a csapattagok között?
- A hangulat az valami fantasztikus. Amikor nyáron vége a felkészülésnek, akkor jön a szünet. Elköszönünk egymástól, beülök az autómba, elindulok haza, és szomorú vagyok, hogy vége van ennek a nyárnak. Igaz, halálra edzettük magunkat; de jó viccelődni a többiekkel, kicsit fel is frissül az ember, új vicceket hall. Egy kis környezetváltozás mindig jót tesz.

- És ez a jó hangulat is hozzátesz a jó teljesítményhez…
- Igen, természetesen. A játékosok között erősebb a kötelék, jobb baráti viszony van. De mindig ilyen volt a magyar válogatott, és ez nagyon jó, nagyon tetszik.

- Gondolom, idegesek vagytok egy-egy fontosabb meccs, döntő előtt. Hogyan győzitek le ezt az izgalmat?
- Igen, nehéz szokott lenni, amikor az ember ilyen helyzet előtt van. Nekem sem átlagos a pulzusom, de ha elkezdődik a meccs, akkor az ugyanolyan mérkőzés, mint bármelyik másik. Én mondjuk a vízben már nem izgulok, akkor már meccs van, így jártam.

- Egy felkészülési időszakban gondolom, nincs sok szabadidőd…
- Azért van… Jó, horgászni nem fogok tudni elmenni, mert két-három napokat szeretek horgászni. De azért, mert edzek reggel és este, a köztes időt abszolút fel tudom használni arra, amire szeretném.

Peking olimpia 2008

Nézz vissza máskor is! Olimpiai sorozatunkból mindent megtudhatsz az ötkarikás játékokról!

Szólj hozzá Te is!

kapcsolodó cikkek

Tibeti szimpatizánsok az olimpia ellen

Március 24-én útjára bocsátották az olimpiai lángot, amellyel különböz...

Peking 2008. - nálunk már kezdődik az olimpia!

163 nappal a XXIX. Nyári Olimpiai Játékok kezdete előtt elindítjuk oli...

Baksa László: bizakodó vagyok

A férfi vízilabda válogatott ifjú tehetségével, Baksa Lászlóval beszél...

Ha elfelejtetted volna a jelszavadat, küldesd ki magadnak!


Még nem vagy VIP tag? Regisztrálj!
Áll az alku?
» játékajánló: Áll az alku?
Legújabb vicc

- Százados úr! Kovács honvéd leugrott ejtőernyő nélkül!
- Már megint?

Értékeld! szavazás 1-reszavazás 2-reszavazás 3-reszavazás 4-reszavazás 5-re
» tovább
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem © 2007 Minden jog fenntartva!